Népszava, 1939. szeptember (67. évfolyam, 176–200. sz.)

1939-09-01 / 176. szám

1939 szeptember 1, péntek NÉPSZAVA Új bérmegállapítás az építőiparban Az egész országra kiterjednek, a fölemelt minimális munkabérek A budapesti és környéki építő­munkások nagy sztrájkja tudva­levően ideiglenes megállapodással­­ ért véget, amelynek értelmében az építőipari munkáltatók a munkába visszatérő munkások munkabérét nyomban 5%-kal fölemelték és ki­jelentették: amennyiben keresztül­vihető lesz, hogy a munkabéremel­kedést a vállalkozók átháríthatják az építtetőkre, ebben az esetben augusztus végén újabb 5%-os bér­emelést adnak. Az építőipari legkisebb bérmeg­állapító bizottság csütörtökön dél­után ült össze, hogy letárgyalja a MÉMOSZ-ban egyesült építőmunkás­ságnak az újabb bérrendezésre irá­nyuló előterjesztését. Szakosíts Árpád elvtárs terjesz­tette elő és indokolta meg az építő­munkások kívánságait, majd a munkavállaló bizottsági tagok leg­nagyobb meglepetésére a munkál­tatók szövetségének igazgatója a budapesti építőmesterek ipartestü­letének deklarációját olvasta föl, amely­­szerint az építőmesterek az ideiglenes megállapodás során fölajánlott 5%-os béremelést is visszavonják. Széleskörű vita indult meg ezután, majd a bizottság dr Simay Gyula nyugalmazott ítélőtáblai tanácselnök közvetítő javaslata alapján meg­hozta döntését. A javaslathoz a mun­káltató bizottsági tagok nem járul­tak hozzá, mégpedig azzal az indo­kolással, hogy amíg a kormány az áthárítás kérdését nem rendezi, a munkáltatóknak nincsen módjukban újabb béremelést vállalni. A határozat értelmében a szak­ipari munkások munkabérei 10—12—20%-kal, a segédmunká­sok munkabérei 5%-kal emel­kednek. Ennek megfelelően a falazó kő­művesek munkabére a felszabadu­lástól számított két éven belül és 60 életéven felül 78 fillér, a felszaba­dulástól számított két éven túl és 6­­­ életéven belül 86 fillér, gipsz­rablómunkánál és fehérmunkánál 98 fillér, lógóállványról végzett munkánál 102 fillér, padló- és fal­burkoló munkánál 92 fillér lesz az órabár és ugyanilyen arányban emelkednek a többi szakmunkás­órabérek is. Csoportvezető kötőács­előmunká-sok munkabére 96 fillér, kétéves gyakorlattal bíró kötőácsok, to­vábbá a vasbetonzsaluzó munkánál dolgozó ácsok munkabére 86 fillér. Vasbetonszerelők és állványo­zók órabére 66 fillér, 20%-kal magasabb az eddiginél. A kubikosok órabére mélyépítés­nél és bontásnál saját szerszámmal 51 fillér, a munkáltató szerszámjá­val 16 fillér. A segédmunkások órabére beton­ke­verésnél, habarcskészítésnél, mész­oltásnál 6 fillér, egyébként 42 fillér. Nők és 16 éven aluliak órabére 31 fillér. A vidéki építőipari munkások legkisebb bérei is rendezést nyertek. A szakmunkás órabére az egész vonalon 10 száza­lékkal emelkedik, a segédmunkások bérei pedig 5 százalékkal lesznek magasabbak. Ugyancsak 10 száza­ Margitszigeti szabadtéri előadásokra kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárunk­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 és Conti ucca 4..Tel.: 130-330, 31. 32 Békét, megegyezést! Elviselhetetlenül nagy az izgalom. A feszültség egyre növekszik és a válságos óráknak még mindig nincs vége. Bevalljuk, ezerszer inkább viseljük el a válságos órák izgalmait, idegeket romboló hatá­sát, de a vége: legyen béke, legyen megegyezés! Milyen kic­si semmi­ség ez izgalmas órák lázas, idegeket tépő izgalma — a háborúhoz képest! Akik panaszkodnak a tanácskozások hosszadalmassága miatt, akik szeretnék, hogy mihamar legyen vége a békéért való erőfeszítéseknek, akik mindenáron és gyorsan a döntést akarják, azoknak azt feleljük, nem tudják, mit akarnak é­s nem érzik át, hogy mi forog kockán! Millió és millió ember áll fegyverben. Milliók lesik-várják a bizalmas tanácskozások eredményeit. A háború, ha kitör, egész Európa belepusztul. Az európai civilizáció halálos sebet