Népszava, 1940. július (68. évfolyam, 146–171. sz.)

1940-07-02 / 146. szám

2. oldal rint Mittelhauser magatartása a londoni kormánynak súlyos csaló­dást okozott. A jelentés közli azt is, hogy az elmúlt napok alatt Szíriában francia és angol csapatok között súlyos összecsapásokra ke­rült sor. Hír szerint az angolok Aleppo megszállására ké­szülnek. A zavaros helyzetre való tekintettel a francia kormány Weygand tábornokot — Mittelhauser elődjét — repülő­gépen Szíriába küldte, hogy ott megbeszélést folytasson a 130.000 főnyi hadsereg leszereléséről. Angliának a közelkeleti francia se­reg 130.000 katonáján kívül Wawell tábornok parancsnoksága alatt mintegy 200.000 főnyi hadereje van ezen a vidéken. Most ezeknek fel­adata, hogy a közelkeleti vidéken — esetleg a törökökkel együttműköd­ve — fönntartsák az eddigi hely­zetet. * 1A nyersanyagháború a Távol-Kele­­ten is súlyos feszültséget idéz elő.­­A már eddig is erősen ingadozó ha­talmi egyensúly Franciaország ka­tonai erejének összeomlása után tel­jes felborulással fenyeget. Úgy lát­szik, hogy Japán a maga súlyával akarja kitölteni a hatal­mi­ helyzet­ben előállott űrt. A japán külügymi­niszter szombaton a „Kelet-Ázsia a keletázsiaiaké" tétellel felállította a távolkeleti Monroe-elvet és ennek értelmében erősen érdeklődik Indo­kína és Burma iránt. Az angol kor­mány úgy látszik annyira súlyosnak látja a helyzetet, hogy — londoni hivatalos jelentés szerint — S­in­g­a­pore erődjét, az angol távol­keleti Gibraltárt, védelmi állapotba helyezték. A távol­keleti angol hajóhadat Singaporé­ban összevonták és a legköze­lebbi angol gyarmaton, Hongkong­ban is katonai intézkedéseket tettek, továbbá eltávolít­ják a polgári lakos­ságot. Indokolatlan lenne mind­ebből arra következtetni, hogy az összetűzés máris küszöbön áll, To­kiói hivatalos nyilatkozat is inkább csodálkozásának ad kifejezést az an­golok katonai intézkedései felett. Valószínű, hogy a Távol-Keleten egyelőre még inkább csak felde­rítésről van szó és nem az össze­csapás küszöbön álló bekövetkezé­séről. A magyar-román határon nem történt semmiféle összetűzés A „Magyar Távirati Iroda" jelenti. Bukaresti forrásból azt a hírt terjesztették, hogy az éjszaka folyamán a magyar-román és román-bolgár határon összetűzésekre került sor. A magyar oldalon állítólag Máramarossziget környékén történt volna az incidens. Magyar hivatalos helyen kijelentették, hogy ez a beállítás n­e­m­ egyéb fantasztikus kitalálásnál, amelyből egy szó sem igaz. Légből kapott természetesen az egyes költött összecsapások során elszenvedett veszteségek híre is. Románia lemondott az angol-francia szavatosságról­ ­ (Bukarest, július 1. — „M. T. I.") A román kormány tagjai Tatarescu miniszterelnök elnöklésével hétfőn este hat órakor minisztertanácsot tartottak, amelyen Argetoianu kül­ügyminiszter beszámolt Beszarábia és Észak-Bukovina kiürítéséről. A külügyminiszter ezután vázolta Ro­mánia jelenlegi külpolitikai irány­vezetését, amely az ú­j e­u­ró­p­a­i rendhez alkalmazkodik. E politika keretében Románia le­mond az április 19-án adott angol­francia szavatosságról. A miniszter­tanács egyhangúan hozzájárult Románia új külpolitikai irányveze­téséhez. Német cáfolat és állásfoglalás (Berlin, július 1. — „N. S. T.") Amerikai sajtóorgánumoknak azo­kat a híradásait, amelyek szerint Németország bizonyos politikai, il­letve katonai jellegű ígéreteket tett volna Romániának, illetékes német helyen kút­mérgezésnek neve­lik. Ezek az állítások — hangsúlyoz­zák — a legcsekélyebb mértékben sem felelnek