Népszava, 1939. december (67. évfolyam, 250–273. sz.)

1939-12-29 / 271. szám

1939 december 24. vasárnap NÉPSZAVA Hol van Európa? Van Zeeland, aki nemrég tért haza Amerikából, inter­jút adott a Népszavának. Van Zeeland nem kerülte meg a kérdést, ami kérlelhetetlenül torkon ragad min­den európait Amerikában: hol van Európa? Mert ma a háborús Európában, egymásra acsarkodó országok között, új barbárságok tombolásakor alig-alig találjuk meg csiráit annak az Európának, amely az ,,európai szellem" és az „európai kultúra" hazája volt Észrevette ezt már Armerika is, az az Amerika, amely szellemi értelemben Európa gyermeke, erkölcsileg mégis — nem először a történelemben — magasabb szín­vonalon áll annál a földrésznél, amelytől a kultúrát kapta. Ho­gyan vélekedik az ifjabb és fris­sebb Amerika ezekben az időkben a vén korára megszédült, rossz utakon járó apjáról, Európáról? „Ők (az amerikaiak) szomorúság­gal kevert csodálkozással ítélik meg Európát" — mondotta Van Zeeland. Tehát nem vetik meg, nem nézik le, hanem — sajnálják. És felébred az amerikaiakban történelmi feladatuk tudata: „s egyre erősebb meggyőződésük, hogy nehéz kötelességük lesz az emberi civilizáció megmentése, mert Európa már nem képes megőrzésére."­­ Hát itt tartunk-e valóban? " Az a történelmi szerep, amely évezredekig Európáé volt, kiesik-e most a kezünkből? Csak azért, mert most iszonyú válságban van Európa? Ha a történelemhez fordulunk útmutatásért, választ kaphatunk az égető kérdésre. Nem először jut­ zsákutcába az európai hala­dás. Amikor a termelés viszonyai túlhaladták a rabszolgagazdálko­dást és az ebből eredő társadalmi rendszert és megingott az ókori római birodalom, a keresztény­ség adott forradalmi lendületet a fejlődésnek, átalakította Európa berendezését. Az ókori középkorrá változtató forradalmi mozgalom — a kereszténység — bölcsője Ázsiában ringott. Az Ázsiá­ban termett bimbó azonban Európában virágzott ki — földrészünk kívülről kapta meg az ösztönzést, az alapgondolatot, de maga valósította meg az új világot. De nem ez az egyetlen példa. A tizennyolcadik században ismét válságba jutott Európa. A kö­zépkor feudális berendezkedése nem felelt már meg a gazdasági fejlettségnek, a termelőerők hely­zete túlhaladta a rendszert, meg kellett mozdulniuk az elnyomott osztályoknak, a jobbágyoknak, a polgárságnak, hogy elsöpörjék a kiváltságos kizsákmányolók egész­ségtelenül és tarthatatlanul túl­nőtt hatalmát. 1789-ben kitört a francia forradalom, amely azután megteremtette azt a szellemet, amely hosszú ideig megérdemelte az „európai szellem" elnevezést. Amiképpen az előző nagy forra­dalom, a kereszténység alapgon­dolata Ázsiában fogamzott meg, úgy a francia forradalom is rész­ben Európán kívülről, Ameri­kából kapta a közvetlen ösztön­zést. Az északamerikai szabad­ságharc történelmi okmányából, a „függetlenségi nyilatkozatból" merítette alapelveit a francia 1789 históriai oklevele, az „emberi jo­gokról szóló kiáltvány". És a sza­badságeszméket százötven évvel ezelőtt Amerikából Franciaor­szágba a függetlenségi harc ön­kéntesei hozták: Lafayette, a for­radalom későbbi tábornoka, Con­dorcet, a szabadelvű filozófus­államférfiú és társaik. Részben tehát, a tizennyolcadik század for­radalma is Európán kívül kezdő­dött, de Európában tökélete­sedett és Európában érte el a fej­lettség legmagasabb fokát. Ezen a „legmagasabb fokon" azonban már túlvagyunk. A vil­lámtempóban fejlődő technika szokatlan gyorsasággal változ­tatta meg a termelőerőket. íg­y gazdasági rendszert és új „európai szellemet" ke­res Európa. Az az Európa, a­­ely ma is régi helyén, ma is régi földrajzi határai között van. Amely szívesen fogad ösztönzést, segítést bárhonnan, akár Ame­rikából, akár a föld bármely más pontjáról. De az új világot — mi­ként a múltban — ismét maga fogja kialakítani, azzal, hogy mint gazdaságilag és szel­lemileg a legfejlettebb földrész, kifejleszti a