Népszava, 1940. május (68. évfolyam, 98–120. sz.)
1940-05-11 / 105. szám
11 BRUXELLES. francia adó (484.2). 31-15: Lalo: Cselló- és zenekari verseny. 22.10: Berlioz: Faust elkárhozása. BUCURESTI (364.5). 12.20: Zenekar. 13.20: Lemezek. 18.20: lemezek. 19.24: Gyermekikarok. 20.60: Filharmoikusok. St.50: Lemezek. 22.45: Hírek. DEUTSCHLANDLENDER (1571). 16.10: Lemezek. 16.30: Zene. 18.20: Lemezek. 19.15: Népzene. 20.00: Zene. 21.30: Szalonötös. 22.00: Zene. 23.00: Hangverseny. OLASZ MŰSOROK II. 19.55: Hírek magyarul. 20.30: Händel: Acis és Galatea, oratórium. Purcell: Dido és Eneas, opera-Utána tánczene. PARIS P. T. T. (431.7). 21.00: Színmű. 22.00: Kamarazene. 23.15: Zene. STOCKHOLM (426.1). 20.45: Goluiod, Romeo és Júlia. 22.15: Lemezek. SVÁJCI NÉMET ADÓ (539.6). 20.20: Hazai dalok. 21.65: Zene. 22.16: Tánclemezek. TOULOUSE (386). 20.00: Operettrészletek. 20.311: Víg özvegy, részletek. 20.50: Hangverseny. 21.50: Dalok. 22.30: Indulók. ZAGREB (276.2). 20.«»: Hangjáték. 20.30: Karének. 21.60: Zene. 22.60: Hírek. 22.28: Tánczene. MÁJUS 17-én: BUDAPEST I. 10.20: Történet az állatvilágból: Tikitaki tacskó mostohát vállal (felolvasás). 10.45: Csúfos betegek klinikai kezelése (felolvasás). 12.10: Chappy-tánczenkar. 13.:1*: Lontay-Rajner László magyar nótákat énekel, kíséri Csorba Dezső cigányzenekara. 16.15: Híres magyar iskolák: Az esztergomi hittudományi főiskola (felolvasás). 17.45: A rádió szalonzenekara. 18.09: Asztma, szénaláz, tavaszi hurutok. Közegészségügyi előadás. 18.30: Kedvelt hanglemezek. 18.50: Sportközlemények. 19.25: Árva Pál gazdagsága. Endrődy Béla meséje Polgár Tiborzenéjével. Elmondja Szeleczky Zita. Közreműködik a rádió szalonzenekara. 20.61: Németnyelvű előadás a debreceni Nyári Egyetemről. 20.05: A Magyar-jugoszláv Társaság Liszt— Nubay-hangversenyének közvetítése a Vigadó nagyterméből. Vezényel Matacsics Lovro, a belgrádi opera főzeneigazgatója. Közreműködik Anday Piroska (ének) Szentgyörgyi László (hegedű). Károlyi Gyula (zongora) és a Budapesti Hangversenyzenekar. 22.46: Tánclemezek. 23.26: Murai Elek cigányzenekara. BUDAPEST II. 193«: Gyorsirótanfolyam. 20.00: Hírek magyar, szlovák és ruszin nyelven. 20.25: Hanglemezek. 21.35: Időjárásjelentés. 21.40: Beszkártó zenekar. KASSA. 10.06: Azonos Budapest I. műsorával. 11.05: A pozsonyi vezércikk. Elbeszélés. 11.25: Magyar operaáriák hanglemezről. 11.10: Hírek magyar és szlovák nyelven, mitévi ismertetés. 12.60: Azonos Budapest I. műsorával. 15.25: Szórakoztató hanglemezek. 15.45: A szlovák ifjúságinak. 16.15: Azonos Budapest 1. műsorával. KÜLFÖLD ANGOL MŰSOROK (391 és 449). 20.35: Tarka félóra. 21.60: Hangjáték. 21.30: Mandolin zenekar. 22.IV: Brahms: C-dúr zongora -harmas. 22.30: Tánczene. BEOGRAD (437.3). 12.00: Népdalok. 12.45: Lemezek. 13.56: Tánczene. 14.30: Lemezek. 17.45: Ének. 18.20: Lemezek. 19.10: Népdalok. 20.10: Zene. ».«0: Lemezek. BRUXELLES. francia adó (483.2). 21.15: Opera részletek. 22.16: Jaez. BUCURESTI (364.5). 13.20: Lemezek. 18.17: Lemezek. 19.15: Lemezek. 19.15: Opera. 22.45: Hírek. DEUTSCHLANDLENDER (1571). 16.10: Zene. 17.60: Szalonötös. 18.30: Lemezek. 