Népszava, 1941. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)

1941-01-24 / 19. szám

1941 január 24, péntek" NÉPSZAVA 7. oldal A kolostor lilioma Francia filmet mutatott be az Omnia. Francia film, a legjobbak közül: a sze­replők oly természetesen, oly élethűen játszanak, ahogyan valóban a francia filmeknél megszoktuk. Pierre Loti regé­nyét dolgozták fül — a fiiipet Madeline Ozeray, Louis Jouvet és Francois Rosay vitték' sikerre. A franciák egyformán nagyok, akár vígjátékról, akáf könnye­kig megható drámáról van szó. Ez a Űlrp az utóbbiakhoz tartozik. Egy fiú és egy leány megható szerelme a darab tengelye. Gyönyörű fölvételek, osempé­6zek éjszakai útja, kolostor, gyarmati katonaélet, minden van benne s ami közönségsiker szempontj 5ból a legfon­tosabb — heppyenddel végződik. (—) Pekingi leány Bemutatta a Corso Filmszínház Az amerikai érzelgős regények leg­hálásabb alakja a hitetlen, lángeszű orvos, aki egyszer csak ráeszmél arra, hogy a tudomány véges és hogy van egy természetfölötti hatalom. A meg­térés mindig hatásos jelenete nem egy­szer könnyeket fakaszt érzékenyebb szívű, emberekből. Jelen esetben Akim Tamirof játssza a hitetlen orvost, való­ban meggyőző, oroszos játékerővel. Mellette John Howard az, aki a mate­rializmnsellenes embert képviseli. Do­rothy Lamour pedig Kína ősi kultúrá­ját és páratlan asszimiláló erejét mu­tatja be nekünk. A színészek jók és a film is értékes alkotás, amennyiben 1st számítjuk róla a propagandát. Leg­érdekesebbek azok a jelenetek, amelyek a polgárháborús Kínát mutatják b6 és Csang-Kai-Selt repülőinek támadását a lázadó" parasztok ellen. IC L. ÉRDEKLI' A „Now York Post" londoni tudósítója érdekes cikkben számol be a háborús Lon­don mcziéletéről. A tudósító 1940 szeptembe­rétől kiférte figyelemmel London bclv4rosá, nak moziéletét. Tudósításában arra mutat, hogy amikor a háború kitört, .London e ré. írében 33 filmszínház játszott. Ezek közül hármat a repülök bombái elpusztítottak, kettő pedig a környező házak és uccák meg­rongálása miatt zárta be kapuit. A meg­maradt 28 filmszínház az elmúlt öt hónapban 14 angol, T amerikai és 2 francia filmet for­gatott. Ax iteszcs látogatók száma pedig meghaladta a másfélmilliót. Az amerikai újságíró szerint az angol közönséget kétfajta film érdekli. Az egyik, amely a csendes vidéki élet örömeit mutatja be, a másik­fajta pe;lig az úgynevezett töriénelmi fil­mek, amelyek a különböző harctereken föl­vett híradókból és az angol hadsereg föl­szerelését bemutató felvételekből állanak. Bizonyítási indítványolí az IlovszKy—Prózdy-per tárgyalásán Amint emlékezetes, Ilovszky Já­nos ü ve arkereskedő, a Baross Szö­vetség elnöke sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén följelen­tést tett Drózdy Győző ellen. A sajtóperben a pestvidéki törvény­szék Csikmák-tanáesa már egyízben tartott tárgyalást. A per előzményéhez tudni kell, hogy a legutóbbi nagykanizsai kép­viselőválasztáson három jelölt ver­senyzett a mandátumért: Ilovszky János, Tanoss Dezső és Drózdy Győző, A választási harcban Drózdv aláki kifogások miatt nem indul­haíott. Drózdy ebbe nem nyugodott bele és Ilovszky személyével kap­csolatban a képviselőházhoz panaszt terjesztett.'be és amikor Ilovszky Nagykanizsa képviselője lett, Drózdv felszólította, hogy nevezze meg hol szerezte meg a keresko­délmi éréttséqi'ét, aminek létezését Drózdy kétségbevonta. A csütörtöki tárgyaláson Drózdy védője Tanoss Dezső volt, Ilovszky­nak a képviselő választási harcban ugyancsak egykori ellenfele. Drózdy védője bizonyításig indítványokat terjesztett be.^ 99 U N K A S * E L E T Nem akarunk többé megalázkodó, borravalóra leső kulik lenni A fodrászmunkások szakmai értekezlete A Vasúti és Hajózási Club helyi­ségében nagysikerű szakmai érte­kezletet, tartott Budapest fodrász­ipari munkássága. Az értekezletet a Magyarországi Borbély-, Höl^y­íödrász- és Rokonszakmabeli Mun­kások Országos Egyesülete a Eölgy­fodrászsegédak Országos Egyesü­letével együttesen hívta össze. Az európai bírü magyar fodrászmun­kásság másik egyesülete is belátta hogy nem elégséges a szakmai tudás fejlesztése, ha tagjai meg­élhetését biztosítani akarja, ha­nem a szakszervezettel együtt kell küzdenie a gazdasági követelé­seikért. A Hölgyfodrászsegédek Országos Egye­sülete részéről ifjabb Schádsk Ferenc ismertette az értekezlet összehívásának okait. Az 1935 április óta változatlan minimális órabéreket a bérmegállapító bizottság 1940 októberóban mindössze 10A-15 százalékkal emelte. A bérmegálla­pító bizottság decemberben tar'ott újabb ülésén a már egyszer megállapí­tott béreket újra tárgyalta és hat és fél százalékkal leszállította azzal az indokolással, hogy a vala­mennyi szakmában kötelelőzé tett hét­százalékos bérpótlékot a megállapított munkabérekbe be kell számítani. Így a béremelés nem volna több ti—7 száza­léknál. Vértessy József, a szakszervezet tit­kára kifejtette, hogy a fodrászmunkás­ság reménykedve várta a minimális bérek megállapítását elrendelő törvény áldásait. A bérmegállapító bizottság semleges tagjai nem ismerik a munkás­A szűesiparban munka­idörentíezést kérnek a szakipa munkásai. A tél' nagy­része még hátra van — írják a szűesipar munkásai a Magyar Szakszervezeti Értesítő-bexi —. de a szűcsmunkísok százai vannak már munka nélkül, mrmkébajutás S—9 hónao mujva lesz. ha lesz. A kere­ss tnílküli hónapok hosszú sora kö­vetkezik, amely tele van szenvedés­sel és koplalással. A párheíes sze­zon heti 70—80 órás baisírájáhan a munkások nem kerestek annyit, hogy biztosítani tudják a maguk mindennapi ken vérét a január.tál szeptemberig tartó munkanékiilisé­gük idejére. A munkáltatók kapzsi­sága határtalan, mert az iparnak nincs szüksége 70>—S0 órás munka­hétre. A munkáltatók a raktáraikat is szezonban készítik, hogy minél kevesabb munkaidő alatt végeztes­sék el a munkát A szezon 8—10 he­tében a napi munkaidőnek nincs 1 atára. A szezon után fizikai ere'ük fogytával a munkások százai dől­nek ki. Ideg-, gyomor- és tüdőbete­gek lesznek és a rövid ideig tarló foglalkoztatásuk miatt az OTI-tag­ságuk nem elegendő, hogy gyógy­kezelésben részesüljenek. A szociális vívmányoktól is el­esnek a szűrsmunkésolí. 94%-uk nem jut fizetett szabadsághoz. Nincs olvan üzem. amelyben a családi vótlékot kannák a munkások. Nem azért, mintha nem volna gyerme­kük. Nincsen elvan vizem, ame'y 20 munkást foglalkoztatna Lat hóna­pig. A munkaidő rendezése nagy mér­tékben csökkentené a munkanélkü­liek számát. Véget vetne az ember­telen hajszának és a határtalan dolgoztatásnak. Az év olajén va­sig; életét és nincsenek megértéssel sú­lyos helyzetük iránt. A másik súlyos következménye a bérmegállapítás mai formájának, hogy a munkáltatók a minimális béreket maximálisnak alkalmazzák. — Húsz év óta — folytatta azután Vértessy — a változó kormányok ipar­politikája nem tudta javítani a fodrász­munkások helyzetét. Együttes küzdel­met kell indítani valamennyi fodrász­munkásnak a borravalórendszer eltörléséért is. Érdekes, hogy most már a mesterek is kezdik magukévá tenni ezt a régi követelésünket. Ök azonban úgy képze­lik, hogy ebből nekik újabb hasznuknak kell lenni. — Azt akarjuk — mondotta végül Vértessy elvtárs —, hogy megalázkodó, borravalóra leső kulik helyett végre tisztességesen fizetett ipari munkások lehessünk mi is. Több felszólalás után a szakmai érte­kezlet egyhangúlag e fogadta a benyúj­tott határozati javaslatokat, amelyek­ben a bérmegállapító bizottság határo­zatának megváltoztatását, a 48 órás munkaidő bevezetését, a gyermek­nevelési pótléknak és a? üdülési szabadságnak a kiterjesztését kérik a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztertől. A szakmai értekezlet lelkes han­gulatban ért véget, amelyet csak fokozott Vértessy elvtárs bejelan­tése, bogy Kolozsvár és több más erdélyi nagy város fodrászmunkás­sága bejelentette csa'l^kozását a fodrászok szakszervezetéhez. Ivasd a Népszavát és ^ ^ szerezz uj előfizetőket / ^ gyun.k. a hosszú holtszezón elején: a sürgősen bevezetendő heti IS órás munkaidő segíthet a szakma munka­nélküliéin. A munkáltatóknál! kfd­vező a hosszú munkaidő, mert. eb­ből több hasznot tudnak maguknak elkönyvelni A szűcsmunkások szá­mára életfontossánú kérdés a munkaidő haladéktalan rendezése. A vasárnapi munkaszünetért év­tizedek óta küzdöttek a szervezke­dett malommunkások. A hosszú küzdelem után törvény nélkül sike­rült reábírni a malmokat arra, liosy vasárnap a malmokban is szünet legyen. Később a vasárnapi munkaszünet kiterjesztésével tör­vény lett erről ós ezt a törvényt minden malommunkás büszkén üdvözölte. éredménv az lett, hógy, például. 1941 január 5-án a a budapesti malmoknak a fele tel­jes üzemben dolgoztatta a munká­sait: amint nekünk malommunká­sok írják, olyasmit is őrölteik, amit hónapok múltán adriak majd el és amiben hiány sem volt... A mnnknkazpontosok nagy erőfeszí­téssel dolgoznak azon, hagy beférl?őzze­yek a vegyészeti üzemek munkásai közé. Különböző vegyészeti üzemekben az üzemek vezető tisztviselői azt akar­ják, hogy a munkásság Martonék Munkaközpontjába lépjen be. Martonék társasága az irodákban és egyéb helye­ken hatalmas plakátokról kínálja ma­gát. Amint a vegyészeti munkások ír­ják: en?iek az úgynevezett szervezetnek az érdekébon egyes üzemek a legszédí­tőbb agitációt tészik lehetővé és min­dent elkövetnek, hogy a munkásságot ebbe a konjunktúra-szervezetbe terel­jék. A munkásság túlnyomó tö'obsíge azonban látja és tudja, hogy mire megy a játék. Tisztában van azza 1, hogy ezekkel a NMK-kal ég hasonló szervezetékkel, ezeknek a segítségével . igyekeznek elütni a munkást még attól is, amit szórvezeti erejével harcolt ki £s amit a törvény biztosít részére. De kár minden fáradságért! Hiába igye­keznek hivatalból híveket szerezni — nem megy az még akkor sem, ha az üzemekben e szervezetecskék élére az üzem főtisztviselőit állítják. A munkás­ság tudja, hogy hol van a helye és á maga létesítette