Népszava, 1940. január (68. évfolyam, 1–24. sz.)
1940-01-14 / 10. szám
b oldal helyreállítani a telefonösszeköttetést s csak motvált közismertté, hogy milyen írigy arányai voltak a pénteki sorozatos orosz repülőtámadásoknak. A megtámadott finn városok fölött ötös-tizes rajokban jelentek meg az orosz gépek s egyes városokra több mint száz bombát dobtak le. Az, egyes városokat nemcsak egyszer támadták meg, hanem órákon keresztül folytatták támadásaikat. Nélul 6—8 óra hosszat tartott a légiriadó. Turku kikötőváros ellen egyik támadás a másikat követte. Az oroszok huszonnyolc géppel indultak támadásra a város ellen és a lakosság hat és egynegyedórát töltött a légvédelmi pincékben. Több sebesültet kórházba kellett szállítani, halottak azonban nem voltak. A pénteki orosz légitámadásoknál összesen száz bombavető mintegy ezer bombát dobott le. A finn hatóságok bizonyos nyugtalansággal tapasztalják, hogy a főváros kiürítése alkalmával elköltöztetett lakosság ismét visszaszivárog Helsinkibe. A hatóságoknak különösen nagy gondot okoz a közművek ellátása, valamint az élelmiszerellátás. A szénnel való takarékoskodás céljából elrendelték, hogy a lakásokban legfeljebb 14 fok meleg lehet, melegvizet pedig fürdés céljára csak minden hónap elsején és 15-én szabad szolgáltatni. Az élelmiszerhiány következtében erősen korlátozták a vendéglők étlapjait is. (Helsinki, január 13. — Havas.) A finn fővárosban szombaton délután két órától négy óráig légiriadót rendeltek el. Röviddel a riadó elrendelése után bombák robbantak Az eddigi jelentések szerint a légitámadásnak hitsz sebesültje és két Indalos áldozata van. Az anyagi kár jelentéktelen. („M. T. I.") NÉPSZAVA 1940 január 14, csütörtök A francia tengerészeti miniszter a tengeralattjáróveszély kiküszöböléséről és az aknaveszedelem csökkenéséről (Párizs, január 13. —s Havas.) Campinelhi tengerészetügyi miniszter iz Havas-iroda tudósítója előtt ismertette i tengeri háború első négy hónapjaink eredményeit. „A szövetségesek tengerészetének teljes szabadsága és az ellenséges tengerészet megbénítása jellemzi ezt az időszakot" — mondotta a miniszter. Négy hónap alatt a francia haditengerészet tíz német tengeralattjárót süllyesztett el, 622.100 tonna árut foglalt le. Szeptemberben közel 400 német kereskedelmi hajó semleges kikötőkbe futott be. Ezek közül 22 hajó később szökést kísérelt meg. Négyet — 22.000 tonna mennyiségben — a francia haditengerészet fogott el A fennmaradó tizennyolcat — 123.000 tonna — a saját legénysége süllyesztette el. A francia tengeralattjárók egyszer sem sértették meg a nemzetközi jogszabályokat, míg a német tengeralattjárók ellen 13 esetben emeltek panaszt. A német veszteségekről szólva megcsillapította Calupinchi, hogy a harminc elpusztított német tengeralattjáró közül a francia haditengerészetre tíz esik. Ezenkívül több német búvárnaszádnak sérüléseket okoztak. Egyetlen francia csatahajó sem pusztult el vagy szenvedett károkat. • A francia kereskedelmi tengerészet — folytatta a miniszter — összesen csak 11 hajót vesztett, 55.771 tonna tartalommal. Ez azt jelenti, hogy az egész hajór had vesztesége a*... A tengeralattjáróveszélyt sikerült kiküszöbölni, amit bizonyít az a tény, hogy a szövetségesek hajóveszteségei nem növekednek. A német tengeralattjáróktól