Népszava, 1940. május (68. évfolyam, 98–120. sz.)

1940-05-11 / 105. szám

11 BRUXELLES. francia adó (484.2). 31-15: Lalo: Cselló- és zenekari verseny. 22.10: Berlioz: Faust elkárhozása. BUCURESTI (364.5). 12.20: Zenekar. 13.20: Lemezek. 18.20: lemezek. 19.24: Gyermek­ikarok. 20.60: Fil­harm­oi­­kusok. St.50: Leme­zek. 22.45: Hírek. DEUTSCHLANDLENDER (1571). 16.10: Lemezek. 16.30: Zene. 18.20: Lemezek. 19.15: Népzene. 20.00: Zene. 21.30: Szalonötös. 22.00: Zene. 23.00: Hangverseny. OLASZ MŰSOROK II. 19.55: Hírek ma­gyarul. 20.30: Händel: Acis és Galatea, ora­tórium. Purcell: Dido és Eneas, opera-Utána tánczene. PARIS P. T. T. (431.7). 21.00: Színmű. 22.00: Kamarazene. 23.15: Zene. STOCKHOLM (426.1). 20.45: Goluiod, Ro­meo és Júlia. 22.15: Lemezek. SVÁJCI NÉMET ADÓ (539.6). 20.20: Hazai dalok. 21.65: Zene. 22.16: Tán­cl­emezek. TOULOUSE (386). 20.00: Operettrészletek. 20.311: Víg özvegy, részletek. 20.50: Hangver­seny. 21.50: Dalok. 2­2.30: Indulók. ZAGREB (276.2). 20.«»: Hangjáték. 20.30: Karének. 21.60: Zene. 22.60: Híre­k. 22.28: Tánczene. MÁJUS 17-én: BUDAPEST I. 10.20: Történet az állat­világból: Tikitaki tacskó mostohát vállal (felolvasás). 10.45: Csúfos betegek klinikai kezelése (felolvasás). 12.10: Chappy-tánczenkar. 13.:1*: Lontay-Rajner László magyar nótá­kat énekel, kíséri Csorba Dezső cigányzene­kara. 16.15: Híres magyar iskolák: Az eszter­gomi hittudományi főiskola (felolvasás). 17.45: A rádió szalonzenekara. 18.09: Asztma, szénaláz, tavaszi hurutok. Közegészségügyi előadás. 18.30: Kedvelt hanglemezek. 18.50: Sportközlemények. 19.25: Árva Pál gazdagsága. Endrődy Béla meséje Polgár Tibor­­zenéjével. El­mondja Szelecz­ky Zita. Közreműködik a rádió szalonzenekara. 20.61: Németnyelvű előadás a debreceni Nyári Egyetemről. 20.05: A Magyar-jugoszláv Társaság Liszt— N­­ubay-hangversenyének közvetítése a Viga­dó nagyterméből. Vezényel Matacsics Lovro, a belgrádi opera főzeneigazgatója. Közre­működik Anday Piroska (ének) Szent­györgyi László (hegedű). Károlyi Gyula (zongora) és a Budapesti Hangverseny­zenekar. 22.46: Tánclemezek. 23.26: Murai Elek cigányzenekara. BUDAPEST II. 19­3«: Gyorsirótanfolyam. 20.00: Hírek magyar, szlovák és ruszin nyelven. 20.25: H­a­n­gl­em­ezek. 21.35: Időjárásjelentés. 21.40: Beszkártó zenekar. KASSA. 10.06: Azonos Budapest I. műso­rával. 11.05: A pozsonyi vezércikk. Elbeszélés. 11.25: Magyar operaáriák hanglemezről. 11.10: Hírek magyar és szlovák nyelven, m­itév­i­ ismertetés. 12.60: Azonos Budapest I. műsorával. 15.25: Szórakoztató hanglemezek. 1­5.45: A szlovák ifjúságinak. 16.15: Azonos Budapest 1. műsorával. KÜLFÖLD ANGOL M­Ű­SOROK (391 és 449). 20.35: Tarka félóra. 21.60: Hangjáték. 21.30: Man­dolin z­enekar. 22.IV: Brahms: C-dúr zongora -harmas. 22.30: Tánczene. BEOGRAD (437.3). 12.00: Népdalok. 12.45: Lemezek. 13.56: Tánczene. 14.30: Lemezek. 1­7.45: Ének. 18.20: Lemezek. 19.10: Népdalok. 20.10: Zene. ».«0: Lemezek. BRU­XELLES. francia adó (483.2). 21.15: Opera részletek. 22.16: Jaez. BUCURESTI (364.5). 13.20: Lemezek. 18.17: Lemezek. 19.15: Lem­ezek. 19.15: Opera. 22.45: H­írek. DEUTSCHLANDLENDER (1571). 16.10: Zene. 17.60: Szalonötös. 18.30: Lemezek. 