Népszava, 1940. szeptember (68. évfolyam, 197–221. sz.)
1940-09-01 / 197. szám
1940 szeptember 1, vasárnap NÉPSZAVA mi I••IM— A temesi döntés utáni Teleki tanácskozásai Erdély visszacsatolásának feladatairól. — Hivatalos közlés a behívottak fokozatos leszereléséről. — Hitler és Mussolini mellett tüntettek a revíziót ünneplő tömegek Belgrádi jelentés Románia súlyos belső helyzetéről. Küszöbön a román kormány átalakítása Szombaton 1500 repülőgép támadta Angliát A világpolitika nagy eseményének, Erdély egy része visszacsatolásának magyar szempontból való jelentőségét lapunk vezető helyén méltatjuk. A következőkben vázoljuk azokat az állásfoglalásokat és véleményeket, amelyek a bécsi döntőbírósági ítélet körül kialakultak. A legnehezebb revízió a Duna völgyében A „M. T. I." bécsi távirata a külözlöttségek körében kialakult véleményről ad számot. Ezek szerint a tengelyhatalmak ítélete azért vált szükségessé, mert Románia és Magyarország képtelen volt a közöttük fennálló nehéz kérdésben közvetlen tárgyalások lítján való megállapodásra. Magyarország és Románia éppen ezért szükségesnek látta a tengelyhatalmak felkérését döntőbírósági ítélet meghozatalára. Ez a kérelem — hangsúlyozzák ezekben a körökben — nehéz feladat elé állította a tengelyhatalmakat. Németország és Olaszország abban látta feladatát, hogy ezen a vidéken az ellentétek békés elintézését és kiegyensúlyozását előmozdítsa, minthogy a tér egyensúlyában, békéjében és állandóságában ők maguk is érdekeltek ... Általában az a vélemény, hogy az a lehető legjobb a területi követelések és a néprajzi követelmények között. Ez a megoldás ennélfogva alkalmas arra, hogy Románia és Magyarország között most már helyreálljon a jó viszony. Minthogy Szovjet-Oroszország Romániával szemben fennálló revíziós követelései teljesültek és a románbolgár tárgyalások befejezés előtt állnak, ez a döntőbírósági ítélet végrehajtotta az utolsó és bizonyára a legnehezebb revíziót a Duna völgyében. Tekintettel arra, hogy ezzel az utolsó revízióval a román határokra vonatkozó kezesség és a román állam sérthetetlensége is velejár, ez biztosíték arra, hogy a rendezés határtalan időre szól. Róma szerint lezáródik a délkeleteurópai népek versengésének és ellentétének korszaka Illetékes olasz politikai körökben— a „M. T. L" római távirata szerint — szombaton a többi között a következőket mondották a bécsi döntőbírósággal kapcsolatban: A bécsi döntés a délkeleteurópai népek életében lezárja a versengés és az ellentétek korszakát és új korszakot nyit meg, amelyet a termékeny és építő béke jellemez majd. Az eseményekkel kapcsolatban egyébként megállapítják a tengely tökéletes működését. Bécsben 24 óra alatt elvégeztek olyan munkát — mondják —, amelynek elvégzése — valószínűleg sokkal roszszabb elvégzése — a Népszövetségnek évekbe került volna. A bécsi döntés után — úgymond — összeomlanak mindazoknak a reménykedései, akik abban bíztak, hogy az erdélyi kérdés megzavarja Délkelet-Európa békéjét. Végül pedig megállapítják, hogy nincs ellentmondás a döntőbíráskodás ténye és a között az előzőleg tett kijelentés között, hogy a tengelyhatalmak nem akarják akaratuk rákényszerítését az érdekeltekre. Ennek bizonyítékául utalnak arra, hogy az érdekelt államok képviselőit csak akkor hívták meg Bécsbe, amikor kitűnt, hogy a közvetlen megegyezés lehetetlen, vagy legalábbis rendkívül nehezen érhető el és hogy a magyar és román miniszterek