okozott öszszes veszteségek szeptemberben 137.684 tonnát, októberben 117.176 tonnát, novemberben 24.759 tonnát, decemberben pedig 33.714 tonnát tettek ki. A németek aknaháborújának eredménye a következő: novemberben, amikor az aknák meglepetésként hatottak, ibl.981 tonnányi kárt okoztak a mágneses aknák a szövetséges és semleges hajók között. Dvemberben ez a szám már leszállt 96.177 tonnára. A francia hajóépítő műhelyek megfeszített munkával dolgoznak, jelenleg 120 hadihajó áll építés alatt. Így a francia hadihajóhad szövetségesével karöltve teljesen el tudja majd zárni a tengereket az ellenság elől. „M. T. I.") Hajók a hullámsírban (Tallinn, január 13. — „M. T. I.") A Keleti tengeren aknarobbanás következtében elsüllyedt az 5000 tonnás „Dietrich Hasselbioch" nevű német motoros hajó. Az 5200 tonnás „Kostor" nevű észt teherhajó ugyancsak aknára futott és elsüllyedt. A 400 tonnás „Vega" nevű észt teherhajó, fedélzetén finnországi észt önkéntesekkel, aknára futott és elsüllyedt. A megmentett utasokat egy szovjetorosz hadihajó az észtországi orosz flottatámaszpontra, J aldiskibe szállította. HlllllllllllllllllMIHIIIIIilllH A gyermek lelki fejlődése címmel érdekes előadást tartott a Magyar Individualpszichológiai Egyesület rendezésében Bizónc dr Oraber Emma. A nevelőnek — mondotta — fogalmat kell alkotnia, mi az emberi lélek. A különböző magatartásokat fontosságuk szerint osztályozni kell. A legjelentősebb ösztönös érzések egyike a közöszösségi érzés. Többféle emlékezetitípusú embert figyelhetünk meg. Van aki hallás, látás vagy mozgási jelenségek után tudja reprodukálni az eseményt. Veleszületett kedélybeli tulajdonságok határozzák meg a barátkozásra vagy a zárkózott életre való hajlamot. Az ember egyéni lelki tulajdonságai javarészt a kisgyermekkorban fejlődnek ki. A gyermek a születésutáni hónapokban átéli tehetetlenségét. Döntő befolyású, hogyan viselkedik ekkor a közösség. Ha kielégítő a bánásmód, akkor a kisgyermek biztonságosnak érzi a közösséget. Ellepke első esetben szomorú élményei lesznek. Nehéznek érzi az életet már ilyen kicsinek korában is. Az anya és a gyermek közötti zavartalan kapcsolat a kisgyermekben kifejleszti a közösségérzést. A közösségérzés első megnyilatkozása a gyermek mosolya. De ez a melegítő viszony könnyen megszakadhat. Amint a gyermek úgy véli, hogy elhanyagolják, nem törődnek vele eléggé, megtörténik a szakadás. Ettől a végzetes élménytől kezdve fokozottan átéli kicsinységét, tehetetlenségét, gyengeségét. Arra vágyik, hogy felülkerekedjék mindenkin. Például észreveszi, milyen hatalmassá válik, ha megtagadja az evést. Jelmondatok alakulnak ki benne, persze, tudatosság nélkül. A nevelőnek arra kell törekednie, hogy lehetőleg minél kevesebb ilyen jelmondat alakuljon ki a gyermek leckében. Reménnyel kell eltölteni, hogy a tehetetlenségi stádium csak átmeneti. Éreznie kell a fejlődést, hogy jelleme meg ne merevüljön. A lélek fejlődését korszakokra oszthatjuk. Az első életévben az érzékszervek kitárulnak a világ felé, élénkül a kapcsolat a személyekkel. Kilenchónapos korában a tárgyakra irányul a gyermek figyelme. Az első életév végén már egyszere két személlyel is képes foglalkozni. A második és negyedik Törvény tiltja Magyarországon 1923 óta a sütőiparban az éjjeli