Népszava, 1939. június (67. évfolyam, 102–125. sz.)

1939-06-20 / 117. szám

8.­­Mal iIHIIIIIIIIIIIIIIII II­­I lllll Az északi államok és demokratikusak maradnak (Oslo, június 19. — „M. T. L") Haldenben vasárnap szociáldemo­krata nagygyűlés volt, amelyen fel­szólalt Norvégia, Svédország és Dánia miniszterelnöke. N­ygaards­vold norvég miniszterelnök egye­bek között ezeket mondotta: A legrosszabb, ami Norvégiát érheti, a háború. Ennek elkerü­lésére a legtermészetesebb esz­köz a három északi állam­ kö­zötti együttműködés. Ez senki ellen sem irányul és nem alap­szik sem erőszakon, sem kato­nai egyezményeken. Az északi államok jelszava: Demokrácia és semlegesség. Hansson svéd miniszterelnök rá­mutatott az északi kormányok szi­lárdságára. Stauning dán miniszterelnök han­goztatta, hogy az északi államok sem gazdasági, sem pedig katonai blokkot nem alkotnak, hanem semleges államokból álló egységet, amely elutasítja az erőszak alkalmazását min­den más állammal szemben mindaddig, amíg semlegessége ve­szélyeztetve nincs. — Játékbankrobbantás, szívszél­hűdés, halál. Bukarestből jelentik, hogy a színajai játékkaszinóban vasárnap tragikus eset történt. Egy Than nevű bukaresti kereskedő­­bankot robbantott és többmilliót nyert. A nagy nyereség életébe ke­rült, a nagy örömtől szívszélhűdést kapott. — A HONSZ jubiláris díszközgyűlése. Vasárnap ünnepelte a HONSZ fennállá­sának tízéves jubileumát. Ebből az al­kalomból az új városháza közgyűlési termében küldött közgyűlést, majd dél­ben díszközgyűlést tartottak. A dísz­közgyűlésen Árpátfalvi Nagy István országos elnök üdvözölte a hatóságok képviselőit, majd ismertette a HONSZ céljait. Kecskés István társelnök a HONSZ tízéves működését vázolta. Ezután beiktatták az új fővédnököket, akiknek nevében Horváth József tábor­nok mondott köszönetet és átnyújtotta a HONSZ elnökének a kormányzó el­ismerését. A díszközgyűlést ebéd kö­vette, majd délután folytatták a HONSZ küldöttközgyűlését. ~ AUTÓBUSZKATASZTRÓFA A GROSSGLOCKNER ÚTON, Heligen­bluth közelében, a Grossglockner úton borzalmas autóbuszszerencsétlen­ség történt. Egy veszedelmes kanya­rodóban 20 méter mélységbe zuhant egy kirándulókkal zsúfolt autóbusz és utasait maga alá temette. Tizen­egy utas elpusztult, a többi súlyosan megsebesült. Az utasok nagyrészt thüringiai földművesek voltak. Való­színűnek tartják, hogy az autóbusz fékei romolottak el és ez okozta a szerencsétlenséget. — Rendelet az államvasúti munkások gyermeknevelési pótlékáról. A minisz­térium az államvasutaknál alkalmazott ipari munkások gyermeknevelési pót­léka tárgyában rendeletet adott ki. A miniszteri rendelet száma 6080/1939. M. E. Eszerint az államvasutaknál foglalkoz­tatott ipari munkások 1939 január első napjától kezdődően gyermeknevelési pótlékban részesülnek. Munkásgyermek­nevelési pótlék jár a munkásnak mind saját, mind házastársa törvényes, tör­vényesített, örökbefogadott és házassá­gon kívül született 14. életévét még be nem töltött ellátatlan gyermeke, vala­mint ellátatlan unokája után, ha a gyermek, illetve unoka eltartásának kötelezettsége terheli és a tartásáról gondoskodik. Az apa házasságon kívül született gyermeke után a munkásneve­lési pótlékban csak abban az esetben részesülhet, ha a gyermeket magáénak elismerte és azt az anyakönyvbe be­jegyezték. A rendelet az állásától fel­függesztett munkás gyermeknevelési pótlékát is érintetlenül hagyja. A nyugbérre még igényt nem szerzett munkás elhalálozása esetén a gyer­meknevelési pótlékot még hat hónapon át folyósítják.