Népszava, 1939. július (67. évfolyam, 126–151. sz.)

1939-07-01 / 126. szám

4. oldal Tükörsima utak | Tragikus balesetek színhelye­­ volt a közelmúltban igen gyak­­ran Magyarország egyik leg­szebb, legmodernebb útvonala, a Balaton felé vezető műút. Egy­­­szer kerékpáron haladó katonák csapataiba rontott a gyilkos te­herautó, máskor két gépkocsi ro­hant egymásnak, hol rosszul vet­ték a kanyarodókat, hol az út­széli árokba dőlt a kocsi. A „ha­lálsorompók" után új fogalom­mal gazdagodott a balesetek szo­morú krónikája, a „halál ország­útjá"-val. Pedig nem az útban van a hi­ba­. Az út szép, sima... talán ép­pen az a baj, hogy túlságosan sima. Csábító a szikrázó nap­fényben végtelenbe szökő út, hí­vogató a messzeség és vonz a fe­lelőtlenség: ezen az úton, ahol egy göröngy sincs, ahol tükör­simára egyengetett a beton, ezen az úton lehet és szabad szá­guldani, röpülni, korlátok, fele­lősség és akadályok nélkül. Itt ki lehet venni a nyögő, hörgő motorból minden sebes­séget, itt megroppanó eresz­tékekkel, végsőkig feszített erő­vel suhanhat a gép, szilaj lendü­letben, itt nem kell tartani sem­mitől, szabad az út és sima, mint a tükörsima jég. Talán túlságosan szabad és si­m­a. És a ma embere szeret ro­hanni, szeret elengedett kor­mánykerékkel, a száguldás lá­bait szédületében vágtatni isme­retlen sorsa felé. Szeret vad, aka­dálytalan hajrában röpülni is­meretlen tájak felé, gondolkodás nélkül, megfontolás nélkül, bele­szédülve az önmagáért való szá­jguldás mámorába. Nem szócsavarás és nem para­doxon, hogy­ a tükörsima utak építői rossz szolgálatot tettek a rohanó járművek vezetőinek. Fölbiztatták őket az esztelen szá­guldásra, megmutatták nekik a lehetőséget, hogy nem kell vi­gyázni, nem kell meggondolni semmit, csak gázt adni, kikap­csolni a fékeket és elhomályosuló szemmel, őrjöngve suhanni elő­re, a sebesség örvényesen kavar­gó, bódító felhőjébe burkoltan. A tükörsima utak építői min­idig rossz szolgálatot tesznek, míg az emberek nem tanulják meg, hogy kényszer nélkül is fe­gyelmezniük kell magukat, nem szabad engedniök a tükörsima utak csábításának. Mert nemcsak a Balaton felé vezető országút tükörsima. Van­nak az életben más utak is és ezek között is akadnak veszély­be hí­vóan sima utak. Amikor az utak építői elnéző mosollyal azt mondják magukban: legyen sima az út, hadd száguldjanak rajta, ha fejjel rohannak a falnak, majd észbe fognak kapni, nagy veszélyek magvát hintik el. Mert nem szabad soha elfelejteniök azoknak, akik az útépítés hatal­mának birtokában vannak: nem­csak az eszüket vesztett, a szá­guldás gyönyörébe szédült kocsi­vezetők ülnek a volánnál, gya­nútlan utasok is ülhetnek az autókban, akiket a sofőr felelőt­lensége a halálba ránt. Járókelők is járnak az utak szélén és szem­bejövő kocsik is akadnak, ame­lyeknek vezetői hiába óvatosak, mikor a megvadult ördögszekér rohan feléjük. Nagyon kell vi­gyázniok mindennemű utak épí­tőinek, ha másért nem, azért, mert egyszer jöhetnek szembe ők is az úton és őket is eltiporhatja a sebesség felelőtlen ámokfutó­ja. (pdy —s) NÉPSZAVA július T, szamba? Tarka papírházak meseországa Piros, sárga, kék papírból ra­gasztott kis házak