Népszava, 1940. április (68. évfolyam, 73–97. sz.)

1940-04-09 / 79. szám

ÜL oldal H­ÍREK Több helyen eső a hó A Meteorológiai Intézet jelenti április 8-án. Budapesten hétfőn este 9 órakor a hőmérséklet + 2 Celsius-fok volt. Vár­ható időjárás a következő 24 órára: Éj­jeli fagyok. Napközben mér­sékelt északkeleti szél. Több helyen, különösen az ország keleti felében, még eső és ha­vazás. A hőmérséklet alig vál­tozik. AZ AMERIKAI NAGYBÁCSI,­ ­akiről annyi legenda született már — s annyi legenda halt meg egy­idejűen —, most megint rosszul vi­seli magát. Pontosabban: úgy vi­selkedik, ahogy egy nagybácsi, még pontosabban: ahogy csak egy amerikai nagybácsi tud. Egy­szer már kijelentette, hogy nem ad­­pénzt. Most, hogy megint kérnek tőle, úgy fintorog, hogy a kilátások egészen kedvezőtlenek. Arról van szó tudniillik, hogy Byrd admirális expedícióját haza kellene hozatni a Déli sarkról, ámde ez csak úgy lehetséges, ha a szená­tus megszavazza a költségeit. Byrd admirálisnak , ugyanis elfogyott a­­pénze. Ő maga, egyik hajójával, el­vergődött valahogy Chilébe, de a másik a legénységgel és tudósokkal együtt az Antarktiszon maradt. Most hogyan jöjjön haza? Pénz kell ehhez, nem is olyan sok pénz, mert a hajó ugyan kéznél van — szóval van ingyenutazás —, de nincs elegendő szén és nincs ele­gendő élelmiszer s ezt a közbeeső kikötőkben kellene beszerezni. Roosevelt azt k­éri a szenátustól, hogyha annak idején már nem adta meg a délsarki kutatás továbbfoly­tatásaihoz a kért 250.000 dollárt, most legalább a hazautazáshoz szükséges összegeket szavazza meg. Az ügy sürgős. Nálunk tavaszodik, de a sarkon beáll a tél. Ha a sze­nátus nem siet, az expedíció a sar­kon töltheti a telet, mert, nem tudja áttörni magát a Ross tenger jég­mezőin. És a szenátus nem siet... Vagyis az egész ügy elérkezett oda, ahová eljutni aligha remélte. A nagy reményekkel és nagy világ­reklámmal útnak indult Byrd-expe­díció csődbejutott. Lelkesedése nagy volt, fölszerelése jó, tapasztalata sok, a munkáját azonban csak meg­kezdhette, de nem folytathatta, mert a szenátus nem adott hozzá pénzt. Ó, a pénzt most másra adja a­ szenátus. A pénz most hadihajóra kell, repülőgépre kell, ágyúra, mu­nícióra és gázra kell... csak nem gondolja Byrd, hogy a szenátus holmi tudományos kutatásra paza­rol egyetlen centet is — éppen­­most. Azt, hogy gránát, megérti az ember... de ki érti azt, hogy Antarktisz, meg mágneses sark — mégha mágneses aknáról beszélné­nek? S aztán minek a­ pénz a sar­kon? Ki érti az ilyesmit? A szená­tus nem érti és a szenátus nem ad pénzt. Roosevelt tehát alkuszik. Ha nem adtatok pénzt tudományra, adjatok legalább hazatérésre. Várjon ad­nak-e? Ismételjük, az ügy még na­gyo­i kétes. A szenátus hajlamos azt mondani, hogyha Byrdnek elfogy­tak a dollárjai, egyék fóliát. Az üten ott elég és pénzbe sem kerül. Korszellem? Alighanem az. Átfor­dítva és fölfokozva az amerikai nagybácsi nyelvére... — Halálozás. Kranner Lipótné, Kr­an­jier Lipót nyomdász elvtárs felesége hosszas szenvedés után meghalt. Teme­tése ma, kedden délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri temetőben. NÉPSZAVA 1940 április 9. kedd Erkölcstelen vagy? Még mindig akadnak olyanok, akik erkölcs­telennek