Népszava, 1939. augusztus (67. évfolyam, 152–175. sz.)
1939-08-01 / 152. szám
oldal Chamberlain miniszterelnök, akit a kormánypárt tüntető éljenzéssel fogadott, hangoztatta, hogy a mostani körülmények között, amidőn kényes természetű tárgyalások folynak több idegen hatalommal, vigyázni kell minden szóra, amit kiejtenek. Különösen tartózkodni kell a tárgyaló felek között esetleg fönnforgó ellentétek túlzásától, nem tesz jó szolgálatot az ügynek az, aki azt állítja, hogy a kormány kebelében egyenetlenség van a politika fő iránya felől. Semmi sem lehet kellemesebb valószínű ellenségeink számára, mintha úgy tűnne föl, hogy a brit miniszterelnök és külügyminiszterének külpolitikai elhatározásait illetőleg nem volna meg az egység. „Utalok félelmetes haderőnkre h iába vonni e kérdés körül, mivel őszintén kívánom e megegyezés létrejöttét. Nagy önmegtartóztatásra van szükségem, hogy ne igazítsam helyre azt a hamis benyomást, amelyet az ellenzéki képviselők beszédeikkel kelteni igyekeznek. Éppen ezért nem adom az angolfrancia-szovjet kormányok között folyó tárgyalások történetének áttekintését, mert jól tudom, hogy annak adatait más emberek más országokban örömmel felhasználnák arra, hogy azzal ellentéteket szítsanak Anglia és a Szovjet között. Nincsen tehát szándékomban, hogy ezeket a felvilágosításokat nekik megadjam. Nem titok — mondotta Chamberlain —, hogy a két kormány eddig még nem tudott megegyezni a közvetett támadás oly meghatározásában, amely az összes felek számára elfogadható volna, holott mindkét oldalon belátják azt, hogy ez a támadás épp olyan végzetes lehet, mint a közvetlen, és teljes mértékben kívánnak ellene felsorakozni. Ugyanakkor a legteljesebb módon kerülni akarjuk még a látszatát is annak, mintha más államok függetlenségét csorbítani akarnók. Ez az ora annak, hogy a francia Ivei a szovjettől kívánt formula, és a brit kormány még nem egyedi nézetem" szerint, nem tünteti el ezt tett meg a szovjet kormánnyal, mi-t a látszatot. Dalton képviselő kérdésére, hogy mit tettünk március óta, utalok félelmetes haderőnkre, Lengyelországgal és Törökországgal létrejött egyezményeinkre, amely két ország törekvéseinél fogva bármely arcvonal fontos tényezője. A Görögországnak és Romániának nyújtott biztosítékok lehetővé tették, hogy ezek az államok is részt vegyenek a békearcvonalban. Dalton beszédéből az tűnik ki, hogy az ő számára csak egy fontos rés, ez: Oroszország. Úgy Sinclair, mint Dalton beszédéből az a gyanúsítás csendül ki, mintha az egyezmény létrejötte körüli késedelmet kizárólag a brit kormány okozta volna. Türtőztetem rázavamat és nem engedem magamat vi A katonai megbeszélések megkönnyítik a politikai megegyezést „A danxigi probléma igen súlyos kérdés" . Hogy késedelmet ne szenvedjünk, ideiglenes egyezmény megkötését javasoltuk. A szovjet máskép gondolkodott és így vetődött föl a gondolat, hogy addig is, míg az egyezményt aláírjuk vagy parafáljuk. Anglia és Franciaország katonai bizottságot, küldjön Moszkvába vezérkari tanácskozésra és hogy ezek megkezdődjenek, még mielőtt a politikai egyezmény létesült volna. Kétségtelen, hogy ez nagy bizalom jele, ha elhatároztuk, hogy katonai szakértőinket Oroszországba küldjük, hogy arról tanácskozzanak, miként készíthetjük el katonai terveinket, mielőtt még bizonyosságot nyertünk volna afelől, hogy a politikai kérdésekben megegyezünk. Az orosz külpolitika vezetője azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ha erre a katonai megbeszélésre sor kerül, a politikai nehézségek már nem lesznek áthidalhatatlanok. Mi készek vagyunk erre és őszintén reméljük és velünk együtt reméli a francia kormány, hogy Molotov feltevése valósággá lesz. — Ahhoz a nyilatkozatomhoz, amelyet július 10-én a Házban Danzig