között bájosan naiv zöldlombú fák, a háznál ma­gasabb libák úsznak a tóban, nagy­fejű, bohókás alakú emberfigurák támolyognak az uccákon és pöfög­ve fut a vonat keresztül az alag­úton Budapest felé. Budapest pe­dig: négy-öt magas papírház, el­használt dobozból készített sárga villamoskocsik és egy fogpaszta papírdobozából fabrikált „reklám­autó". A terem másik oldalán szőlő­hegyek gémeskúttal, halászó ember a tó partján, veteményes kert, bú­zaföldön arató gazda, minden van itt, amit csak a gyermeki képzelet meglát és amit a gyermeki ügyes­ség meg tud csinálni. Közösségérzet A tigrisuccai Nemes-féle magán­iskola évzáró kiállításain lehet látni ezt a sok szívdobogtató gyönyörű­séget. A gyerekek már nincsenek itt, vakációra mentek, de a bájos ügyetlenséggel és nagy-nagy igyek­véssel tervezett és megalkotott kis figurák mögött képzeletben ott lát­juk a kipirult arcú, gondterhelten összeráncolt homlokú, a munka he­vében kis nyelvét szája sarkán ki­dugó gyermeket, amint nézi, talán maga is csodálkozik, hogy keze alól milyen szépségesen szép tündér­ország bontakozik ki. Három tanítónő szenteli itt életét a gyermekeknek, keresi az ú­j uta­kat, keresi a módot arra, hogy mi­képpen lehet önálló gondolkozásra, cselekvésre és a közösségben felol­vadni tudásra nevelni a fejlődő em­berpalántákat. . A kiállítás ezernyi meghatóan naiv kis remekműve kö­zött egyetlen egyen sincs rajta alko­tójának neve: ..azt all. osztály csi­nálta", „azt az I. osztályból 10 gyer­mek", „amazt a III. és IV. osztály együttes munkával". És mégsem­ öt­letszerű, nem hevenyészett vagy erőszakoltan egybeállított a kiállítás anyaga. A gyermekek beleélték ma­gukat a gondolatba, hogy a nagy feladatokat egyes ember nem old­hatja meg, talán nem is ismerik az egyéni hiúságot, arra büszkék és annak örülnek, ha az ő osztályuk vagy kisebb csoportjuk szépet al­kotott. K­ülönös iskola ez. Itt nincs szám­tan, szépírás vagy olvasás, az egész tanterv egyenletes harmóniába ol­vad össze, minden az életre nevelés és a független gondolkodás szolgá­latában áll. Szépen rajzolt tábla függ az egyik falon, rajta a föl­írás: „A mi jó bíróink". Ha vala­melyik gyerek rendetlenkedik vagy összevesz pajtásával, nem a tanító­nő fegyelmező szava teremt rendet közöttük, hanem a nészyhetes időre, titkos szavazással választott ,,fő­bíró", aki szükség esetén, bonyolul­tabb ügyekben szabályos főtárgya­lást rendez, ügyvéddel, vádlóval és tanúkihallgatásokkal. Csak ha az apró bíró nem tud dönteni, akkor kerül az ügy a „föllebbezési fórum", a tanítónő elé. A kitüntető táblán azoknak a gyermekeknek neve dí­szeleg, akik egy-egy évben legjob­ban, legkevesebb büntetéssel és leg­nagyobb megelégedésre látták el magas hivatalukat. Játék — tanulás Meseországban élnek ezek a gyer­mekek. A II. osztály „tananyaga" például ez: leégett a család buda­pesti háza, ki kell költözni vidékre, ott a semmiből otthont kell terem­teni. Ez a feladat magában foglalja a házak építését, az anyagbeszer­zéssel kapcsolatosan játékos és amellett komoly eredményeket hozó számolási feladatokat. A munka fejlődési folyamatának minden ré­széről írásban kell beszámolni, ez­zel az írást és a fogalmazást