Népszava, 1940. július (68. évfolyam, 146–171. sz.)

1940-07-16 / 158. szám

8. oldal NÉPSZAVA 1940 július 20, szombat REGÉNY DANCZA JÁNOS:­­­ A CSODÁLATOS KÉTLÁBÚ TÖRTÉNETE 19 A fán alvó csorda öregjei felne­szeltek a zajra. Mozdulatlanul, fe­szült figyelemmel nézték a sziklák közt forgolódó csordát, amely m­ind közelebb ért hozzájuk. Amazok is észrevették őket s a hímek gyana­kodva állították meg a csapatot. Vad, sunyi tekintettel fürkészték a fészkeken alvó alakokat, majd tovább folytatták útjukat. Néha-­néha feltekintettek a fára s a hímek, a gondos csordavezetők, ide-oda járkáltak, hogy nincs-e valami baj. A fészkeken gubbasztó öregek las­san tekerték utánuk a fejüket. A síkság és a bokros sziklaláb össze­éréséve­l kifogyhattak a táplá­lékból, mert megálltak. Egyszer csak hirtelen szétszéledtek a magas fűben. A fészkekről figyelők meg­lepődve látták, hogy valami állat­nak iparkodnak útját állni. A ra­gyogó fehér villágosságnál csak­hamar meglátták az üldözött álla­tot is. Törpe antilopféle volt. Fel­feldobta magát a magas fű közül, hogy üldözőit láthassa. Fürge lábai­val könnyedén elhagyta volna üldö­zőit, de későn vette észre őket. Hatalmas szökésekkel szinte úszott a levegőben, de a köréje fo­nódó gyűrű a sziklák felé szorította. Mikor a kopár helyre ért, látta, h­ogy erefelé nincs menekvés. Viss­zafordult a magas fűből egymás­után előbukkanó üldözői felé és ha­talmas szökésekkel iparkodott át­törni magát a félelmetes gyűrűn. Átugrotta az útjába kerülőket, de egy hím a levegőbe rúgta magát és együtt zuhantak le. A fészkeken , kuporgók gyűlölködve nézték a kis faevőn marakodva osztozó állato­kat. A zsákmányt pillanatok alatt szétszedték és odébbálltak. Az öre­gek egy ide­ig még tűnődtek a lá­tottakon, majd aludni próbáltak. A síkság felől mély, elnyújtott or­dítás hangzott. A sziklák, mintha­csak unnák, visszalökték a síkságra. Az ordítás többször megismétlő­dött s a sziklák erősen verték vissza a hangokat. A fészken ku­porgók az ismeretlen mély hang irányába füleltek. Hosszabb és mé­lyebb volt, mint a hosszúfogú hangja. A dörgő hangból kiérzett, hogy gazdája a síkság urának érzi magát.­­ Amikor megvilágosodott, csak rövid ideig nyújtóztak a fészkeken. Az üres gyomrok elégedetlenkedve morogtak és apró, bugyborékoló korgással követelték a táplálékot. Földre érve az öregek egyenesen a sziklák felé vették útjukat. Kíván­csian kezdték a köveket forgatni. A kölykök, akik nem látták az éjjeli csavargók táplálékkeresgélé­sét, türelmetlenkedve nézték az öregek ácsorgását Ott topogtak, lábatlankodtak az öregek körül, hogy észrevétessék mehetnékjüket. Törődtek is azok most velük. Olyan buzgón forgatták a köveket, mintha egyéb dolguk sem volna. Eleinte nem találtak semmit. Végül az egyik kő alatt jókora giliszta ipar­kodott a földbe húzódni. A szeren­csés kutató villámgyors mozdulat­tal rántotta ki a zsákmányt és mo­hón kapta be. A féreg látása föl­izgatta a kedélyeket. Most már a kölykök lettek