26.00: Zene. 31.36: Zene. 22.00: Zene. 23.00: Hír­ek. Hangverseny. OLASZ MŰSOROK II. 19.50: Magyar ne­gyedóra. 21.00: Zene. 22-15: Egyfelvonásos. 22.15: Szopránének. 23.20: Tánczene. PARIS P. T. T. (431.7). M.Sz: Dukas­emlékhangverseny. 23.15: Muszorgszkij: Gyermekdalok. 23.45: 1­emezek. STOCKHOLM (421.1). 21.00: Karének. 22.15: Vonószenekar. SVÁJCI NÉMET ADO (539.6). 26.45: Bázeli kamarazene- és énekkar. 22.10: Citera. TOULOUSE (386). 20.««­ Dalok. 21.5»: En­gedd, hogy szeresselek, ábránd. 22.05: Mozi­orgona. 22.15: Régi dalok. ZAGREB (276.2). 26.30: Hangverseny. 22.20: Tánczene. M­fiPSZAVA-KAUIO 1940 május 11, szombat SZOMBATON MÁJUS 18 -án: BUDAPEST I. 10.15: Ifjúsági rádió. Mu­zsikáló képeskönyv Benedek Elekről. 10.45: Mit nézzünk meg! A magyar meny­asszonyi ládákat a Nemzeti Múzeumban. Ismerteti : Bárányné Obersehall Magda dr. 12.10: Országos Postászenekar. 13.30: Hanglemezek. 16.26: Reményi Józsefné mescéi. 17.15: Ember Nándor zongorázik. 17.45: Postaműszaki ta­nácsadó. Hangszórós rádióvétel detektoros készülékkel (előadás). 18.115: „A régi pesti vurstli muzsikája." Zenés hangulatkép. összeállította Borsodi Bevilaqua Béla és Karacsay Tibor. Közre­működi­k Forgách Antal, a Nemzeti Színház tagja, a rádió szalonzenekara. 19.25: Bura Sándor cigányzenekara. 20.6.. ..Északiak." Dráma három felvonás­ban. írta Järviluoma Arthur. Fordította Vé­gh Istvánná. Rádiószínpadra alkalmazta Barsi Ödön. Rendező Szilassy Gyula. A da­lok szövegét írta Liszt Nándor. Vezényel Turay Mihály. Bevezetőt mond dr Németh An­dl. 11 .­ np-f:vi­­-:. 22.10: Magyar és külföldi tánclemezek. 23.20: Toki Horváth Gyula cigányzenekara. BUDAPEST II. 17.45: Keösley Bianca énekel zongorakísérettel. 19.00: Emberek és­­kövek a X. kerü­letben (előadás). 19.25: A földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 21.00: Hírek, versenyeredmények, hírek szlovák és ruszin nyelven. 26.25: A fővárosi zenekar hangversenye a nyíregyházi művészeti hetek keretében. Közvetítés Nyíregyházáról. 21.35: Időjárásjelentés. KASSA. 10.60: Azonos Budapest I. műso­rával. 11.05: A Szepesség városai: Igló (előadás). 31.25: Magyar tán­clemezek. 11.41: Hírek magyar é­s szlovák nyelven, műsorismertetés. 12.VI: Azonos Budapest I. műsorával. 19.25: Átvétel Budapest II.-ről. 19.55: Azonos Budapest I. műsorával. KÜLFÖLD ANGOL MŰSOROK (391 és 449). 20.20: Közvetítés Amerikából. 20.35: Zenés utazás Nagy-Britanniában. 21.35: Vígjáték. 2..15: Tánczene. BEOGRAD (437.3). 12.60: Zenekar. 13.«»: Népdalok. 11.:1: Lemezek. 17.45: Népzene. 18.63: Hangjáték. 18.60: Lemezek. 10.10: Nép­dalok. 21.09: Dalok. 21.441: Hírek. 22.00: Zene. 23.60: Tánczene. BRU­XELLES, francia adó (483.2). 21.MI: Zene. 22.10: Zene. 22.30: Táncle­mez­ek. BUCURESTI (364.5). 13.20: Lemezek. 16.00: Filmek. 18.17: Lemezek. 19.25: Ének. 20­15: Tánczene. 21.20: Román tánclemezek. 22.45: Hírek. DEUTSCHLANDSENDER (1371). 18.30: Lemezek. 19.15: Amit mindenki szikesen hallgat. 21.30: Zene. 23.C«: Hírek. Hang-verseny. OLASZ MŰSOROK II. 19.55: Magyar ne­gyedóra. 20.10: Lemezek. 20.30: Hangverseny. Utána: Bussoni: Turandot, opera. Majd: Tánczene. PARIS P. T. T. (431.7). 31.11: Utazás Pá­rizs körül. 2.'.««: Jazz. 23.15: Szólisták. 