Népszava, 1941. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)

1941-01-24 / 19. szám

­ Bizonyítási indítványok­ az Ilovszky—Drózdy-per tárgyalásán Amint emlékezetes, Ilovszky Já­nos a ve­­rkereskedő, a Baross Szö­vetség elnöke sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén feljelen­tést tett Drózdy Győző ellen. A sajtóperben a pestvidéki törvény­szék Csikmák-tanácsa már egy ízben tartott tárgyalást. A per előzményéhez tudni kell, hogy a legutóbbi nagykanizsai kép­viselőválasztáson három jelölt ver­senyzett a mandátumért: Ilovszky János, Tanoss Dezső és Drózdy Győző. A választási harcban Drózdy alaki kifogások miatt nem indul­hatott. Drózdy ebbe nem nyugodott bele és Ilovszky személyével kap­csolatban a képviselőházhoz panaszt terjesztett.­de és amikor Ilovszky Nagykanizsa képviselője lett, Drózdy felszólította, hogy nevezze meg hol szerezte meg a kereske­delmi érettségijét, aminek létezését Drózdy kétségbe vonta. A csütörtöki tárgyaláson Drózdy védője Tanoss Dezső volt, Ilovszky­nak a képviselő választási harcban ugyancsak egykori ellenfele. Drózdy védője bizonyításig indítványokat terjesztett be.­ 1941 január 24, péntek" NÉPSZAVA A kolostor lilioma Francia filmet mutatott be az Omnia. Francia film, a legjobbak közül: a sze­replők oly természetesen, oly élethűen játszanak, ahogyan valóban a francia filmeknél megszoktuk. Pierre Lott regé­nyét dolgozták fel — a filimet Madeline Ozeray, Louis Jouvet és Francois Rosay vitték­ sikerre. A franciák egyformán nagyok, akár vígjátékról, akár könnye­kig megható drámáról van szó. Ez a klip az utóbbiakhoz tartozik. Egy fiú és egy leány megható szerelme a darab tengelye. Gyönyörű felvételek, csempés­zek éjszakai útja, kolostor, gyarmati katonaélet, minden van benne s ami közönségsiker szempontj­ából a legfon­tosabb — heppy enddel végződik. (—) Pekingi leány Bemutatta a Corso Filmszínház Az amerikai érzelgős regények leg­hálásabb alakja a hitetlen, lángeszű orvos, aki egyszer csak ráeszmél arra, hogy a tudomány véges és hogy van egy természetfölötti hatalom. A meg­térés mindig hatásos jelenete nem egy­szer könnyeket fakaszt érzékenyebb szívű, emberekből. Jelen esetben Akim Tamirov játssza a hitetlen orvost, való­ban meggyőző, oroszos játékerővel. Mellette John Howard az, aki a mate­rializmusellenes embert képviseli. Do­rothy Lamour pedig Kína ősi kultúrá­ját és páratlan asszimiláló erejét mu­tatja be nekünk. A színészek jók és a film is értékes alkotás, amennyiben ist számítjuk róla a propagandát. Leg­érdekesebbek azok a jelenetek, amelyek a polgárháborús Kínát mutatják be és Csang-Kai-Sek­ repülőinek támadását a lázadó­ parasztok ellen. IC­L. ÉRDEKLI­ A „New York Post" londoni tudósítója érdekes cikkben számol be a háborús Lon­don moziéletéről. A tudósító 1940 szeptembe­rétől kísérte figyelemmel London belvárosá­­nak moziéletét. Tudósításában arra mutat, hogy amikor a háború kitört,­­London e rém­ezében 33 filmszínház játszott. Ezek közül hármat a repülők bombái elpusztítottak, kettő pedig a környező házak és utcák meg­rongálása miatt zárta be kapuit. A meg­maradt 28 filmszínház az elmúlt öt hónapban 14 angol, 3 amerikai és 2 francia filmet for­gatott. A f­iteszes látogatók száma pedig meghaladta a másfélmilliót. Az amerikai újságíró szerint az angol közönséget kétfajta film érdekli. Az egyik, amely a csendes vidéki élet örömeit mutatja be, a másik­fajta peddig az úgynevezett történelmi fil­mek, amelyek a különböző harctereken föl­vett híradókból és az angol hadsereg fel­szerelését bemutató felvételekből állanak. 