Népszava, 1940. június (68. évfolyam, 121–145. sz.)
1940-06-13 / 131. szám
1940 július 13. csütörtök" NÉPSZAVA Még a nyári szünet előtt letárgyaltatják a Házzal az igazságügyminiszter sürgős törvényjavaslatát, amelyet csütörtökön nyújtanak be és amely az állam biztonságáról és nemzetközi érdekeinek védelméről szól A képviselőház szerdai ülésén vita nélkül fogadták el a művészeti kamarákról szóló törvényjavaslatot, majd meghallgatták az interpellációkat. Az eredeti terv az lett volna, hogy a művészeti kamarákról szóló javaslat megszavazása után már csak egy formális ülést tart a Ház, a legutóbbi javaslatok részleteiben való megszavazása céljából és azután nyári szünetre megy. Szerdán délelőtt azonban elterjedt a híre a képviselőház folyosóin: a nyári szünet előtt még egy törvényjavaslatot tárgyalnak le. Ezt a javaslatot a csütörtöki ülésen terjeszti be Radocsay László igazságügyminiszter. A javaslat címe: a magyar állam biztonságát és nemzetközi érdekeit veszélyeztető egyes cselekmények súlyosabb megtorlásáról szóló törvényjavaslat. Ez a javaslat intézkedik a címben említett cselekmények fokozottabb büntetőjogi üldözéséről és ugyanakkor büntetést szab ki a javaslat bizonyos cselekményekre, amelyek eddig nem részesültek büntetőjogi üldözésben. Olyan cselekményekről van szó, amelyeket a legutóbbi idők eseményei vetettek fel. Értesülésünk szerint az igazságügyminiszter kéri majd, hogy ezt a javaslatot is záros határidőn belül tárgyalja le a Ház. Pénteken valószínűleg már megkezdik a javaslat tárgyalását és amennyiben a „záros határidőt" a Ház megszavazza, a képviselőház ezt a javaslatot is nyolcórás üléseken,vitatja meg. Előreláthatóan a jövő hét elején, valószínűleg kedden befejezik az új törvényjavaslat vitáját és így június 18-án megkezdi nyári szünetét a képviselőház.A nyári szünet az eddigi tervek szerint szeptember 25-ig tart. A képviselőház folyosóján szerdán is sokat beszéltek a Hubay— a Vágó-féle zöld nemzetiségi törvényjavaslatról, amelyet egyöntetű felháborodásál ítél el az ország közvéleménye. Gömör, Békés és Nógrád megye közigazgatási bizottságának ülésén, Esztergom megye kisgyűlésén és Vas megye rendkívüli közgyűlésén is megbélyegezték a nyilas törvényjavaslatot. Ugyanakkor — mintjelentik nekünk — gróf Széchenyi István , és számos más törvényhatósági tag aláírásával indítványt adtak be a szegedi főispánhoz és ebben rendkívüli közgyűlés egybehívását kérik a hubaysta törvénytervezet ellen való állásfoglalás végett. Közvetve kapcsolatban áll a Hubay—Vágó-javaslat benyújtásával az is, hogy Pröhle Sándor evangélikus lelkész, Hubay-párti nyilas képviselő táviratilag bejelentette a képviselőház elnökének, hogy lemond mandátumáról. A bejelentést a Ház csak akkor veszi tudomásul, ha azt Pröhle írásban megtette. Hír szerint Pröhle egyházi felettes hatóságának határozott kívánságára mondott le mandátumáról. Evangélikus egyházi körök ugyanis ezzel a kívánságukkal is hangsúlyozni kívánják, hogy sulyosan elítélik a nyilasok országrontó szándékait. •i délutáni értekezlete, amelyen gróf Teleki Pál miniszterelnök elnökölt. A MUNKÁSSÁG LAPJA A NÉPSZAVA Megszavazták a művészkamarákról szóló javaslatot A képviselőház szerdai ülését/éll órakor nyitotta meg Törs Tibor alelnök. Mester Miklós (MIÉP) előadó ismertette a művészeti kamarák felállításáról és szervezetük megállapításáról szóló törvényjavaslatot, amit a Ház hozzászólás nélkül megszavazott. A javaslatot részleteiben csütörtök délelőtt tárgyalja a képviselőház közoktatásügyi bizottsága. Elhatározták ezután, hogy a képviselőház legközelebbi ülését csütörtökön délben 12 órakor tartja. Napirenden szerepel a nyolcosztályos népiskoláról szóló és a felhatalmazási törvényjavaslat részleteiben való megszavazása. A felhatalmazási javaslatot egyébként a Ház közjogi és pénzügyi bizottsága szerda délelőtt hozzászólás nélkül, részleteiben is megszavazta. Gróf Teleki János (MÉP) személyes kérdésben szólalt föl és tiltakozott Matolcsy Mátyásnak a legutóbbi ülésen elhangzott megjegyzése ellen, amely szerint Matolcsy azt