tartanak téged azért, mert szocialista vagy. Te azonban magadba fordulsz, szemlét tartasz önmagad fölött és szigorú bírálatot mondasz, mert mielőtt szocialista lettél, szocialista nevelőid mindig kemény önkritikára oktattak. Azt mondták: „Ne légy könyörü­letes önmagadhoz, ne rejtegesd hibáidat és fogyatékosságaidat,­­különben másutt sem veszed észre ezeket és ami mindennél fontosabb: önbírálat nélkül sohasem lehetsz tárgyilagos. Pedig ez a te igazi nagy erőd. A tárgyilagosság a te erős várad, amelyet ellenfeleid zsoldos hadai sohasem vehetnek be, amely­ből egyszer meghódítod a világot." Mondom, szemlét tartasz önmagad fölött és így szólsz: „Mi az erkölcsi" És így felelsz: „Az erkölcs lényegében véve nem más, mint a társadalmilag hasznos cselekedetek összessége, ame­lyeknek követelésére még nincs meg az általános készség" És most, ha rádkiáltanak, ha azt mondják neked: „Erkölcstelen vagy!" — mit felelsz? Feleld ezt: ,is nem vagyok erkölcsös azért, mert nem lopok. Nem vagyok erkölcsös azért, mert nem verem meg gyermekeimet. Nem vagyok erkölcsös azért, mert nem szúrom ki mások szeme­világát." Mindezt mindenki utálatos bűnnek tekinti már, olyan törvénynek, amelynek követésére, betartására megvan az általános készség. De így kell folytatnod: „Erkölcsös vagyok azért, mert küz­dök azok ellen, akik lopnak. Erkölcsös vagyok azért, mert küz­dök azok ellen, akik megverik a gyermeküket. Erkölcsös vagyok azért, mert küzdök azok ellen, akik kiszúrják mások szeme­világ­át." És én hozzáteszem: „Erkölcsös vagy azért, mert nehéz napi­robotod után szocialista módra cselekszel. Van egy fölismerésed, egy nagyszerű igazságod, amelynek gyakorlati érvényesüléséért teljes életintenzitásoddal kü­zdesz. Amíg más munkástársad lerogy ágyába és alszik, vagy önző módon elmerül kicsiny ügyeinek dédelgetésében, — te azonosítod magad a dolgozók végtelenül nagy családjával és nincs egy perc nyugtád, egy pillanatnyi pihenésed: javítani akarod a világot, hogy ez a mun­kás, értékes, óriási család emberebb életet élhessen. Feláldozod önmagad, kicsiny örömeidet, a pihenőóráidat, pedig tudod (jaj, de mennyire tudod), hogy ennek a nagy családnak nem minden tagja szolgál rá a te áldozatkészségedre. És mégis foly­tatod a küzdelmet és mégis helytállsz a porondon, — mert erkölcsös vagy. Olyasmit művelsz, ami a nagy családnak, a munkásmillióknak hasznos, de aminek követésére (te tudod leg­jobban) — még nincs meg az általános készség." Erkölcstelen vagy tehát? Érzed, sőt: tudod, — nem! Csele­kedeteidért nem kapsz fizetést. Erőfeszítéseidet nem jutalmazza meg senki. Sőt, bajok és kellemetlenségek érnek magatartásod miatt. Ámde te nem rettensz vissza a feladat nagysága elöl; nem bújsz el, nem keresel kifogásokat, mert erkölcsös vagy, mert bátor vagy,­­ ami itt csupán a szükséges cselekedeteket jelenti. Beszélnünk kellett egyszer már erről is. Igaz? És most csak kiáltozzanak azok, akik téged erkölcstelennek tartanak, mert nem akarsz „olyan" erkölcsös lenni, mint ők. A kétféle erkölcsöt próbatétre szólítják majd föl egyszer és akkor eldől,­­ melyik volt az igazi... (harcos) OTI-tisztviselők pere A büntető törvényszék Pálffy - tanácsa hétfőn tárgyalta Binder Károly nyu­galmazott