Népszava, 1940. szeptember (68. évfolyam, 197–221. sz.)

1940-09-01 / 197. szám

1940 szeptember 1, vasárnap NÉPSZAVA mi I••IM— A temesi döntés utáni Teleki tanácskozásai Erdély visszacsatolá­sának feladatairól. — Hivatalos közlés a be­hívottak fokozatos leszereléséről. — Hitler és Mussolini mellett tüntettek a revíziót ünneplő tömegek Belgrádi jelentés Románia súlyos belső helyzetéről.­­ Küszöbön a román kormány átalakítása Szombaton 1500 repülő­­gép támadta Angliát A világpolitika nagy eseményé­nek, Erdély egy része visszacsato­lásának magyar szempontból való jelentőségét lapunk vezető helyén méltatjuk. A következőkben vázol­juk azokat az állásfoglalásokat és véleményeket, amelyek a bécsi döntőbírósági ítélet körül kialakul­tak. A legnehezebb revízió a Duna völgyében A „M. T. I." bécsi távirata a kül­özlöttségek körében kialakult véle­ményről ad számot. Ezek szerint a tengelyhatalmak ítélete azért vált szükségessé, mert Románia és Ma­gyarország képtelen volt a közöt­tük fennálló nehéz kérdésben köz­vetlen tárgyalások lítján való meg­állapodásra. Magyarország és R­o­mánia éppen ezért szükségesnek látta a tengelyhatalmak felkérését döntőbírósági ítélet meghozatalára. Ez a kérelem — hangsúlyozzák ezekben a körökben — nehéz feladat elé állította a tengelyhatalmakat. Németország és Olaszország ab­ban látta feladatát, hogy ezen a vidéken az ellentétek békés elinté­zését és kiegyensúlyozását előmoz­dítsa, minthogy a tér egyensúlyá­ban, békéjében és állandóságá­ban ők maguk is érdekeltek ... Ál­talában az a vélemény, hogy az a lehető legjobb a területi követelé­sek és a néprajzi követelmények között. Ez a megoldás ennélfogva alkalmas arra, hogy Románia és Magyarország között most már helyreálljon a jó viszony. Mint­hogy Szovjet-Oroszország Romá­niával szemben fennálló revíziós követelései teljesültek és a román­bolgár tárgyalások befejezés előtt állnak, ez a döntőbírósági ítélet végrehajtotta az utolsó és bizonyá­ra­ a legnehezebb revíziót a Duna völgyében. Tekintettel arra, hogy ezzel az utolsó revízióval a román határokra vonatkozó kezesség és a román állam sérthetetlensége is velejár, ez biztosíték arra, hogy a rendezés határtalan időre szól. Róma szerint lezáródik a délkelet­európai népek versengésének és ellentétének korszaka Illetékes olasz politikai körökben­­— a „M. T. L" római távirata sze­rint — szombaton a többi között a következőket mondották a bécsi döntőbírósággal kapcsolatban: A bécsi döntés a délkeleteurópai né­pek életében lezárja a versengés és az ellentétek korszakát és új korszakot nyit meg, amelyet a ter­mékeny és építő béke jellemez majd. Az eseményekkel kapcsolat­ban egyébként megállapítják a ten­gely tökéletes működését. Bécsben 24 óra alatt elvégeztek olyan mun­kát — mondják —, amelynek elvég­zése — valószínűleg sokkal rosz­szabb elvégzése — a Népszövetség­nek évekbe került volna. A bécsi döntés után — úgymond — össze­omlanak mindazoknak a remény­kedései, akik abban bíztak, hogy az erdélyi kérdés megzavarja Dél­kelet-Európa békéjét. Végül pedig megállapítják, hogy nincs ellent­mondás a döntőbíráskodás ténye és a között az előzőleg tett kijelentés között, hogy a tengelyhatalmak nem akarják akaratuk rákényszerí­tését az érdekeltekre. Ennek bizonyítékául utalnak arra, hogy az érdekelt államok képvise­lőit csak akkor hívták meg Bécsbe, amikor kitűnt, hogy a közvetlen megegyezés lehetetlen, vagy leg­alábbis rendkívül nehezen érhető el és hogy a magyar és román minisz­terek maguk