Népszava, 1940. július (68. évfolyam, 146–171. sz.)
1940-07-02 / 146. szám
"4. oldal Augusztus 1-re felmondtak a zsidó csarnoki árusoknak Hónapok óta hangzanak el felszólalások a képviselőházban és a főváros bizottsági ülésein, hogy a zsidótörvény rendelkezéseit ne hajtsák végre olyan könyörtelenséggel azokon a kisembereken, akiknek a gazdasági életben való térhódításáról szó sem lhet. Ezzel szemben hónapok óta kapjuk a jelentéseket, hogy a kisegzisztenciák százait fosztják meg kenyerüktől a zsidótörvény végrehajtására való hivatkozással. Ennek a céltudatos akciónak egyik újabb fejezete a fővárosi vásárok és vásárcsarnokok igazgatóságának az az intézkedése, amellyel augusztus 1-ére egész sereg zsidó csarnoki árusnak felmondtak.A felmondással kapcsolatban Reisz Móric elvtárs hétfőn eljárt Rosta János tanácsnoknál, akitől azt a felvilágosítást kapta, hogy zsidó csarnoki árusoknak valóban felmondtak, de a felmondás alá eső árusokszáma nem éri el azt a számot, amelyről az első hírek szóltak. Iirisz elvtársunknak kijelentette még a tanácsnok, hogy az árusok fellebbezéseit a lehetőségekhez mérten kedvezően intézi majd el a főváros. Július 11-éig tárgyalják Csubay és Vágó összeférhetetlenségi ügyét A képviselőház állandó összeférhetetlenségibizottsága hétfőn délelőtt ülést tartott. Kimondták, hogy Jurcsek Bélának termelői kormánybiztosi megbízatása, mivelhogy nem jár fizetéssel, nem öszszeférhetetlen Jurcsek képviselőségével. Ezután foglalkoztak Hubay Kálmán és Vágó Pál összeférhetetlenségi ügyével gróf Teleki Pál miniszterelnök összeférhetetlenségi bejelentése alapján. Hosszabb vita után a bizottság megállapította, hogy a bejelentési másodlatot az érdekelt képviselőknek későn küldték ki, a kézbesítés óta még nem telt el a nyolcnapos perfelvételi határ és ezért a tárgyalást elnapolták. Az elnök ezután javaslatot tett, keresse meg a bizottság a képviselőház elnökét abban az irányban, hogy a szabálytalanságot elkövető képviselőházi tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást rendelje el és öt állásától azonnal függessze föl. A bizottság az elnök javaslatát magáévá tette és ezután elhatározta, hogy július 11-én tárgyalják a Hubay—Vágó-ügyet. Ugyanekkor érdemi döntést is hoznak. Itt említjük meg, hogy kedden délelőtt 10 órakor ülést tart a képviselőház. Az ülésen megválasztják a 36-os bizottság 24 képviselő tagját. Kedden délután 5 órakor a képviselőház illetékes bizottságai tárgyalják a nép- és családvédelmi alapról szóló törvényjavaslatot. mm rr IVU VESZET® IRODALOM Ihlet és alkotás a zeneművészetben Kiérdemelt részletességgel foglalkoztunk már néhány év előtt dr Julius Balde, jenai egyetemi tanár első terjedelmes könyvével is, amelynek a zenei alkotó folyamat még csak általános körvonalaiban volt a tárgya. Most — ugyancsak S. Hirzel kiadásában, Lipcsében " Eingebung und Tat im musikalischen Schaffen" címmel megjelent az érdekes és komoly zenetudós második s nem kevésbé terjedelmes kiegészítő kötete. Ebben a könyvében folytatólagosan fejti ki irányvonalait a szerző s egyúttal védekezik az őt ért és első munkájával kapcsolatos támadások ellen. Nevezetesen Hans Pfitzner német zeneszerzővel és híveivel száll vitába. Ők ugyanis bizonyos értelemben romantikusai, sőt misztikusai a művészi lélekelemzésnek, tiltakoznak a tudatosító „józan" kutatás ellen s védik a fátyolt, amely szerintük kifürkészhetetlen titkokat takar: titkokat, amelyeknek ködhomályban kell maradniok... Szerző velük szemben a