a legbuzgóbb kő­forgatók. Egy kő elmozdítása után az egyik nőstény észrevette, hogy valami hosszúkás, re-vésszélű növény élénk­színű, húsos gyökérben végződik. Kihúzta a gyökeret és megkóstolta. A gyökér édeskés ízű volt és sej­tette, hogy ezt a gyökérfajtát húz­gálták a szirti majmok is. Most már a gyökereket is buzgón keres­ték. A kövek alatt meghúzó férgek, rovarok és a porhanyó humuszban rejtőző édeskés gyökeink az addig idegenkedve került sziklavonulat­hoz kötötték őket. A táplálékszer­zésnek ez az új módja csak az első nap — amikor már nagyon éhesek voltak — tűnt fel kedvező színben. De csakhamar látták, hogy ez rop­pant fáradságos és szívesen le­mondtak volna róla, ha valami egyéb táplálékhoz jutnak. A köly­kök, akik kisebb termetüknél fogva nemcsak hogy kevesebbel is be­érték, de még a legkeskenyebb sziklapárkányokat is végig tudták kutatni, valahogy megvoltak. De a termetes felnőttek egy-egy fél­napig elbogarásztak, mire úgy érezték, hogy ettek valamit. A kövek közt való mászkálást már nemcsak a kezük ujja, de a talpuk is végképpen únni kezdte. Ha egy-egy élesebb­ kőre ráléptek, mintha valami megharapta volna, úgy kapták föl a talpukat. A szom­júságtól gyakran olyan rettenete­sen szenvedtek, hogy ha végül egy forráshoz értek, a szomjúságtól való féltükben addig nem mozdul­tak el a környékről, amíg csak va­lami táplálékot találtak rajta. Még az eső is, amit eddig csak ártalmatlan bundaáztatóna­k tartot­tak, ellenségükké vált a vad vidé­ken. Ahol a sziklafal rézsútosan lejtett, olyan vadul rohant lefelé, hogy néha majd elmosta őket. A meredek letörésekről alázuhogó áradat pedig kisebb-nagyobb kő­darabokkal riasz­tratta őket vissza. Ilyenkor tétlenül kellett valami védettebb helyen ácsorogniok. Így kóboroltak már napok óta a sziklafal vonulatát követve. Az erdő, a gyümölcs, a puha talaj utáni vágyakozás mindjobban el­hatalmasodott rajtuk. Egy-egy ma­gasabb helyről vágyódva néztek a roppant távolságba. Hátha megpil­lantják­­valahol az erdő sötétlő tömegét! De hiába néztek akár­merre, nyugtalan tekintetük előtt mindenütt a végeláthatatlan sík­ságra borult a látóhatár. A sziklás, kőtörmelékkel borított, gidresgördös terep még azokat is megviselte, akik a katasztrófából épkézláb kerültek ki. A törtlábú nőstény, de különösen a három kölyök állapota ol­ason leromlott. Ezek a szerencsétlenek súlyos nyűg­ként akadályozták a csorda hala­dását. Egyetlen lépést sem tudtak a többiek támogatása nélkül tenni. Gyógyulást a pihenés hozott volna számukra, ehelyett mély vízmosá­sokon, kőtorlaszokon kellett átver­gődniük. A csorda megható gon­dossággal gyámolította őket. Elesé­get gyűjtöttek számukra és hol egyik, hol a másik támogatta, vagy cipelte őket. A magukkal tehetet­len nyomorékokat azonban egymás­után érték olyan balesetek, amelye­ket társaik könnyedén elkerültek. Nem tudtak elugrani a megindult kődarabok elöl s amikor a meredek lejtőn összegyűlt kőtörmelékek meg­mozdultak alattuk, fájdalmas