­­ A festményekkel való kereskedést az iparengedélyhez kötötték. A „M. T. I." jelenti, hogy a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletet adott ki, amellyel a festményekkel, gra­fikai művekkel és szobrokkal való ke­reskedést az iparengedélyhez kötött iparok közé sorolja. Ez ipar üzletkörébe a következő cikkekkel való kereskedés tartozik: 1. a festmények különböző fajai (olajfestmény, tempera, vízfest­mény, gouach stb.); 2. a grafikai mű­vek (pasztell, ra­jz, metszet, karc); 3. az önálló szobrászati alkotások. Az olaj-és színnyomatokkal való kereskedés n­em tartozik az említett ipar üzlet­körébe. Az említett ipar gyakorlására az iparengedélyt a kereskedelemügyi miniszter a közoktatásügyi miniszter­rel egyetértően adja. Az iparengedély iránt a kérvényt az illetékes elsőfokú iparhatósághoz kell benyújtani. Aki a rendelet kihirdetése előtt az említett ipar üzletkörébe tartozó cikkekkel való kereskedésre iparjogosítványt kapott, iparát mindaddig folytathatja, amíg az iparjogosítvány hatályát nem veszti. Aki az ipar folytatására szerzett jogát érvényesíteni akarja, köteles ezt a ren­delet hatálybalépésétől számított hat­van napon belül az elsőfokú iparható­ságnál kérelmezni. Lukácsfürdő uszodi jegyere isapSzmók Kultúrpropaganda jegypénztárunk­nál, Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 és Conti ucea 4. Tel.: 139-339, 31. 32 NÉPSZAVA 1939 június 20. ne­M Befejezték a sajtókamara alakulását Vasárnapi lapunkban megírtuk, hogy a sajtókamara újságírói fő­osztályának I. é­s II. szakosztályai szombaton alakultak meg és válasz­tották meg vezetőségüket. A III. és IV. szakosztály megalakulása va­sárnap ugyancsak megtörtént. A III. szakosztály elnökévé Vesztelyi Nagy Lászlót, titkárrá Göll Andort, a IV. szakosztály elnökévé Sztanko­vits Viktort, titkárává Lendvay Károlyt választották. Ezzel az új­ságírói főosztály szakosztályai ala­kuló gyűlései befejeződtek. Hétfőn a sajtókamara kiadói fő­osztályának három szakosztálya tartotta meg alakuló taggyűlését. A kiadói főosztály­­ szakosztályá­nak, amely a napilapok kiadóit tö­möríti magában, elnöke Horváth Lóránd, titkára Móricz Miklós, a II. szakosztálynak elnöke Berkes Róbert, titkára Nádas János, a III. szakosztálynak pedsig elnöke Sényi Pál, titkára Szlabey Emil Géza lett. Hétfőn délben összeült a sajtó­kamara állandó jelölő bizottsága is, hogy megejtse a hármas jelölést a kamara közös tisztikarára, valamint a főosztályok titkáraira és ügyé­szeire nézve. A sajtókamara elnöki tisztségére a miniszterelnök Kolosváry-Borcsa Mihályt, Zimmer Ferencet és Ber­kes Róbertet jelölte. A többi tiszt­ségekre a jelölőbizottság jelölt, mégpedig sajtókamara­ alelnökök­nek és egyben a két főosztály elnö­kének az újságírói főosztály részé­ről Zimmer Ferencet, Tóth Lászlót és Radnai Endrét, a kiadói főosztály részéről Báthory-Hüttner Jánost, Berkes Róbertet és Horváth Lórán­tot; főtitkárnak Gáspár Jenőt, Ma­tolay Gézát és Mesk­ó Tibort; fő­ügyésznek Hindy Zoltánt, Dániel Áront és Hetényi Bélát. Az újságírói főosztály közgyűlése szerdán június 21-én déli 1.12-kor, a kiadói főosztály közgyűlése pedig csütörtökön, júli­us 22-én délelőtt kb 11 órakor lesz a Zeneművészeti Főiskola dísztermében. A kamara fegyelmi bizottságának és a sajtó­tanácsnak a tagjait a kamara igaz­gatóválasztmánya választja meg. Kinevezték a sajtótanács elnökeit A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a miniszterelnök három­évi időtartamra az Országos Sajtó­tanács elnökévé Baranyay Lajos pápai prelátust, a tanács elnökhe­lyetteseivé pedig Dulin Elek mi­niszteri osztálytanácsost, a minisz­terelnökség sajtóosztályának he­lyettes vezetőjét és Zimmermann