Népszava, 1941. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)

1941-01-24 / 19. szám

1941 január 24, péntek NÉPSZAVA Teleki Pál miniszterelnök ismertette a gazdasági helyzetet, nyi­latkozott a kormány és a parlament munkaprogramj­áról Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter bemutat­kozó beszédet mondott a MÉP értekezletén Ezévi első pártértekezletét csü­törtökön este tartotta a MÉP. Lu­kács Béla országos elnök megnyitó beszédében üdvözölte Laky Dezsőt és Bánffy Dánielt miniszteri kineve­zésük alkalmából és méltatta Teleki Mihály, a lemondott földművelés­ügyi miniszter működését. Szólt ez­után a MÉP propagandájáról. A pártértekezlet Magasházy Lászlót és Pataky Lászlót alelnökké válasz­totta. Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter mondott ezután beszédet. Hangoztatta hogy Erdélyből magá­val hozta a földnek és az érte való munkának szeretetét és ismeretét. Mindig érdeklődéssel viseltetett az anyaországi problémák iránt és így nem tájékozatlan. Közös munkára szólította fel a gazdatársadalmat és rámutatott arra, hogy a gazdasági miniszterek egy­séges gazdasági terv szerint dolgoznak. Fejleszteni kell a gyakorlati lehe­tőségeket és létre kell hozni a kor­szerű haladás célját szolgáló föld­művelésügyi politika előfeltételeit. Látta az erdélyi agrárreform rossz és jó oldalait, igyekezni fog ezeket a tapasztalatokat a nemzet javára értékesíteni. Elsőrendű fontosságú a falusi lakosságnak kertes ház­helyekhez juttatása. A nemzet fenntartó eleme — mondotta — az önálló független kisgazdatársa­dalom, amelynek megerősítését cél­tudatosan elő kell mozdítani. A mezőgazdasági szakoktatás kiter­jesztése egyike a legfőbb problé­máknak. Az árvizek és belvizek szabályozását államosítva, az egész országot átfogó egységes terv sze­rint kell megoldani. Rámutatott arra, hogy bár Magyarország nem vesz részt a háborúban, nem lehet mondani, hogy kívül állunk rajta. Ránk a termelés munkába hárul. Beszélt a tavalyi kedvezőtlen idő­járásviszonyokról és más rend­kívüli körülményekről, amelyek éreztetik majd hatásukat Mégis mindent el kell követni, hogy a termelés ne csak folytatható, hanem fokozható is legyen, mert ezzel nemcsak a mázunk el-, látásáról gondoskodunk, hanem így módunk lesz arra, hogy vállalt kötelezettjeinknek is eleget tehes­sünk. Természetesen a mezőgazda­ságot bizonyos irányításnak is alá kell vetnünk. Végül a nemzeti erők összefogásának fontosságáról be­szélt. Külpolitikai problémák Rámutatott Teleki arra, hogy be­terjesztette a Házban a törvény­javaslatot Magyarországnak a né­met-olasz-japán, hármas e­gyezmény­hez való csatlakozásáról, amelyet mindenki egy történelmi folyamat természetes következményének te­kint. Ugyancsak ma terjesztette be a jugoszláv-magyar barátsági szer­ződés becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatot. Ezekkel kapcsolat­ban kijelentette: külpolitikánk változatlan. Csak egy dolgot kell külpolitikai vo­natkozásban különösképpen meg­említenie s ez a román kérdés. »Csak annyit akarok mondani •­• jelentette ki , nagy meg­nyugvásomra szolgál az, hogy jelenleg sok német csapat van Romániában." Bartha honvédelmi miniszter­né­ matországi útjával kapcsola­tban — mondta — a legvadabb kombiná­ciók száguldanak végig Pest ut­cáin. ő