Népszava, 1940. augusztus (68. évfolyam, 172–196. sz.)

1940-08-20 / 187. szám

12. oldal BÉR • ÁR* PROFIT MMHnqnBHBHHiHBnBBHnHHnBI­HMVPViVl Dobrudzsa gazdasági jelentősége Bulgária szempontjából Kiril Popov, a neves bolgár köz­gazdász adatai világosíthatnak fel erről a kérdésről. Sokan ugyanis azt gondol­hatnák, hogy ennek a területnek, mert kicsiny, nem nagy a jelentősége. Dél-Dobrudzsában csaknem kizárólag mezőgazdasággal foglalkoznak. A lakos­ság jövedelmét csupán gabonafélékből meríti. 164.088 hektár területet művel­nek meg, amely az összes területnek mintegy 88.24%-át teszi ki. Dobrudzsa egész Bulgáriának 7.81%-a, a dob­rud­zsai megművelhető föld pedig Bulgá­riához viszonyítva 12,5%. Nagyon fon­tos e körülmény, mert látható, hogy " Kitűnik e kimutatásból, hogy az 10 hektáron aluli földdel rendelkező gaz­daságok a Dél-Dobrudzsában lévő összes gazdaságok 54%-át teszik ki, amíg a hasonló kisgazdaság aránya Bulgáriá­ban 68.7%. Ugyanakkor a közép- és nagybirtokok sokkal jelentékenyebbek Dobrudzsában, mert Bulgáriában álta­lában 5—50 hektárig 31%-ot tesznek ki és csak 0.3% haladja meg az 50 hektá­ron felü­li gazdaságokat. Dél-Dobrud­zsában az 5—50 hektárig terjedő birto­kok száma 43,4%. Az 50 hektárt meg­haladó birtokok száma 2,6%-a az összes gazdaságoknak. Ebből meg lehet állapí­tani Dobrudzsa annexiójának következ­ményét Bulgária gazdasági életére. Dél-Dobrudzsában a gabonaféle a fő­termék. 1911-ben búzával volt bevetv­e 158.359­ hektár, árpával 198.777 hektár, rozzsal 6824 hektár. Más gabonafélével milyen nagy kár érte Bulgáriát elvesz­tésével. A veszteség még érzékenyebbnek tű­nik fel, ha tekintetbe vesszük a rajta lévő földbirtokok nagyságát. A dél­dobrudzsai földbirtokosok mind közép-és nagybirtokokkal rendelkeznek, tehát ezek saját szükségletükön felül termel­nek és a gazdaság jobban van felsze­relve és rendszerezve. És amíg Bulgá­riában egy gazdaságra mintegy 4,6 hektár jut, addig Dobrudzsában 10,01 hektár esik. Az alábbi kimutatásból látható, hogy elszakításáig milyen gazdaságokkal rendelkezett Dobrudzsa: 54.498 hektár volt bevetve.­­A terü­let, amelyet gabonafélékkel vetettek be, az összes megmunkálható földmennyiség­nek 41.4%-át teszi ki és 36.7%-át egész Dél - Dobrudzsa területének. A balkán­háború előtt 1999-től 1911-ig Dél-Dob­­rudzsa 1,615.635 mázsa búzát, 92.175 má­zsa rozsot, 467.745 mázsa árpát és 672.429 mázsa más gabonafélét termelt. Ez a bolgár búzatermelés 14,5%-ának, a rozsi termelés 4,4%ának, az árpatermelés 18%-ának felel meg. A búza- és az árpa­­termelés sokkal nagyobb­­ százalékok­ban kifejezve —, mint egész csonka Bulgáriában. Tehát Bulgária gazdasági egyensúlya Dobrudzsa elvesztésével megbomlott. Visszaszerzésével ez az egyensúly helyreállhat. D r D i m o A. B o i k 1 i e v A gazdaságok A gazdaságok Az összes Etek össze* Az egész nagysága száma gazdaságok területe terület 1 ha-ig 10.204 22 •/••a 4.487 ha 1­0/o-a 1—5 ha-ig 14.866 32 °/o-a 39.645 ha 8'6°/o-a 5—10 ha-ig 9.701 20'8°/o-a 70'551 ha 15'30/o-a 10-50 ha-ig 10.470 22*6%-a 197.350 ha 42'9°/o-a 50-100 ha-ig 776 1'70/o-a 52.688 ha 11'50/o-a 100—500 ha-ig 423 6'90/o-a 76,626 ha 16'66/o-a 500-on felül 23 O'90/o-a 18,715 ha 4'l°/n­-a A tavaszi állatösszeírás eredménye A földművelésügyi minisztérium az idei tavaszi állatösszeírás eredményeit most tette közzé. A Kisalföldön 351.039 szarvasmarha, 111.512 ló, 480.344 sertés, 96.827 juh volt. A dunántúli dombos­vidéken 825.711 szarvasmarha, 256.03916, 1,720.838 sertés, 423.965 juh; a Duna-Tisza közén 225.889 szarvasmarha, 153.535 ló, 512.431 sertés, 175.366 juh; Tiszántúl 567.494 szarvasmarha, 306.207 10,1,433.976 sertés, 599.132 juh; az északi dombos­vidéken 414.546 szarvasmarha, 130.885 ló, 459.657 sertés, 355.333 juh; a Kárpát­alján 220.811 szarvasmarha, 31.172 ló, 41.217 sertés, 99.598 juh; az egész országban összesen 2,605.490 szarvasmarha, 989.450 ló, 4,648.463 sertés, 1,750.221 juh, 87.807 kecske, 4848 szamár és 1351 öszvér volt az állomány. Csökkent az egyszobás lakások építése A Fővárosi Statisztikai Hivatal legújabb kimutatásából, kiderül, hogy a budapesti építkezési tevékenység az év közepén erő­teljesebb lendületet vett. A jelek szerint az év vége felé az idei lakás­termelés szám­szerűen már túl fogja haladni a tavalyi arányokat. A statisztikai jelentés szerint július 1-ig 506 új lakóház építésére adott a főváros engedélyt, míg a múlt év első felében csak 316 új lakóház építését kezd­ték meg. Főleg a nagyobb bérházépítések szaporodnak. A kiadott Új építkezési enge­délyek közül 279 (tavaly 206) földszintes, 61 (51) egyemeletes, 57 (22) kétemeletes, 67 (16) háromemeletes, 27 (4) négyemeletes, 13 (9) ötemeletes és 9 (8) hatemeletes bér­házra vonatkozik. Az év közepéig Buda­pesten 1137 új lakás készült el, míg tavaly ilyenkor 1258. Az új lakások közül 646 (ta­valy 726) egyszobás, 352 (339) kétszobás, 95 (128) háromszobás, 32 (45) négyszobás, 7 (11) ötszobás és 5 (9) hatszobás lakás. Amint látható tehát, egyedül kétszobás lakások­ból készült több, mint tavaly, az egyszobás lakásoknál csökkenés mutatkozik. BELFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK 1. A tőzsdék és piacok hírei. Az áru­tőzsdén a vásárló köröket a földműve­lésügyi miniszter rendelete foglalkoz­tatta, amely szerint a tengeri legmaga­sabb ára azonos a mindenkori igénybe­vételi árral. Az árutőzsdén forgalom alig volt. — Az értéktőzsde zárva. — A budapesti vásárcsarnokokban és piacokon a forgalom élénk, a fölhoza­tal az ünnepekre való tekintettel 143 vágón. 2. Csökkent a bankjegyforgalom. A Magyar Nemzeti Bank jegyforgalma az augusztus 15-i kimutatás szerint a 7-i forgalommal szemben 18.2 millió pengő­vel 1.109.625.985 pengőre csökkent. A váltóbeváltások összege a benyújtások összegét 1.6 millió pengővel haladta meg. Az érckészlet 2.5 millió pengővel apadt. 3. Olcsóbb fát kér a fafeldolgozó ipar. Az IPOR a fafeldolgozó iparosság ol­csóbb nyersanyagellátása érdekében föl­terjesztéssel fordult a kormányhoz. A legolcsóbban behozott faipari nyers­anyagokat — mondja a közlemény — a gyáripar vásárolja föl s így a kézmű­iparosok hátrányos helyzetben vannak a beszerzés tekintetében. Ezért az egyenlőtlen verseny kiküszöbölésére fa­elosztó központ fölállítását kérik. 4. Újból megindult a csereforgalom Magyarországból Nyugat-Európába és Amerikába. A postavezérigazgatóság közli, hogy Franciaország meg nem szállt területére, Portugáliába, Spanyol­országba, az Északamerikai Egyesült Államokba és Közép- és Dél-Amerika valamennyi országába megindult a csomagfo­rgálom. Kedvezményes mozijegyek Eldorádó Ofiticson Józsefvárosi Pátria Lutiovika Kiáltó Népiilúzió Tátra Omnia Tivoli Orient Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. tel­: 130-330, 31, 32 NÉPSZAVA 1940 augusztus 20. Kedd Tanner a finn élelmezési helyzetről Finnország takarmánygondjai (Helsinki, augusztus 19. — „N. S. T.") Tanner, a csütörtökön lemondott nép­élelmezési miniszter utolsó beszámolót adott munkájáról s ezzel kapcsolatban Finnország élelmezési helyzetéről. Ki­jelentette, hogy Finnország élel­mezési helyzete lényegesen javult az elmúlt hónapok so­r­á­n. Ehhez nagy