kap. Fölmérhetetlen katasztrófa a háború. Következményei belátha­tatlanok és semmi hasznos eredményt nem lehet várni tőle. Ha tehát elviselhetetlen is az utóbbi napok és órák izgalma, mégis nyugalommal és megfeszített önuralommal vállalni kell és mindent, de valóban mindent meg kell tenni a béke, a megegyezés létrejöttéért! Hiszen a háborúnak is megegyezés lenne a vége. Egy nagy angol napilap a válság kitörésének napjaiban nemes egysze­rűséggel írta, hogyha kitör a világháború, annak is béketárgyalások és megegyezés lesz a vége, tehát — fűzi tovább az angol lap — nem lehetne megfordítani a sorrendet és mindjárt megkezdeni a béketár­gyalásokat és létrehozni a megegyezést, anélkül, hogy háborúra ke­rülne a sor? Ez a gondolkozásmód eredetien angol. Ereje egyszerű­ségében van. Valóban, a háborúnak is megegyezés és béke a vége, miért ne lehetne tehát milliók életét megmenteni, a pusztulást és a szenvedést elkerülni és a fölmerült viszályokat béketárgyalásokon, közös megegyezéssel elintézni­? Miért ne lehetne? Miért ne üljenek le az asztalhoz és tárgyalják le a versaillesi békeszerződések csődjét? Más kivezető út úgy sincsen! Ha kitör a háború és eltart néhány esztendőig, ez még nem lesz bizonyíték amellett, hogy a győztesek nem csinálnak majd új Versaillest. És az új Versailles megint csak igazságtalan és elviselhetetlen lesz! Miért ne lehetne tehát háború nélkül nagyhatalmi konferenciát tartani és a megegyezést az érdekelt nagyhatalmak garanciájával végrehajtani?­­ Ha ilyen megegyezésért folyik a viaskodás és ha ez azért olyan nehéz, mert mindenkinek a presztízsét kímélni kell, akkor is azt mondjuk: csak tárgyaljanak, egyezkedjenek és folytassák a békéért való erőfeszítéseket! Hogy mi van az angolok és a németek javaslataiban és ellen­javaslataiban, arról nem tudunk semmit. A tárgyalások bizalmasak, még a javaslatok szövegét is a diplomácia titkos írásjeleivel juttat­ták el egymáshoz a tárgyaló felek és az érdekelt hatalmak. Semmi sem szivárgott ki arról, hogy mi van ezekben a javaslatokban. Egyet­len biztató jel, hogy a tárgyalások nem szakadtak meg. Egyetlen vigasztaló körülmény, hogy a megegyezés még nem hiúsult meg és így van még remény a háború elhárítására. Az idő és az események sürgetik a döntést. A háború gépezete irtózatos, mindent túlharsogó dübörgéssel jön mozgás­ba és úgy indul neki népeknek és országoknak, mintha mindent elsöprő, maga­mögött vészt és romlást hagyó, megállíthatatlan háborús tankok száguldanának végig Európán. A háború gépezetét megállítják-e az angol-német tárgyalások, vagy elindul-e a háború végzetes útjára, ez a kérdés tölti el a népek millióit, erre szeretnének választ kapni. Ezért lesik, várják a híreket és reménykednek, hisznek a háború elkerülhetőségében, a békében, minden ellenkező híresztelések elle­nére is! Az emberek csodálatos szívósággal és erővel csüngnek a békén. Nem akarják, nem tudják elhinni, hogy ez az irtózatos szerencsétlen­ség, ez a milliókat elpusztító katasztrófa, a háború, mégis rászakad­hat az emberiségre! lékkal emelkedik a munkakönyves állványozók órabére is. A bizottság Makó városát, amely a legutóbbi bérmegállapító határo­zatban tévesen alacsonyabb osztály­ba került, a második területi cso­­­portba helyezte vissza, Soroksár ugyancsak a második területi cso­portba került. A budapesti és környéki építő­munkások bizalmi testülete csütör­tökön este foglalkozott a bérmeg­állapító bizottság határozatáról szó­ló jelentéssel és azt hosszabb vita után tudomásul vette. A bizalmi­testület kívánatosnak tartja, hogy a ha­tározat mihamarabb jóváha­gyást nyerjen. Szükséges ez annál is inkább, mert a piaci árak sajnálatos módon nap­ról napra erőteljesen emelkednek.