meg a valóságnak és érdemben is felesleges foglalkozni velük. (Berlin, július 1. — „M. T. I.") Külföldi újságírók aziránt érdek­lődtek, vajjon nem érinti-e Németor­szág gazdasági érdekeit a beszará­biai kérdésnek most történt elrende­zése? Beavatott német körökben azt felelték erre a kérdésre, hogy ez nem várható és ettől nem kell tar­tani, annál is kevésbé, mert Német­ország tudvalevően mindig ér­tett ahhoz, hogy gazdasági érdekeit megfelelő módon képviselje Délkelet-Európában. NÉPSZAVA 1940 július 7. vasárnap Olasz lapok Magyarország és Bulgária nyugodt maga­tartásáról Bolgár kormánymegbízottak moszkvai útja (Róma, július 1. — „M. T. I.") Az olasz sajtó a délkeleteurópai hely­zet alakulásával kapcsolatban kü­lönösen kiemeli Magyarország nyu­godt és felelősségteljes magatartá­sát. A lapok a többi között így ír­nak: „CORRIERE DELLA SERA". Magyarország követi a tengelyha­talmak tanácsait, mert bízik Mus­soliniban és Hitlerben. A magyar kormánynak nincs szándékában el­térni a nem­ hadviselés politikájától és a magyar csapatokat csak óva­tossági és védelmi intézkedéskép­pen vitték közelebb a román határ­hoz. „MESSAGGERO": A magyar nem­zet türelmesen várja a kedvező al­kalmat törekvéseinek megvalósítá­sára. Magyarország a jelen körül­mények között nem tett semmiféle intézkedést, amivel megzavarhatná a délkeleteurópai helyzetet és poli­tikája tökéletes összhangban van a tengelyhatalmak politikájával. „VOCE D'ITALIA": A bolgár közvélemény is megőrzi nyugalmát és hidegvérét. Bulgária békés úton akarja megoldani a dobrudzsai kérdést, felelős bolgár körök figyelme Budapest felé irányul. (Berlin­, július 1. — „M. T. I") A »Frankfurter Zeitung" vasárnapi. vezércikkében az orosz-román kér­déssel foglalkozik és megállapítja, hogy a román politika legfőbb irányzata a határozott döntések el­kerülése és a megoldások elodázása volt. Olyan időkben, mint a mos­taniak, az óvatos vitorlázás nem csökkenti, hanem fokozza a nehéz­ségeket. Románia most éppen ezt tapasztalja. (Szófia, július 1. — Stefani.) Po­pov külügyminiszter jelentést tett Borisz bolgár királynak. Szófiai po­litikai körök hangoztatják, hogy a bolgár kormány magatartását va­lóságérzék és nyugalom jellemzi. („M. T. I.") (Szófia, július 1. — Német táv­irati iroda.) Janev és Dedejanov képviselők­­ a bolgár kormány különleges megbízatásával Moszkvába utaz­tak. Hír szerint a megbízottak célja mindenekelőtt a szovjet-bolgár ke­reskedelmi kapcsolatok megerősí­tése. Egyidejűleg megtekintik a moszkvai mezőgazdasági kiállítást is. („M. T. I.") Jugoszlávia magatartása (Róma, július 1. — ,,M. T. I.") Cvetkovics jugoszláv miniszterel­nök az olasz lapok számára nyilat­kozatot adott, amelyben kijelentette, hogy a jugoszláv munkásságot és az egyetemi ifjúságot olasz mintára szervezik meg. Ezután annak a reményének adott kife­jezést, hogy a Balkán békéje továbbra is fennmarad. Ma­gyarországra kitérve megállapí­totta, hogy a magyar-jugoszláv kapcsolatok kitűnőek és ugyanilyen kitűnő Jugoszláviá­nak Bulgáriához való viszonya is. Nem lát semmi okot arra, hogy Ju­goszlávia részt vegyen egy esetleges viszályban. Az orosz félhivatalos lap a Szovjet­ Únió békevágyát hangsúlyozza (Moszkva, július 1. — Szovjetorosz táv­irati iroda.) Az „Izvesztija" a román­ kérdéssel kapcsolatban írt vezércikké­ben rámutat arra, hogy Oroszország sohasem ismerte el Beszarábia elcsato­lását. A lap cikke hangsúlyozza, hogy a kérdés megoldása a béke szellemében történt, majd ezt mondja: „A háború tűzvésze pusztít egész Nyugat-Európában, Afrikában