mértékben hozzá­járultak a Peteamóból érkező szállít­mányok. Petsamóból naponta átlag ezer tonna áru jut Kován­ni­e­m­i­b­e, a vasútvonal végállomására. A meglévő készleteket kiegészítették a Balti államokból, az Észak­amerikai Egyesült Államok­ból és Argentínából érkező szállítmányokkal. A rendelke­zésre álló készletek elegendőek a szük­séglet fedezésére szeptember végéig. A S­z­o­v­j­e­t­ U­nióval kötött keres­kedelmi szerződés alapján azonban nagyobb mennyiségű gabonát hoznak be még az or­szágba. A burgonyaellátás is javult. Őszre a burgonya rekordtermésére le­het számítani. A sertésállományt újra növelik. Épp ezért a belső piacról el­vont kínálatot disznózsír és bacon be­hozatalával pótolják. A tejtermelés ugyan 20%-kal csökkent a takarmány­hiány miatt, azonban a kivitel elmara­dása következtében mégis elegendő tej és tejtermék áll rendelkezésre. (Helsinki, augusztus 19. — „N. S. T.") Virtanen tanár nagyjelentőségű és érde­kes javaslatot terjesztett a kormány elé az erőtakarmányszü­kséglet pótlá­sára. A tanár eljárása szerint feldolgo­zott burgonyaszárat használnának elő­takarmánynak. Finnország ez­úton évente 600.000 tonna b­u­­r­gonyaszárat használhatna fel ta­karmány céljaira. Növekszik az állami beavatkozás a jugoszláv gazdasági élet terén (Belgrád, augusztus 19. — „N. S. T.") A küszöbön álló jugoszláv gazdasági re­formokról egyelőre a következőket köz­lik: Az állam általában nagyobb be­folyást biztosít magának a gazdasági életben. Így az árellenőrzést megszigo­rítják és egyes árufajoknál bevezetik az adagolási rendszert. A nemzeti bankra gyakorolt állami befolyás is állandóan növekszik. Ezenkívül nagy közmunkákra írnak ki pályázatot. Mindenekelőtt mocsa­rak kiszárítására és folyók szabá­lyozására. Az új területeket föld­reform céljaira fordítják. Az állam bizonyos termelési ágakban igyekszik befolyást biztosítani magá­nak. Ilyen a malom-, olaj- és textil­ipar. A behozatali ellenőrzést a klíring­államokra is kiterjesztik. A jugoszláv kormány programja megvalósítására nagy belső kölcsönt szándékozik föl­venni. (Belgrád, augusztus 19. — Stefani.) Félhivatalos körökben megállapítják, hogy Protics bankkormányzó lemon­dása szabaddá tette az utat azoknak a reformterveknek megvalósítására, ame­lyeket a kormány pénzügyi, politikai és népjóléti téren végre akar hajtani. E reformokat augusztus 26-án, a szerb­horvát kiegyezés évfordulóján fogják hivatalosan bejelenteni. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK A TÖRÖK GYAPOTKIVITELI SZINDI­KÁTUS KÉ­PVISELŐI JUGOSZLÁVIÁBAN. Jelenleg több gyapotkiviteli megbízott tar­tózkodik Belgrádban, hogy megállapodjon a textilipar képviselőivel három millió kilogramm török gyapot szállítására, ame­lyet már Istanbulban beraktároztak és a jugoszláv ipar rendelkezésére áll. TOVÁBB KORLÁTOZZÁK A ROMÁN ZSIDÓK JOG­AIT. A román nemzetgazda­sági miniszter elbocsátotta az alája tartozó hivatalokban alkalmazott zsidókat. Tíznapos határidővel megvonták a zsidók kezén lévő italmérési jogokat, továbbá a színházüzemi és mozgószínházüzemi jogosítványokat. REKORDTERMÉS JAPÁNBAN. A föld­művelésügyi minisztérium becslése szerint az idei japán búzatermés 12,2 millió koku lesz. (Egy koku megfelel 180,4 liternek.) Ez 43.572 kokuval több, nttrtt a tavalyi termés. Az árpa- és rozstermés valamivel kisebb lesz, mint a múlt évi. MEXIKÓ NEM SZÁLLÍT OLAJAT KÖZ­VETLENÜL ANGLIÁNAK. Cuen, az állami „Petroleos Mexicanos" olajvállalat helyet­tes vezérigazgatója megcáfolta azokat a hí­reket, amelyek szerint Mexikó tárgyal ab­ban az irányban, hogy mexikói