Népszava, 1941. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)

1941-01-24 / 19. szám

v 1941 január 24, péntek NÉPSZAVA 5. oldal Teleki Pál miniszterelnök ismertette a gazdasági helyzetet, nyi­latkozott a kormány és a parlament munkaprogram] áról Bántfy Dániel földművelésügyi miniszter bemutat­kozó beszédet mondott a MÉP értekezletén Ezévi első pártértekezletét csü­törtökön este tartotta a MÉP. Lu­kács Béla országos elnök megnyitó beszédében üdvözölte Laky Dezsői és Bánffy Dánielt miniszteri kineve­zésük alkalmából és méltatta Teleki Mihály, a lemondott földművelés­ügyi miniszter működését. Szólt ez­után a MÉP propagandájáról. A pártértekezlet Magasházy Lászlót és Pataky Lászlót alelnökké válasz­totta. Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter mondott ezután beszédet. Hangoztatta hogy Erdélyből magá­val hozta a földnek és az érte való munkának szereletét és ismeretét. Mindig érdeklődéssel viseltetett az anyaországi Drohlémák iránt ós így nem tájékozatlan. Közös munkára szólította fel a gazdatársadalmat és rámutatott arra, hogy a gazdasági miniszterek egy­séges gazdasági terv szerint dolgoznak. Fejleszteni kell a gyakorlati lehe­tőségeket és létre kell hozni a kor­szerű haladás célját szolgáló föld­művelésügyi politika előfeltételeit. Látta az erdélyi agrárreform rossz és jóoldalait, igyekezni fog ezeket a tapasztálatokat a nemzet javára értékesíteni. Elsőrendű fontosságú a falusi lakosságnak kertes ház­helyekhez juttatása. A uemzot fenntartó eleme — mondotta — az önálló független kisgazdatársa­dalom, amelynek megerősítését cél­tudatosan elő kell mozdítani. A mezőgazdasági szakoktatás kiter­jesztése egyike a legfőbb problé­máknak. Az árvizek és belvizek szabályozását államosítva, az egész országot átfogó egységes terv sze­rint kell megoldani. Rámutatott arra, hogy bár Magyarország nem vesz részt a háborúban, nem lehet mondani, hogy kívül állunk rajta. Ránk a termelés munkába hárul. Beszélt a tavalyi kedvezőtlen idő­iárásviszonyokról és más rend­kívüli körülményekről. amelvek éreztetik majd hatásukat Mégis mindent el kell követni, hogy a termelés ne csak folytatható, hanem fokozható Is legyen, mert ezzel nemcsak a mázunk el-, látásáról gondoskodunk. hanem így módunk lesz arra, hogy vállalt kötelezettjeinknek is eleget tehes­sünk. Természetesen a mezőgazda­ságot bizonyos irányításnak is alá kell vetnünk. Végül a nemzeti erők összefogásának fontosságáról be­szélt. Teleki miniszterelnök beszéde A földművelésügyi miniszter be­mutatkozó beszéde után Teleki Pál miniszterelnök nwmdott beszédet. Bevezetőben szólt a múlt évi or­szággyarapodásról, majd összefog­lalóan beszélt a Felvidék, Kárpát­alja és az erdélyi r'szek visszatéré­séről. — Mindezzel — mondta. — egy kis korszak zárult le. „Az 1941. évet pedig — tette hozzá — a meg­nagyobbodott ország újjáépítése első évének nevezhetjük el." A visszatért területek beillesztésének nehéz munkája még a Felvidéken sem fejeződött be, nemhogy Erdély­ben. Ezzel kapcsolatban rámutatott a nehézségekre, hangoztatva, hogy az európai háború ismét köze­lebb jött hozzánk. Eléggé emberek és eléggé magyarok vagyunk — jelentette ki —, hogy ilyen esztendőben is tudjunk nyu­godtan ée konzekvensen dolgozni. Az újjáépítés föladatairól beszélt ezután