tudomány egyéb ágaira hivatkozik, ahol ugyancsak bátran és módszeresen hatoltak bele a természet rejtelmeibe -- azzal az eredménnyel, hogy a titkok megfejtői előtt egyre újabb és mélyebb titkok sorakoztak fel. Az élet csodái nem zsugorodnak össze, ha feléjük közeledünk, hanem ellenkezőleg: még inkább megnövekednek és kiteljesednek azok szemében, akik a csodákon vizsgálódnak és törvényszerűségüket felismerték... A művész sem válik kisebbé számunkra, ha műhelytitkaiból egyet-mást ellesnünk sikerült. Sőt ellenkezőleg: csaknem újra látjuk meg a művészt és személyesebben átérzett tisztelettel méltatjuk alkotó munkáját, ha e munka igazibb mibenlétére ráébredtünk. Akkor sejteni kezdjük, hogy ebben a többnyire gondtalannak és vidámnak hitt műhelyben nem holmi együgyű gyermek játszadozik és halmozza „ösztönösen" kitalált s amúgy ingujjból kirázott játékait, hanem a művész építi fel a gyakran, sőt többnyire hosszú töprengések és keserves kínlódások áráns a maga jobbik álomvilágát. Bahle egyik fő érdemét abban a feltétlenül helyes és hasznos igyekezetben pillantjuk meg ismét, amellyel a közönség körében áltaánosan elterjedt és époly közkedvelt, mint téves vélemények ellen fordul, a szokványos fogalmakat részint szétoszlatja, részint tisztázza, vagy helytálóbbakkal kicseréli... A művészi munka „könnyedsége" nem az alkotófolyamat gyors és fáradságmentes lepergésében rejlik, hanem a tehetség abbeli képességében, hogy a verejtékes munkafolyamat jeleit eltünteti! Nemcsak a szakember, hanem a műkedvelő zenebarát számára is értékes olvasmány az ilyen könyv, amelyből megtanulhatja, hogy Beethoven tízhúsz vázlatot készített egy-egy szonátatémájához, újból és újból változtatott a dallamvonal hangjegyein, ritmusain, amíg az egész végül oly töretlen egységben simult össze, mintha valami szerencsés röpke pillanat adománya lenne. A látszat emellett érvel s csupán a magasabb valószínűség az, ami a tényleges valóság félremagyarázására vezetett. Beethoven jegyzetfüzetei örök példaképei a művészi alkotóerő lankadatlan fáradozásának. A „Fidelio"-hoz készült vázlatairól maga a mester úgy nyilatkozott híve, Schindler előtt, hogy megőrzésük és tanulmányozásuk rendkívüli értékkel bír majd a későbbi kutatás számára. Marcelline áriáját négy teljes és számtalan részleges vázlatban vetette papírra Beethoven, Marcelline és Jacquino duettjét úgyszólván ütemről ütemre ragasztotta össze. S a halhatatlan opera mindkét száma mindazonáltal a játékos lendület töretlen ívében pereg le a gyönyörködő hallgatók előtt! Nagyon figyelemreméltó végül Bahle elmélete, amely szerint a művész fejlődésében három mozzanatot különböztet meg. A mintakép az alkotás első ösztönét ébreszti és szabadítja fel a kezdő művészegyéniségben, de ő nemsokára azt is tudatosítja magában, ami ebből a mintaképből hiányzik aminek alapján saját útjai az első mintaképétől különválnak. Így alakul ki benne az ellenkép, amely magába foglalja azt, ami akarásával, elképzelésével ellenkezik. E két kép egybevetéséből, letisztulásából keletkezik a harmadik: a vezérkép, amely most már a művész saját felismerését, meggyőződését és célkitűzését eszmei alakban sűríti össze. Ismételjük, hogy a könyv hasznos olvasmány nem csupán a szakember, hanem a magasabbrendű zeneértésre törekvő műbarát számára is, mert itt számos kitűnő útmutatást találhat arra a sokat vitatott kérdésre vonatkozólag, miként elemezze ki a zenéből a zenealkotót, a szándékainak maradéktalanul pontos kifejezéséért küzdő művészegyéniséget. Jemnitz Sándor. a főváros világhírű gyógyforrásokkal táplált fürdőiben. Szent Gellért Széchenyi-fürdő Szent Imre-fürdő Rudas-fürdő nép-, gőz-, kád-, termál-, iszapgyógyfürdőiben és uszodáiban Kedvezményes jegyete foapfiatott Kultúrpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. Tel.: 130-330, 31. 