99 U N K A S * E L E T Nem akarunk többé megalázkodó, borravalóra leső kukik lenni A fodrászmunkások szakmai értekezlete A Vasúti és Hajózási Club helyi­ségében nagysikerű szakmai érte­kezletet, tartott Budapest fodrász­ipari munkássága. Az értekezletet a Magyarországi Borbély-, Hölgy­fodrász- és Rokonszakmabeli Mun­kások Országos Egyesülete a Hölgy­fodrászsegédek Országos Egyesü­letével együttesen hívta össze. Az európai hírű magyar fodrászmun­kásság másik egyesülete is belátta hogy nem elégséges a szakmai tudás fejlesztése, ha tagjai meg­élhetését biztosítani akarja, ha­nem a szakszervezettel együtt kell küzdenie a gazdasági követelé­seikért. A Hölgyfodrászsegédek Országos Egye­sülete részéről ifjabb Schádik Ferenc ismertette az értekezlet összehívásának okait. Az 1935 április óta változatlan minimális órabéreket a bérmegállapító bizottság 1940 októberéban mindössze 10­-15 százalékkal emelte. A bérmegálla­pító bizottság decemberben tartott újabb ülésén a már egyszer megállapí­tott béreket újra tárgyalta és hat és fél százalékkal leszállította azzal az indokolással, hogy a vala­mennyi szakmában kötelezővé tett hét­százalékos bérpótlékot a megállapított munkabérekbe be kell számítani. Így a béremelés nem volna több tí­z száza­léknál. Vértessy József, a szakszervezet tit­kára kifejtette, hogy a fodrászmunkás­ság reménykedve várta a minimális bérek megállapítását elrendelő törvény áldásait. A bérmegállapító bizottság semleges tagjai nem ismerik a munkás­sága életét és nincsenek megértéssel sú­lyos helyzetük iránt. A másik súlyos következménye a bérmegállapítás mai formájának, hogy a munkáltatók a minimális béreket maximálisnak alkalmazzák. — Húsz év óta — folytatta azután Vértessy — a változó kormányok ipar­politikája nem tudta javítani a fodrász­munkások helyzetét. Együttes küzdel­met kell indítani valamennyi fodrász­munkásnak a borravalórendszer eltörléséért is. Érdekes, hogy most már a mesterek is kezdik magukévá tenni ezt a régi követelésünket. Ők azonban úgy képze­lik, hogy ebből nekik újabb hasznuknak kell lenni. — Azt akarjuk — mondotta végül Vértessy elvtárs —, hogy megalázkodó, borravalóra leső bulik helyett végre tisztességesen fizetett ipari munkások lehessünk mi is. Több felszólalás után a szakmai érte­kezlet egyhangúlag e fogadta a benyúj­tott határozati javaslatokat, amelyek­ben a bérmegállapító bizottság határo­zatának megváltoztatását, a 48 órás munkaidő bevezetését, a gyermek­nevelési pótléknak és az üdülési szabadságnak a kiterjesztését kérik a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztertől. A szakmai értekezlet lelkes han­gulatban ért véget, amelyet csak fokozott Vértessy elvtárs bejelen­tése, hogy Kolozsvár és több más erdélyi nagy­város fodrászmunkás­sága bejelentette csatlakozását a fodrászok szakszervezetéhez. A szűcsiparban munka­iderentkezést kérnek a szakipa munkásai. A tél­ nagy­része még hátra van — írják a szűcsipar munkásai a Magyar Szakszervezeti Értesítő-be­i —, de a szűcsmunkások