Teleki. Megemlékezett a gazdasági miniszteri értekezlet je­lentőségéről és ismertette Reményi­Schneller Lajos, a gazdasági fölada­tok tervszerű összefogásával meg­bízott miniszter föladatát. Hangoz­tatta, hogy a gazdasági programban szá­molnak a jelen és a közeljövő nehézségeivel. n háborúhoz való alkalmazkodás szükségességével, de készülnek arra a nagy országépítő munkára is, amely az európai háború végével a hadicélokra váló munka befejezté­vel vár az országra, Látni kell a távolabbi nagy célokat, a nemzet­nek mintegy ötven évre terjedő hosszabb munkaprogramját is. Rámutatott arra, hegy nemcsak Magyarországon, do egész Európá­ban rossz termés volt, természetes tehát, hogy az embernek beosztott és rendszeres életmódot kell foly­tatnia, Megemlékezett a közellátási miniszter fela data ró 1, ma^ a föld­művelésügyi miniszterről beszélve, örömét fejezte ki, hosry a kormány­nak most már erdélyi tagja is van, hangoztatva azo-nfcan, hogy Bánffy nem területi miniszter, aki e<gy te­riiletet külön képvisel. Közölte Teleki, hogy ő kérte ai erdélyi képviselőket, hogy marad­janak együtt és alakítsanak egy pártot vagy csoportot. Természetes azonban, hogy a két párt, amely a kormányt támogatja, rokonpárt, ugyanazt a célt szolgálja és ugyan­azt a munkát végzi. Közigazgatási reformok egész sora részben kész, részben idő­közben kész lesz és egymásután fognak ezek a par­lajaent elé kerülni. Első a községi képviselőtestületek szervezeti re­formja, azután a törvényhatósági bizottságok szervezeti reforfiwa. Akárhogy fog alakulni az ország­gyűlés, mindenesetre szükséges, •Jdogy a vármegyék szervezeti for­máin változtassunk. A formákon mindig fokozatosan változtatni kell, anélkül, hogy az alkotmányt vál­toztatnánk. A törvényhatósági jogú városokat, továbbá a megyei váro­sok képviselőtestületét, valamint a várhegyei tisztviselők kérdését is revízió alá kell venni. Egyike a legégetőbb problémáknak a tanyai közigazgatás kérdése. A fölsorolt föladatokhoz járul az országos köz­igazgatási pótadó bevezetése, a köz* ségi és megyei pótadórendszer ará­nyosítása, alsófokü közigazgatási bíróságok szervezése és jogorvoslati reform. Ezek a murkaprogram­pontokazok, amelyekkel az ország­gyűlés legközelebb foglalkozik Külpolitikai problémák Rámutatott Teleki arra, hogy be­terjesztette a Házban a törvény­javaslatot Magyarországnak a né­met-olasz-japán, hármasé gyezmény­kez való csatlakozásáról, amelyet mindenki egy történelmi folyamat természetes következményének te­kint. Ugyancsak ma ter'esztette be a jugoszláv-magyar barátsági szer­ződés becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatot. Ezekkel kapcsolat­ban kijelentette: külpolitikánk változatlan. Csak egy dolgot kell külpolitikai vo­natkozásban különösképpen meg­említenie s ez a román kérdés. »Csak annyit akarok mondani •—• jelentette ki , nagy meg­nyugvásomra szolgál az, hogy jelenleg sok német csapat vau Romániában." Bartha honvédelmi miniszter né­matcwBzági útjával kapcsola/fban — mondta — a legvadabb kombiná­ciók száguldanak végié Pest uc­cáin. ő nem magyarázott, nem ex­kuzált, nem cáfolt, mert minden mende-mondától, csodavárástól füg­getlenül nyugodtan kell végeznünk dolgunkat. A honvédelmi miniszter Németországba utaziott. hogy láto­gatást tegyen, látogatást