Népszava, 1941. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)
1941-01-24 / 19. szám
Bizonyítási indítványok az Ilovszky—Drózdy-per tárgyalásán Amint emlékezetes, Ilovszky János a verkereskedő, a Baross Szövetség elnöke sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén feljelentést tett Drózdy Győző ellen. A sajtóperben a pestvidéki törvényszék Csikmák-tanácsa már egy ízben tartott tárgyalást. A per előzményéhez tudni kell, hogy a legutóbbi nagykanizsai képviselőválasztáson három jelölt versenyzett a mandátumért: Ilovszky János, Tanoss Dezső és Drózdy Győző. A választási harcban Drózdy alaki kifogások miatt nem indulhatott. Drózdy ebbe nem nyugodott bele és Ilovszky személyével kapcsolatban a képviselőházhoz panaszt terjesztett.de és amikor Ilovszky Nagykanizsa képviselője lett, Drózdy felszólította, hogy nevezze meg hol szerezte meg a kereskedelmi érettségijét, aminek létezését Drózdy kétségbe vonta. A csütörtöki tárgyaláson Drózdy védője Tanoss Dezső volt, Ilovszkynak a képviselő választási harcban ugyancsak egykori ellenfele. Drózdy védője bizonyításig indítványokat terjesztett be. 1941 január 24, péntek" NÉPSZAVA A kolostor lilioma Francia filmet mutatott be az Omnia. Francia film, a legjobbak közül: a szereplők oly természetesen, oly élethűen játszanak, ahogyan valóban a francia filmeknél megszoktuk. Pierre Lott regényét dolgozták fel — a filimet Madeline Ozeray, Louis Jouvet és Francois Rosay vitték sikerre. A franciák egyformán nagyok, akár vígjátékról, akár könnyekig megható drámáról van szó. Ez a klip az utóbbiakhoz tartozik. Egy fiú és egy leány megható szerelme a darab tengelye. Gyönyörű felvételek, csempészek éjszakai útja, kolostor, gyarmati katonaélet, minden van benne s ami közönségsiker szempontjából a legfontosabb — heppy enddel végződik. (—) Pekingi leány Bemutatta a Corso Filmszínház Az amerikai érzelgős regények leghálásabb alakja a hitetlen, lángeszű orvos, aki egyszer csak ráeszmél arra, hogy a tudomány véges és hogy van egy természetfölötti hatalom. A megtérés mindig hatásos jelenete nem egyszer könnyeket fakaszt érzékenyebb szívű, emberekből. Jelen esetben Akim Tamirov játssza a hitetlen orvost, valóban meggyőző, oroszos játékerővel. Mellette John Howard az, aki a materializmusellenes embert képviseli. Dorothy Lamour pedig Kína ősi kultúráját és páratlan asszimiláló erejét mutatja be nekünk. A színészek jók és a film is értékes alkotás, amennyiben ist számítjuk róla a propagandát. Legérdekesebbek azok a jelenetek, amelyek a polgárháborús Kínát mutatják be és Csang-Kai-Sek repülőinek támadását a lázadó parasztok ellen. ICL. ÉRDEKLI A „New York Post" londoni tudósítója érdekes cikkben számol be a háborús London moziéletéről. A tudósító 1940 szeptemberétől kísérte figyelemmel London belvárosának moziéletét. Tudósításában arra mutat, hogy amikor a háború kitört,London e rémezében 33 filmszínház játszott. Ezek közül hármat a repülők bombái elpusztítottak, kettő pedig a környező házak és utcák megrongálása miatt zárta be kapuit. A megmaradt 28 filmszínház az elmúlt öt hónapban 14 angol, 3 amerikai és 2 francia filmet forgatott. A fiteszes látogatók száma pedig meghaladta a másfélmilliót. Az amerikai újságíró szerint az angol közönséget kétfajta film érdekli. Az egyik, amely a csendes vidéki élet örömeit mutatja be, a másikfajta peddig az úgynevezett történelmi filmek, amelyek a különböző harctereken fölvett híradókból és az angol hadsereg felszerelését bemutató felvételekből állanak. 99 U N K A S * E L E T Nem akarunk többé megalázkodó, borravalóra leső kukik lenni A fodrászmunkások szakmai értekezlete A Vasúti és Hajózási Club helyiségében nagysikerű szakmai értekezletet, tartott Budapest fodrászipari munkássága. Az értekezletet a Magyarországi Borbély-, Hölgyfodrász- és Rokonszakmabeli Munkások Országos Egyesülete a Hölgyfodrászsegédek Országos Egyesületével együttesen hívta össze. Az európai hírű magyar fodrászmunkásság másik egyesülete is belátta hogy nem elégséges a szakmai tudás fejlesztése, ha tagjai megélhetését biztosítani akarja, hanem a szakszervezettel együtt kell küzdenie a gazdasági követeléseikért. A Hölgyfodrászsegédek Országos Egyesülete részéről ifjabb Schádik Ferenc ismertette az értekezlet összehívásának okait. Az 1935 április óta változatlan minimális órabéreket a bérmegállapító bizottság 1940 októberéban mindössze 10-15 százalékkal emelte. A bérmegállapító bizottság decemberben tartott újabb ülésén a már egyszer megállapított béreket újra tárgyalta és hat és fél százalékkal leszállította azzal az indokolással, hogy a valamennyi szakmában kötelezővé tett hétszázalékos bérpótlékot a megállapított munkabérekbe be kell számítani. Így a béremelés nem volna több tíz százaléknál. Vértessy József, a szakszervezet titkára kifejtette, hogy a fodrászmunkásság reménykedve várta a minimális bérek megállapítását elrendelő törvény áldásait. A bérmegállapító bizottság semleges tagjai nem ismerik a munkássága életét és nincsenek megértéssel súlyos helyzetük iránt. A másik súlyos következménye a bérmegállapítás mai formájának, hogy a munkáltatók a minimális béreket maximálisnak alkalmazzák. — Húsz év óta — folytatta azután Vértessy — a változó kormányok iparpolitikája nem tudta javítani a fodrászmunkások helyzetét. Együttes küzdelmet kell indítani valamennyi fodrászmunkásnak a borravalórendszer eltörléséért is. Érdekes, hogy most már a mesterek is kezdik magukévá tenni ezt a régi követelésünket. Ők azonban úgy képzelik, hogy ebből nekik újabb hasznuknak kell lenni. — Azt akarjuk — mondotta végül Vértessy elvtárs —, hogy megalázkodó, borravalóra leső bulik helyett végre tisztességesen fizetett ipari munkások lehessünk mi is. Több felszólalás után a szakmai értekezlet egyhangúlag e fogadta a benyújtott határozati javaslatokat, amelyekben a bérmegállapító bizottság határozatának megváltoztatását, a 48 órás munkaidő bevezetését, a gyermeknevelési pótléknak és az üdülési szabadságnak a kiterjesztését kérik a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztertől. A szakmai értekezlet lelkes hangulatban ért véget, amelyet csak fokozott Vértessy elvtárs bejelentése, hogy Kolozsvár és több más erdélyi nagyváros fodrászmunkássága bejelentette csatlakozását a fodrászok szakszervezetéhez. A szűcsiparban munkaiderentkezést kérnek a szakipa munkásai. A tél nagyrésze még hátra van — írják a szűcsipar munkásai a Magyar Szakszervezeti Értesítő-bei —, de a szűcsmunkások százai vannak már munka nélkül, mukábajutása—9 hónap mulva lesz, ha lesz. A keresetnélküli hónapok hosszú sora következik, amely tele van szenvedéssel és koplalással. A párhetes szezon heti 70—80 órás balsírájában a munkások nem kerestek annyit, hogy biztosítani tudják a maguk mindennapi kenyerét a januártól szeptemberig tartó munkanéküliségük idejére. A munkáltatók kapzsisága határtalan, mert az iparnak nincs szüksége 70—80 órás munkahétre. A munkáltatók a raktáraikat is szezonban készítik, hogy minél kevesebb munkaidő alatt végeztessék el a munkát A szezon 8—10 hetében a napi munkaidőnek nincs határa. A szezon után fizikai erejük fogytával a munkások százai dőlnek ki. Ideg-, gyomor- és tüdőbetegek lesznek és a rövid ideig tartó foglalkoztatásuk miatt az OTI-tagságuk nem elegendő, hogy gyógykezelésben részesüljenek. A szociális vívmányoktól is elesnek a szűrsmunkások. 94%-uk nem jut fizetett szabadsághoz. Nincs olyan üzem, amelyben a családi pótlékot kapnák a munkások. Nem azért, mintha nem volna gyermekük. Nincsen olyan vizem, amely 20 munkást foglalkoztatna hat hónapig. A munkaidő rendezése nagy mértékben csökkentené a munkanélküliek számát. Véget vetne az embertelen hajszának és a határtalan dolgoztatásnak. Az év elején vagyunk, a hosszú holtszezon elején: a sürgősen bevezetendő heti I5 órás munkaidő segíthet a szakma munkanélküliein. A munkáltatóknál kedvező a hosszú munkaidő, mert ebből több hasznot tudnak maguknak elkönyvelni A szűcsmunkások számára életfontosságú kérdés a munkaidő haladéktalan rendezése. lvasd a Népszavát és ^ ^ szerezz új előfizetőket / ^ A vasárnapi munkaszünetért évtizedek óta küzdöttek a szervezkedett malommunkások. A hosszú küzdelem után törvény nélkül sikerült reábírni a malmokat arra, hogy vasárnap a malmokban is szünet legyen. Később a vasárnapi munkaszünet kiterjesztésével törvény lett erről és ezt a törvényt minden malommunkás büszkén üdvözölte, eredmény az lett, hogy, például, 1941 január 5-án a a budapesti malmoknak a fele teljes üzemben dolgoztatta a munkásait: amint nekünk malommunkások írják, olyasmit is őröltek, amit hónapok múltán adnak majd el és amiben hiány sem volt... A munkaközpontosok nagy erőfeszítéssel dolgoznak azon, hogy beférlőzzenek a vegyészeti üzemek munkásai közé. Különböző vegyészeti üzemekben az üzemek vezető tisztviselői azt akarják, hogy a munkásság Martonék Munkaközpontjába lépjen be. Martonék társasága az irodákban és egyéb helyeken hatalmas plakátokról kínálja magát. Amint a vegyészeti munkások írják: ennek az úgynevezett szervezetnek az érdekében egyes üzemek a legszédítőbb agitációt teszik lehetővé és mindent elkövetnek, hogy a munkásságot ebbe a konjunktúra-szervezetbe tereljék. A munkásság túlnyomó többsége azonban látja és tudja, hogy mire megy a játék. Tisztában van azzal, hogy ezekkel a NMK-kal és hasonló szervezetekkel, ezeknek a segítségével igyekeznek elütni a munkást még attól is, amit szervezeti erejével harcolt ki és amit a törvény biztosít részére. De kár minden fáradságért! Hiába igyekeznek hivatalból híveket szerezni — nem megy az még akkor sem, ha az üzemekben e szervezetecskék élére az 7. oldal üzem főtisztviselőit állítják. A munkásság tudja, hogy hol van a helye és a maga létesítette szervezetében marad. A vegyészeti üzemek munkásai egyenlő szervezkedő jogot akarnak. És ne fenyegessék elbocsátással azokat a munkásokat, akik ellenállanak a munkaközpontos propagandának! A munkások tudják — és akik eddig még nem tudták, azok lassanként mind rájönnek arra —, hogy a munkások érdekeit csak a saját kebelükből választott társaik képviselhetik eredményesen. S pártszervezeti élet A párttitkárság felkéri a budapesti és környéki pártszervezeteket, hogy megbízottaikat ma, pénteken küldjék be a titkárságba füzetekért. Pintér György, a VIII. kerületi pártszervezet tagja. 100%-os járadék nélküli hadirokkant a világháború tűzvonalában szerzett betegségében , hosszú és kínos szenvedés után szerdán hajnalban a Horthy Miklós-kórházban 61 éves korában meghalt. A szociáldemokrata magántisztviselők szervezetének egyik legelső tagja volt, pártunknak mindvégig hűséges tagja maradt. A kommün összeomlása után önként követte feleségét az emigrációba, ahol 12 évet töltött, ott is az osztrák pártnak hűséges tagja volt. Onnan 1932-ben tért vissza. Az utolsó esztendőkben népjóléti megbízott volt, a VIII. kerületi népjóléti osztály egyik legmegbecsültebb munkatársa. Lelkiismeretes működése, a tömérdek emeletjárás nagy mértékben elősegítette korai pusztulását. Csendes ember volt, aki maga sohasem lépett ki a sorból, de széles műveltségével, nagy nyelvtudásával és jelentékeny elméleti marxista tudásával elősegítette felesége szocialista munkáját. Gyászolja felesége, Gárdos Mária és egyetlen, gyermeke, Pintér Marianne, rokonsága, barátai és elvtársai. Temetéséről még nem történt intézkedés. — Újabb vasúti szerencsétlenség Spanyolországban, Valladolidból jelentik: A valladolid—arizai vasútvonalon Terranga de Duero és Rebollos állomások között szerdán este összeütközött egy személy- és egy tehervonat. A szerencsétlenségák négy halottja és tizennégy sebesültje van. Szegedre tették át Mátyássyné bűnperét Csütörtökön Szegeden folytatták Mátyássyné bűnperének tárgyalását Mátyássyné a szokásos zöld ruhájában jelent meg, azonban már nem üdvözölte nyilas üdvözléssel a hallgatóságot. Szabó Imréné hódmezővásárhelyi ruhakereskedő vallomása szerint Mátyássyné 140 pengő értékű autóból kapcsol vett, az árát nem fizette ki. Mentus Miklós szegedi szűcsmester szerint Mátyássyné egy szilbuidát vett át tőle, majd pedig egy perzsabundát is szállított Mátyássyéknak. Mind a két bunda eltűnt. A tárgyalást folytatják. Szerkesztői üzenetek Az OTI-orvosok díjazása iránt érdeklődő: Az Országos Társadalombiztosító Intézet a szerződtetett orvosoknak a mindenkor kirótt járulékbevétel 12/2%-át folyósítja. Miután a kirótt járulékból kb. 10°Í% nem folyik be, ez a százalék a ténylegesen befolyt járuléknak kb. 13,2%-át teszi ki. Erre az összegre minden OTI-orvos havonta előlegül kapja a szerződésben megállapított havi fizetését és amennyiben a negyedévi zárószámadások szerint felesleg mutatkozik, úgy a szerződtetett orvosoknak a már folyósított havi fizetésen felül még folyósítanak egy vagy többhavi fizetést. Az 1940. évben az OTI orvosai a megállapított 12 havi fizetésen felül még hét és egyharmad, tehát egy évre összesen 19 havi és egyharmadhavi fizetést kaptak.