kérdezte, hogy Teleki János a parlamentben a magyar parasztságot képviseli-e vagy a textilvállalatot, amelynek igazgatósági tagja. Visszautasította Matolcsy gyanúsítását. — Matolcsy Mátyás (nyilas front) válaszolt a fölszólalásra és hangoztatta, hogy akik különböző állásokat foglalnak el nagyobb vállalatoknál, azok mondjlnak le mandátumukról. Ezután következtek az interpellációk Keck Antal (nyilas) interpellációjában az állítólagos Habsburg-propagandáról beszélt. — Vajna Gábor (nyilas) szerint egyesek gyárakat alapítottak külföldön és innen vitték ki a gyárak működéséhez szükséges gépeket. — Budinszky László (nyilas) a Beszkárt szabályok és a bányászmunkabérek antiszociális voltáról beszélt interpellációjában. — Jandl Lajos (nyilas) szóvátette a „lord Hampton-ügyet", majd panaszolta, hogy egyes idegenek kedvezésekben részesülnek Magyarországon. — Maróthy (Meizler) Károly (nyilas front) interpellációjában azt kívánta, hogy hatékonyabban hajtsák végre a zsidótörvényt. Lázár Imre (MKP) személyes kérdésben szólalt föl, mert Vágó Pál nyilas képviselő legutóbb azt állította róla, hogy a választási harc során kommunista röpiratokat osztott szét. A nyilasok zajongása közben utasította vissza Vágó szavait. Vágó Pál (nyilas) válaszolt Lázárnak. Ezután következett Malasits Géza elvtárs interpellációja a drágulás és az elmaradt bérek rendezése tárgyában. Ezt az interpellációt lapunk más helyén közöljük. Ifjabb Tatár Imre (nyilas) a sertések kötelező védőoltása tárgyában interpellált. — Matolcsy Mátyás (nyilas front) mondta el ezután interpellációját gróf Esterházy Ferenc tatai hitbizományi birtokán fennálló négymillió pengőnyi köztartozás be nem hajtása tárgyában. — Csoór Lajos (népakaratpárti) azt kérte interpellációjában, hogy az áremelkedés arányában drágasági pótlékot kapjanak a tisztviselők és munkások. Jandl Lajos (nyilas) interpellációja során azt állította, hogy a Belgiumban internált külföldiek közül sokat Franciaországba vittek és a francia katonák több internáltat kivégeztek. — Tóth János (nyilas) a Kóka községbeli szeszfőzdével kapcsolatosan fennálló visszaélések tárgyában interpellált. — Matolcsy Tamás (nyilas front) azt hangoztatta, hogy az OTI-orvosok részére kiadott működési szabályzat függő és megalázó helyzetbe juttatja az orvosokat, ezért kérte a szabályzat visszavonását vagy módosítását. Kabók Lajos interpellált ezután az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartása és a fűszerüzleti alkalmazottak munkabérrendezése tárgyában. Ezt az interpellációt is lapunk más helyén közöljük. Végül Palló Imre (nyilas front) azt panaszolta, hogy Borsod megyében bizonyos földeket zsidók bérelnek és bizonyos állásokat zsidók töltenek be. Valamennyi interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek. Az ülés délután3 órakor véget ért. Vasárnapi munkaszünetet és magasabb munkabéreket a fűszerkereskedelmi alkalmazottaknak! Szociáldemokrata interpelláció az élelmiszerkereskedelmi munkavállalók sérelmeiről A képviselőház szerdai ülésén Kabók Lajos elvtárs interpellált a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartása és a fűszerüzleti alkalmazottak munkabérrendezése tárgyában. Kabók elvtárs mindenekelőtt elmondotta, hogy a kereskedelmi alkalmazottak szövetségének fűszerszakosztálya a közelmúltban nyilvános gyűlésen tárgyalta a fűszeresalkalmazottak sérelmeit és kívánságait. Ezeket emlékiratba foglalták és küldöttségileg juttatták el a kereskedelemügyi miniszterhez, aki megnyugtató választ adott a küldöttségnek. A fűszeresalkalmazottak ügyében azonban semmi sem történt. Az élelmiszer kereskedelmi munkáltatók és munkavállalók — folytatta Kabók elvtárs— évek óta sürgetik a vasárnapi munkaszünet megvalósítását. Az 1936-ban kiadott rendelet már átmenetet jelentett a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetéséhez. Ehelyett 1938-ban olyan rendelet jelent meg, amely kibővítette a vasárnapi árusítás lehetőségeit. A jelenlegi helyzet a téren tarthatatlan, igazságtalan és visszaélések fő forrásait jelenti. A rendelet más mértékkel