viszonoz­zon és érintkezésbe lépjen a német véderő vezetőivel. A magvar és né­met hadsereg közt állandóan fenn­áll ez a rendkívül barátságos érint­kezés. A honvédelmi miniszternek mér régen ki kellett volna mennie, de eddig mindie közbejöttek olyan események, amelyek őt megakadá­lyozták ebben. ,„.,,. Beszélt ezután ismét arról Te'eki, hogy milyen javaslatok szerepel­nek még a kormány munkaprogram­jában. Megemlítette a nemzetiségi érzület védelméről és a nemzet­gazdaság érdekeinek védelméről szóló törvényjavaslatot. Ez vétségnek vagy bűntettnek minősíti majd a közellátást súlyosan érintő cselekményeket. A munkaprogram többi pontja: a szerzői jog védelme tárgyában kötött nemzetközi egyezmény, a közellátás munkaközösségét szabá­lyozó törvényjavaslat, a hadmentes­ségi váltságról, a konjunkturális nyereségadóról, az illetékek és fényűzési adó újabb szabályozásá­ról, valamint az énítő-takarékokTÓl szóló javaslat; az iparügyi minisz­ter ter'eszti be az ipari, kereske­delmi és bányászati munkakamará­ról, valamint a munkaközvetítés államosításáról és a mérnöki rend­tartásról szóló javaslatokat. A ke­reskedelmi miniszter több javasla­tot terjeszt be az üzleti záróóráról a déli szünetről, az ipari munkának vasár- és ünnepnapokon való szüne­teltetéséről. Javaslat készül a rob­banóanyag- és lőporegyedáruság szabályozásáról, a magánalkalmazottak szolgá­lati viszonyáról, vásárok tartásáról, a kereskedelmi és iparkamarák reformjáról. Kö­zölte, még nem tudja, hogy a ka­marák miként kapcsolódnak bele az országgyűlés munkájába. Törvény­javaslat készül a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről is. Kpzclte a miniszterelnök még, hogv beterjesztik a népművelési, továbbá a társadalmi sportot sza­bályozó testnevelési törvényjavas­latot. Az alkotmányreform kérdé­sével kapcsolatban a társadalom­nevelésről és a társa.dalcmépítésről beszélt Teleki. A társadalmat rá kell ébreszteni feladataira. A leg­fontosabb: a világ számára meg­menteni és fenntartani a nemzetet. A vasúti korlátozások A miniszterelnök beszéde után Bomonnay Tivadar a vasúti korlá­tozásokról kért felvilágosítást. Az interpellációra, válaszolva. Teleki miniszterelnök adatokkal ismer­tette. hogy mennyire megnöveke­dett a forgalom és rámutatott arra, hogy • a MAV jármű-, különösen moz­dony áll agy uem növekedett a forgalomtöbbletnek megfelelő arányban. A korlátozások másik súlyos oka az üzemanyagok. elsősr/rban az üzemi szénszállítás elégtelensége. A szénkészletek terén ugvan az utóbbi időben lassú javulás állott be és ha nem jön újabb hideghullám, remél­hető, hogy a javulás folytatódik. A közellátás Laky Dezsó közellátási miniszter szólalt ezután föl és ismertette leg­fontosabb föladatait A közellátási miniszternek — mondotta — az or­szág valamennyi dolgozó háztar­tása számára biztosítani kell az élelmiszerrel, ruhával és más szük­ségleti cikkekkel való ellátást. Közölte, hogy a kiadott rendeletek nyomán a lisztellátásban mutatkozott zavarok már szűnőbep vannak. Az augusztus elejéig terjedő pár hónap jelentette ki — sem lesz könnyű számunkra. Bízik azen^an abban, hogy mindenki megérti, kevesebbel be kell érnie, be kell érnie azzal, ami neki Jut. Gondol­kodnak a nemzetgazdaság es a kö­zösség elleni cselekmények kemény megbüntetéséről. Bízik