gyako­rolják. A ház lassan fölépül, körü­lötte kis kertet kell csinálni, amivel a természetrajz elemeit tanulják meg és így tovább, minden, amit tanulnak, játékosan és amellett az élet komoly jelenségeihez szoros kapcsolatban megy be a kis kopo­nyákba. A kiállítás nézője álmélkodva megy végig a szobákon, 8—9 éves gyermekek, saját megfigyelésük alapján komoly, rajzos grafikono­kat szerkesztenek: bemutatják az emberiség művelődéstörténeti fej­lődését, kezdetlegességükben is bá­jos és megkapó képsorozatokban és mindent maguk csinálnak, két ke­zük munkájával; a tanítónők szere­pe nem több, csak a munka szelle­mi irányítása és ellenőrzése. A gyermeki fantázia szabadon, megkötöttség nélkül élhet ezen a kis szigeten, ahol erőszakolt fegyel­mezés és korlátozások nem kötik gúzsba játékos kedvüket. A tanulás itt számukra öröm, játék és kaca­gás, észre sem veszik, hogy elröpült a négy esztendő és milyen sokat ta­nultak „játék közben". (egy j—s) Az építőmesterek a hatóságok házi építkezései ellen Az építőmesterek ipartestülete felterjesztéssel fordult a kormány­hoz és mind a belügyminisztert, mind az iparügyi minisztert arra kérte, tegyen megfelelő intézkedése­ket az úgynevezett házilagos, külö­nösen közhatóságok által folyta­tott házilagos építkezések m­eggát­lására. A memorandum rámutat arra, hogy az ifjabb szociális intéz­kedések jelentősen emelték az ipa­rosság terheit, de ezzel szemben nem történt gondoskodás arról, hogy az ipari munkaalkalmakat ki­zárólag az arra jogosult iparosság számára tartsák fönn. Különösen nehéz a helyzet az építőiparban, ahol egy idő óta nagyon elterjedt az úgynevezett házilagos építkezés. A közhatóságok után most már in­tézmények és vállalatok is beren­dezkedtek erre az építési módra, ami súlyosan károsítja az építő­iparosokat. Ezek a vállalatok nem viselik azokat a szociális terheket, amelyek az építőipart sújtják, nem fizetik a minimális építő­ipari munkabéreket. Az ipartestület arra kéri a kor­mányt, rendelje el, hogy a ható­ságok építési munkát semmi körül­mények között se végezhessenek, az uradalmak, gyár- és bányavállala­tok építési szükségleteiket jogosí­tott építőiparosokkal tartozzanak elvégeztetni, magánépíttetők csak kisközségben, saját használatukra szolgáló, építési engedély alá nem eső legegyszerűbb szoba-konyhás lakóházakat és egész egyszerű terje­delmű gazdasági épületeket épít­hessenek házilagosan. Felvétel a Sajtókamarába Az Országos Magyar Sajtó­kamara hirdetménye szerint, a Sajtókamara újságírói és kiadói főosztályának választmánya a kö­zeljövőben tagfelvételt tart.­ A Sajtókamarába való felvételt a Sajtókamara főtitkáránál (Buda­pest, VT, Ambrássy út 4.'­, II. eme­let) július 3-tól kezdődőleg: 20 fil­lérért kapható űrlapok fölhaszná­lásával kell kérni. A kérelmet két azonos példányban kell kiállítani és az űrlapokon föltüntetett okmá­nyokkal fölszerelni. Tekintettel arra- hogy az ide­vonatkozó rendeletek alapján folyó évi szeptember 1-én túl Magyar­orszálg területén megjelenő akár időszaki, akár nem időszaki sajtó. Erőteljes, vérmes, kövér embe­reknél reggelenként éhgyomorra egy pohár „Ferenc­ József" keserű-* víz kiadós bélürülést