százai vannak már munka nélkül, m­ukábajutás­a—9 hónap mulva lesz, ha lesz. A kere­se­tnélküli hónapok hosszú sora kö­vetkezik, amely tele van szenvedés­sel és koplalással. A párhetes sze­zon heti 70—80 órás balsírájában a munkások nem kerestek annyit, hogy biztosítani tudják a maguk mindennapi ken­yerét a január­tól szeptemberig tartó munkanékü­lisé­gük idejére. A munkáltatók kapzsi­sága határtalan, mert az iparnak nincs szüksége 70­—80 órás munka­hétre. A munkáltatók a raktáraikat is szezonban készítik, hogy minél kevesebb munkaidő alatt végeztes­sék el a munkát A szezon 8—10 he­tében a napi munkaidőnek nincs h­atára. A szezon után fizikai erejük fogytával a munkások százai dől­nek ki. Ideg-, gyomor- és tüdőbete­gek lesznek és a rövid ideig tartó foglalkoztatásuk miatt az OTI-tag­ságuk nem elegendő, hogy gyógy­kezelésben részesüljenek. A szociális vívmányoktól is el­esnek a szűrsmunkások­. 94%-uk nem jut fizetett szabadsághoz. Nincs olyan üzem, amelyben a családi pótlékot kapnák a munkások. Nem azért, mintha nem volna gyerme­kük. Nincsen olyan vizem, amely 20 munkást foglalkoztatna hat hóna­pig. A munkaidő rendezése nagy mér­tékben csökkentené a munkanélkü­liek számát. Véget vetne az ember­telen hajszának és a határtalan dolgoztatásnak. Az év elején va­gyun­k, a hosszú holtszezon elején: a sürgősen bevezetendő heti I5 órás munkaidő segíthet a szakma munka­nélküliein. A munkáltatóknál­ ked­vező a hosszú munkaidő, mert­ eb­ből több hasznot tudnak maguknak elkönyvelni A szűcsmunkások szá­mára életfontosságú kérdés a munkaidő haladéktalan rendezése. lvasd a Népszavát és ^ ^ szerezz új előfizetőket / ^ ­ A vasárnapi munkaszünetért év­tizedek óta küzdöttek a szervezke­dett malommunkások. A hosszú küzdelem után törvény nélkül sike­rült reábírni a malmokat arra, h­ogy vasárnap a malmokban is szünet legyen. Később a vasárnapi munkaszünet kiterjesztésével tör­vény lett erről és ezt a törvényt minden malommunkás büszkén üdvözölte, eredmény az lett, hogy, például, 1941 január 5-án a a budapesti malmoknak a fele tel­jes üzemben dolgoztatta a munká­sait: amint nekünk malommunká­sok írják, olyasmit is őrölte­k, amit hónapok múltán ad­nak majd el és amiben hiány sem volt... A munkaközpontosok nagy erőfeszí­téssel dolgoznak azon, hogy beférl­őzze­nek a vegyészeti üzemek munkásai közé. Különböző vegyészeti üzemekben az üzemek vezető tisztviselői azt akar­ják, hogy a munkásság Martonék Munkaközpontjába lépjen be. Martonék társasága az irodákban és egyéb helye­ken hatalmas plakátokról kínálja ma­gát. Amint a vegyészeti munkások ír­ják: enn­ek az úgynevezett szervezetnek az érdekében egyes üzemek a legszédí­tőbb agitációt teszik lehetővé és min­dent elkövetnek, hogy a munkásságot ebbe a konjunktúra-szervezetbe terel­jék. A munkásság túlnyomó töb­bsége azonban látja és tudja, hogy mire megy a játék. Tisztában van azzal, hogy ezekkel a NMK-kal és hasonló szervezetekkel, ezeknek a segítségével­­ igyekeznek elütni a munkást még attól is, amit szervezeti erejével harcolt ki és amit a törvény biztosít részére. De kár minden fáradságért! Hiába igye­keznek hivatalból híveket szerezni — nem megy az még akkor sem, ha az üzemekben e szervezetecskék élére az 7. oldal üzem főtisztviselőit állítják. A munkás­ság tudja, hogy hol