abban, hogy a jövő évre már tervszerűen gon­doskodhatnak mindenről. Lesznek nehézségek, főkép a ruha- és cipő­ellátás terén. Gondoskodnak azon­ban ezeknek a kérdéseknek elinté­zéséről is. Temesváry Imrének a belvizei levezetésének fontosságáról mon­dott interpellációjára Kereszles­Fischer f erenc belügyminiszter válaszolt, hangoztatva, hogy a kor­mány tudatában van a belvizek kö­vetkeztében fenyegető veszedelem nek. A kérdést a kormány organikusan kívánja megoldani. A módozatokban és a technikai fe­dezet kórdósében már megállapod­tak. Pártértekezlet után a MÉP tagjai nártvaoeorát tartottak. Itt is több fölszólalás hangzott el. ŰI rend — de miiyen? Az előadói emelvényen Stabá Miki ós. a református politikai mozgalom egyik vezetője beszél az új gazdasági rend éx az ifjúság viszonyáról. Hallgatósága jórészt középosztálybeli idősebb höl­gyekből és urakböl áll. Higgadtan, ds határozottan ad elő. — Űj rend születik. A régi rossz volt, túságos sok volt a szabadság. (Lelkes taps. Csak a komolyabban gondolkodók vetik fel magukban a kérdést, hogy «. védővámok árnyékában felnövő kartel­lek, a hitbizományok, vagy a munkás­mozgalmak korlátozása jelentették-e ezt a túlsók szabadságot") As új rend alapelve a „közősségi gondolat", a sza­bad gazdálkodást irányitott gazdálko­dás váltja fel. (Ami gyakorlati kivite­lében azt jelenti, hogy a kartellek ma­gánmonopóllnmait az egrykezek magán­monopóliumával kell elcserélnünk. Hogy milyen legyen ez az irányított gazdálkodás, arról az előadó nem be­szél.) A hitelnyújtást ieözösségi fel­adattá kell tenni. (A gyakorlati megöl dásról sommit sem tudunk'meg.) Az új rendszer pénzügyi felépítésének ismer­tetése „túl messzirf vezetne" egy bizo­nyos: pénz kell! Gyökeres változásra van szükség, toldozgatni nem lehet. Az új rendszerben munkanélküliségnek nem szabad lennie. (E kérdés megoldá­sának ismertetése szintén tül messzire vezetne.") A földreformot a régi rend­szer elodázta, az új meg fogja oldani. Hogy honnan vesszük és kinek adjuk a, földet, szintén „túl messzire vezet". ÍDe hiszen épp azt várjuk a vezetőktől, hogy legalább gondolatban messzire vezessenek minket.) A legfontosabb kérdés, hogy „hogyan adjunk I——5 holdat". Ingyért nem szabad földet adni, viszont forgótökét is kell adni ar. új birtokosnak. (Hogy ezt miként kell végrehajtani, ugyancsak „túl meesziTO vezet.") A legfontosabb feladat, hogy az ifjúságot az új rendszer szellemében „a3 cletre kell nevelnünk." (Most már feladjuk a reményt, hogy esetleg ma este megtudjuk, mit jelent az az új rendszer.) Több gyakorlati szellemet kell bevinni az oktatásba és félretolni a görög-latin szellemet. (Végre kaptunk egy kézzelfogható javaslatot, de ezzel vége is volt at előadásnak. A hallgató­ság szemmelláthatólag elégedett.) Mi megértjük a Marton Bélákat, akik egyetlen konkrét gondolat nélkül írnak kolumnáa vezércikkeket a „nemzeti munkaállamról". Megértjük a megszál­lottakat, akik ködös vízióikat valóság­nak látják. Már az Otestámentumbao esik szó prófétákról, akik mindcnfél* ütőhangszerekkel táncolva járták az országot és „prófétáltak". A korszerfi próféták csak a csörgődobot cserélték fel „vertikális és horizontális síkokkal", . a cimbalmot neo-halandzsával. VL H. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék