Népszava, 1939. október (67. évfolyam, 201–225. sz.)
1939-10-31 / 225. szám
8. oldal CSILLAGOK Jpl ÖCCSE REGÉNY. ÍRTA: VÉSZI ENDRE 25 — Az én férjem a föld alatt van, az én drágám — ordított mérhetetlen fájdalommal —, aki élhetett volna, aki minden kényelmet és pompát megtalált ezen a földön és ők — mutatott le ránk —, ezek a semmin rágódok, ezek a naprólnapra tengődök, ezek a sápkóros igavonó barmok, ezek fürdőt, strandot akarnak, lubickolni akarnak, amikor én a fájdalomban fetrengek, ezek a névtelenek... — erősen, asztmatikusan lihegett már — ezek akarnak... nevetni kéne, vagy sírni... vagy mit tudom én... Kontyos fejét öklebre ejtette. Most először láttam, hogy elvesztette fölényességét. Kizökkent a hatalmas parancsoló szerepéből, már nem kéjelgett a gázoló szavakban, nem is nekünk beszélt, de a sorsrak, a sorshoz ordított fel, mert eddig még nem volt alkalma a férjét megsiratni. És így siratta, ilyen görögös végzetszerűséggel, égig harsonázva, mint a nagy tragikák. Mind bámultunk csak, elfeledkezve arról, amiért jöttünk, egy nagy játéknak voltunk a tanúi és ha nem tudtunk a méltóságával teljesen együttérezni, mégsem maradtunk közömbösek. Valami nagy igazságtalanság alatt vergődött az asszony. A férje méltóságos úr volt, de béna. Házai, birtoka, gyártelepe volt és meghalt. Hogyan halhat meg ilyen ember? Hogyan pusztulhat el ennyi vagyon ura? Ez tépte, nyugtalanította. Egész életberendezése, lelkivilága a jólét, fogalmához kötötte a hosszú életkort és csakis a gazdagság volt nála az az érdem, amely ennek elnyerésére jogosított. Aki szegény, az dolgozzon, köhögje ki keskeny életét, emeljen vasakat és bukjon el. Ha rajta múlna, talán halálra ítélné a szegényembert bizonyos életkor betöltése után, minek is éljen a kiöregedett munkás? Megrokkant és csalódott, nincs, aki gondozza, nincs, aki gyógyítsa, gyermekei a fölöttük tornyosuló gazdagok vagyonát gyarapítják, haljon meg, térjen vissza a földbe, mint ahogy az égből lehulló eső is a földbe szivárog. Engedje át, a helyet és a levegőt a több joggal lélegzőknek. Nem tudom, hányan értettük ezt, én értettem. Nem is gyűlöltem ezért az asszonyt, így nőtt fel, ebben nőtt fel, erre tanították, ezt szívta be, ehhez idomultak érzékszervei. Nem tekinti fájdalomnak az elesettek fájdalmát. Nem eit kell átalakítani, hanem a szellemet, amelyben nevelődött Hirtelen föleszmélt. Megdöbbenve érezte, hogy fölfedte magát előttünk, hogy megmutatkozott minden védőpajzs nélkül. Úgy égette ez, mint a marólúg, amely egyre nagyobb sebet harap a gyenge bőrön. Fölemelte fejét, megint a régi méltósága állott ottan, megfeszített erővel elrendezte dúlt arcvonásait. Egy erős mozdulattal a fejéihez kapott s a haja már ismét a megszokott komolysággal emelkedett fölénk. — Az imént megmondták, mit kérnek, én meghallgattam — kiegyenesedett —, kicsit eltértem a tárgytól, de... — gondolkozott a kifejezésen, ez is szokatlan volt nála — de, nem utasítom vissza kereken a dolgot, bár elvben ellene vagyok. Költségvetést kell látnom, aztán, aztán majd beszélünk a dologról. Szabad levegő járta át tüdőnket, kicsit büszkék voltunk, már alig vártuk, hogy rohanhassunk az újsággal. De a méltósága hangja visszahívott bennünket. — Nem győztek, ezt ne is próbálják gondolni! Nekem hiába is beszélnek szociális vívmányokról, egészségügyről, ilyen nincs. Ezt a modernek találták ki, vagyis a lázítók. A világ munkán alapszik, a munkát pedig feltétel nélküli engedelmesség terjeszti ki. Tudom, maguk most azt is mondanák, ha megépíttetem a medencét, ezzel fokozom a produktivitást. Ez mind szép, de én nem hiszek benne. Maguk jól akarják magukat érezni, nem pedig nekem többet dolgozni. Engem nem vezet senki az orromnál fogva, ezt jól tudhatják! Még egyet mondok: ha én mégis megépíttetem ezt a medencét, azt csak azért teszem, mert az a medence is az én tulajdonom lesz és akkor tilthatom meg a használatát, amikor jónak látom. Ezek a szavak kísértek bennünket vissza. Értett ez a nő a hadakozáshoz. Tudta, hogyan kell jeges vizet zúdítani a szívünkre. XV. FEJEZET A Tisztaság parancsa A medence elkészült. Az egyik lomtárat öltözővé alakítottuk, külön a nők és külön a férfiak számára. Ebédidő alatt és munka