OTI - titkár bűnügyét. Mann Kálmán OTI - aligazgató és Retteghy Béla OTT-főtanácsos jelentette föl Bin­dert kétrendbeli rágalmazás miatt. A följelentés szerint Binder, akit B-lis­tára tettek, a belügyminisztertől vissza­vételét kérte egy beadványban és ebben előadta, hogy őt Mann bosszúból nyugdíjazta, mert lelep­lezte Vámbéri Pál kecskeméti OTI-ügyvezető sikkasztásait. Mann és Betteghy először megpróbálta eltussolni a sikkasztás ügyét, később a sikkasztás bebizonyult és Vámbéri öngyilkosságot követett A hétfői tárgyaláson a vádlott ki­jelen­tette, hogy állításait igazolni akarja. Elsőnek Weis István volt OTI-vezér­igazgatót hallgatták ki. Elmondta, hogy tudott Binder beadványáról és elren­delte Vámbéri Pál ügyében a vizsgála­tot. A vizsgálat megállapította, hogy Vámbéri az OTI-pénztárból fedezet­len bonokra pénzeket vett föl és ezeket kölcsönadta. A vizsgálat még nem ért véget, amikor Vámbéri főbe­lőtte magát. Ezután fölmerült a­­ gyanú, hogy, Binder vádjai helytállóak és Vámbérit a központból előre értesí­tették a rovancsolásokról. Az ügyész megkérdezte Weist: —• Indított-e fegyelmit Mann és Ret­teghy elleni — Az elsőfokú fegyelmi hatóság szo­cialistákból és marxistákból állt, ezért nem is lett volna értelme a fegyelminek. A­ minisztériumnak tettem jelentést. — Sikkasztási és hasonló ügyekben nincs politikum — jegyezte meg az ügyész —, ebben nincs világnézeti kérdés. Ezután Papp Géza nyugalmazott ál­lamtitkár, volt OTI-vezéri­ga­zgató tett tanúvallomást. Szerinte többször indult vizsgálat a volt kecskeméti OTI-vezető ellen, de a vizsgálatok eredménytelenül végződtek. Az elnök kérdésére, hogy ezek a vizsgálatok azért voltak-e eredmény­telenek, mert Vámbérit Marin és Ret­teghy előre értesítette volna, a tanú ki­jelentette, hogy erről nem tud. Kihallgatták a sértetteket is. Marin Kálmán OTI-aligazgató elmon­dotta, hogy Vámbériről jó információkat kapott, ezért alkalmazták. Retteghy Béla kijelentette: elejétől végig valótlanság Weis István vallomásának az a része, hogy tendenciózus vizsgálatot tartottak Kecskeméten, vagy hogy a vizsgálatról előre értesítették volna az érdekelteket. Szembesítésre került a sor és Retteghy szemébe mondotta Weisnek: Nincs olyan erős kifejezés, mivel ezt az állítását visszautasítsam. Az ügyész tartotta meg ezután vád­beszédét. A tanúvallomásokkal foglalko­zott és kijelentette, hogy Weis István feltevéseken alapuló vallomását a törvényszék a meg­hozandó ítéletben nem fogadhatja el alapul. Két vezető főtisztviselő megrágalmazá­sáról van szó, ennek megfelelő büntetés kiszabását kérte. Zimmermann Lajos védence felmentését kérte. Hosszas ta­nácskozás után hirdetett ítéletet a tör­vényszék. Binder Károlyt az ellene emelt vádak alól felmentették. A valóság bizonyítása sikerült — álla-­ pítja meg az ítélet indokolása —, kivéve azt, hogy Mann Kálmán aligazgató a létszámcsökkentési rendelet segítségével félretette Bindert az útból. Az ügyész fellebbezett. a Weis nyugalmazott OTI vezér­igazgató vallomásával kapcsolat­ban meg kell jegyeznünk — amit igen jól tud a volt vezériga­tó úr is —, hogy az OTT fegyelmi bizott­sága nem ,,marxistákból és szocia­listákból", hanem az önkormány­zat, munkás- és munkáltató