termelőerők helyzeté­nek megfelelő korszerű rendet, amelyben nem lesznek sem elnyo­mott osztályok, sem elnyomott népek. . Felfüggesztették állásától M­iroska Jánost, Csongrád polgármesterét A „Bomba-perben" hozott ítélet miatt fegyelmi vizsgálat indul Piroska ellen A csongrádi „Bomba-ügyben" fontos fordulat következett be: Csongrád megye közigazgatási bi­zottsága felfüggesztette állásából Piroska János csongrádi polgár­mestert. Emlékezetes, hogy Bencsik Zoltán, a csongrádi villanytelep volt igazgatója évekig ellenséges viszonyban állott Piroska Jánossal. Bencsik „Bomba" címmel röpiratot adott ki s ebben Piroskával szem­ben olyan súlyos vádakat hangoz­tatott, amelyeket a polgármester sértőnek talált magára nézve, mert keményen bírálták hivatali mű­ködését és magánéletét is. Piroska pert indított Bencsik Zol­tán ellen. A volt villanytelepi igazgató kérésére a bíróság­ elren­delte a­z ügyben a bizonyítást. Ben­csik az ügyben tartott főtárgyalá­sokon tanuk százait vonultatta fel állításainak igazolására. A per hónapokig tartott. Végül a törvényszék felmentette a vád alól Bencsik Zoltánt azzal, hogy a leglényegesebb részekben sike­rült neki a valóság bizonyítása. A monstreper 170 oldalas ítélete sú­lyos bírálatot tartalmaz Piroska Já­nos hivatali működéséről és ma­gánéletéről is. A feltűnő ítélet elhangzása után a csongrádi polgármester fegyelmi eljárás megindítását kérte önmaga ellen. Csongrád város községpoli­tikai életének több szereplője ezzel kapcsolatosan kérte, hogy a polgármestert azonnal fügesz­szék fel állásától, mert nem maradhat tovább a pol­gármesteri székben az, akinek mű­ködéséről olyan súlyos dolgokat mond egy bírósági ítélet. Az indít­ványok először a vármegye kisgyű­lése, majd a megye közigazgatási bizottsága elé kerültek. A közigaz­gatási bizottság most rendkívüli ülésen tárgyalta Piroska polgár­mester ügyét. Egyhangú határozattal mind­­két előterjesztést elfogadták és elrendelték Piroskával szem­ben a fegyelmi vizsgálatot. Egyben azonnali hatállyal fel­függesztették állásától­ Csongrád polgármesterét. A köz­igazgatási bizottság a továbbiak­ban a belügyminisztertől idegen törvényhatóság biztosának delegá­lását kérte. Az ügy iratait — több mint két és fél mázsa aktát! — most átküldték a szegedi ítélőtáblára, amely néhány hónapon belül meg­tartja a másodfokú tárgyalást a „Bomba-perben", az elsőfokú ítélet ugyanis még nem jogerős. Álhírekkel agitálnak a Ganz-kertvárosban a Polgárok és Munkások Blokkja jelöltjei ellen Szombatra kiírták a községi válasz­tásokat a vecsési kerületben. Tekintet­tel arra, hogy ismét csak rövid idővel a választás előtt közölték, hogy mikor lesz a szavazás, a Polgárok és Munká­sok Blokkja tíz kerület közü­l csak kettőben állíthatott jelölteket. A Ganz­kertvárost és a Ganz-telep egy részét magában foglaló IX. kerületben a blokk jelöltje Geiger Jakab ren­des tag és Kelemen István póttag. Geiger évek hosszú sora óta dolgozik a kertváros fejlesztéséért és így meg­választása bizonyosra vehető. Éppen ezért, hogy a népszerű jelölt megválasz­tását­ elgáncsolják, bizonyos elemek ál­hírekkel agitálnak. Először azt a hamis hírt terjesztették, hogy Geigert a nyi­lasok támogatják. Miután mindenki tudta, hogy ennek éppen az ellenkezője az igazság, most már azzal házalnak, hogy Geiger nem vesz részt a válasz­táson és ezért azt ajánlják, hogy a vá­lasztók húzzák ki a szavazólapról Gei­ger nevét és írják helyére a MÉP je­löltjének nevét. A kertváros választó­joggal rendelkező adófizetői meg fog­ják mutatni az álhírek terjesztőinek, hogy akármit is híresztelnek ezek, ők tudják kötelességüket és noha ismét hétköznapra írták ki a választást és a dolgozóknak munkabérveszteséget je­lent a szavazás, megjelennek az urnák előtt és le­adják szavazatukat a Polgárok és Munkások Blokkja jelöltjeire. Fontos figyelmeztetés a választók szá­mára: szavazni csak délután 1 óráig lehet és a szavazólapon