biztosít, lé­nyegesen előmozdítja az emésztést,­és az anyagcserét s a vérkeringést az egész szervezetben megélénkíti. termék kiadója­, szerkesztője és ál­landó munkaviszonyban álló mun­katársa csak sajtókamarai tag le­het, az anyaországhoz­­visszacsatolt Felvidék, valamint Kárpátalja te­rületén meg­jelenő időszaki és nem­ időszaki sajtótermékek kiadói, szer­kesztői és állandó munkaviszony­ban álló munkatársai, akik a Sajtó­kamarának ezidőszerint még nem tagai, a Sajtókamarába való föl­vételüket legkésőbb folyó évi augusztus hó 10-ig kérelmezzék. Az Autóbuszüzem figyelmébe — Levél a Népszavához — Sokat utazom autóbuszon és őszinte szánalommal nézem a nyári meleg­ben szenvedő autóbuszkalauzo­kat. A nehéz szolgálatot teljesítő, agyonfáradt emberek kaptak ugyan a vállalattól nyári ruhát, de nincs sok köszönet benne. Az autó­buszok forró, zárt, fülledt levegőjében va­lami merev, pléhhez hasonlító anyagból készült öltözetet kell hor­daniuk, amelyben valósággal meg­főhetnek, m­ert a „nyári ruha" meg­­­akadályozza a test szabad párolgá­sát és azt, hogy a levegő testüket­ érje. Ha nem bírják tovább a hősé­get és kigombolják a zubbony nya­kát, könyörtelenül megbüntetik, őket ezért a „szabálytalanságért". Valamikor, amikor az Autóbusz­üzem még önálló volt, könnyű, vilá­­gos nyári öltözetet kaptak az autó-­ buszkalauzok, de a mai ruhájuk el­viselhetetlen, mert melegben fájt, ha pedig az idő hűvösebbre válik, fáznak. Nehéz megérteni, hogy miért nem adtak nekik például a nyári katonai ruhához hasonló­­,sá­volyból készült ruhát. Érthetetlen, hogy miért választották ki a célnak legkevésbé megfelelő ruhaanyagot. (Aláírás) i •• 1 Kunder Tallinnban Tallinnból jelentik: Kunder An-­­tal kereskedelemügyi minisztert csütörtökön reggel kirándult az észt fővárosból a kohtla - järvei olajgyár meglátogatására. Majd a miniszter az Oru-kastélyba ment Polts Konstantin köztársasági el­nökhöz, aki Kundert hosszabb ki­hallgatáson fogadta. A kihallgatás után Kunder miniszter ajándék­képpen átadott az észt államfőnek­ 25. külföldi nyelvre lefordított ma­gyar könyvet. Majd a köztársasági elnök villásreggelin látta vendégül Kunder minisztert, a miniszter fe­leségét és kíséretének tagjait Utána megmutatta nekik a köztár­sasági elnök az orui nyári kastély termeit és híres kertjét. Kunderék az egész délutánt az elnök nyári kastélyában töltötték. Este Narva-Jöessu fürdőhelyen Sepp Leó észt gazdasági miniszter adott vacsorát Kunder és kísérete tiszteletére. — A románai görögkeleti egyház ú­j pátriárkája. Bukarestből jelentik: A román fővárosban pénteken tartották meg a pátriárka-választást. Miron Ch­ristea pátriárka miniszterelnök el­hunyta tette szükségessé a választást, amelyet az érsekek, püspökök és a par­lament két Házának görögkeleti val­lású tagjai hajtottak végre. A nemzeti szinódus 432 szavazat közül 406-tal A­i­kodem jassyi érseket, választotta meg rrománia új pátriárkájává. Nikodem­ érsek eddig a pátriárka helyettese volt. Erzsébet sósfürtifi strand kedvezményes jegyesi flapítatók Kulturpropaganda jegypénztárunk­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 és Conti ucca 4. Tel.: 136-336, 31, 32

Next