23.45: Zene. STOCKHOLM (426.1). 31.3«: Lemezek. 22.15: Tánczene. SVÁJCI NÉMET ADO (­39.6). 20.05: Leme­zek. .20.45: Felsőaargaui e­t. 2­2.10: Lemezek. TOULOUSE (386). 22.65: Jazz. 22.15: Le­mezek. ZAGREB (276.2). 29.»»: Hegedű. 20.30: Zene. 21.33: Tambura. 22.20: Tánczene. Külföldi híradások Magyarul: Belgrád: 21.50, 22.45. Bukarest: 21.15. London Nat. és Reg.: 21.15. Marseille: 19.0(1,2:1.00. Német adók: 17.30, 19.00, 22.15. Pozsony: 22.45. Róma II.: 20.18. Strasbourg: 22.45. Toulouse: 19.00, 22.45.­­ Németül: London National: 0.30, 22.15. Német adók: 12 30, 14.00, 17.20. Olasz II.: 20.30. Stras­bourg, Lyon: 19.00, 24.00. Svájci német: 19.30. 22.00. — Franciául: Bruxel­ Ies: 22.00. Frankfurt: 17.30, 19.00, 20.15, 22.45. London: 22.00. Olasz I.: 19.00. 24.00. Svájci francia: 19.30, 22.20. — Ango­lul: Droitwich: 18.00. 20.00. Hamburg: 17.30, 22.45, 23.20. London Reg.: 22.15. Olasz I. : 19.00. Rádió Párizs : 21.30. Szóda: 21.30. ANGOL PARKRA és egyéb (üzemi) szórakozóhelyeire kedvezményes jegyek kaphatók kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-223 Conti ucca 4. Tel.: 130-330. 31. 32 MESE A MESÉRŐL Jó egy egészen igazi mese, a­mit' jT* most elmondok nektek. Tu­lajdonképpen én is csak úgy hallottam egy jóbarátomtól és ép­pen akkor, amikor minden másra gondoltam, csak éppen a mesére nem. Hiszen az ember olyan köny­nyen megfeledkezik­ a meséről. De a mese nagyon makacs ám, nem szereti, ha megfeledkezel róla, mind­untalan elébed áll, hol a teafőző szólal meg, hol a­ seprűnyél kotyog valamit, hol pedig a nagy falióra hunyorít egyet, igazán nem tűri, hogy elfelejtsed. Én is éppen olyan vagyok, mint mások, gyakran nem gondolok a mesére, de a mese figyelmeztet. Ép­pen uzsonnázom, amikor hallom ám, hogy a sarokban megszólal öreg barátom, a kályha. — Feledékeny vagy, barátom — dörmögi. Persze, amint a kályha megszólal, mind márt eszembe jut a mese. — No, vén cimbora, hát miért ha­ragszol? — kérdem tőle. — Annyi csodás történetet, meséltünk egy­másnak, miért dörmögsz? — Itt járt az északi szél — mondja ő. — Az északi szél? — csodálko­zom. — Igen, az északi szél — feleli a kályha — és ezért mondom, hogy te se vagy különb másnál, te is csak oly könnyen feledsz, mint más. — Hát mit mondott az északi szél? — Északról jött az északi szél — mondja a kályha — és egy történe­tet mesélt nekem. Nagyon szép és nagyon szomorú történet, hallgasd csak meg. És a kályha elmondta az északi szél történetét. — Fönt, északon, ahol büszke, egyenes fenyők állanak, alszik az öreg költő. Nagyon mélyen alszik, igazán nem lehet felébreszteni. De valamikor bizony nem aludt, ha­nem ébren ült és hallgatta, mit mond neki a gyufaskatulya, meg a rendíthetetlen ólomkatona, meg a selyempapírból ollózott ballerina. Bizony, ő tanította meg beszélni a búgócsigát, a teafőzőt, ismerte a tűzszerszám titkát: ha egyet csihol­tál, a findzsaszemű, ha kettőt csi­holtál, a malomkerékszemű, ha hár­mat csiholtál, akkor a toronyszemű kutya jött. Barátja volt a brúza­tündér és Ole Lukeje, az álom nagy­mestere. Kis mindezt elmondta ne­ked, te meghallgattad, azután el­felejtetted őt. — De most nem erről akarok be­szélni — folytatta a kályha az északi szél