Népszava, 1940. július (68. évfolyam, 146–171. sz.)

1940-07-02 / 146. szám

68. évfolyam 146. szám Budapest, 1940 július 2. kedd A S­Z­O­C­I­Á­L­D­E­M­Ó­K . 5 ivri­l$'141­R­A­T '.•.'•V.IV.' A PÁR­T K­Ö­Z­P­ON­T­I LA­P­J­A Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Me­g­j­e­l­e­n­i­k hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 i­t • A román kormány lemondott az angol-francia garanciáról A magyar-román és bolgár-román határon nem történt semmiféle határincidens­ Az oroszok­ előnyomulása a demarkációs vonal felé Angol kormánynyilatkozat Szíria és Libanon területének megvédéséről Háborús feszültség a d­élkínai tengeren !A világpolitikai helyzet háborús feszültsége az elmúlt napok alatt a földnek különösen négy pontján, sűrűsödött össze: Európában Ro­mániában és az angol szige­tek körül, a Földközi tenger vidé­kén Szír­iáb­an, a Távol-Keleten pedig Hátsó-India és Dél-Kína tájékán. * Szombaton, vasárnap és hétfőn a szovjetorosz csapatok folytatták előnyomulásukat a Bukaresttől át­engedett Beszarábia és Észak-Buko­vina területén. Az orosz gépesített hadosztályok, ejtőernyős csapatok, továbbá a repülőgépeken szállított csapatok és harckocsik nagyjából már birtokba vették a demarkációs vonalon belül elterülő területe­ket. A beszarábiai szovjetorosz akció ezzel nagyjából befeje­zettnek tekinthető és ha a román uralmi rendszert ért súlyos meg­próbáltatásnak az óromániai töme­gek megmozdulásában és egyes he­lyeken bekövetkezett véres ö­s­z­szecsapásokban határozott jelei is mutatkoznak, annyi való­színű, hogy az események a közel­jövőben már nem kergetik egymást olyan iramban, mint eddig. A beszarábiai és északbukovinai szovjetorosz akció Romániának mind kül-, mind belpolitikai rend­szerére rendkívüli súlyos csapást mért. A bukaresti kormány — amely eddig is kedvelte az alkalmazkodás gyors és meglepő fordulatait — hét­főn este újabb fordulatot tett. Bu­karesti „M. T. I." jelentés közli, hogy Románia lemondott az 1939 április 13-án adott an­gol-francia szavatosság­ról. Ez a fordulat azonban már nem változtat Románia súlyos kül­politikai helyzetén és az a fejlődés, amely a Bukaresthez intézett szov­jetorosz ultimátum elfogadásával megindult, most már nem tartóz­tatható fel. * "Ami Románia két szomszédjának, Magyarországnak és Bul­gáriának magatartását illeti, az elmúlt napok ebben a vonatkozás­ban nem hoztak döntő fordulatot. Magyarország és Bulgária tisztá­ban van azzal, hogy követeléseik előbb-utóbb teljesedésbe meny­ek. Addig, amíg ez bekövetkezik — amint ezt a „M. T. I." jelentései sze­rint az olasz és a német sajtó hang­súlyozza­­, mindkét államban nyugodtan és hidegvérrel várják a kedvező pillanat bekövet­kezését. Tisztában vannak azzal, hogy az európai kontinensen a nyu­gati események óta a tengely­hatalmak szava az irányadó. A Ma­gyarországgal jóbarátságban lévő Németország és Olaszország mind­addig, ameddig a nyugati esemé­nyek le nem zárultak és be nem kö­vetkezik az az időpont, amelyben az általános európai elrendezésről tárgyalnak, azt kívánja, hogy — úgy, mint eddig — továbbra se terjedjen ki a viszály Dél­kelet-Európára. A tengely­hatalmaknak ezen a vidéken gazda­sági érdekeik vannak, míg Orosz­ország — az az állam, amely egyre inkább érdeklődik a délkeleteurópai események iránt — Románia prob­lémájának elintézése után előre­láthatólag a Fekete tenger dél­nyugati partvidéke felé fordítja majd figyelmét. * » Magyarország nyugodt magatar­tásán és higgadt külpolitikáján az sem változtat, hogy a szomszédos Romániában legutóbb elrendelték az általános mozgósítást. Ez annál feltűnőbb volt, mert hiszen a moz­gósítás az orosz ultimátum elfoga­dása után következett be, tehát nem a­zzal volt kapcsolatos. Ilyen körülmények között egyáltalában nem meglepő, h­ogy a magyar kor­mány néhány csapattest feltöltésé­hez folyamodott. Magyarország