26.00: Zene. 31.36: Zene. 22.00: Zene. 23.00: Hírek. Hangverseny. OLASZ MŰSOROK II. 19.50: Magyar negyedóra. 21.00: Zene. 22-15: Egyfelvonásos. 22.15: Szopránének. 23.20: Tánczene. PARIS P. T. T. (431.7). M.Sz: Dukasemlékhangverseny. 23.15: Muszorgszkij: Gyermekdalok. 23.45: 1emezek. STOCKHOLM (421.1). 21.00: Karének. 22.15: Vonószenekar. SVÁJCI NÉMET ADO (539.6). 26.45: Bázeli kamarazene- és énekkar. 22.10: Citera. TOULOUSE (386). 20.«« Dalok. 21.5»: Engedd, hogy szeresselek, ábránd. 22.05: Moziorgona. 22.15: Régi dalok. ZAGREB (276.2). 26.30: Hangverseny. 22.20: Tánczene. MfiPSZAVA-KAUIO 1940 május 11, szombat SZOMBATON MÁJUS 18 -án: BUDAPEST I. 10.15: Ifjúsági rádió. Muzsikáló képeskönyv Benedek Elekről. 10.45: Mit nézzünk meg! A magyar menyasszonyi ládákat a Nemzeti Múzeumban. Ismerteti : Bárányné Obersehall Magda dr. 12.10: Országos Postászenekar. 13.30: Hanglemezek. 16.26: Reményi Józsefné mescéi. 17.15: Ember Nándor zongorázik. 17.45: Postaműszaki tanácsadó. Hangszórós rádióvétel detektoros készülékkel (előadás). 18.115: „A régi pesti vurstli muzsikája." Zenés hangulatkép. összeállította Borsodi Bevilaqua Béla és Karacsay Tibor. Közreműködik Forgách Antal, a Nemzeti Színház tagja, a rádió szalonzenekara. 19.25: Bura Sándor cigányzenekara. 20.6.. ..Északiak." Dráma három felvonásban. írta Järviluoma Arthur. Fordította Végh Istvánná. Rádiószínpadra alkalmazta Barsi Ödön. Rendező Szilassy Gyula. A dalok szövegét írta Liszt Nándor. Vezényel Turay Mihály. Bevezetőt mond dr Németh Andl. 11 . np-f:vi-:. 22.10: Magyar és külföldi tánclemezek. 23.20: Toki Horváth Gyula cigányzenekara. BUDAPEST II. 17.45: Keösley Bianca énekel zongorakísérettel. 19.00: Emberek éskövek a X. kerületben (előadás). 19.25: A földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája. 21.00: Hírek, versenyeredmények, hírek szlovák és ruszin nyelven. 26.25: A fővárosi zenekar hangversenye a nyíregyházi művészeti hetek keretében. Közvetítés Nyíregyházáról. 21.35: Időjárásjelentés. KASSA. 10.60: Azonos Budapest I. műsorával. 11.05: A Szepesség városai: Igló (előadás). 31.25: Magyar tánclemezek. 11.41: Hírek magyar és szlovák nyelven, műsorismertetés. 12.VI: Azonos Budapest I. műsorával. 19.25: Átvétel Budapest II.-ről. 19.55: Azonos Budapest I. műsorával. KÜLFÖLD ANGOL MŰSOROK (391 és 449). 20.20: Közvetítés Amerikából. 20.35: Zenés utazás Nagy-Britanniában. 21.35: Vígjáték. 2..15: Tánczene. BEOGRAD (437.3). 12.60: Zenekar. 13.«»: Népdalok. 11.:1: Lemezek. 17.45: Népzene. 18.63: Hangjáték. 18.60: Lemezek. 10.10: Népdalok. 21.09: Dalok. 21.441: Hírek. 22.00: Zene. 23.60: Tánczene. BRUXELLES, francia adó (483.2). 21.MI: Zene. 22.10: Zene. 22.30: Tánclemezek. BUCURESTI (364.5). 13.20: Lemezek. 16.00: Filmek. 18.17: Lemezek. 19.25: Ének. 2015: Tánczene. 21.20: Román tánclemezek. 22.45: Hírek. DEUTSCHLANDSENDER (1371). 18.30: Lemezek. 19.15: Amit mindenki szikesen hallgat. 21.30: Zene. 23.C«: Hírek. Hang-verseny. OLASZ MŰSOROK II. 19.55: Magyar negyedóra. 20.10: Lemezek. 20.30: Hangverseny. Utána: Bussoni: Turandot, opera. Majd: Tánczene. PARIS P. T. T. (431.7). 31.11: Utazás Párizs körül. 2.'.««: Jazz. 23.15: Szólisták. 