meséjét —, hanem ar­ról, hogy az öreg költő egyszer el­aludt. Nagyon mély volt az álom, nem lehetett sehogy sem felébresz­teni. Akkor csináltattak egy nagy ládát, abba beletették. Gondolták, majd elrepül benne, de nem röpült, hanem leereszkedett a ládában egy mély-mély gödörbe, földet is szór­tak rá, ott északon és aznap min­denütt kifutott a tej, elaludt a tűz, a poharak elrepedtek, a búgócsigák nem peregtek, mert elaludt az, aki értette a szavukat, aki ismerte éle­tük történetét. És ott fekszik a földben az alvó költő, észak fenyői őrzik álmát, az északi szél egyenesen onnan röpült ide és azt mondja: a gödör fölött egy márványlap áll s azon egy szó: A ti d er s c n. — És ez nagyon szomorú dolog —­ mondta a kályha —, hogy az öreg költő ott alszik északon, a föld alatt és nem lehet többé felkelteni. Bizony, az északi szél is zokogott, amikor elmesélte, csak úgy potyog­tak a könnyei. — Nem, az öreg költő, Andersen nem halt meg — feleltem —, hiába alszik oly mélyen­ róla­ beszélnek a piszkavasak, a gyufaskatulyák, a hervadó virágok. Mindnyájan, az ő meséjét mondják nekünk, nem fe­ledkezhetünk meg róla. Az északi szél csak röpüljön vissza hazájába, a jég és hó és karcsú fenyők közé és súgja az alvó költő fü­lébe, hogy mi nem feledkezünk meg róla, min­dig gondolunk rá, mert a mesét so­hasem ölheti meg a valóság. A szép mesét a csúnya valóság. Hárs László GÖRÖG MESÉK A holló és a hattyú Egyszer a holló hófehér hattyút látott úszni a tó vizén. „Nem csoda, hogy­­ olyan fehér és szép — gondolta magá­ban a holló, nézegetve saját fekete tol­lazatát. — Én is olyan fehér lennék, mint a hattyú, ha egész nap én is mos­nám magam a vízben. Megpróbálom!" Ekkor a holló leszállott a tó vizére és reggeltől estéig mást sem csinált, csak mosogatta magát. S­e sehogyan sem fehéredett meg, végül bizony élelem híján nemsokára megdöglött. Ne törekedj az után, ami nem lehet­séges. A két fazék két fazék tutajozott a folyón. A viz sodra vitte őket. Az egyik agyagból ké­szült, a másik pedig sárgarézből. A sárgarézfazék társaságszerető volt és így szólt: „Mivel pedig mi egymást kisérjü­k ezen az úton, egyesüljünk. Az egyesülésben erő van, amint azt te is jól tudod." „Kérlek téged — felelt az agyagfazék —, ne közeledj hozzám. Fé­lek tőled, mert ha egy kicsikét is meg­érintesz engem, biztosan széttörök." Válogasd meg barátaidat. Eszperantóból: Gyuriss Gy. Istvánt Pünkösdi reménység Tavaszra a Nyár Közeledik már. Aki most nem lusta, gyáva: l'i­ospü­nkösd hajnalára A szabadba' jár! A szabadba', kint, Erdő-mező int, — Selyemfüvü, vadvirágos — Tarka lepke röpköd, szálldos A szabadba', kint. Madárzenekar Csendül csakhamar . . . Víg gyereknép röpít labdát. Nagy lábukat táncra kapják — Szól a zenekar. Jókedv, nevelés Úgyis oly kevés. Pirospünkösd csodát tegyen. Mindörökre miénk legyen Jókedv, nevelés. Tuba Károly Mitől van melege Pistának? Pista gyerek szorgalmasan tanulgat, ismételi a régebben tanultat, szinte izzad, akkora a szorgalom, — még játszani sem ér rá az udvaron. — Ugyan mi lett? — kérdem tőle tréfásan. — Tán már nyarat érzel a napsugárban? — Nem a nyártól érzem én a meleget, hanem attól, hogy a vizsgánk közeleg. Tanító leáeti

Next