Népszava, 1940. augusztus (68. évfolyam, 172–196. sz.)

1940-08-20 / 187. szám

1940 augusztus 20, Kedd wtsmmmmpzmmmssmmsmsm NÉPSZAVA DANCZA JÁNOS: KÉ REGÉNY A CSODÁLATOS IKETLÁBU TÖRTÉNETE Ahogy világosodik, talpon az egész horda. A férfiak szedik a bunkóikat meg a kavicsaikat. Né­hányan visszamaradnak, hogy a nő­k és gyermekek ne maradjanak védelem nélkül. Nem tanakodnak, nem beszélgetnek, mégis tudja Q mind, hogy hová készülnek. Oldalu­kat fúrja a kíváncsiság, hogy mi­től ijedt meg a nagyormányos. El­indulnak. Már messziről látják, hogy néhány dögevő izgatottan futkos a hegyoldal közelében ma­gánosan álló sziklatömbnél. Most már biztosra vették, hogy ott valami érdekeset látnak. Olyas­féle előérzetü­k volt, mint amikor valamely jelentéktelen jelnek en­gedve a fürgén lecsapó bunkók jó zsákmányt hoztak. Meggyorsították a lépteiket, mintha csak attól tar­tottak volna, hogy a dögevőd­ meg­előzik őket. Amikor közelit­ értek, fülükbe csapott a Piaszos trom­bitálás. Mingyárt utána több dög­evő rebbent ki ijedten az általuk is ismert gödörrel. Meglepődve néztek össze. Az ormányos a gödörben vol­na? Esten nem sokat gondolkodhat­tak, mert az összeverődött dögevők b­édeges acsarkodással meredtek rá­juk. Most már biztosra vették, hogy a gödörben hús van. A dög­evők közé dobták kavicsaikat. Az eltalált állatok vonítva tágultak, de a többi, mérges vinnyogással, undok nyekergéssel, acsarkodva esett nekik. A bunkók azután eze­ket is tovalódították. Az ormányos csakugyan ott szo­rult a gödörben. Fiatalabb állat volt, öreg bele sem fért volna ebbe a repedésbe, amelyet valamikor a hegyoldalról lefolyó víz kezdett ki és a megrepedezett, mállott kőben jókora ár­kot vájt. Mikor a magával tehetetlen,­­be­szorult állatot megpillantották, gyermekmódra ugráltak és hado­násztak örömükben. De mikor meg­csillapodtak, tanácstalanul néztek egymásra. Az állat nagyobb volt egy orrszarvúnál, ők meg nem vol­tak felszerelve ilyen kolosszusok vadászatára. Régi vágyuk volt ugyan, hogy elejtsenek egy ilyen nagy állatot, de ez csak afféle só­várgás volt a roppant hústömeg felé. Az óriási állatokkal szemben annyira gyengének érezték magu­kat, meg a fegyvereiket is, hogy legfeljebb csak úgy meg-meg­villant agyukban, hogy de jó volna... Most meg ott van a lá­buk alatt beszorulva és nem tud­nak vele mit kezdeni. Abban valamennyien egyetértet­tek, hogy az ormányost meg kell ölni. De mivel? Önkénytelenül is a kavicsaikra meg a bunkóikra pis­logtak. A kisebb állatokat leüthe­tik vele, de ennek a fiatal óriás­nak ugyan nem sokat árthatnak. Az állat meg, mintha csak meg­érezte volna, hogy az ő sorsáról döntenek, panaszosan elsírta ma­gát. Ez azután kizökkentette töp­rengésükből a vadászokat. A közel­ben mindenütt voltak kisebb­nagyobb szikladarabok a földön. Kifeszítettek hát néhány darabot és odacipelték az árok széléhez. Egyikük azután fölemelt egy szikladarabot és jó erősen az állat fejére csapta. A többiek kíváncsian lesték a hatást. Fogalmuk sem volt, hogy mit bírhat ki egy ilyen állat. A kő nagyot puffant az ormá­nyos fején s utána olyan bőszült és kétségbeesett bőgést, trombitá­lást, sivalkodást csapott, hogy a vadászok riadtan ugrottak hát­rább. A repedésbe szorult állat meg­erőlködött, huzakodott. Min­denképpen ki akart szabadulni, de csak azt érte el vele, hogy még jobban a Csapdájába szorult. Or­mányával, mint valami nagy, mez­telen karral ki-kinyúlt a föld