nem szabad semmit változtatni. A legajánlatosabb, ha mindenki lehetőleg délelőtt szavaz, mert délután esetleg torlódás lesz. A X. kerületben (Ganz-telep) a Polgárok és Munkások Blokkjának Peregi Mik­lós rendes és Csapó József póttag a je­löltje. Varga miniszter az épülő kárpátaljai vasút­vonalon és az aknaszlatinai sóbányában (Rahó, december 28. — „M. T. I.") Varga­­József kereskedelmi miniszter kárpátaljai útja során Valócról Bátyóra, majd Tarackközre utazott. Csütörtökön reggel autón folytatta útját Aknaszlati­nára és Rahóra. Útközben megtekintette a miniszter az épülőfélben lévő 14 kilométer hosszú új vasúti vonalat, amelynek építését augusztus végén kezd­ték, de az építkezés annyira haladt, hogy a vonalat már ki is próbálták mozdonyjárattal. Aknaszlatinán Varga miniszter megnézte az állami sóbányát és felesége és fia társaságában leszállt a Feren­c-tárnába, ahol 230 bányász dolgozik. Varga minisz­ter és kísérete 180 méternyire szállott le a tárnába, megtekintette a sótermelés minden szakaszát és meghallgatta a bá­nyászok kívánságait is. 3. oldal Paracelsus arcképei Paracelsus halála négyszázados évfordulójának közeledése (1541-ben halt meg Salzburgban) alkalmából a külföldi sajtó Paracelsus arc­képeit közli. Kiderült, hogy mint­egy nyolc hitelesnek elfogadható arcképe maradt fenn. Egy Tinto­rettónak tulajdonított arckép nem hiteles. Érdekes Rubensnek Para­celsus jelzetű Bruxellesben őrzött képe, amely olyan arcképi tényeket tartalmaz, melyek Paracelsus élet­körülményeivel egyezően emelik a remek Rubens-festmény hitelét. Több képe korán elöregedett, ko­pasz férfiúnak mutatja a zavaros­életű, lángeszű tudóst. Az összes képek felötlő azonosságnak, ami azért érdekes, mert olyan egykorú tollra­jzokról van szó, melyekről nem tételezhető fel, hogy egymás előképei, másolatai lennének. Ru­hnens körte daliás férfinak mutatja, a többi kép naturalisztikus. Ru­bens eszményit, a tollrajzok — úgy­látszik — valóságot adnak. Para­celsus a mohácsi vész idején két­szer utazta be hazánkat, tehát ma­gyar szempontból is érdekes Para­celsus arcképhitelességének most, a tervbe vett centennárium kapcsán újból felvetődött kérdése. (X) Akik karácsonyi segély nélkül maradtak — Levél a szerkesztőhöz — Az egyik fővárosi lap karácsonyi száma riportot közölt arról, hogy a Jézuska a szeretet ünnepén sorra láto­gatta a pesti és pestkörnyéki nyomor­telepeket s adományaival enyhítette a sokgyermekes családok nélkülözéseit. Színes szavakkal írja le a lap, hány kisgyermek didergő testére adtak ru­hát és hánynak nyomtak kezébe meleg kalácsot. Sajnos, a karácsonyi segély­akciót nem a Jézuska intézte. Az ő ne­vében, de nem mindenütt az ő szellemé­ben jártak el azok, akik ezt a munkát magukra vállalták. A karácsonyi szeretetcsomagok kiosz­tásánál súlyos kifogásolnivalók történ­tek a sashalmi állami lakótelepen. TE VÁROD, A FELESÉGED VÁRJA, GYERMEKEID ÖRÖMMEL OLVASSÁK A NÉPSZAVÁT! (Aláírások) Hajók veszedelemben (Róma, december 28. — német távirati iroda.) A „Michele Padre" olasz szál­lítóhajó, amely 220 tonna cementet szállított Bariból Durazzóba, az albán part mentén heves viharba került és hajótörést szenvedett. A hét főnyi le­génységet nem sikerült megmenteni. (Cadix, december 28. — Havas.) A „Glucksburg" német gőzös Kamerun közelében zátonyra futott­ A legénysé­get a „Ciudad de Melilla" gőzös meg­mentette és San Lucar Barrameda ki­kötőjében partraszállította. (Milánó, december 28. - „X. S. T.") A Fekete tengeren dúló borzalmas vi­har következtében, amely — amint is­meretes — több hajót követelt áldo­zatul, az „Astrea" görög gőzös is el­pusztult. A hajó 14 főnyi legénysége a tengerbe veszett. MEGJELENT­ RÉVÉSZ FERENC tanulmánya: ZOLA. Kapható: Ara 1.50 pengő, szervezett munkásoknak 1.20 pengő Népszava-könyvkereskedésben VII, Erzsébet­ körút 35. Telefon: 222—283 és Népszava kiadóhivatalában VIII, Conti u. 4. Telefon: 130-330, 31, 32

Next