lobogó alatt amerikai hajókon olajat szállítsanak a szi­getországnak. Azt nem tudhatja — jelentette ki a továbbiakban Cwen —, vájjon nem tesz-e Anglia más lépéseket, hogy a mexikói olajhoz hozzájusson. ÉLELMISZERÁRAK. A főváros vásár­csarnokaiban és nyílt piacain hétfőn a következő kicsinybeni árakat jegyezték: Burgonya, Gülbaba és nyári rózsa 14.15, Ella burgonya 12—13, vöröshagyma, makói 15—18, fokhagyma 40—60, fejeskáposzta 10— 16, kelkáposzta 10—16, zöldborsó 65—100, kar­fiol, tisztított fió—100, savanyúkáposzta 36— 20, kalarábé levéllel drb. 1,5—4, sóska 16—26, paraj 24-40, zöldbab 12—36, frízőtök 4—10, uborka 10—40, zöldpaprika 24—42, zöld ten­geri cső drb. 5—12, paradicsom, közönséges, érett 8—16. Alma, közönséges, válogatott 36—100, körte nemes faj 80—140, körte, kö-^ zönséges, válogatott 50—90, őszibarack 60— 160, szőlő 88—120, s­zilva, nem magvaváló 26—36, szilva, magyaváló 36­^­0, sárgadiny­nye 20—40, görögdinnye 2­1—36, mák 196— 210, dióbél 340—440 fillér kg.-ként. (A rög­zített élelmiszerárakat nem közöljük.) VÍZÁLLÁS. Mai dunai vízállások: Schär­ding 204, Passau 464, Aschach 295, Struden 390, Stein 345, Bécs 306, Pozsony 162, Komá­rom 307, Budapest 268, Paks 191, Baja 304, Mohács 342, Gombos 393, Újvidék 324, Zimony 229. — Mai tiszai vízállások: Tekeháza —44, Tiszaújlak —26, Vásárosnamény —58, Tokaj 30, Tiszafüred 72, Szolnok 50, Csongrád 4, Szeged 80. Csekély a forgalom a szegedi gyümölcs­csomagoló telepeken Szegedi tudósítónk jelenti: A­ kormány két gyü­mölcscsomagoló telepet állíttatott fel a gyümölcs­szállítás közvetlen úton való lebo­nyolítása céljából Szeged-Felső­tanyán. Az egyiket az elmúlt év nyarán Szatymazon adták át ren­deltetésének, a másikat két héttel ezelőtt Várostanyán helyezték üzembe. A kecskeméti Mezőgazdasági Ka­mara most kérdést intézett a vá­roshoz: hogyan működött az elmúlt évben a szatymazi gyümölcscsoma­goló? Az illetékes tanácsnok vála­szából kiderült, hogy ez az intéz­mény egyáltalában nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mert az elmúlt évben mindössze 50­0 gyü­mölcs került csomagolásra. Ha figyelembe vesszük, hogy Kecske­méten egy-egy g­yümölccsomagoló­ban naponkint 20—30 vágon a for­galom, akkor látjuk csak, hogy mily jelentéktelen a szeged-szaty­mazi gyü­mölcscsomagoló forgalma. Az idén pedig egyáltalában nem volt forgalom a szatymazi gyü­­mölcscsomagolóban, a várostanyai csomagoló, amely most nyílt meg, felszerelési hiánya miatt még nem is működhet. E csekély forgalomnak az oka az idén a rossz gyümölcstermés. Az elmúlt évben azonban bőséges volt a gyümölcstermés Szeged környé­­kén is és ha a gyü­mölcscsomagoló telep ennek ellenére csekély for­galmú, ennek oka az, hogy a MÁV kedvezőtlen szerződési feltételeket állapított meg a csomagolót igény­bevevő termelők számára, akik kö­zül sokan emiatt riadtak vissza annak igénybevételétől.­­ Kikötötte a MÁV, hogy például éjjeli csoma­golásnál külön ügyeleti díjat kell fizetni, noha köztudomású, hogy a gyümölcscsomagolás csaknem min­dig az éjszakai, illetve hajnali órák­ban történik. Ez a körülmény, ter­mészetesen, nagymértékben meg­drágította a szegedi gyümölcsnek vasúton való szállítását. A szegedi gazdasági ügyosztály éppen ezért felkérte a kecskeméti Mezőgazda­sági Kamara vezetőségét, járjon közbe a MÁV-nál a kedvezőtlen szerződési feltételek megváltozta­tása érdekében. (p) ANGOL PARKRA és egyéb (üzemi) szórakozóhelyeire kedvezményes jegyek kaphatók Kulturpropaganda jegypénztáraink­nál Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. Tel.: 130-330. 31. 32

Next