Lajos ügyvédet nevezte ki. ­ Meghalt Siegler Géza altábornagy. Vasárnap reggel 5 órakor meghalt Siegler Géza altábornagy, a debreceni hadtest parancsnoka. A világháború idején vezérkari szolgálatot teljesített, 1937-ben altábornagy lett. Az elmúlt év őszén mint a 6. hadtest parancsnoka, ő vezette a felvidéki területek vissza­csatolásával kapcsolatos műveletek nagy részét. Nemrégiben hastífuszt ka­pott, ebben halt meg. A temetése ked­den kezdődik a debreceni köztemető ravatalozója előtti téren. A koporsót azután Budapestre szállítják. A halálba! Családi veszekedés után öngyilkos lett Leszkóven Mihály nyíregyházi cipész összeveszett a feleségével. A veszekedés oka féltékenység volt és Leszkóven az asszonyt megöléssel fenyegette. A szom­szédok rendőrt hívtak, aki eltávolította az asszonyt é­s gyermekét. Leszkóven Mihály a rendőr jelenlétében fölkapta az asztalon lévő nikotinoldatos üveget, megitta tartalmát. Nyomban összeesett és meghalt. Gyógyíthatatlan betegség A Bethlen utca 43. számú házban az 53 éves Horváth Ilona megmérgezte magát lakásán. Amikor tettét fölfedez­ték, már halott volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt követte el az öngyil­kosságot. Az ok ismeretlen ... Benedek Samuné 54 éves asszony hétfőn délelőtt a Lónyay utca egyik házának harmadik emeletéről leugrott. Holtan terült el a kövezeten. Lakó­helyét és öngyilkosságának okát még nem állapították meg. ­ Bombarobbanás egy prágai kávéházban (Prága, június 19. — „Inf.") A va­sárnapra virradó éjszaka bomba robbant a belvárosi Riva-kávéiház­ban, amelyet főleg zsidók látogat­nak. A robbanás következtében négy vendég súlyosan megsebesült és sokan könnyebb sérüléseket szenvedtek. A kávéház berendezése a robbanás következtéiben teljesen elpusztult. A cseh rendőrség azon­nal megkezdte a nyomozást, amelybe belekapcsolódott a német titkos rendőrség is. Eddig semmi­féle nyomra nem akadtak. Kihallgatás közben esett össze Hétfőn éjszaka a rendőrségre kihall­gatás végett egy detektív előállította Mar­­­kar­ián Sziragámé 38 éves szőnyeg­kereskedőnőt, akinek a Mária Terézia tér 6. szám alatt van üzlete. Mielőtt a kihallgatás megkezdődött volna, a szőnyegkereskedőnő hirtelen rosszul lett és összeesett. Az ügyeletes rendőrtiszt kihivatta a mentőket, akik a Rókus­kórházba szállították, ahol az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a török nő ismeretlen méreggel megmérgezte a magát. A vizsgálat megindult. Mellbelőtte magát egy tisztviselő az Erzsébet hídon Hétfőn éjszaka az Erzsébet híd budai oldalán egy Frommer-pisztollyal mellbe­lötte magát Temesváry László 36 éves magántisztviselő. A közelben lévő őr-szemes rendőr azonnal kihívta a mentő­ket, akik súlyos állapotban a Rókus­kórházba szállították az öngyilkosjelöl­tet. Búcsúlevelet Temesváry nem ha­gyott hátra és a rendőrség megindította a vizsgálatot öngyilkossága okának ki­derítésére. — Nyilastüntetés a temetőben. Vasár­nap délután, szokatlanul, rendőri­ riadó­autó jelent meg a farkasréti temető­­ben. A rendőrség ugyanis tudomást szerzett arról, hogy több fiatalember engedély nélkül formaruhában jelent meg a temetőben. Vasárnap délután volt Jauernik Viktor elektrotechnikus temetése. A fiatalember, aki motor­kerékpárszerencsétlenség következtében halt meg, tagja volt a Nemzeti Front­nak. Temetésén mintegy 200 főnyi nemzeti frontista fiatalember jelent meg, közülük harmincan egyenruhában. A rendőrség azért lépett közbe, mert a formaruha viselését belügyminiszteri rendelet a legszigorúbban tiltja. A tilos egyenruhadarabat elkobozták és mind a harminc nyilas ellen megindult az eljárás.