nem magyarázott, nem ex­kuzált, nem cáfolt, mert minden mende­mondától, csodavárástól füg­getlenül nyugodtan kell végeznünk dolgunkat. A honvédelmi miniszter Németországba utaz­ott, hogy láto­gatást tegyen, látogatást viszonoz­zon és érintkezésbe lépjen a német véderő vezetőivel. A magyar és né­met hadsereg közt állandóan fenn­áll ez a rendkívül barátságos érint­kezés. A honvédelmi miniszternek mér régen ki kellett volna mennie, de eddig mindig közbejöttek olyan események, amelyek őt megakadá­lyozták ebben. .„.... Beszélt ezután ismét arról Teleki, hogy milyen javaslatok szerepel­nek még a kormány munkaprogram­jában. Megemlítette a nemzetiségi érzület védelméről és a nemzet­gazdaság érdekeinek védelméről szóló törvényjavaslatot. Ez vétségnek vagy bűntettnek minősíti majd a közellátást súlyosan érintő cselekményeket. A munkaprogram többi pontja: a szerzői jog védelme tárgyában kötött nemzetközi egyezmény, a közellátás munkaközösségét szabá­lyozó törvényjavaslat, a hadmentes­ségi váltságról, a konjunkturális nyereségadóról, az illetékek és fényűzési adó újabb szabályozásá­ról, valamint az építő-takarékokról szóló javaslat; az iparügyi minisz­ter terjeszti be az ipari, kereske­delmi és bányászati munkakamará­ról, valamint a munkaközvetítés államosításáról és a mérnöki rend­tartásról szóló javaslatokat. A ke­reskedelmi miniszter több javasla­tot terjeszt be az üzleti záróóráról a déli szünetről, az ipari munkának vasár- és ünnepnapokon való szüne­teltetéséről. Javaslat készül a rob­banóanyag- és lőporegyedáruság szabályozásáról, a magánalkalmazottak szolgá­lati viszonyáról, vásárok tartásáról, a kereskedelmi és iparkamarák reformjáról. Kö­zölte, még nem tudja, hogy a ka­marák miként kapcsolódnak bele az országgyűlés munkájába. Törvény­javaslat készül a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséről is. Közölte a miniszterelnök még, hogy beterjesztik a népművelési, továbbá a társadalmi sportot sza­bályozó testnevelési törvényjavas­latot. Az alkotmányreform kérdé­sével kapcsolatban a társadalom­nevelésről és a társa­dalomépítésről beszélt Teleki. A társadalmat rá kell ébreszteni feladataira. A leg­fontosabb: a világ számára meg­menteni és fenntartani a nemzetet, élnie azzal, ami neki fut. Gondol­kodnak a nemzetgazdaság és a kö­zösség elleni cselekmények kemény megbüntetéséről. Bízik abban, hogy a jövő évre már tervszerűen gon­doskodhatnak mindenről. Lesznek nehézségek, főkép a ruha- és cipő­ellátás terén. Gondoskodnak azon­ban ezeknek a kérdéseknek elinté­zéséről is. Temesváry Imrének a belvizes levezetésének fontosságáról mon­dott interpellációjára Keresztes-Fischer f­erenc belügyminiszter válaszolt, hangoztatva, hogy a kor­mány tudatában van a belvizek kö­vetkeztében fenyegető veszedelem­nek. A kérdést a kormány organikusan kívánja megoldani. A módozatokban és a technikai fe­dezet kérdésében már megállapod­tak. Pártértekezlet után a MÉP tagjai kártvapeorát tartottak. Itt is több fölszólalás hangzott el. A vasúti korlátozások A miniszterelnök beszéde után Romonnay Tivadar a vasúti korlá­tozásokról kért felvilágosítást. Az interpellációra, válaszolva, Teleki miniszterelnök adatokkal ismer­tette, hogy mennyire megnöveke­dett a forgalom és rámutatott arra, hogy­­ a MÁV