32 NÉPSZAVA 1940 július 2. Kedd A „Külön nóta" a Margitszigeti Színpadon Kétszer halasztották el Gyatlay Domokos erdélyi író darabjának szabadtéri előadását, szombaton volt a bemutatója. „Népi játék" ez a darabnak dramaturgiai megjelölése. Több benne a népi, mint a színjáték. Szemnek kedves erdélyi gyöngyösbokréta jelenetei követik egymást, a színjáték, a dráma maga eleltűnik a tarka jelenetek során. Mondják, sor kerül a darabnak a Nemzeti Színházban való előadására is: ekkor bizonyára kerekebb lesz, megszakítás nélkül való a történet, amelyet a szabadtéri színpad csak nagyjában, csak népi keretek között mutatott. A székely falu összetartásban éli a hétköznapi életét. Ünnepnapjai is közösek, őrzi a hagyományait. Idegen, ténfergő kerül a faluba, a szép székely lányra fáj a foga, a falu nem alkuszik, együtt áll az idegennel szemben. A végén minden rendbejön, sok-sok félreértés "után a szép székely leány a déli székely legényé lesz, a ráélhámoskodó, hatalmaskodó idegen minden mesterkedése kudarcba fullad. Sok-sok tánc, sok tarka erdélyi ruha kíséri a darab jeleneteit, amelyeknek hősei Somogyi Erzsi, Jávor Pál, Juhász József (az idegen), Gobby Hilda, Eöry Kató, a sok humorral játszó nótázó Góton, Mahidra, Bodnár, Ónody, Balázs és a legfiatalabb évjáratból Hangay Márta, Naszódi Sándor és Galamb György. A darabot Szilassy Gyula rendezte, a színpadképet Horváth János képezte ki és az előadáson résztvett a Székely Egyetemi Hallgatók Egyesületének tánccsoportja is. [Rm] (*) A Nemzeti Zenede Egyesület gróf Zichy János elnöklésével most tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlés a százéves Nemzeti Zenede nagysikerű jubileumi ügyeivel, a költségvetéssel és a zárószámadással foglalkozott. Zichy János elnök meleg szavakkal búcsúztatta a magas életkorára hivatkozással saját kérelmére távozó Noseda Károly főigazgatót, akinek a Nemzeti Zenede érdekében végzett érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönte meg. A közgyűlés Sugár Viktor intézeti tanári igazgatói címmel tüntette ki. (*) A Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetsége június 29-én és 30-án Győrött rendezte XXVI. országos versenyének második részét. A városháza előtt rendezett szabadtéri díszhangverseny keretében a dalosokat a város nevében dr Valló István helyettes polgármester köszöntötte, az üdvözlést Ripka Ferenc elnök köszönte meg. A dalosversenyt vasárnap délben a városháza előtt megtartott hangverseny fejezte be. (*) Badar-ünnepségek Mezőtúron. Az országos Badar-ünnepségeket nagy si FERENC JÓZSEF muteai KESERŰVÍZ Is kerrel június 29-én és 30-án tartották meg Mezőtúron. A nagyszabású kiállítást igen sokan tekintették meg és nagy közönség nézte végig ünnepi estet. A kiállításon bemutatták Badár Balázsnak ötvenéves munkássága alatt összegyűlt művészi értékű hagyatékát. (*) A Nyugat júliusi számában „Asszonyok költőkre emlékeznek" címen Schöpflin Aladár József Jolán és Dénes Zsófia könyveiről ír. Illés Endre cikkének tárgya a magyar költő harca a pénzzel dr Hoffmann Edith Rubens halálának 300 éves fordulóján a nagy festőről ír tanulmányt, Cs. Szabó László pedig Apollinaire költészetéről. Farkas Zoltán Kernstok Károly festészetét, Komor András Márai új regényét méltatja. Illyés Gyula a Siacine „kereskedők"-jéről ad újabb fordítást. (*) A „Természettudományi Közlöny" legújabb számában a vezető cikket Béli Iíola írta: „Fény és látás a szabadban" címmel és vizsgálja a légköri viszonyokat a fény és látás szempontjából. Valkó Iván a mesterhegedűk vizsgálatának kérdését tárgyalja. Dr Wendl Aladár az alföldi kutak betongyűrűinek gyors elpusztulásáról, Földváry Miksa a szegedi Fehér-tóval mint védett madármenedékhellyel foglalkozik. A lap tartalmát érdekes rovatcikkek egészítik ki. (*) A „Tlikör" című folyóirat legújabb számában Cs. Szabó László „Párizs a háborúban", Móricz Virág: „Erdélyi vár", Nagy Iván: „Rokonaink, a finnek", Hefty Frigyes: „Katicabogár", Vinicius: „Kórház Helsinkiben", Nagy Lajos: „Az ajándék", Kállai Ernő: „Francia festmények Budapesten", Révay József: „Magyar emlékek Jugoszláviában" címmel közöl tanulmányt, illetve szépirodalmi munkát. A folyóirat anyagát bő rovatanyag egészíti ki. (*) Folyóiratszemle. A „Kelet Népe" legújabb számában megtaláljuk azt a vitaanyagot, amelyet a minap a Zeneakadémián „Művelt nép — szabad nemzet" címmel Móricz Zsigmond, Darvas József, Veres Péter és Erdei Verena mondott el. Ebben a számban kezdi meg Móricz Zsigmond Rózsa Sándorról írott regényét. Illyés Gyula versekkel, Kelemen János könyvismertetéssel szerepel. — A „Jelenkor" legújabb számának cikkeit Katona Jenő, Lacza István, Szécsi János, Bálint Sándor, Pogány Ö. Gábor és báró Wesselényi Miklós írta. — A „Magyar Szemle" most megjelent számában Szekfü Gyula szembeszáll a Hubay—Vágó-féle nemzetiségi törvényjavaslattal. Máthé Elek az amerikai beavatkozás kérdéséről írt érdekes cikket. AMI A GAZDASÁGI ROVATBÓL KIMARADT BELFÖLD. Az árkormánybiztos megállapította a vizesuborka és savanyított káposzta árát. A vizesuborka ára eszerint 10%-kal lehet drágább a fogyasztásban a nagybani árnál. A savanyúkáposzta kiskereskedelmi ára viszont 39%-kal haladhatja túl a nagykereskedelmi árat. — Rákospalota bérbeadja lórincüzemét.. — Stabio miniszteri rendelet jelent meg a zsidók részére történő iparjogosítványok kiadásáról. — Debrecenben marhahízlaló istállót állíttat fel a földművelésügyi minisztérium. KÜLFÖLD: Svájcban július elsején életbeléptek azok a nemzetközi postamegállapodások, amelyeket a múlt évben Buenos Airesben, a nemzetközi kongresszuson felülvizsgáltak. — Moszkvából jelentik: A népbiztosok legfelső tanácsa elhatározta, hogy húsz év alatt lejáró 8 milliárd rubeles államkölcsönt bocsát ki, amely 4%-ot jövedelmez. Ezáltal alkalmat adnak a népnek, hogy megtakarított pénzével hasznosan hozzájáruljon a harmadik ötéves terv gazdasági és kulturális feladatainak teljesítéséhez. — Londonból jelentik: Az ellátási minisztérium a vas- és az acélárat tetemesen felemelte. Az öntöttvas tonnája eddig három shilling hat pennybe került, most a legújabb rendelet értelmében tonnánként kilenc shilling lett az ára és huszonhét shilling hat penny az acélrúdé. — Lefoglalt sajtótermékek. A budapesti büntetőtörvényszék vizsgálóbírája több röpirat lefoglalását rendelte el. Így többek között lefoglalták az ismeretlen helyen előállított „Kedves Tanár Tanító Testvérünk" című „Az igazság a legszentebb népi élniakarás" kezdetű, Gruber Lajos és Gál Csaba aláírását feltüntető sajtóterméket, a „Letűnt már Reisz Móric sabesz-csillaga" című röpiratot és „A példátlan nagy német csivfs fikrek" kezdetű röpiratot.