­­ Lezuhant és meghalt a pilóta. Bu­karestből jelentik: Fleur francia pilóta vasárnap Galacban halálos repülősze­rencsétlenség áldozata lett. A pilóta próbarepülést végzett egy új géppel és eddig még ismeretlen okból gépével lezuhant. A pilóta szörnyethalt. Demokrácia és szocializmus Nemrégiben jelent meg Arthur Ro­senberg könyve a demokrácia és a szo­cializmus viszonyáról. Kiadatásának külső körülményei is jellemzőek ko­runkra. Az író, „egykor" a berlini egye­tem történelemtanára, emigrációban, Liverpoolban kezdte könyvét, Newyork­ban fejezte be Albert de Lange, Amsz­terdam a kiadója és Leh-Ostrauban, az egykori Csehszlovákiában nyomták. A munka a demokrácia fogalmát veszi vizsgálat alá. 1796-ban az első öntudato­san szocialista állampolitikus, Babeuf jó barátjához, Bodsonhoz írja­ progra­matikus levelében: „Robespierre-t feltámaszani annyit jelent, mint minden energikus patriótát s általuk a népet feltámasztani. A ro­bespierre-izmus az egész köztársaságban él, valamennyi osztályban, minden jó­zan ítéletü és tisztánlátó emberben és magától értetődően a népben. Az oka egyszerű, mert a ropespierre-izmus, a demokrácia, e két fogalom teljesen azo­nos. Ha tehát a robespierre-izmust fel­támasztjuk, biztosak lehetünk a demo­krácia feltámadásában is." Íme, Babeuf szemében a Terror em­bere, 1793 rettegett diktátora demokrata. S gondoljunk arra, hogy Chamberlain és Daladier is „demokrata" politikusok­nak neveztetnek manapság s akkor vi­lágos és szembeötlő lesz e fogalom ál­landó változása. Babeuf, aki köztulajdonba akarta venni a termelőeszközöket, demokratá­nak tartja önmagát. Marx és Engels a ,.Kiáltványában a proletariátus fel­emelkedésének előfeltételét a demokrá­cia kiharcolásában látják, de már kü­lönbséget tesznek e két irányzat között. Engels 1847-ben a ,,Deutschen Brüsseler Zeitung"-ban arról ír, hogy a szocialis­táktól távol áll, hogy a jelenlegi viszo­nyok között haszontalan viszálykodáso­kat folytassanak a demokratákkal, el­lenkezőleg, e percben minden gyakor­lati pártpolitikai kérdésben maguk is úgy lépnek föl, mint demokraták. Arthur Rosenberg azon államokat ne­vezi csupán demokráciának, ahol a dol­gozó nép tömegei demokratikus keretek között az államélet minden döntő kér­désében érvényesítik akaratukat. Kü­lönbséget tesz, tehát liberalizmus és de­mokrácia között, sőt haladó és konzer­vatív liberalizmust is ismer. Áttekinti a demokrácia pozícióit világszerte, fog­lalkozik a veszélyeztetett pontokkal, melyek közül nem egy elveszett már a könyv megírása óta. Rosenberg az egyes államok bírálatánál két szempon­tot vesz figyelembe. Az első, hogy a kormányzati rendszer valóban a dolgozó osztályok képviselete; a második, hogy külpolitikájukban is érvényesül-e a de­mokrata szolidaritás gondolata, avagy sem. A demokrata külpolitika legfőbb ve­szélyének a pacifizmust tartja. Úgy látja, hogy csak aktív, demokratikus eszkö­zökkel, hatalommal bíró államok tart­hatják fenn a békét e támadásokkal ter­hes világban. Barrabás Tibor: — PUSZTÍTÓ ORKÁN AZ EGYE­SÜLT ÁLLAMOKBAN. Minneapolis­ból jelentik: Minneapolis környékén pusztító orkán vonult végig, amely házakat sodort el. Eddig húsz halott­ról és többszáz súlyos sebesültről ér­kezett jelentés. Anska várost a forgó­szél teljesen elpusztította.­­ Bélyegeket vonnak ki a forgalom­ból. A postavezérigazgatóság felhívja a közönség figyelmét arra, hogy a Szent István-bélyegek és a „Hazatérés 1934" felülnyomású bélyegek június 30-ával érvényüket vesztik és a postahivatalok a határidő lejárata után e bélyegeket forgalomban lévőkre nem cserélik ki.

Next