jármű-, különösen moz­dony áll­agy nem növekedett a forgalomtöbbletnek megfelelő arányban. A korlátozások másik súlyos oka az üzemanyagok, elsőso­rban az üzemi szénszállítás elégtelensége. A szénkészletek terén ugyan az utóbbi időben lassú javulás állott be és ha nem jön újabb hideghullám, remél­hető, hogy a javulás folytatódik. ­ Teleki miniszterelnök beszéde A földművelésügyi miniszter be­mutatkozó beszéde után Teleki Pál miniszterelnök ne adott beszédet. Bevezetőben szólt a múlt évi or­szággyarapodásról, majd összefog­lalóan beszélt a Felvidék, Kárpát­alja és az erdélyi részek visszatéré­séről. — Mindezzel — mondta. — egy kis korszak zárult le. „Az 1941. évet pedig — tette hozzá — a meg­nagyobbodott ország újjáépítése első évének nevezhetjük el." A visszatért területek beillesztésének nehéz munkája még a Felvidéken sem fejeződött be, nemhogy Erdély­ben. Ezzel kapcsolatban rámutatott a nehézségekre, hangoztatva, hogy az európai háború ismét köze­lebb jött hozzánk. Eléggé emberek és eléggé magyarok vagyunk — jelentette ki —, hogy ilyen esztendőben is tudjunk nyu­godtan és konzekvensen dolgozni. Az újjáépítés feladatairól beszélt ezután Teleki. Megemlékezett a gazdasági miniszteri értekezlet je­lentőségéről és ismertette Reményi-Schneller Lajos, a gazdasági felada­tok tervszerű összefogásával meg­bízott miniszter feladatát. Hangoz­tatta, hogy a gazdasági programban szá­molnak a jelen és a közeljövő nehézségeivel, a háborúhoz való alkalmazkodás szükségességével, de készülnek arra a nagy országépítő munkára is, amely az európai háború végével a hadicélokra való munka befejezté­vel vár az országra. Látni kell a távolabbi nagy célokat, a nemzet­nek mintegy ötven évre terjedő hosszabb munkaprogramját is. Rámutatott arra, hogy nemcsak Magyarországon, de egész Európá­ban rossz termés volt, természetes tehát, hogy az embernek beosztott és rendszeres életmódot kell foly­tatnia. Megemlékezett a közellátási miniszter fela­datá­ról, ma­ a föld­művelésügyi miniszterről beszélve, örömét fejezte ki, ho­­y a kormány­nak most már erdélyi tagja is van, hangoztatva azo­nb­an, hogy Bánffy nem területi miniszter, aki e­gy te­rü­letet külön képvisel. Közölte Teleki, hogy ő kérte az erdélyi képviselőket, hogy marad­janak együtt és alakítsanak egy pártot vagy csoportot. Természetes azonban, hogy a két párt, amely a kormányt támogatja, rokonpárt, ugyanazt a célt szolgálja és ugyan­azt a munkát végzi. Közigazgatási reformok egész sora részben kész, részben idő­közben kész lesz és egymásután fognak ezek a par­lam­ent elé kerülni. Első a községi képviselőtestületek szervezeti re­formja, azután a törvényhatósági bizottságok szervezeti refor­­ja. Akárhogy fog alakulni az ország­gyűlés, mindenesetre szükséges, aehogy a vármegyék szervezeti for­máin változtassunk. A formákon mindig fokozatosan változtatni kell, anélkül, hogy az alkotmányt vál­toztatnánk. A törvényhatósági jogú városokat, továbbá a megyei váro­sok képviselőtestületét, valamint a vármegyei tisztviselők kérdését is revízió alá kell venni. Egyike a legégetőbb problémáknak a tanyai közigazgatás kérdése. A fölsorolt feladatokhoz járul az országos köz­igazgatási pótadó bevezetése, a köz­­ségi és megyei pótadórendszer ará­nyosítása, alsófokú közigazgatási bíróságok szervezése és jogorvoslati reform. Ezek a munkaprogram­pontok azok, amelyekkel az ország­gyűlés legközelebb foglalkozik 5. oldal VL­H.