után nagy lubickolás csattogott föl. Magunk dolgoztunk a díszítésen, gyepágyakat teremtettünk, homolkot hordtunk, a nők muskátlit ültettek. A kopár kerítést világoskékre festettük, fölszántottuk a göröngyös talajt. A víz naponkénti cserélését is mi intéztük. Az elfogyasztott vízért hetenként levontak néhány fillért, boldogan fizettünk erre a célra. A környező gyárak munkásai irigyeltek bennünket ezért a pompás strandért. Népszerűségem megnövekedett, hisz én voltam a strandügy föltalálója. Pompás aranybarnára változott a, bortnk, indiánok lettünk, úszóversenyt rendeztünk a sekély medencében, örömünket csak az zavarta, hogy néha megjelent a méltósága, gyászos feketén, mérhetetlen szánalommal vizsgálgatta végig a fürdőzőket, nyilván tisztában volt vele, hogy a szánalom okozza a legnagyobb fájdalmat. Nem szólt egy szót sem, nem érdeklődött, úgy állt ott, mint aki mindennel tisztában van. Ilyenkor megbénult az öröm, a kedves lárma elhalkult, a víz mozgása alábbhagyott, mindenki menekült, vagy mozdulatlanul, nyakig elsüllyedt a vízbe, vagy elhasalt. Különösen a nők voltak félénkek, szégyenkezők. Hirtelen észrevettük egymás napszítta, fakult, túltarka vagy télszegényes fürdőruháját és szégyenkeztünk miatta. Amikor a fekete lidérc elvonult, lassan fölengedett a zavar, de lelkünk nyugtalanul háborgott. Mit akar tőlünk ez az asszony? Mi jogon kerget bennünket a szégyenkezésbe, ki hívta közénk! Talán mi odatolakodnánk, ha ő fürödne, talán érdekelne bennünket? Pedig tudom, nem mindennapos látvány lenne, igazán nem! (Folytatása következik) PENZES ÁRU Új rendszer a francia külkereskedelemben » .. •» , Franciaországban szakminisztériumok intézik (teljes felelősséggel) az országnak árucikkekkal való ellátását. Elvben és általánosságban az összes eneiékek behozatala tilos. Kivételes engedélyeket a kereskedelemügyi minisztérium egyik szakosztálya (Direction du Commerce Exterieur) ad ki. A behozatali kérelmeket (egyes külön fölsorolt kivételektől eltekintve) a felelős minisztériumkrölé beékelt „groupements d'Importation", vagy a „Comité Interprofessionnel d'Importation" intézik el. Ezek a ,,groupements''-ok szakemberekből és kereskedőkből állanak, feladatuk az import centralizálása. Szükség esetén ezek a „groupements"-ok maguk is fölléphetnek mint vevők. Mindezzel egyidőben szabályozták a devizagazdálkodást is, amelynek teljhatalmú irányítója a francia nemzeti bank. A teljes behozatali tilalommal szembeni kivitel csak részben (egyes árucikkekre vonatkozóan) tilos. Itt fontos újítás az, hogy az exportőröknek az export útján nyert devizákat át kell adniok az „Office de Change"-nak. Érdekes megfigyelni, hogy a háborús kényszerhelyzet következtében hogyan hódít tért Franciaországban is az irányított gazdálkodás. Európában tehát csaknem valamennyi államban központosították már vagy az egész termelést, vagy a termelésnek egyes szakaszait. Néhány hónappal ezelőtt elképzelhetetlen volt ez a fordulat. A gazdasági élet így gyökeres átalakuláson megy keresztül európa-szerte. Mi történik itt voltaképpen? A nemzetközi árucsereforgalom komoly zavarokkal küzd. A nemzetközi tőke területén, főleg a nyersanyaghiány következtében, csökken az értéktöbblettermelés. A kivételes intézkedések olyképpen belső piacot védik, lezárják a sorompókat minden olyan árucikk előtt, amely odahaza is termelhető. Így akarják, legalább részben, kiegyensúlyozni azt az aránytalanságot, amely a hadiipar és a békeipar értéktöbblettermelése között szükségszerűen megmutatkozik. Sőt, amint a német példa mutatja (annak idején beszámoltunk róla), attól sem riadnak vissza, hogy a hadinyereségeket megadóztatják a tipikusan békeiparok háborús válságának csökkentésére.rad a tavalyinak. — Az állatvásárott árcsökkenés várható a nagynak ígérkező felhajtás miatt. — A főváros új mátrai elektromos centráléja 40 millió pengőbe kerül. — Működő üzlet bárhol engedély nélkül létesíthet műhelyt. Szünetel Finnországgal az utalvány- forgalom mindkét irányban. — Ezentúl szigorúan ellenőrzik közegészségügyileg az élelmiszerszállításra használt zsákokat. — A Tattersallban elárvereznek 75 különböző lovat. Az árverés ideje: november 5 délelőtt. VsIO.IJABB OROSZ NYERSANYAGFORRÁSOK. Berlinből jelentik a „N. S. T."nak. Moszkvai híradás szerint Baskíriában rendkívül gazdag mangánérctelepekre bukkantak. A kutatásokat folytatják, Aktjubinszkban pedig kénbányát, sikerült felfedezni, amelyben máris 4000 tonna ként bányásztak. NÉPSZAVA 1939 oktober 'St. TE VÁROD, A FELESÉGED VÁRJA, GYERMEKEID ÖRÖMMEL OLVASSÁK A NÉPSZAVÁT! A heti létminimum október havában Gál Benő elvtárs adatai szerint a heti létminimum 62.98 pengő volt és hetenkint a nyers élelmiszerszükséglet beszerzéséhez a munkáscsaládnak 21.06 pengőre volt szüksége. A tavalyi októberi áratás adatai szerint csak az élelmiszerszükségletnél 0.S%-kal volt alacsonyabb. Az 193. évi juliussal szemben a család élelmiszerellátásának indexe 103.2 (14.917.S-8zeres), az összszükségletnél pedig 127.3 (18.424.9-szeres). Ha az 1935. év január havi adatokkal hasonlítjuk össze a mai adatokat, úgy az összszükségletnél 110.1, az élelmiszerszükségletnél 123.8-as indexszámot találunk és 100 pengő békebeli belső vásárlóértéke 78,46 pengő. Ebben az esztendőben a pengő vásárlóértéke legnagyobb volt április havában: 79.49, míg 1938 október havában csupán 77.57. A búzat Csikágóban október 26-án a decemberi búzát (felárral átszámítva) 17.60, Winnipegben (Kanada) 13.15, Buenos Airesben 8.26 pengővel jegyezték. A magyar búzakivitel olasz, német és svájci viszonylatban zavartalanul folyik. A magyar gazdasági élet kis hírei. A külföldi tőzsdék lanyhaságának visszahatásaképpen jelentéktelen volt hétfőn a magyar értéktőzsde forgalma is. — Az 1939 október 28-i kelettel kibocsátott, háromhavi lejáratú állami pénztárjegyeket hivatalosan jegyzik a tőzsdén. — Megélénkült a kínálat a gabonatőzsdén. A kereslet főleg a rozs iránt nyilvánult meg. — A vöröshagyma minimális termelői árát mázsánként 7,50 pengőben állapították meg. A fokhagymánál nincs változás. — A borpiac szilárd. A termés alatta ma A világgazdaság hírei. Ausztráliai jomo.oop font sterling értékű élelmiszert szállít Angliának. A szállítást (corvoy-rendszerrel) Anglia vállalja. — Ezentúl, angol-olasz vegyesbizottság intézi az orbigol-olasz kereskedelmi forgalom ügyeit.• Az egyik afrikai portugál gyarmaton internáltak egy német kereskedelmi gázöst. A belga Mendelssohn-bankház bukásának következményeképpen az egyik legnagyobb brüsszeli bankintézet 320 milliós alaptőkéjének legnagyobb része, állítólag, elveszett. ÉLELMISZERADAK: A főváros vásárcsarnokaiban és nyilt itincaki hétfőn a következő kicsinybeni áraiat jegyezték: Hús, zsiradékanyag, vaj, tej, túró, szárazfőzelékek, kenyér- és burgonyafélék ára az augusztus 26-i árakhoz képest változatlan. Fejeskáposzta 13—1(ikelkáposzta 14—30, kalarábé Ifi—24, sóska 38-40, pora) 28—38, főzőtök zöldborsó 51—100, karfiol 14—31, sütőtök 14—36, alma 31-100, körte 20—JCHI, szilva 36—52, szőlő18—911, gesztenye 66—120, birsalma 28— 48 fillér kilogrammonként. — Meghalt egy olasz tudós. Rómából jelentik: Busi Aristia egyetemi tanár és szenátor, ismert rádiumkutató, az olasz akadémia és több külföldi tudományos intézet tagja, 65 éves szorában meghalt. Busi alapította a római rádiumkutató intézetet, amely a világ egyik legelső ilyen intézménye. — A HORTHY MIKLÓS NEMZEŰ REPÜLŐALAP FELHÍVÁSA. A Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap intézőbizottsága felhívást intézett a magyar társadalomhoz, hogy önkéntes adományaival segítse elő a magyar ifjúság repülésben való kiképzését. Az adományokat a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap B.l.OSfl számú postatakarékpénztári csekkszámlára lehet befizetni. — A pomázi erdőben ... Pomázon a gróf Ivárolyi-uradalom egyik vadőre orvvadászaton érte létévi Haksza Mihály 38 éves földművest. Az orvvadász a vadőrre támadt, aki erre fegyverét használta és az orvvadászra lőtt. Baksza Mihályt súlyos sérülésekkel a Károlyi-kórházba szállították. A fegyverhasználat ügyében a vizsgálat megindult. Kedvezményes színházjegyek, az Andrássy Színházba Belvárosi Színházba Erzsébetvárosi Színházba Fővárosi Operettszínházba Józsefvárosi Színházba Komédia Orfeumba Pesti Színházba Royal Színházba Városi Színházba Vígszínházba kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 és Conti ueca 4. Tel.: 130-330, 3- 38