si­kongással gurultak lefelé. Ilyenkor aztán olyan jajgatást csaptak, hogy az egész csorda felizgult miattuk. Az éles kőtörmeléken­­olyan meg­nyugvással nyújtóztak el, mintha a legkényelmesebb fészkeken szende­regtek volna. Egyik napon azt tapasztalták, hogy a sziklavonulat rohamosan alacsonyodik. Végül ott álltak a síkság magas füvében elvesző, tö­redezett, ellaposodó nyúlványainál. (Folytatás­ következik.) SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET! NÉPSZAVA TERJESSZÉTEK MINDENÜTT TESTEDZÉS Új 1500 méteres rekord az UTE úszóversenyén A szeszélyes időjárás ellenére több mint ezer néző előtt folyt le az UTE úszóversenye. Az eredmények — Tátos kitűnő szereplésétől eltekintve — csak közepeseknek mondhatók. A szom­bat­vasárnapi német-magyar mérkőzés előtt nem mutattak úszóink megnyugtató for­mát. Annál szebb­ azonban Tátos pom­pás eredménye az 1500 méteres gyors­úszásban: a magyar úszók közül neki sikerült elsőnek 20 percen belül úszni ezen a távon. Eredmények: A budapesti kerület 1940. évi 1500 méteres bajnokságában: bajnok Tátos Nándor (FTC) 19 perc 55 m­p, országos rekord! 2. Gróf Ödön, 3. Vörös. 200 méteres mellúszóbajnokság: bajnok Angyal (UTE) 2 perc 54.6 m­p. 2. Fábián, 8. Kánya. 100 méteres gyors­úszóbajnokság: bajnok Eleméri (MAC) 1 perc 01.8 mp. 2. Végházy, 3. Körösi. 400 méteres női gyorsúszóbajnokság: bajnok Ács Ilona (MAC) 1 perc 02.2 mp. 2. Sándor, 3. Molnár. Versenyen kívül Vámos (ITD­) 6 perc 05 mp és Albach. 200 méteres hátúszás: 1. Galambos (UTE) 2 perc 40.8 mp. 2. Bánki-Horváth, 3. Szabó. 100 méteres női hátúszóbajnok­ság: bajnok Lovász (FTC) 1 perc 26.6 mp. 2. Novák, 3. Sándor. 4 X 100 méteres váltó: bajnok UTE 4 perc 17.4 mp. 2. FTC, 3. MAC. Műugrás: bajnok Híd­végi (MAC) 139.40 pont. 2. Holubán. To­ronyugrás: bajnok Hídvégi (MAC) 120.17 pont. 2. Holubán. Az UTE nyerte a vízipóló-derbit A vízipólóbajnokság egyik döntő mérkőzése zajlott le vasárnap az UTE és a MAC csapata között. A „zajlás" szó szerint értendő: sok izgalom, vita, tiltakozások után végződött a kemény összecsapás 2:1 (1:0) arányban az UTE javára. Az újpestiek ezzel a győzelem­mel ismét visszaszerezték esélyüket a bajnokságra. A nap másik vízipólómérkőzésén az FTC legyőzte a MESE csapatát 2:1 (1:0) arányban. Kelen újabb veresége Az MTK vasárnapi vándordíján atlétikai versenyén a fölad­ott pálya miatt nem ér­hettek el a versenyzők kiemelkedő eredmé­nyüket. A beleért ,aranytágok ' 'nagy rés­ze nem indulhatott. A verseny esem­énye Hidas 110 méteres gátfutásban elért eredménye és Farkas győzelme Kelen és­­Szilágyi fölött. Eredmények: 110 méteres gátfutás Budapest főváros vándordíjáért: 1. Hidas (BSE) 15.3 mp. 2. Kie. D. Konrád. 1pfl méteres síkfutás, MTK diji 1. Sándor (DTK) 0 mp. 2. S­elsőcai. 3. Regős. Súlydobás: 1. Németh (Beszkárt) 14..V1 méter.­­2. Csányi. 3. Kies. 800 méteres síkfutás 1. Heverdle (MTK)­­2:03.7 p. 2. Kö­vér. 3. Tarsoly, lopo méteres síkfutás, Duna­díj: 1. Híres (UTE) 2:35.4 p. •2. Nyergyós. 