és Ázsiá­ban és mindig új és újabb országokra és kontinensekre terjeszkedik ki. Szemünk előtt folyik le a régi érté­kek gyökeres átértékelése és tanúi­­ vagyunk a legnagyobbszabású tör­ténelmi átalakulásoknak. Az imperializmus hosszú történelme során a nemzetközi kapcsolatokban be­állott ellentmondások csomóit egymás­után vágja el a tűz és a vas. A Szovjet­ Unió azonban még eb­ben a nemzetközi helyzetben is folytatja rendíthetetlen békepolitikáját és elhatározta, hogy Beszarábia esetében is békés módszere­ket alkalmaz. Beszarábia és Észak-Bukovina lakossága előtt most széle­sen tárul f­el a szocializmus útja. A szovjetállam kívül maradt és a jövőben is kívül marad a világot marcangoló véres küzdelmen. A szovjet munkásai ma forró üdvözla­­tűket küldik Beszarábia és Bukovina felszabadult népeinek." („M. T. I.") A szovj­etorosz-román események hétfőn délutánig Észak-Bukovina orosz kézen. — Előnyomu­lás Beszarábiában (Moszkva, július 1. — „M. T. I.") Amint a szovjetorosz távirati iroda jelenti a szovjetorosz csapatok Észak-Bukovinában elérték a románokkal megállapított határvonalat. Beszarábiában a csapatok folytatják elő­nyomulásukat a Prut és a Duna mentén lévő új határ felé. Gépesített egységek megszállták a Prut balpartján lévő Ungheni vasútállomást. Gépesített, gyalogos osztagok harckocsikkal bevonultak a prutmenti Cagulba és a dunamenti Renibe. Ejtőernyős csapatok megszállták a duna­menti Ismail várost. (Bukarest, július 1. - „M. T. I.") Mint a belügyminisztérium közli, tovább folyik Beszarábia és Észak-Bukovina kiürítése. Mindenhová bi­zottságot küldtek ki, hogy intézked­jenek a menekültek támogatásáról. A kiürítést minden rendelkezésre álló eszközzel végzik. A román hatóságok Reni és Ungheni vasútállomáson fenntart­ják az érintkezést a szovjetorosz parancsnokokkal. A belügyminiszter elrendelte, hogy valamennyi beszarábiai munkásnak igazolványt szolgál­tassanak ki, hogy visszatérhes­senek Beszarábiába. Az egész országban teljes a nyuga­­lom. 99 Összetűzés" (Bukarest, július 1. — Reuter.) A bukaresti rádióban beolvasták a román hadseregfőparancsnokság közleményét. Eszerint a szovjetorosz hadsereg előretolt osztagai és román különítmények között a vasárnapi nap folyamán összetűzésre került sor. A román főparancsnokság szerint az összetűzést az okozta, hogy a szovjetorosz csapatok gyorsabban nyo­multak előre, mint azt a románok várták. Renit kis orosz harckocsik fog­lalták el. A harckocsikat repülőgépek tették a földre. (Newyork, július 1. — Reuter.) A „New­ York Times" bukaresti jelen­tése szerint Beszarábiából és Bukovinából két vonat sebesült katona érkezett. Ez megerősíteni látszik azokat a híreket, hogy az orosz és a román csapatok között összetűzésekre került a sor. Ennek következtében a hadsereg téves utasítást kapott a kiürítendő területek nagyságára vonatkozólag. Amikor az orosz csapatok át akartak kelni a Prut folyón, Florescu tábornok parancsára a tü­zérség működésbe lépett, majd a gyalogság visszavetette az orosz csapatokat. Az oroszok erre hidakat vertek és néhány óra lefor­gása alatt bekerítették a táborno­kot csapataival együtt. A tábornok orosz fogságban van. (Bukarest, június 30. — „N. S. T.") A Beszarábiában visszavonuló román csa­patok és a benyomuló oroszok között történt összetűzés miatt megindult a vizsgálat. Az eddigi megállapítások szerint több hiba is történt. A moszkvai román követ ugyanis nem határozta meg pontosan, hogy meddig akarnak a szovjetorosz csa­patok előnyomulni. Téves utasítás­a és következménye

Next