tagjai­ból ál. Nyilván kitűnően emlék­szik Weis arra is, hogy a­ szó­ban forgón­ál sokkal kényesebb fe­gyelmi ügyeket is vitt a fegyelmi bíróság elé, amely minden alkalom­mal olyan ítéletet hozott, amelyet a felügyeleti hatóságok is jóvá­hagytak, kétségtelenül azért, mert ezeket az ítéleteket helyesnek talál­ták. Egyébként is kissé különös, hogy ugyanaz a Weis István hasz­nál ilyen hangot, akinek vezérigaz­gatósága idején több olyan főtiszt­viselő volt az intézetnél, aki soha­sem járt be hivatalába. Értjük, hogy Weis István nem kedveli a szocialistákat, ámbár az is emlé­kezőtehetségének feltűnő hiányos­ságát jelenti, ha most úgy igyek­szik beállítani az eseményeket, hogy egyedül az önkormányzat szociáldemokrata meggyőződésű tag­jai voltak elégedetlenek az ő műkö­désével. Weis Istvánnak nem túl­hosszú vezérigazgatói működése alatt sikerült a különböző világ­nézetű munkáltató és munkavállaló tagokkal egyaránt olyan ellentétbe kerülnie, hogy az OTI közgyűlése egyhangúlag szavazott bizalmatlan­ságot a vezérigazgatónk, ami pél­dátlan a­, OTI történetében. Ezt a tényt pedig semmiféle burkolt vagy nyílt gyanúsítással nem lehet még­nem történtté tenni. Mintaszerű egyenességű, derék nyom-v­­dász elvtársunk hunyta le örök álomra a szemét. Kántor Vilmos, a Világosság­nyomda kitűnő gépszedője 57 éves korá­ban vasárnap délben váratlanul el­hunyt. Fiatal korában tevékeny része volt a szakszervezeti és pártmozgalmak­ban, szorgos munkát végzett a szakmai továbbképzés területén s csakhamar virtuózi magaslatra emelkedett a szedői munkakészség dolgában. Technikai ügyességét elhalálozása idejéig is foly­tonosan fejlesztette s a szedőgépen olyan minőségi bravúrokat láttunk tőle, ame­lyek elismerésre hangoltak minden szakértőt. Technikai képzettsége, szo­cialista egyenessége és tájékozottsága, szíves modorú barátjává és tisztelőjévé avatta szaktársai összességét. Temetése holnap, szerdán délután 1 órakor is írt a Kerepesi-temetőben. — Különös természeti tüneményt láttak az angliai Surrey lakói egyik éjjel. Sütött a hold és a ragyogó hold­fényben a permetező esőn keresztül szivárvány látszott. Sokan azt hitték, hogy egy fényszóró sugarai világít­ják be az éjszakát. Csak utólag derült ki, hogy valóban ritka természeti jelenséget, éjszakai szivárványt láttak. Újabb letartóztatások valutaüzérkedés miatt A budapesti ügyészség valutaosztálya több napon át tartó nyomozás után fize­tési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntette miatt elrendelte több abaúj­szántói és budapesti lakos előzetes letar­tóztatását. Előzetes letartóztatásba ke­rült Katona Endre, Keitzer György, Holzweher Imre magántisztviselő, Neu­mann György gyakorlóorvos, Gárdon Béla gépészmérnök, Zimmermann Nán­dor borkereskedő, Gergely György ma­gántisztviselő, Somogyi Pál biztosítási ügynök, Gut­on Kálmán, Kollár János és Kaufmann Jenő banktisztviselő, to­vábbá­­Richter György magántisztviselő. Azzal gyanúsítják őket, hogy kisebb­nagyobb tételekben mintegy 110.000 pen­gőt, ajánlottak ki angol font- és dollár­kifizetés zugárfolyamon számított ellen­értéke fejében. Az összes gyanúsítottak felfolyamodással éltek az előzetes letar­tóztatási határozat ellen. A nyomozás tovább tart

Next