van a helye és a maga létesítette szervezetében marad. A vegyészeti üzemek munkásai egyenlő szervezkedő jogot akarnak. És ne fe­nyegessék elbocsátással azokat a mun­kásokat, akik ellenállanak a munka­központos propagandának! A munká­sok tudják — és akik eddig­ még nem tudták, azok lassanként mind rájönnek arra —, hogy a munkások érdekeit csak a saját kebelükből választott társaik képviselhetik eredményesen. S pártszervezeti élet A párttitkárság felkéri a budapesti és környéki pártszervezeteket, hogy megbízottaikat ma, pénteken küldjék be a titkárságba füzetekért. Pintér György, a VIII. kerületi pártszervezet tagja. 100%-os járadék nélküli hadirokkant a világháború tűzvonalában­ szerzett be­tegségében , hosszú és kínos szenvedés után szerdán hajnalban a Horthy Mik­lós-kórházban 61 éves korában meghalt. A szociáldemokrata magántisztviselők szervezetének egyik legelső tagja volt, pártunknak mindvégig hűséges tagja maradt. A kommün összeomlása után önként követte feleségét az emigrációba, ahol 1­2 évet töltött, ott is az osztrák pártnak hűséges tagja volt. Onnan 1932-ben tért vissza. Az utolsó eszten­dőkben népjóléti megbízott volt, a VIII. kerületi népjóléti osztály egyik legmegbecsültebb munkatársa. Lelki­ismeretes működése, a tömérdek emelet­járás nagy mértékben elősegítette ko­rai pusztulását. Csendes ember volt, aki maga sohasem lépett ki a sorból, de széles műveltségével, nagy nyelvtudá­sával és jelentékeny elméleti marxista tudásával elősegítette felesége szocia­­lista munkáját. Gyászolja felesége, Gárdos Mária és egyetlen, gyermeke, Pintér Marianne, rokonsága, barátai és elvtársai. Temetéséről még nem történt intézkedés. — Ú­jabb vasúti szerencsétlenség Spanyolországban, Valladolidból je­lentik: A valladolid—arizai vasút­vonalon T­erranga de Duero és Re­bollos állomások között szerdán este összeütközött egy személy- és egy tehervonat. A szerencsétlen­ségák négy halottja és tizennégy sebesültje van. Szegedre tették át Mátyássyné bűnperét Csütörtökön Szegeden folytatták Mátyássyné bűnperének tárgyalá­sát Mátyássyné a szokásos zöld ruhájában jelent meg, azonban már nem üdvözölte nyilas üdvöz­léssel a hallgatóságot. Szabó Imré­né hódmezővásárhelyi ruhakeres­kedő vallomása szerint Mátyássy­né 140 pengő értékű autóból kapcsol vett, az árát nem fizette ki. Men­tus Miklós szegedi szűcsmester sze­rint Mátyássyné egy szilbuidát vett át tőle, majd pedig egy perzsabundát is szállított Má­tyássyéknak. Mind a két bunda eltűnt. A tárgyalást folytatják. Szerkesztői üzenetek Az OTI-orvosok díjazása iránt érdeklődő: Az Országos Társadalom­biztosító Intézet a szerződtetett or­vosoknak a mindenkor kirótt járu­lékbevétel 12­/2%-át folyósítja. Mi­után a kirótt járulékból kb. 10°Í% nem folyik be, ez a százalék a tény­legesen befolyt járuléknak kb. 13,2%-át teszi ki. Erre az összegre minden OTI-orvos havonta elő­legül kap­ja a szerződésben meg­állapított havi fizetését és amennyi­ben a negyedévi zárószámadások szerint felesleg mutatkozik, úgy a szerződtetett orvosoknak a már folyósított havi fizetésen felül még folyósítanak egy vagy többhavi fizetést. Az 1940. évben az OTI or­vosai a megállapított 12 havi fizeté­sen felül még hét és egyharmad, tehát egy évre összese­n 19 havi és egyharmadhavi fizetést kaptak.

Next