felé, hogy valamibe belekapaszkodhas­sak. Testén már bezuhanáskor mély sebeket hasítottak a repedés falaiból kiálló sziklabordák. A nagy erőlkö­désre a sebekből megindult a vér­zés és bőségesen folyt lefelé a fala­kon. A vadászok első rettenésü­kből magukhoz térve újból nekitámad­tak. Az meg olyan lármát csapott, hogy a környék összes húsevőit odacsődülhette volna. Egymásután zuhantak fejére a súlyos kövek. Koponyáján már véres cafatokban lógott a bőr, itt is, ott is jókora pú­pok dagadtak az ütések helyén. A fe­iszemét is kiütötték, de még min­dig óbégatott. A vadászok méregbe jöttek. A közelben található köve­ket már mind a fejéhez vagdalták és még mindig mozog, erőlködik, de főképpen zajong! Lekerültek az árokba és összeszedték a belehullt köveket. Azután újból kezdték a do­bálást. Már egészen belefáradtak. Eről­ködésüknek azért mégis csak meg­lett az eredménye, mert az állat lassanként elhallgatott. Ormánya fáradtan csüngött lefelé, de vérbe­forgó félszemével kifejezhetetlen tekintettel pislogott rájuk. Néha még fejbevágták s ilyenkor a véres fejről riadtan zúgtak szét a rátele­pedett szárnyas rovarok. Mikor végkép megcsendesedett, a vadászok megkönnyebbülten léleg­zettek fel. Csak most eszméltek rá, hogy mennyire gyengék ők is, meg a fegyvereik is egy ilyen állat ere­jével szemben. Lecsúsztak az árok szélén és az állat hátára álltak. Megtapogatták szürke, iszapszínű irháját. Azután a késüké­rt ugrot­tak. Mindjárt meg akarták próbál­ni, hogy „jó kő" hogyan vágja az állat irháját, húsát. Hát vágni vágta az irhát, de meddig­? Addig, amíg a fogása be­engedte az állat testébe. Addig pe­dig még mindig a szívós, vastag irhát nyiszálta. Hát a húsa milyen vastag lehet? A szerencsés vadászok csakhamar belátták, hogy azokkal a pengékkel, melyekkel őzet, szarvast, vagy egyéb kisebb állatokat fel tudn­a­k szabdalni, a Nagyo­m­ányosnál nem boldogulnak. Több napig tartana, amíg rövid pengéikkel feldarabol­nák az állatot. Rövid tanakodás után megindul­tak a tanyahelyük felé. Most is erő­sen érezték annak a hiányát, hogy nem­ tudják magukat szabatosan ki­fejezni. Kézzel-lábbal való magya­rázatukból, meg az ormányos hang­jának az utánzásából egyik-másik körülbelül megértette, hogy mi tör­tént, de sokan bizony csak a sze­müket meresztették. A nagy ese­mény pedig annyi minden elmon­dására késztette őket. Szinte elke­seredtek, hog" nem mindenki érti meg őket. Újból kezdték, de azután mérgesen hagyták abba. Azt csak megértették mind, hogy a nagyor­mányost agyonverték, mert a­ föld­hözvert kavicsok — melyeket az­után a fejükhöz emeltek — eléggé kifejezték ezt. De hogy­ magyaráz­zák meg azt, hogy a pengéjük nem alkalmas a nagyormányos ki­kezdé­sére! Annak a rövidségét nem mu­togathatták a saját irhájukon. Ah­hoz untig elég hosszú lett volna. (Folytatása következik.) Mindenféle jegyért forduljon a Kultúrpropaganda jegypénztá­runkhoz, VII. Erzsébet körút 33 és Conti­ncta 4. Tel.: 13.03-10. 31. 32. ^•v-v-f.... 13. oldal irdetések Apró hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal: VIII, Conti ucca 4. szám. T.: 130-330, 331, 332; a fiókkiadóhivatal: VII. Erzsébet körút 35. T.: 222-293. rak­u LJ II s hirdetőjeleinknél s H és hivatkozzék a || | NÉPSZAVÁ-ra, |­g g így előnyösebb s §j kiszolgálásban g részesül 8 ?lill!!ll!llllllllllllll!ll!lllll!llllllllllllllllll!lllll Telek Olcsón eladó közműves tel­kek Zuglóban, Egressy fit, Erzsébet királyné út kör­nyékén, Budán és Máriaremetén. Békési rész­vénytársaság, Almássy tér 8. Telefon: »2-438. ^ Varrógép, kerékpár § «•MM—MB Vásároljon a készítőnél!