23.45: Zene. STOCKHOLM (426.1). 31.3«: Lemezek. 22.15: Tánczene. SVÁJCI NÉMET ADO (39.6). 20.05: Lemezek. .20.45: Felsőaargaui et. 22.10: Lemezek. TOULOUSE (386). 22.65: Jazz. 22.15: Lemezek. ZAGREB (276.2). 29.»»: Hegedű. 20.30: Zene. 21.33: Tambura. 22.20: Tánczene. Külföldi híradások Magyarul: Belgrád: 21.50, 22.45. Bukarest: 21.15. London Nat. és Reg.: 21.15. Marseille: 19.0(1,2:1.00. Német adók: 17.30, 19.00, 22.15. Pozsony: 22.45. Róma II.: 20.18. Strasbourg: 22.45. Toulouse: 19.00, 22.45. Németül: London National: 0.30, 22.15. Német adók: 12 30, 14.00, 17.20. Olasz II.: 20.30. Strasbourg, Lyon: 19.00, 24.00. Svájci német: 19.30. 22.00. — Franciául: Bruxel Ies: 22.00. Frankfurt: 17.30, 19.00, 20.15, 22.45. London: 22.00. Olasz I.: 19.00. 24.00. Svájci francia: 19.30, 22.20. — Angolul: Droitwich: 18.00. 20.00. Hamburg: 17.30, 22.45, 23.20. London Reg.: 22.15. Olasz I. : 19.00. Rádió Párizs : 21.30. Szóda: 21.30. ANGOL PARKRA és egyéb (üzemi) szórakozóhelyeire kedvezményes jegyek kaphatók kultúrpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-223 Conti ucca 4. Tel.: 130-330. 31. 32 MESE A MESÉRŐL Jó egy egészen igazi mese, amit' jT* most elmondok nektek. Tulajdonképpen én is csak úgy hallottam egy jóbarátomtól és éppen akkor, amikor minden másra gondoltam, csak éppen a mesére nem. Hiszen az ember olyan könynyen megfeledkezik a meséről. De a mese nagyon makacs ám, nem szereti, ha megfeledkezel róla, minduntalan elébed áll, hol a teafőző szólal meg, hol a seprűnyél kotyog valamit, hol pedig a nagy falióra hunyorít egyet, igazán nem tűri, hogy elfelejtsed. Én is éppen olyan vagyok, mint mások, gyakran nem gondolok a mesére, de a mese figyelmeztet. Éppen uzsonnázom, amikor hallom ám, hogy a sarokban megszólal öreg barátom, a kályha. — Feledékeny vagy, barátom — dörmögi. Persze, amint a kályha megszólal, mind márt eszembe jut a mese. — No, vén cimbora, hát miért haragszol? — kérdem tőle. — Annyi csodás történetet, meséltünk egymásnak, miért dörmögsz? — Itt járt az északi szél — mondja ő. — Az északi szél? — csodálkozom. — Igen, az északi szél — feleli a kályha — és ezért mondom, hogy te se vagy különb másnál, te is csak oly könnyen feledsz, mint más. — Hát mit mondott az északi szél? — Északról jött az északi szél — mondja a kályha — és egy történetet mesélt nekem. Nagyon szép és nagyon szomorú történet, hallgasd csak meg. És a kályha elmondta az északi szél történetét. — Fönt, északon, ahol büszke, egyenes fenyők állanak, alszik az öreg költő. Nagyon mélyen alszik, igazán nem lehet felébreszteni. De valamikor bizony nem aludt, hanem ébren ült és hallgatta, mit mond neki a gyufaskatulya, meg a rendíthetetlen ólomkatona, meg a selyempapírból ollózott ballerina. Bizony, ő tanította meg beszélni a búgócsigát, a teafőzőt, ismerte a tűzszerszám titkát: ha egyet csiholtál, a findzsaszemű, ha kettőt csiholtál, a malomkerékszemű, ha hármat csiholtál, akkor a toronyszemű kutya jött. Barátja volt a brúzatündér és Ole Lukeje, az álom nagymestere. Kis mindezt elmondta neked, te meghallgattad, azután elfelejtetted őt. — De most nem erről akarok beszélni — folytatta a kályha az északi szél