3. Tárnoki. Diszkos/.dobás, előny verseny: 1. Németh­ (Bes/.kürt) 50.58 m (9 m előny). 2. Németh (MAC). 3. Tóth. 200 méteres sík­futás, Ondrus-emlékverseny: 1. Sándor (UTE) 22.11 mp. 2. Pelsőczi, 3. Onódi. Hármasugrás: 1. Dusnoki (MAC) 13.61 m­. 2. Ugaros, 3. Tóth. 3000 méteres síkfutás, Agfa-vándor­dí­j: 1. Farkas (Testvércég) 8..é­p­­pest­vidéki kerületi rekord­. 2. Kelen (BBTE), 3. Szilágyi. A két első helyezett nagy har­cot vívott. Kelen az utolsó körig vezetett, a cél előtt 3(H) méterrel Farkas erősített és biztosan győzött. 4X100 méteres váltó: 1. Törekvés 46.3 m­p. Gerely­vetés, meghívásos verseny: 1. Várszegi (MAC) Sl.il­l. 2. Csányi, 3. Koltai. Olimpiai váltó: 1. MTK 3:44 p. 1. Move UTE, 3. BBTE. Sporthírek AZ IPAÚSÁGI ATLÉTIKAI BAJNOKSÁ­­GOK napján Korom­pai érte el a legfigye­lemreméltóbb eredményt a 200 méteren. Eredmények: 200 méter. Bajnok: Korompai (NyVSC) 22.11 mp. 2. Lusányi IV. 3. Szakács. 1500 méter: 1. Halász (MVSC) 4 p 12.8 mp. 5. Hebes. 3. Villa*). Súlydobó*. Bajnok: vi­téz Csapó (MAC) 13.80 m. 2. Ham­onnal. 3. Radnóti. Magasugrás. Bajnok: Kottán (MAC) 174 cm. 1. Jászi, 3. Kertész. 400 mé­ter: 1. Vig (D. Magyarság) 50­ nap, 2. Siló. 3. Farkas. Diszkoszvetés. Bajnok: Pollák (Mezőglűd. SE) 311.30 m. 2. Rózsás. 3. Dancsó. 4­XI méteres gátfutás. Bajnok: Balázs (BBTE) 60.5 mp. 2. Bánki. 3. Rapcsányi. Hármas­ugrás. Bajnok: Bajóti (FTC) 13.23 m. 3. Lipovszky. 3. Kárpáti. KERÉKPÁROSAINK VERESÉGE BÉCS­BEN­ Súlyos vereséget szenvedett Bécsben a Nóta­—Éles—Jragy—Morvay ceonetételű ma­ gyar együttes. A técsiek minden számban győztek. SZEKERES LEGY­­ZTE HOFFMANNT a vasi­insusi nemzetközi Ti­átorvezetéses ver­senyben. A 25 kilométeres futamot Szeke­res, a 30 kilométeres futamot Hoffmannn nyerte, az összesítés alapjá­n Szekeres az első. FRANCIAORSZÁGBAN BETILTOTTÁK A P­RO­FISPORTOT, Ybarnegaray cealádügyi és ifjúsági miniszter elhatározta a szívatás­szerűen űzött sport betiltását. A miniszter Jean Borotra-t, az ismert tenniszjáték­ost, kinevezte a sportügyek vezetőjévé. („AI. T. I.") NÉMETORSZÁG-ROMANIA S3 (1:8). Frankfurtban lejátszott labdarúgómérkőzé­sen a h­om­ét csapat könnyen győzött a ro­mánok ellen. SIKERESEN SZEREPELTEK a magyar résztvevők a német kajakbajnokságokon. Három győzelmet és néhány helyezést hódí­tottak el. A BALATONI SPORTHETET ebben az évben szeptember 1—8-a között bonyolít­ják le. SYRING ismert német hocsantávfutó új német rekordot állított föl a 10.000 méteres távon. Eredménye 30 p 06.8 mp. OLASZ-NÉMET MAGYAR vitorlázómérkő­zést rendeznek július 21-től 26-ig a Balato­non. Augusztus foolya­má­n Berlinben, szep­temberben pedig Triesztben ismétlik meg ezt a versenyt. A győztes a „Közép-Európa Bajnoka" címet kapja. A NÉMET FUTBALLBAJNOKSÁG dön­­tőjébe a Schalka M és a Dresdner SC csa­­pata jutott. A MUSZ KÖZLÉSE SZERINT a németek ellen a hét végén kiálló magyar úszócsapat tagjai a következők: 100 méteres gyors­úszás: Eleméri (MAC), 400 és 1500 méteres