ügyében tettem, úgy érzem, semmit sem fűzhetek hozzá, ami alkalmas volna annak megerősítésére, viszont kerülni akarok mindent, ami azt gyengíthetné. A danzigi kérdés igen súllyos kérdés, amely nagy aggodalmat okoz nelkünk és világos, hogy az ottani helyzet a leggondosabb figyelmet követeli meg. Lord Halifax legutóbbi nyilatkozatai óta, amikor Tiem látszott ok túlságos aggodalomra, most újabb összetűzések történtek, amelyek a feszültséget még inkább növelték, de feltehető hogy a lengyel kormány továbbra is államvezetési bölcssséggel és államférfiúi ügyésséggel tölti be hivatását, amely eddig is a legnagyobb csodálatot váltotta ki belőlünk. A szívburok, a szívbillentyűk, a szívizmok és a szívidegek megbetegedéseinek kezelésében a rendkívül enyhén ható „Ferenc József" keserűvíz fontos segédeszköz, mely reggel éhgyomorra egy kis pohárral bevéve, a tápcsatorna tartalmát biztosan felhígítja és azt igen könnyen levezeti. Kérdezze meg orvosát! CO NÉPSZAVA 1939 augusztusa, Teedd 't-Tí Af* Chamberlain a moszkvai tárgyalásokról (London, július 31. — „M. T. I.") Chamberlain miniszterelnök a kö-Az angol alsóház hétfői ülésén vetkezőket jelentette be: A szovjetorosz kormány azt javasolta, hogy a tárgyalások jelenlegi stádiumában előnyös volna haladéktalanul katonai megbeszéléseket indítani. Az angol és a francia kormány ehhez hozzájárult. Ennélfogva intézkedések történtek, hogy angol és francia katonai képviselők küldessenek ki Moszkvába olyan gyorsan, ahogy csak lehet. Az a szándékunk, hogy a katonai megbeszélésekkel párhuzamosan folytatjuk a politikai megbeszéléseket, hogy végleges megállapodásra jussunk a politikai egyezmény feltételeit illetően. Az angol küldöttség vezetője: Sir Reginald Plinkett-Ernie-Erle-Drax tengernagy, továbbá Sir Charles Burnett légi altábornagy és John Heywood vezérőrnagy lesz. (Plunkett tengernagy jelenleg VI. György király szárnysegédje. Ezt megelőzően a plymouthi haditengerészeti állomás főnöke volt. Burnett légi altábornagy, az angol légi haderő kiképzési parancsnoka. Heywood vezérőrnagy a brit vezérkar tagja.) Rathbone: Megmondhatja-e a mi niszterelnök megközelítőleg, hogy mikor indulnak meg azok a tárgyalások, amelyek szerinte oly gyorsan kezdődnek, ahogy csak lehetne Úipest Chamberlain: Azt még nehéz megmondani. Adafris: Természetesen feltehetjük a küldöttség személyi összetételéből, hogy a megbeszélések haditengerészeti és légi dolgokra fognak kiterjedni. Chamberlain: Ez világos. „A Távol-Keleten nincs politikai változás" A távolkeleti helyzetet illetőleg Chamberlain kijelentette, hogy a Craigie-Arita-formula nem jelent politikai változást, sem a kínai angol érdekek feladását, sem pedig a hadviselő jog megadását Japán számára- A tárgyalások során igen sok nehézség vár leküzdésre és a brit kormánynak súlyos aggodalmat okoz az Észak-Kínában folyó angolellenes izgatás. Ha ezek az angolellenes támadások zabolátlanul folynak tovább, a helyzetet igen súlyosnak kell tekintenünk. Anglia semmi esetre sem engedhet a Távol-Keleten reá háramló kötelezettségeiből, sem jogaiból. A Tieneinben lévő ezüst kiszolgáltatása és a kínai valuta alátámasztása nemcsak Angliát érintő kérdés és ezekről a többi érdekelt hatalommal is tárgyalni kell. Meg vagyunk győződve arról — mondotta Chamberlain —, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok célkitűzései azonosak, de ebből nem következik az, hogy mindkettőjüknek mindenkor ugyanazt kell tenniök. Oroszország a be nem avatkozás teljes likvidálását követeli (Párizs, július 31. — „Inf.) A párizsi sajtó változatlanul bizonyosra veszi, hogy a Moszkvába kiküldendő francia, tiszti küldöttséget Doumenc tábornok vezeti. A „Paris Midi" moszkvai tudósítója szerint mindenképpen bizonyos, hogy a politikai tárgyalások