meséjét —, hanem arról, hogy az öreg költő egyszer elaludt. Nagyon mély volt az álom, nem lehetett sehogy sem felébreszteni. Akkor csináltattak egy nagy ládát, abba beletették. Gondolták, majd elrepül benne, de nem röpült, hanem leereszkedett a ládában egy mély-mély gödörbe, földet is szórtak rá, ott északon és aznap mindenütt kifutott a tej, elaludt a tűz, a poharak elrepedtek, a búgócsigák nem peregtek, mert elaludt az, aki értette a szavukat, aki ismerte életük történetét. És ott fekszik a földben az alvó költő, észak fenyői őrzik álmát, az északi szél egyenesen onnan röpült ide és azt mondja: a gödör fölött egy márványlap áll s azon egy szó: A ti d er s c n. — És ez nagyon szomorú dolog — mondta a kályha —, hogy az öreg költő ott alszik északon, a föld alatt és nem lehet többé felkelteni. Bizony, az északi szél is zokogott, amikor elmesélte, csak úgy potyogtak a könnyei. — Nem, az öreg költő, Andersen nem halt meg — feleltem —, hiába alszik oly mélyen róla beszélnek a piszkavasak, a gyufaskatulyák, a hervadó virágok. Mindnyájan, az ő meséjét mondják nekünk, nem feledkezhetünk meg róla. Az északi szél csak röpüljön vissza hazájába, a jég és hó és karcsú fenyők közé és súgja az alvó költő fülébe, hogy mi nem feledkezünk meg róla, mindig gondolunk rá, mert a mesét sohasem ölheti meg a valóság. A szép mesét a csúnya valóság. Hárs László GÖRÖG MESÉK A holló és a hattyú Egyszer a holló hófehér hattyút látott úszni a tó vizén. „Nem csoda, hogy olyan fehér és szép — gondolta magában a holló, nézegetve saját fekete tollazatát. — Én is olyan fehér lennék, mint a hattyú, ha egész nap én is mosnám magam a vízben. Megpróbálom!" Ekkor a holló leszállott a tó vizére és reggeltől estéig mást sem csinált, csak mosogatta magát. Se sehogyan sem fehéredett meg, végül bizony élelem híján nemsokára megdöglött. Ne törekedj az után, ami nem lehetséges. A két fazék két fazék tutajozott a folyón. A viz sodra vitte őket. Az egyik agyagból készült, a másik pedig sárgarézből. A sárgarézfazék társaságszerető volt és így szólt: „Mivel pedig mi egymást kisérjük ezen az úton, egyesüljünk. Az egyesülésben erő van, amint azt te is jól tudod." „Kérlek téged — felelt az agyagfazék —, ne közeledj hozzám. Félek tőled, mert ha egy kicsikét is megérintesz engem, biztosan széttörök." Válogasd meg barátaidat. Eszperantóból: Gyuriss Gy. Istvánt Pünkösdi reménység Tavaszra a Nyár Közeledik már. Aki most nem lusta, gyáva: l'iospünkösd hajnalára A szabadba' jár! A szabadba', kint, Erdő-mező int, — Selyemfüvü, vadvirágos — Tarka lepke röpköd, szálldos A szabadba', kint. Madárzenekar Csendül csakhamar . . . Víg gyereknép röpít labdát. Nagy lábukat táncra kapják — Szól a zenekar. Jókedv, nevelés Úgyis oly kevés. Pirospünkösd csodát tegyen. Mindörökre miénk legyen Jókedv, nevelés. Tuba Károly Mitől van melege Pistának? Pista gyerek szorgalmasan tanulgat, ismételi a régebben tanultat, szinte izzad, akkora a szorgalom, — még játszani sem ér rá az udvaron. — Ugyan mi lett? — kérdem tőle tréfásan. — Tán már nyarat érzel a napsugárban? — Nem a nyártól érzem én a meleget, hanem attól, hogy a vizsgánk közeleg. Tanító leáeti