gyorsúszás: Tátos (FTC), 200 méteres mell­úszás: Fábián (MAC), 100 méteres hátúszás: G­alambos (UTE), 4X200 méteres gyéret­szó­váltó: Eleméri (MAC), Tátos (FTC), Vég­h­áji (BBTE), Gróf (UTE), tartalék Körösi (UTE), mű- és toronyugrás: Hidvéghi (MAC). A DIÓSGYŐRI MAVArI KERÜ­L A HUN­GÁRIA HELYÉRE. Az MLSZ miniszteri biztosa mellé kinevezett négyes bizottság sorozatos megbeszéléseken foglalkozott a magyar labdarúgás korszerű átszervezésé­nek s ennek keretén belül az IVV/41. baj­noki évvel meginduló labdarúgó Nemzeti Bajnokság új rendszerének kérdéseivel. A négyes bizottság véglegesnek minősítette a Nemzeti Bajnokságnak az idei év tavaszán megállapított új rendszerét. A négyes bi­­zottság elfogad­ta azt az elvet, hogy a Nem­zeti Bajnokságért csak önálló, pontosabban egymástól különálló, független egyesületek kü­zdhessenek, mert ezáltal több önálló egy­ség számára lehet biztosítani a Nemzeti Bajnokság osztályaiban való részvételt. Az pedig, hogy az új NB rendszerébe minél több önálló egyesület kapcsolódjék bele, országos fontosságú s­portérdek. Ennek foko­zatos megvalósítására úgy határozott a né­gyes bizottság, hogy az önálló egyesületek elvét egyelőre átmenetileg — a Nemzeti Bajnokság első két osztályában — vigye keresztül az MLSZ. Az NB első két osztá­lyában, illetve az NB II.-ban szereplő ro­koncsapatok (Ferencváros FC—FTC, Újpest FC—UTE) között a játékoscserét az MLSZ megengedi, mert ez a cserelehetőség az utánpótlás kívánt mértékben való foglalkoz­tatását szolgálja. A négyes bizottság el­fogadta a miniszteri biztosnak azt az elvi célkitűzését, hogy a­ labdarúgó professzion­­nizmus mai formáját, saját idejét múltat, előreláthatólag gyökeresen meg kell változ­tatni. Azt a tervet azonban, amely a pro­fesszionista egyesületeket új hivatásos játé­kosok szerződtetése elöl már a most induló bajnoki évben el akarta zárni, a négyes bizottság elvetette. A négyes bizottság tudo­másul vette az egyes NB-osztályok beosz­tását és az új rendszerű NB kiírását. Ezzel kapcsolatban tudomásul vette a többi között azt is, hogy a Hungária FC helyére nem a kiesettek közül kerül pótlás, hanem a D­ósgyőri MÁVAQ kerül a Hungária­ FC helyére. Tudomásul vette továbbá, hogy az NB III. osztályaivá különleges indokolás alapján beosztott egyesületek bekapcsolásá­val az MLSZ az eddig elhanyagolt vidéki városok részére kívánta a NB-ot megnyitni. Végü­l tudomásul vette a bizottság a Nem­­zeti Bajnokság kiírásával kapcsolatban azo­kat az­ intézked­éseket (kötelező edzőtartás, szövetségi átalány bevezetése, pályák füve­sítése, ifjúsági csapatok megtervezése és képzése stb), amelyek a bajnokság sport­szerűségére, tisztaságára s általában a ma­gyar labdarúgás továbbfejlesztésére vonat­koznak. AZ OPINIA FILMSZÍNHÁZBA minden köznapi előadásra rendkívüli kedvezményes jegyek kaphatók a kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 232-293 és VIII. Conti ucca 4. sz. (Népszava kiadóhivatala.) Tel.: 130-330, 331, 332.

Next