még elhúzódnak egy ideig. Ami a katonai tanácskozásokat illeti, Moszkva a legnagyobb súlyt helyezi arra, hogy a vezérkari megbeszélések minél előbb megkezdődjenek, de előre is hangoztatják Moszkvában, hogy Oroszország csak a teljes egyenjogúság alapján hajlandó katonai tárgyalásokat, kezdeni. Moszkvában egyébként hangsúlyozzák, hogy a be nem avatkozás politikájának most már egyszers mindenkorra véget kell vetni. (Párizs, július 31. — „Inf.") A francia fővárosban úgy tudják, hogy a Moszkvába küldendő angol katonai küldöttség már szerdán megérkezik Párizsba. Az angol küldöttség itt két napot tölt, hogy érintkezésbe léphessen a francia vezérkarral és közös álláspontot dolgozhasson ki a moszkvai tanácskozásokra. (London, július 31. — „M. T. I.") Az egyiptomi kormány utasította Amin Osman pasa pénzügyi államtitkárt, aki jelenleg Londonban tartózkodik, hogy lépjen érintkezésbe Hasszan Nashaat pasával, egyiptom londoni követével a szovjet elismertetése ügyében. Rövidesen tárgyalások indulnak Londonban Majszki szovjet nagykövettel egyezmény kötéséről, amellyel Egyiptom elismeri a szovjet kormányt. Haladás az angol-lengyel kölcsöntárgyalásokban (London, július 31. — „Inf.") Az angol-lengyel hitelegyezményt minden valószínűség szerint negyvennyolc órán belül aláírják Londonban. A hitelegyezmény értelmében Anglia nyolcmillió fontsterling hitelt nyújt Lengyelországnak. Ami az Anglia által Lengyelországnak nyújtandó készpénzkölcsön kérdését illeti, Chamberlain miniszterelnök az alsóháziban kijelentette, hogy a kérdések remélhetőleg megoldhatók lesznek. A megoldás mindazonáltal nem várható eléggé rövid idő alatt ahhoz, hogy akészpénzhitelre vonatkozó felhatalmazást még az alsóház nyári szünete előtt beterjeszthessék a parlamentben. (Folytatás a 12. oldalon) — A „Vándor" című lap legújabb száma részletesen beszámol a különböző nemzetek kivándorlási akcióiról, Gildemeester budapesti tárgyalásairól és az alakulófélben lévő Emigránsbankról. Egy nagyobb cikke a franciaországi népesedési viszonyokkal foglalkozik s megállapítja, hogy az ország egyes földművelő vidékein a népszaporodás annyira megállott, hogy képzett gazdákat és földműveseket kell letelepíteni. A lap többi cikkei a gyarmatosító társaságok tömegtelepülési terveivel, a távolkeleti helyzettel, a francia gyarmati iskolával és Afrika legpusztítóbb fertőző betegségével, az álomkórral foglalkoznak. Kapható azépszava-könyvkereskedésben. A szavak és a fegyverek háborúja „Alig látható, mi a megoldás..." — Kétségkívül aggasztó a mai helyzet — folytatta Chamberlain miniszterelnök —, amidőn olyan sok helyen és gyors iramban folyik a fegyverek halmozása, mert alig látható, milyen megoldást találna ez a probléma, ha nem háború útján. Különösen sajnálatos, hogy még kiélezik a nemzetek közötti rossz érzést napról napra a sajtó útján és egyéb eszközökkel folytatott mérgező propagandával. Ha meg tudnánk állítani a szavaknak ezt a háborúját és ha olyan lépések történnének, amelyek visszaállítanák a népek bizalmát valamennyi európai állam békés szándékaiban, ebben az esetben meggyőződésem szerint még mindig nem volna olyan kérdés, amelyet nem lehet és nem kellene békés úton megoldani. Ennek megoldásából kiszámíthatatlan nyereség hárulna a világra. Ha ellenben háború törne ki, bármelyik fél is követelné magának a végső győzelmet, kétségkívül bizonyos, hogy mind a győztes, mind a legyőzött az emberi szenvedés és nyomorúság leírhatatlan borzalmas termését aratná. Azt hiszem, hogy ez a nagy és mélységes igazság kezd már derengeni mind a vezetők, mind a népek elméjében és főként erre alapítom azt a reménységemet, hogy megtaláljuk még az utat, amely kivezet a borzalmak éjszakájából újból a napvilágra — mondotta végül a miniszterelnök.