­­ A közellátás Laky Dezső közellátási miniszter szólalt ezután föl és ismertette leg­fontosabb feladatait A közellátási miniszternek — mondotta — az or­szág valamennyi dolgozó háztar­tása számára biztosítani kell az élelmiszerrel, ruhával és más szük­ségleti cikkekkel való ellátást. Közölte, hogy a kiadott rendeletek nyomán a lisztellátásban mutatkozott zavarok már szűnőben vannak. Az augusztus elejéig terjedő pár hónap jelentette ki — sem lesz könnyű számunkra. Bízik azonban abban, hogy mindenki megérti, kevesebbel be kell érnie, be kell iI rend — de miiyen? Az előadói emelvényen Szabó Mikl­ós, a református politikai mozgalom egyik vezetője beszél az új gazdasági rend és az ifjúság viszonyáról. Hallgatósága jórészt középosztálybeli idősebb höl­gyekből és urakból áll. Higgadtan, de határozottan ad elő. — Új rend születik. A régi rossz volt, túságos sok volt a szabadság. (Lelkes taps. Csak a komolyabban gondolkodók vetik fel magukban a kérdést, hogy a­ védővámok árnyékában felnövő kartel­lek, a hitbizományok, vagy a munkás­mozgalmak korlátozása jelentették-e ezt a túl sok szabadságot") Az új rend alapelve a „közösségi gondolat", a sza­bad gazdálkodást irányított gazdálko­dás váltja fel. (Ami gyakorlati kivite­lében azt jelenti, hogy a kartellek ma­gánmonopóliumait az eg­ykezek magán­monopóliumával kell elcserélnünk. Hogy milyen legyen ez az irányított gazdálkodás, arról az előadó nem be­szél.) A hitelnyújtást k­özösségi fel­adattá kell tenni. (A gyakorlati megol­dásról semmit sem tudunk­ meg.) Az új rendszer pénzügyi felépítésének ismer­tetése „túl messzire vezetne" egy bizo­nyos: pénz kell! Gyökeres változásra van szükség, toldozgatni nem lehet. Az új rendszerben munkanélküliségnek nem szabad lennie. (E kérdés megoldá­sának ismertetése szintén túl messzire vezetne.") A földreformot a régi rend­szer elodázta, az új meg fogja oldani. Hogy honnan vesszük és kinek adjuk a­ földet, szintén „túl messzire vezet". (De hiszen épp azt várjuk a vezetőktől, hogy legalább gondolatban messzire vezessenek minket.) A legfontosabb kérdés, hogy „hogyan adjunk 1——5 holdat". Ingyért nem szabad földet adni, viszont forgótőkét is kell adni az­ új birtokosnak. (Hogy ezt miként kell végrehajtani, ugyancsak „túl messzigO vezet.") A legfontosabb feladat, hogy az ifjúságot az új rendszer szellemében „az életre kell nevelnünk." (Most már feladjuk a reményt, hogy esetleg ma este megtudjuk, mit jelent az az új rendszer.) Több gyakorlati szellemet kell bevinni az oktatásba és félretolni a görög-latin szellemet. (Végre kaptunk egy kézzelfogható javaslatot, de ezzel vége is volt az előadásnak. A hallgató­ság szemmel láthatólag elégedett.) Mi megértjük a Marton Bélákat, akik egyetlen konkrét gondolat nélkül írnak kolumnán vezércikkeket a „nemzeti munkaállamról". Megértjük a megszál­lottakat, akik ködös vízióikat valóság­nak látják. Már az Ótestamentumban esik szó prófétákról, akik mindenféle ütőhangszerekkel táncolva járták az országot és „prófétáltak". A korszerű­ próféták csak a csörgődobot cserélték fel „vertikális és horizontális síkokkal",­­ a cimbalmot neo-halandzsával.

Next