szervezetében marad. A vegyészeti üzemek munkásai egyenlő szervezkedő jogot akarnak. Es ne fe­nyegessék elbocsátással azokat a mun­kásokat, akik ellenállának a munka­központos propagandának! A munká­sok tudják — és akik eddig- még nem tudták, azok lassanként mind rájönnek arra —, hogy a munkások érdekeit csak a saját kebelükből választott társaik képviselhetik eredményesen. I^úftszervezeti élet A párttitkárság fölkéri & budapesti és környék! pártszervezeteket, hogy megbízottajkat ma, pénteken küldjék be a titkárságba füzetekért. Pintér György, a VIII. kerületi pártszervezet tagja. 100%-os járadéknéiküii hadirokkant a világháború tűzvonalában' szerzett be­tegségében • hosszú és kínos szenvedés után szerdán hajnalban a Horthy Mik­lós-kórházban 61 éves korában meghalt. A szociáldemokrata magántisztviselők szervezetének egyik legelső tagja volt, pártunknak mindvégig hűséges tagja maradt. A kommün összeomlása után önként követte feleségét az emigrációba, ahol J"2 évet töltött, ott is az osztrák pártnak hűséges tagja volt. Onnan 1932-ben tért vissza. Az utolsó eszten­dőkben népjóléti megbízott volt, a VIII. kerületi népjóléti osztály egyik legmegbecsültebb munkatársa. Lelki­ismeretes működése, a tömérdek emelet­járás nagy mértékben elősegítette ko­rai pusztulását. Csendes ember volt, aki maga sohasem lépett ki a sorból, de széles műveltségével, nagy nyelvtudá­sával és jelentékeny elméleti marxista tudásával elősegítette felesíg6 szocla. lista munkáját. Gyászolja felesége, Gárdos Mária és egyetlen, gyermeke, Pintér Marianne, rokonsága, barátai és elvtársai. Temetéséről még nem történt intézkedés. — Ü.iabb vasúti szerencsétlenség Spanyolországban. Valladolidból je­lentik: A valladolid—arizai vasút­vonalon TPerJanga de Duero és Re­bollos állomások között szerdán este összeütközött egy személv- és egy tehervonat. A szerencsétlen­sémák négy halottja és tizennégy sebesültje van. Szegedre tették át Mátyássyné bűnperét Csütörtökön Szegeden folytatták Mátyássyné bűnperének tárgyalá­sát Mátyássyné a szokásos zöld ruhájában jelent meg. azonban már nem üdvözölte nyilas üdvöz­léssel a hallgatóságot. Szabó Imré­né hódmezővásárhelyi ruhakeres­kedő vallomása szerint Mátyássy né 140 pengő értékű autóbőr ka^^iob vett. az árát nem fizette ki. Men­tus Miklós szegedi szűcsmester sze­rint Mátyássyné egy srilbun'át vett át tőle, majd pedig egy perzsabundát is szállított Má­tvássyéknak. Mind a két bunda eltűnt. A tárgyalást folytatják. Szerkesztői üzenetek Az OTI-orvosck díjazása iránt érdeklődő: Az Országos Társadalom­biztosító Intézet a szerződtetett or­vosoknak a mindenkor kirótt járu­lékbevétel 12'/ 2%-át folyósítja. Mi­után a kirótt járulékból kb. 10°Í> nem folyik be. ez a százalék a tény­legesen befolyt járuléknak kb. 13y 2%-át teszi ki. Erre az összegre minden OTI-orvos havonta elő­legül kap.ia a szerződésben meg­állapított havifizetését és amennyi­ben a negyedévi zárószámadások szerint felesleg mutatkozik, úgy a szerződtetett orvosóknak a már folyósított havifizetésen felül még folyósítanak egy vagv többhavi fizetést. Az 1940. évben az OTI or­vosai a megállapított 12 havi fizeté­sen felül még hét és egyharmad» tehát egy évre összesein 19 havi és egyharmadhavi fizetést kaptak. 1 /

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék