Népszava, 1940. augusztus (68. évfolyam, 172–196. sz.)
1940-08-01 / 172. szám
68. évfolyam 172. szám Budapest, 1940 augusztus 1. csütörtök .v. sí-»—- -A L D E M O K R A T A PÁRT KÖZ P O N T J -I • 'V ' - - ' • ' •' •' ' ' "isr L A PJ A Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám': 130-330, 130-331 és 130-332 A S Z O C - '.* . . v.. « .'..'. ... A ROMÁN KÖVET A BOLGÁR MINISZTERELNÖKNÉL Románia érintkezésbe lépett Bulgariával Washington és Moszkva a kereskedelmi szerződés megújításáról tárgyal. Az USA megtiltotta a repülőgépbenzin kivitelét más földrészre A hadjárat Anglia ellen nem villámháború, hanem a fokozatos felőrlésáborúja lesz — írja Gajda Délkelet-Európa újjárendezésének kérdésével kapcsolatban most európaszerte azt találgatják, mikor kezdődnek meg az érdekelt államok közvetlen tanácskozásai. A legkülönbözőbb hírek jelennek meg arról, hogy a tárgyalások színhelyét máris megállapították volna, vagy, hogy már döntés történt volna bizonyos, ez időszerint román kézben levő, városokjelképes átadásáról. Beavatott budapesti körökben hangsúlyozzák: ezek a hírek koraiak. Ésígy időelőttieknek tekinthetők azok a jelentések is, amelyek szerint Románia azt javasolta volna Magyarországnak, hogy a közvetlen tárgyalások meghiúsulása esetén kérjék a tengelyhatalmak döntőbíráskodását. Az említett jelentések már azt is tudni vélték, hogy ezt a román javaslatot Magyarország elfogadta volna. Ezzel szemben magyar jólértesült körökben megállapítják: Bukarest, eddig nem vette föl az érintkezést az említett kérdésben Budapesttel, tehát az említett javaslat elfogadásáról sem lehet szó. Mindazonáltal azok a távirati tudósítások, amelyek a „M. T. I." útján szerdán hozzánk érkeztek, a német, olas- és más európai lapok nyomán arról tudósítanak, hogy nemcsak Magyarország és Bulgária, hanem a tengelyhatalmak is kívánatosnak tartanák a tárgyalások mielőbbi megindulását, illetőleg azoknak gyors befejezését a meghatározott időpontra. Valószínűnek tartják, hogy mindenekelőtt a bolgár-román kérdés rendezésére kerül sor. Erőteljesen sürgeti ezt Olaszország is. Duális délkeleteurópai kérdésekkel foglalkozva megemlíti, hogy „a közvetlen megállapodásnak szeptember 15-ig kell létrejönnie, különben a tengely döntőbírósága következik". Ezt a londoni értesülést eddig más helyről még nem erősítették meg, azonban — amint már említettük — a német és az olasz sajtó akkor, amikor sürgeti Romániát, hogy vegye fel a közvetlen tárgyalások fonalát, gyakran céloz a bécsi, belvederes döntésre, amely a magyar-szlovák kérdést rendezte. Az, hogy a tengelyhatalmak gyorsan be akarják fejezni a délkeleteurópai átrendezést, természetes, tekintettel az Anglia ellen folyó háború körülményeire, továbbá Délkelet-Európa nagy gazdasági fontosságára. A kérdés már csak az, hogy Bukarest mennyiben alkalmazkodik ezekhez a felhívásokhoz. Fizesd elő a NÉPSZAVÁ-t és szerezz új előfizetőket a NÉPSZAVÁnak Magyar körökben ismételten hangsúlyozzák, hogy Budapest békésen, nyugalmát megőrizve akarja rendezni a kérdéseket, de igen nagy súlyt helyez ennek mielőbbi bekövetkezésére. Villámháború ? Felőrlés ? Az egész európai helyzet igen nagy mértékben függvénye annak, ami a tengelyhatalmak Anglia ellen folyó háborújában történik. A Népszava már többízben rámutatott arra — részben a német lapok nyomán —, hogy mindaz, ami most a brit szigetek elleni légi- és tengeri háborúval kapcsolatos, még mindig csak bevezetője a főtámadásnak. Német katonai körökben — jelenti a „N. S. T." — cáfolják azokat a híreket, amelyek szerint Németország ,,nem akarná komolyan folytatni a háborút Anglia ellen" és utalnak a német légihaderő nagy tevékenységére. Ezt a tevékenységet azonban — amint éppen szerdán közli a német véderőfőparancsnokság jelentése — a rossz idő hátráltatja, másrészt viszont abból, hogy Londonban augusztus közepére várják a döntő roham megindulását, illetőleg az M. T. bejelentésből, amely szerint a német hatóságok ideiglenesen megszüntették a megszállt és meg nem szállt francia területek között a posta-, telefon- és távíróforgalmat, azt következtethetjük, hogy a rossz idő ellenére is tovább folynak az előkészületek. A látszólagos ellentmondásokat teljesen megmagyarázza az az igen érdekes és minden bizonnyal nagy feltűnést keltő félhivatalos olasz cikk, amelynek szerzője Gayda, Olaszország vezető publicistája. A cikk az olasz miniszterelnökséghez közelálló „Giornale d'Italiá"-ban jelent meg. Címe: „Felőtelés." A „M. T. I." alapján idézzük Gayda szavait : „Az Anglia ellen folyó háború körülményei nem lehetnek ugyanazok, mint a franciaországi hadjáraté voltak. A különbség az angol világbirodalom egész rendszerében rejlik, amely igen jelentős védelmi és támadó eszközökkel vesz részt a küzdelemben. Ez a háború tehát nem lehet az a villámháború, amelyet Franciaországban folytattak, hanem a felörlés és a fokozódó pusztítás háborúja. Németország jelenleg két feladatot teljesít, egyrészt az angol szigetország belső szervezetét pusztítja el, másrészt pedig a szigetországot elvágja a külvilágtól." Gayda azzal fejezi be cikkét, hogy az ellenfél erejének felőrlése gyors ütemben folyik. A látszólagos ellentmondás megoldása tehát az, hogy a mostani támadások is részletei a nagy offenzívának, amely azonban — Gayda szerint — csak akkor indulhat meg, ha ez a „felőrlő munka" már eredménnyel járt. Gayda idézett megállapításai alapján merőben megváltoztatják az eddig kialakult nézeteket abban a kérdésben, hogy mennyi ideig tarthat az Anglia ellen folyó német-olasz háború. A Himalájától ti Sárga tengerig Legutóbb kifejtettük már, hogy Oroszország Belső-Ázsiában egyre fokozottabb tevékenységet fejt ki. Ezt Iránnal kapcsolatban állapítottuk meg. Szerdán viszont afgánorosz kereskedelmi egyezmény megkötéséről érkezett hír. TE VÁROD, A FELESÉGED VÁRJA, GYERMEKEID ÖRÖMMEL OLVASSÁK A NÉPSZAVÁT! A keletázsiai helyzet is egyre gyorsabb iramban fejlődik. Amikor a japán Konoje-kormány megalakult, már valószínűnek látszott, hogy a külpolitika irányításában azok a katonai körök jutottak szóhoz, amelyek — legalábbis Angliával szemben — messzemenő elhatározásokat követelnek. A katonai körök akciójának tekinthetők a tokiói letartóztatások is. Ezeknek érdekes részlete, hogy a letartóztatott és időközben öngyilkossá lett Cox angol újságíró, a Reuter-iroda tudósítója személyes jóbarátja volt Macuoka japán külügyminiszternek. Ebből is feltételezhető, hogy az egész letartóztatás-sorozat japán katonai körök megmozdulása volt nemcsak Anglia, hanem a tokiói kormány kevésbé agresszív szárnya ellen is. Ilyen jelenség nem ritka Japánban, néhány évvel ezelőtt sokkal határozottabb formában lezajlott egy ilyen megmozdulás. A szerdai Népszava már előre jelezte, hogy valószínű: nemcsak Anglia ad választ a tokiói eseményekre, de az USA is érezteti majd, hogy szolidáris a másik angolszász nagyhatalommal. Ez máris bekövetkezett. Nemrégiben kötötte meg London Tokióval a burmai út lezárásáraa Kínának való hadi- A MUNKÁSSÁG LAPJA A NÉPSZAVA Szófia és Bukarest közvetlen tárgyalásai után kell majd Romániának rendeznie a magyar-román kérdést is! Szeptember 15. A „M. T. I." londoni jelentése szerint az angol sajtó egy része az ak