maguk is belátták annak előnyét, hogy a közvetlen megbeszélések továbbfolytatása helyett inkább elfogadják a tengelyhatalmak döntőbírói ítéletét. Ami Magyarországot illeti — mondják illetékes olasz politikai körökben —, a tengelyhatalmak és Magyarország közötti hagyományos barátságot és megértést csak még jobban megerősítette az a bizalom, amelyet a magyar nemzet a tengelyhatalmak döntése iránt tanúsított. Német vélemények Románia jövőjéről Ami a Beszarábia körüli oroszromán viszály, a dobrudzsai bolgárromán kiegyezés és végül a bécsi döntés után a Németország és Olaszország részéről biztosított Romániából most már érinthetetlenül áll előttünk, az a román állam természetes formájában, történelmileg és néprajzilag igazolt határokkal és a természeti kincsek olyan nagy gazdagságával, amely biztosítja népének boldog jövőjét — írja a „Berliner Börsenzeitung". Magyarország igényeit messzemenően kielégítették. A Duna terének valamennyi hatalma és ezekkel együtt egész Európa élvezheti a Duna terének véglegesen megvalósított megbékítéséből származó előnyöket... Az 1940 augusztus 30-án hozott erdélyi megoldás az utolsó revízió, amelyre a nyugati hatalmak 1919-es önkényes békeparancsa után szükség volt. Ennélfogva a Németország és Olaszország részéről román királyságnak adott biztosítékok külpolitikai tartalma rendkívül fontos egész Európa jövőjére nézve is. Az esseni „Nationalzeitung" vezércikkében a többi között a következőket írja: A döntésiben kifejezésre jutó megoldás nemcsak nemzetközi tekintetben hoz megnyugvást Délkelet-Európában, hanem megnyugvást hoz a kisebbségi kérdésben is. Az illető kormányok a döntőbírósági ítélettel egyidőben ünnepélyes kötelezettségeket vállaltak kisebbségeik védelme tekintetében. Ez a kötelezettség biztosíték lesz és kell hogy legyen, hogy ezekben a kérdésekben is a jövőben a nehézségek és a súrlódások kiküszöbölődnek. Az „Ostdeutscher Beobachter" szerint Németország és Olaszország a feltétlen délkeleteurópai békebiztosítás elvét képviseli, minthogy ez a nagy cél azonos Magyarország és Románia népének érdekeivel. A bécsi ítélet és az európai háború Gajda, a „Giornale d'Italia"-ban az erdélyi kérdés megoldásáról szóló összefoglaló vezércikkében a többi között a következőket írja: Az augusztus 30-i bécsi döntésnek politikai és katonai szempontból egyaránt rendkívüli európai jelentősége van, mert összefüggésben áll a folyamatban lévő háborúval. Ugyanakkor az olaszoknak és az európaiaknak egyaránt eszükbe jut, hogy Mussolini volt az első államférfi, aki fennen hirdette a revízió szükségességét. A revízió most háború és felfordulás nélkül végbement. Románia újabb és ezúttal utolsó területveszteséget szenvedett. A románok azonban azzal vigasztalódhatnak, hogy még nagy, gazdag és nemzetiségileg is egységes területek maradnak birtokaikban és hogy a tengelyhatalmak támogatásával nagy fellendülés és gyors fejlődés vár rájuk. NÉPSZAVA 3. oldal A Balkán egyéb kérdései Románia és Oroszország között keletkezett határincidenseket békésen intézik el. Moszkvai jelentés arról ad számot, hogy a három román és három orosz kiküldöttből álló orosz-román vegyes bizottság haladéktalanul megkezdi az oroszromán határ megállapításával kapcsolatos munkáját. A román kiküldötteket Moszkvába várják, ahonnan az orosz kiküldöttekkel a határra utaznak. Törökországban a lapok megjegyzés nélkül ismertetik a bécsi döntést. A szovjetorosz csapatok Times-