munkát. Budapesten hajnali 4, illetve 5 és vidéken 3, illetve 4 órakor szabad a sütőüzemekben a munkát elkezdeni. A törvény megszületése előtt mindenki akkor kezdett el dolgozni, amikor akart. Ennek a törvénynek a megszületése hosszú évtizedes szakszervezeti mozgalom küzdelmének az eredménye. A világ sütőmunkássága fél évszázadon át verekedett hasonló rendezésért. Ez a küzdelem azonban nem ért véget nálunk, mert a törvény gyakorlati végrehajtásáért újabb küzdelmeket kell vívni. Verekedni kell a szűklátókörű és az emberiesség hiányában szenvedő munkáltatókkal. Országszerte elképesztő törvénytelenségek uralkodnak a sütőiparban. Vannak helységek, ahol szabad prédája újra a hűtőmunkás az éjszakai munkának. Családi élet, egészség, becsületes munkaviszony mintha semmit sem számítanának. Valahogy egészen furcsán hat, de nagyon sok városban is a sütőipari éjjeli munkát tiltó törvény ellenőrzésével megbízott közegek nemtörődömsége és közönye is oka annak, hogy ezt a törvényt nem lehet mindenütt élő törvénnyé emelni. Az ország sütőmunkássága a legnagyobb türelemmel várt kellő intézkedést, de ennek a türelemnek is megvan a maga határa. Évekig talán mégsem lehet várni arra, hogy ennek a fontos szociálpolitikai törvénynek egyszer és mindenkorra érvényt szereznek! Elvégre, hogy ne lehessen munkáltatókat végre emberrodlleemre szoktatni, ez teljesen érthetetlen lenne! A pestkörnyéki panaszokkal még a múlt évben eljárt egy bizottság az alispáni hivatalnál és ott föltárta a pestkörnyéki sütőmunkások súlyos helyzetét. A mai napig sem látunk intézkedést. A legtöbb baj Rákospalotán és Pestszenterzsébeten van. Még a mult év szeptemberében jártunk Rákospalotán az illetékes hivatalnál, ahol azt a feleletet adták, hogy ". ..minden a legnagyobik rendben van". Mi azonban a nyilvánosság elé vittük a dolgot és a Népszava cikkének hatása alatt a rendőrség razziaszerűen lecsapott a törvényt áthágó mesterekre és ahova elmentek, ott mindenütt áthágták a törvényt. Ennere azonban nem lettek súlyosabb következményei, mert ez csak egyszeri ellenőrzés volt és azóta újra „csend" van. Kismayer Jenő sütőmester rendes hétköznapokon éjjel 12 órakor kezdet, pénteken este pedig már 9 órakor elkezdi a munkát. Rosenbaum Miksa rendes köznapokon éjjel 10 órakor és pénteken 11 órakor. Érsek József, Hegedűs Árpád, és Szabó József 11 és 12 órakor. Paksi Gyula és Jakler Gyula 1 óra és Vi 2 órakor. Abonyi Géza, Simon László este 11 és 12 órakor. De mindenkin túltesz Csereklye József, aki rendes hétköznapokon 11 órakor kezdi meg a munkát és pénteken délután akár 1 órakor fog a szombati termeléshez. Rákospalota mellett ott díszeleg a törvényátlfágás „érdemeiben" Pestszenterzsébet. A múlt év szeptemberében napirenden voltak a küldöttségek a városházán, amely agyba-főbe ígért mindent. Megígérték, hogy egy hónapban legalább kétszer ellenőrzik Pestszenterzsébet sütőmestereit — a szeptemberben és októberben elhangzott ígéretek azonban még1940 januárjában sem valósultak meg. És a törvényáthágás virágzik tovább. Olasz Nándor rendesen 1 órakor kezd, péntekből szombatra este 11 órakor. Gremsperger László szintén 1 órakor és pénteken 11 órakor. Ott Jakabné rendesen 2 órakor, pénteken fél2 órakor. Lostyák Mihály, Lánszky Ferenc és a többiek — sorban. Nem eldugott falusi helyeken