is belátták annak elő­nyét, hogy a közvetlen megbeszélé­sek továbbfolytatása helyett in­kább elfogadják a tengelyhatalmak döntőbírói ítéletét. Ami Magyar­országot illeti — mondják illetékes olasz politikai körökben —, a ten­gelyhatalmak és Magyarország kö­zötti hagyományos barátságot és megértést csak még jobban meg­erősítette az a bizalom, amelyet a magyar nemzet a tengelyhatalmak döntése iránt tanúsított. Német vélemények Románia jövőjéről Ami a Beszarábia körüli orosz­román viszály, a dobrudzsai bolgár­román kiegyezés és végül a bécsi döntés után a Németország és Olaszország részéről biztosított Ro­mániából most már érinthetetlen­ül áll előttünk, az a román állam ter­mészetes formájában, történelmileg és néprajzilag igazolt határokkal és a természeti kincsek olyan nagy gazdagságával, amely biztosítja né­pének boldog jövőjét — írja a „Ber­liner Börsenzeitung". Magyarország igényeit messzemenően kielégítették. A Duna terének valamennyi ha­talma és ezekkel együtt egész Eu­rópa élvezheti a Duna terének vég­legesen megvalósított megbékítésé­ből származó előnyöket... Az 1940 augusztus 30-án hozott erdélyi meg­oldás az utolsó revízió, amelyre a nyugati hatalmak 1919-es önkényes békeparancsa után szükség volt. En­nélfogva a Németország és Olasz­ország részéről román királyságnak adott biztosítékok külpolitikai tar­talma rendkívül fontos egész Eu­rópa jövőjére nézve is. Az esseni „Nationalzeitung" ve­zércikkében a többi között a követ­kezőket írja: A döntésiben kifeje­zésre jutó megoldás nemcsak nem­zetközi tekintetben hoz megnyug­vást Délkelet-Európában, hanem megnyugvást hoz a kisebbségi kér­désben is. Az illető kormányok a döntőbírósági ítélettel egyidőben ünnepélyes kötelezettségeket vál­laltak kisebbségeik védelme tekin­tetében. Ez a kötelezettség biztosí­ték lesz és kell hogy legyen, hogy ezekben a kérdésekben is a jövő­ben a nehézségek és a súrlódások kiküszöbölődnek. Az „Ostdeutscher Beobachter" szerint Németország és Olaszország a feltétlen délkelet­európai békebiztosítás elvét képvi­seli, minthogy ez a nagy cél azo­nos Magyarország és Románia né­pének érdekeivel. A bécsi ítélet és az európai háború Gajda, a „Giornale d'Italia"-ban az erdélyi kérdés megoldásáról szóló összefoglaló vezércikkében a többi között a következőket írja: Az augusztus 30-i bécsi döntésnek politikai és katonai szempontból egyaránt rendkívüli európai jelen­tősége van, mert összefüggésben áll a folyamatban lévő háborúval. Ugyanakkor az olaszoknak és az európaiaknak egyaránt eszükbe jut, hogy Mussolini volt az első állam­férfi, aki fennen hirdette a revízió szükségességét. A revízió most há­ború és felfordulás nélkül végbe­ment. Románia újabb és ezúttal utolsó területveszteséget szenvedett. A románok azonban azzal vigasz­talódhatnak, hogy még nagy, gaz­dag és nemzetiségileg is egységes területek maradnak birtokaikban és hogy a tengelyhatalmak támogatá­sával nagy fellendülés és gyors fej­lődés vár rájuk. NÉPSZAVA 3. oldal A Balkán egyéb kérdései Románia és Oroszország között keletkezett határincidenseket béké­sen intézik el. Moszkvai jelentés arról ad számot, hogy a három román és három orosz kiküldöttből álló orosz-román vegyes bizottság haladéktalanul megkezdi az orosz­román határ megállapításával kap­csolatos munkáját. A román kikül­dötteket Moszkvába várják, ahon­nan az orosz kiküldöttekkel a ha­tárra utaznak. Törökországban a lapok megjegy­zés nélkül ismertetik a bécsi dön­tést. A szovjetorosz csapatok Times-

Next