a szomszédos államban uralkodó hely­zetre való tekintettel nyúlt ehhez az intézkedéshez, azonban továbbra is az eddigi szempontok alapján irá­nyítja külpolitikáját. *­­A hétfői német lapok egyre rész­letesebben foglalkoznak az A­n­g­lia elleni német légitáma­dásokkal. Amíg az olasz sajtó úgy látja, hogy a kelet-, közép- és nyugatangliai kikötők és ipartele­pek bombázásával már meg is kez­dődött, a Nagy-Britannia él­. Vérni német támadás, addig a „Frankfurter Zeitung" arra utal, hogy a brit szigetek elleni háború­ban elsősorban a légi haderő veszi majd ki a részét. A lap sze­rint a támadás Bretagne-tól Norvé­giáig egyszerre indul majd meg, a levegőben és a tengeren egyaránt. Angol katonai körökben is tisztá­ban vannak azzal, h­ogy a légihad­erőnek — pontosabban: a légi fö­lény kivívásának — döntő sze­repe lesz a most meginduló offen­zívában. Nyilvánvaló — a német lapok cikkeiből is kiderül —, hogy a német légihaderő a repülőterek és iparvidékek most már Anglia nyugati felére is kiterjeszkedő bombázásával az angol vadászgépe­ket, akarja, az esetleges partraszál­lási pontoktól minél távolabbi re­pülőterekre kényszeríteni. Ezzel kapcsolatban érdemel figyelmet a ,K. H." londoni jelentése, amely szerint Liverpoolba megérkezett azoknak az amerikai repülőgépek­nek első szállítmánya, amelyeket az Egyesült Államokból Kanadán át irányítottak Angliába. Az angol belpolitikai élet a kü­szöbön álló támadás árnyékában némi mozgást mutat. Miután hírek jelentek meg arról, hogy Chamber­lain volt miniszterelnök és baráti köre közeledést keres Németország­hoz, a volt miniszterelnök vasár­nap este rádióbeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy Chur­chill miniszterelnökkel együtt a végsőkig menő ellenállás hívei. Lehetségesnek tartja — közli a „M. T. 1."—Reuter-távirat —, hogy a németeknek itt-ott sikerül behatolniuk Angliába, de ebben az esetben szembeszállnak vele min­den úton, minden községben, min­den házban, míg vagy az ellenség, vagy Anglia teljesen el nem pusz­tul. Az olasz lapok Anglia teljes el­szigeteltségének bizonyságát látják Chamberlain beszédében, míg a berlini ,,Nachtausgabe" teljesen k­ö­zö­m­bös­n­e­k tartja Chamber­lain állásfoglalását. A „N. S. T." jelentése szerint az angol munkás­­párt­ és a liberálisok még a vasár­napi beszéd után is követetik Chamberlainnek a kor­mányból való eltávolítá­s­á­t. Ugyancsak ezeknek a pártok­nak sürgetésére az angol rendőrség újabb intézkedéseket tett a brit fasiszták ellen és a letartóztatott Mosley fasiszta vezér feleségét is őrizetbe vették. A „N. S. T." lon­doni jelentésében felhívja a figyel­met arra is, hogy Churchill kor­mánya nemcsak a belső front meg­szilárdítására törekszik, hanem „lázas fáradozást fejt ki annak ér­dekében, hogy megszerezze Szov­jet-Oroszország jóindulatát." A francia gyarmatbirodalom tá­mogatásának biztosítására viszont Gaulle tábornok nemzeti tanácsa is újabb erőfeszítést­ tett. Londonban különösen a francia flotta to­vábbi sorsának tulajdon­í­tanak nagy jelentőséget és ezzel magyarázható az, hogy Gaulle a francia haditengerészet és légi­haderő főparancsnokává egyik munkatársát nevezte ki. * A háború mostani szakaszában egyre inkább növekszik az olaj szerepe. Végeredményben a romá­niai események körül is érezni az olajillatot és minden hír, amely a Közel-Keletről tudósít, ugyancsak az olajjal van összefüggésben. Az angol kormány hétfőn nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben kijelenti, hogy fegyveresen is megvédi Szíria és Libanon francia területeit. Amint ismeretes, ez a két ország szinte előszobája az iraki olajmezőknek. Az egész probléma azzal vált aktuálissá, hogy Mittelhauser francia főparancsnok­a pénteken közölte, hogy az ellensé­geskedéseket a fegyverszünet értel­mében befejezettnek nyilvá­nítja. A német távirati iroda sze-

Next