bírálja el a fűszerkereskedők és mással a tejvállalatok és pékek vasárnapi árusítását. Semmi gyakorlati akadálya nincs a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetésének, ezt számos vidéki város példája bizonyítja. A legfőbb akadályként a tejkérdést emlegetik. Ez megoldható Pestkörnyék mintájára: egyes tejüzletek vasárnap ügyeletes rendszer alapján egy órán át nyitva tartják üzletüket. Rendelje el a kereskedelmi miniszter az egész kereskedelem számára a teljes vasárnapi munkaszünetet és rendezze a pirosbetűs ünnepek záróóráját olyképpen, hogy a fűszerüzletek délelőtt 10 óráig tarthassanak nyitva. A fszeres alkalmazottak súlyos sérelme az is, hogy hosszabb a munkaidejük, mint a többi kereskedelmi alkalmazottnak. Rendeletileg állapítsák meg egységesen, heti 18 órában a munkaidőt. A háború hatásaként az üzletek forgalma csökkent és a 5. oldal MA az ANGOL PARK. Klotild néni Vígjáték, szabadtéri előadásban, lerövidítve. Irta: Vaszary Gábor, rendezi: Vaszary János Vaszary Piroska, Simor Erzsi, Fülöp Kató, Gervay Marica, Törzs Jenő, Hajmássy Miklós, Szakáts Zoltán, Pataky Miklós, Makláry János, Bihary Nándor, Sugár Lajos Kezdete 8 órakor fölemelkedett munkaidő következtében fokozódott a munkanélküliség. A rendelet könnyen kijátszható és ellenőrzése ishiányos. Vagy essék egybe az üzletek nyitvatartási ideje az alkalmazottak munkaidejével, vagy adjon a miniszter lehetőséget az alkalmazotti érdekképviseleteknek az ellenőrzésre. További sérelem, hogy csak két alkalmazottnál többet foglalkoztató üzletek alkalmazottainak jár fizetéses szabadság. Rendezze a miniszter ezt a kérdést úgy, hogy egyévi szolgálat után minden alkalmazott, bármilyen üzletben dolgozik, legalább tizennégynapi fizetéses szabadságot kapjon Elkerülhetetlenül szükséges — hangoztatta Kabók Lajos — a fizetések újabb megállapítása. A minimális munkabérek életbelépése óta több mint egy év telt el és ezalatt a megélhetés terén olyan nagyfokú eltolódások történtek, hogy a legkisebb munkabérek újabb rendezése elkerülhetetlen. A fizetések az elsőrendű közszükségleti cikkek árával nincsenek arányban. Ezért tarthatatlan a kormánynak az az álláspontja, hogy a legkisebb munkabérek fölemelését nem engedélyezi és nem engedélyez bérkiegyenlítést sem, ami lehetővé tenné az árak és bérek elviselhetetlen különbségének kiegyenlítését. A kereskedelmi alkalmazottak havi 80—130 pengő fizetései a legminimálisabb emberi megélhetést sem biztosítják. A miniszter intézekdséki, hogy a bérmegállapító bizottságok a kereskedelmi alkalmazottak minimális munkabéreit emeljék a mai életviszonyoknak megfelelő színvonalra. Kérte ezután Kabók elvtárs, hogy rendeletben tiltsa el a miniszter kereskedelmi alkalmazottaknak kihordói munkára való felhasználását. Végül szóvátette azt a sérelmet, hogy a munkába való elhelyezkedés csak az értelmiségi kormánybiztosság útjain történhetik. A kormánybiztosság az igényléseket nem tudja gyorsan, megfelelően és szakszerűen kielégíteni. Tegyék lehetővé, hogy a munkáltatók a kormánybiztosság mellőzésével is fölvehessenek alkalmazottakat az 1939. évi IV. tc. kívánalmainak megfelelően. Az interpellációt kiadták a kereskedelmi miniszternek. Újabb adományok az árvízkárosultaknak A szófiai magyar egyesület, amelynek tagjai túlnyomórészben fizikai munkát végző magyar emberek, részt kívántak venni az árvízvédelem áldozatkészségében. Gyűjtést indítottak, amely 150 pengőt eredményezett. Ezt az összeget most juttatták el az árvízvédelem kormánybiztosához. A magyar államvasutak alkalmazottai és tisztviselői 70.591 pengő 03 fillért gyűjtöttek össze az árvízkárosultak megsegélyezésére. MÁTÓL: SAVOYA PÁTRIA ^MM^M^HMMMMiBiMliMMttlBM •• rm. i-iMfittirti.iinm ' - if|jMrr»iAJiMiaMI A MUNKÁSSÁG LAPJA A NÉPSZAVA A képviselőház szerdai ülésén egyébként Malasits Gém elvtárs — akinek interpellációjátlapunk más helyén közöljük — szóvá tette a drágaság ügyét. Hír szerint a drágaság és a nyersanyagellátás kérdéseivel, valamint más gazdasági természetű problémákkal is foglalkozott a gazdasági miniszterek szerda