van így, hanem az ország szívében, Budapest mellett. Ezekben az üzemekben 16—18 órát is dolgoznak, a minimális béreket nem fizetik. Megkérdezzük a magyar kormányt, a hivatalos közvéleményt, adjon méltó feleletet arra: hogyan él a sütőmunkás"! Marosán György Tilos az éjjeli munka Hogyan tartják be a törvényeket a sütőiparban? év között nemcsak megismeri a világot, de értelmezi is. Világképe a primitív népekéhez hasonlatos. A tárgyaknak is személyi jelentőséget tulajdonít. Eljut az „én" szóig. Megkülönböztetést tesz a világ és önmaga között. Négyéves korára az akarat kifejlődése a jellemező. Ez a dac periódusa. A gyermeket ne akadályozzák akaratában, de irányítsák a külső nehézségek legyőzésére. A következő periódus nyolcéves korig terjed. A gyermek korábban megalkotott világképe az újabb tapasztalatok alapján teljesen szétfoszlik. Kezdi a szellemi világot felfedezni. Ez a kor nagyon alkalmas az iskoláztatásra. Itt jut el az akotásig, a kötelességek és szabályok átéléséhez. A tizennegyedik évig terjedő korszak a tudásvágy, a pubertás és a fokozott, érzékenység kora. Kritikai érzéke kifejlődik. Bírálat tárgyává teszi a mások magatartását is, így jut el az önkritikáig. A tudást nem fogadja el egyszerűen, hanem állást foglal. A leányok A változás éveiben, amikor fokozott mértékben kell arra törekednünk, hogy a belekben beállott pangásokat megszüntessük, valamint hogy az agy, a tüdő és a szív felé irányuló vértódulásokat ellensúlyozzuk, akkor reggel éhgyomorra egy pohár „Ferenc József" természetes keserűvíznek gyakran valóban áldásos hatása van. Kérdezze meg orvosát! ÍX) állásfoglalása érzelmi, a fiúké értelmi jellegű. A tizennegyedik és tizenkilencedik életév közötti úton kialakul az eszmei és erkölcsi világkép. Az ember nevelése sohasem fejeződik be, amíg életerő van benne. Ahol megszűnik a nevelő feladata, ott kezdődik az önnevelés. A nevelő minden eljáráaz önnevelés. A szülők feladata a példaadás. A nevelő minden eljárását a lelki tartalomra építse, alkalmazkodjék a gyermek fejlődési fokához és értse meg a gyermek jellemét. Százezer pengőt juttat a művészek megsegítésére a kormányzóné akciója Glattfelder Gyulának a képzőművészek mostoha sorsával foglalkozó nyilatkozata után a kormányzóné 20100 pengős adománnyal akciót indított a művésznyomor enyhítésére. Az akció bevezetője az Operaházban rendezendő Élő Tárlat lesz, amelyen a híres magyar és külföldi festők munkáit élőképekben mutatják be. Ezt követi február 8-án egy reprezentatív kiállítás a Műcsarnokban, ahol a mű vásárló zsűri 100.000 pengő értékben vásárolja meg a kiállító művészek alkotásait. A Műcsarnok kiállításáról a rádió helyszíni közvetítést is ad. — Párizs és Szentes sakkversenyét félbeszakította a háború. Félévvel ezelőtt levélben történt megállapodás után, ugyancsak levélben négy sakktáblán sakkverseny kezdődött a Sportif de Paris nevű francia sakkegyesület és a Szentesi Sakkor között. Közben az egyik táblán már győztek a szentesiek s így három játszma még folyt. A Szentesi Sakkor most levelet kapott a párizsi sakkegyesülettől: a franciák kérték a játék felfüggesztését, mert legjobb sakkozóik a Maginot-vonalban vannak. - EGY HORVÁT SZOBRÁSZ HALÁLA. Belgrádból jelentik: Mihanovics Franges ismert horvát szobrászművész Zágrábban meghalt.