­­ Mi a magunk részéről a leghatá­rozottabban csatlakozunk az építő­ipari munkásság bizalmi testületé­nek jogos és indokolt kívánságához. Általános megnyugvást a bérmeg­állapító bizottság határozata csak abban az esetben hozhat, ha a jóváhagyás valóban gyorsan meg­történik. Jól tudjuk, hogy az ipar­ügyi minisztérium illetékes ügy­osztálya embertelenül túl van ter­helve munkával, de mégis remél­jük, hogy az ügyosztály vezetője, aki egyébként is nagy megértéssel kezelte ezt az ügyet, módot fog találni arra, hogy a határozat mihamarabb a mi­niszter elé kerüljön és a jóvá­hagyás a hivatalos lapban, amilyen gyorsan csak lehet, megjelenjék. Az építőmunkások az elért ered­ményt egységüknek, fegyelmezett­ségüknek köszönhetik. A körül­mények azonban arra intik őket, hogy szervezettségüket még tökéle­tesebbé tegyék, mert az elért ered­ményeket csak ebben az esetben biztosíthatják. Különösen áll ez a vasbetonmunkásokra és állványo­zókra, akik most, hogy jelentéke­nyebb erőt mutattak, 20%-os bér­emelést értek el, de ezt csak úgy tarthatják meg és csak úgy növel­hetik, ha a megkezdett úton elszán­tan haladnak tovább. 3. oldal Nincs külön felvidéki szellem Sztranyavszky Sándor érdekes beszéde Csütörtökön tartotta közgyűlését Losoncon a dunáninneni evangé­likus egyházkerület. A megnyitó beszédet Sztranyavszky Sándor volt földművelésügyi miniszter, az egyházkerület felügyelő-elnöke tar­totta.­­ Két évtized után ismét együtt van velünk Komárom, Léva, Lo­sonc, az ősi, mindig magyar egyház, amelynek nincs és nem is volt soha külön lelkülete, külön szellemisége, mint ahogy egy a lelkülete mindenn hű magyarnak, aki számára nincs külön Felvidék, Nagy- vagy Kis-Alföld, Erdély vagy Dunántúl, ha­nem csak egységes Nagy-Magyar­ország. A magyar protestantizmus mindig egy volt a magyar függet­lenség gondolatával s a hazafiság­ban nem érdemet látott, hanem szent kötelességet tudott — mon­dotta többek között Sztranyavszky. Ezután a közgyűlés hódoló táv­iratot küldött a kormányzónak, majd D. Kovács Sándor püspök is­mertette évi munkajelentését. Pénteken teszik közzé az új sajtókamarai felvételek eredményét A sajtókamara újságírói főosztá­lyának választmánya több ülésen foglalkozott az újabban beérkezett felvételi kérelmekkel, összesen 1200 kérvényt bíráltak felül és a mun­kával csütörtökön délben végeztek. Az i újonnan fölvett kamarai tagok jegyzékét a „Budapesti Közlöny" pénteki száma közli. A Népszava munkatársai közül ez alkalommal Erdődy János és Földes Mihály elvtársakat vették föl a ka­­ara tagjai közé. Felülvizsgálják az erdélyi magyarok jogtalanul elutasí­tott állampolgársági kérelmét (Bukarest, augusztus 31. — „Inf.") Az igazságügy miniszter elrendelte, hogy az állampolgárságok felül­vizsgálatánál nem szabad elutasítani azoknak a kérvényeit, akik a Ro­m­ániához csatolt vidékeken éltek, amikor az átcsatolás megtörtént és első kérvényüket nem érdemi okok­ból, hanem alaki okok miatt utasí­tották vissza. Az állampolgárságok felülvizsgá­latáról szóló rendelet ugyanis ki­mondotta, hogy mindazok, akiknek előző kérvényeit jogerősen vissza­utasították, nem kérhetik újból az állampolgárságot. Az igazságügy­miniszter legújabb rendelkezése következtében azonban különösen a magyar népcso­port tagjai közül igen sokan kérhetik most az állampolgár­ságot, noha első kérvényeiket alaki hibá­ból elutasították. Úgy tudják, hogy e­z az intézkedés igen sok erdélyi magyart érint. A miniszterelnök tanácskozásai. Csütörtökön délelőtt Keresztes-Fi­scher Ferenc belügyminiszter föl­kereste gróf Teleki Pál miniszter­elnököt és hosszabban tanácskozott vele. A déli órákban gróf Csáky István külügyminiszter tett látoga­tást a miniszterelnökségen és a kül­politikai helyzetről tett jelentést Telekinek. Visszaérkezett Budapestre a sváj­ci követ, Fläger Maximilian buda­pesti svájci követ a nemzetközi helyzet feszültségére, való tekintet­tel Svájcban töltött szabadságáról visszatért Budapestre és átvette a követség vezetését.

Next