­03 kerékpárok teljes fel­szereléssel 70 pengőtől. Al­katrészek gyári árban. Első­rendű külső gumi 4.50 pen­gőtől. Használt varrógépek vétele, eladása, kölcsönzése. Tricikligyártás és kölcsön­zés. Nagy javítóműhely, garanciával. OEBISCH műszerész VII. Wesselényi ucca 71. Telefon: 131—748 gumik kerékpár­alkatrészek soha nem létezett olcsó árban I SCHWARTZ GÉZI­ VIII, Német ucca 45 . (József ucca sarok) alkatrészek óriási választékban 8 Adás-vétel is I RAHYAT, FOGARÁHYAT, EZÜSTÖT, BRILIÁNST és ZÁLOGJEGYET mindenről legdrágábban vesz BAROSS ÉKSZER­HÁZ, Baross ucca 88. Telefonáljon: 134-770 Ékszerek és órák olcsó árban kaphatók. lattó ékszerekért és zá­logjegyekért a legmaga­sabb árat fizetem és min­dennemű ékszer jutányos áron kapható. 1Sorsodi, Alsóe­rdi­sor 3, Rák­óczi út mellek szaküzletben VH, Thököly út 26 Ezerképes árjegyzék ingyen! | Aranyéremmel kitüntetem Kerékpár készítő (Alkatrészek, gumik, | Soha olyan olcsón, mint most nem vásárolhat! Ivelvarti kerékpáralkatrészek nagy raktára | VII.Rottenbiller 1. 16.1 fi­anhánkodás | Haszna!! és új férfi nullákat, jelölteket, téli- és átmeneti kabátokat legolcsóbban L.®ttersd©rfernél vásárolhat Kisdiófa uta A, Klauzál térnél Telefon: 135-283 Bútor J E S BAROSS II. 34 Hajók, ebédlők, kombinált szobák, konyhák Választékunk óriási: Áraink olcsók Minőségért garantálunk! Részletre fist Nincs fényes kirakat, itt olcsón vásárolhat. Bútor­üzlet az udvarban. Konyha, matrac, sezlon, recamier stb. Károly körút 16. Olcsón vehet hálószoba­bútorokat, sezlonokat, kom­binált berendezéseket, úja­kat, használtakat. Kedvező fizetési feltételek. Pogány és Panicznál, Csengery ucca 7. szám. Heti részletre is saját készítménye konyhák, re­kamiék, sezlonok, matrac olcsón Nagy asztalosnál. Szondy ucca 5.­­ Könyvek f Okvetlen olvassa el dr Braun Soma: Primi­tív kultúra. Az ősember története marxista megvilá­gításban. 1.— P előzetes beküldése ellenében szál­lítja a N­épszava-könyvke­dés. VII. Erzsébet körút 33. Újságolvasónak nélkülöz­hetetlen Horovitz: Idegen szavak magyarázata. Len­­ként pózol. Fűzve 3.60 P, kötve 4.90 P. Az összeg elő­zetes beküldése ellenében szállítja a Népszava-könyv­kereskedés. VII. Erzsébet körút 35. Ipari átképzéshez, mes­­tervizsgákra nélkülözhetet­len a Műszaki Könyvtár. Díjmentesen küldünk jegy­zéket. Népszava-könyvke­reskedés, VII. Erzsébet körút 35. Gépkocsivezetők sok fá­radságot megtakaríthat­nak, ha Mihályi M. „Ho­gyan vezessünk autótt" című kézikönyvét elolvas­sák. Ara 2.— P, szervezett mun­kácsinak 1 P. Kap­ható a Népszava-könyvke­reskedésben. VII, Erzsébet körút 35. Kérje legújabb leszállí­tott árú könyvjegyzékün­ket.­­mij mentesen megküld­jük. Népszava-könyvkeres­kedén. VII, Erzsébet körút 35. s®. Honcorni strand CsabasvöRDÜS strandfürdő Császárfürdő ÜSZÖK Csillaghegyi hullám- és strandfürdő Danubius strandfürdő Erzsébet (Sós) strandfürdő Gellért hullámfürdő Lukácsfürdő uszoda Nemzeti sportuszoda (fedett) Palatínus strandfürdő Pestszenterzsébeti strandfürdő Pünkösdfürdő strand Római strand Rudasfürdő uszoda Széchenyi strandfürdő Szi István (v. Hungária) strandfürdő Kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál: VI­. Erzsébet körút 35. Telefon: 222-293 és VIII. Conti ucca 4 Telefon: 130-330, 331, 332

Next