Népszava, 1941. február (69. évfolyam, 26–49. sz.)
1941-02-14 / 37. szám
1941 február 15. szombat" NÉPSZAVA jcel fiú díjú té NÓ-ISM U NIK A S-É L IE T A budapesti ítélőtábla döntései a társadalombiztosítás kérdéseiben A budapesti ítélőtábla az 1939— 40. év folyamán társadalombiztosítási ügyekben sok érdekes elvi jelentőségű határozatot hozott, amelyeknek megismerése az érdekeltek szempontjából fontos. Ezeket a határozatokat mosta „Munkaügyi Szemle" „Joggyakorlat" című rovataiban ismerteti. Kimondta az ítélőtábla, hogy betegségi biztosítás kötelezettsége alá tartozik az olyan egyesület is, amely altruista irányban működik. Másik határozat szerint nem zárja ki a biztosításra kötelezett munkavállalói minőségét az, hogy a javadalmazás a munkavállalótól előállított áru árának bizonyos hányadában van megszabva, vagy ha a munkavállaló az ily hányadot az eladási árból magának megtarthatja. Tejvállalat vidéki tejgyűjtői nem biztosításra kötelezett munkavállalók. Az OTI-nál és az OTBA-nál való egyidejű tagság lehetősége 1934 november 1-ével megszűnt. Az OTI-tagságot megalapozó munkaviszony tartama alatt az OTBA-tagság szünetel. Aki a könyvelői munkát egyidejűen több üzemben havi és nem órabérért végzi, az főfoglalkozási helyén biztosításra kötelezett. A háztartási bejárónő, ha elfoglaltsága napi öt órán alul van, biztosításra akkor sem kötelezett, ha fizetését havi összegben állapították meg. (Ennek a határozatnak a száma: XVIII. 6309—1940.) Ha a téglagyár az éjjel-nappal megszakítás nélkül végzendő téglaégetésre csak a férjet fogadja is föl, de ez a munkát, fél-félnapi váltással a feleségével együtt végzi, a házastársak mindegyike biztosításra kötelezett. (XIX. 4059—1939.) Aki csak az ipari képzettségében rejlő munkaértékével járul az üzemhez és azért fizetésben és jutalékban részesül, nem társtulajdonos, hanem munkavállaló akkor is, ha kifelé társnak van is föltüntetve. Az IBUSZ bizományosának pályaudvari árusítója nem biztosításra kötelezett munkavállaló. A községi mezőőr biztosításra kötelezett. . A rokkantsági, biztosítási kötelezettség kiterjed a tanoncra is, ha javadalmazása akár csak közlekedési költségmegtérítésből áll is. (XVI. 883-1940.) Baleseti biztosításra kötelezett a gazdasági kendergyár, ha nem csak az illető gazdaság részére történik a termelés, hanem továbbeladásra. Bércséplés vállalkozó benzinmotorjának a kezelője akkor sem biztosításra kötelezett, ha van is gépészi képesítése. Üzemi baleset az, amelyet a biztosított, az üzem területén és az üzemben rejlő veszélyesség folytán anélkül szenved el, hogy előidézésében szándékosság terhelné. (XIX. 8497—1940.) A munkábamenetel akkor is a munkaviszonnyal kapcsolatos, ha a munkavállaló alkalmaztatásának megszűnése után régi munkáltatójától, ahol szállása is volt, az újabb munkáltatójához megy. (XIX. 3100—1940.) A bejelentési kötelezettség tekintetében a munkáltatót nem menti az, hogy a bejelentést a pénztári külellenőr vagy tisztviselő tanácsára mellőzte. (XIX. 2174—1939.) A sérült ügyvédje az ügyfele baleseti járadékába az utóbbitól járó perköltséget előzetes kikötés esetében sem számíthatja be. (Kúria: Pk. VI. 2841—1940.) Nem minősül a sérült állapot súlyosbodásának, hanem újabb üzemi balesetnek akkor, ha a korábbi üzemi baleset folytán ügyetlen kéz ügyetlensége folytán újból megsérül. (XIX. 242—1940.) Húsz éve annak, hogy meghalt Hegedűs Ida. Olajbafestett képe ott függ, az óbusíni slurikás.Hilton könyvtárszobájának falán. Méltó helyen. Felvetődik a kérdés: miért kapott ez a szelídtekintetű, szelídmosolyú fiatal leány éppen egy harcos mozgalom egyik otthonában maradandó emléket? Az apa szervezett vasmunkás. Meghalt élete delén tüdővészben. Szobakonyhás lakásukban a szegénység és a betegség állandó hajlékot nyert. A hat gyermek közül egy fiú és három leány — velük Ida — ugyancsak tüdővészben pusztult el, egy leány meg más betegségben. Valamennyien huszadik életévük határán. A család a maga meg-megújuló tragédiáján megedződve egyre keményebben állt és harcolt azok oldalán, akik a betegséget, a szegénységet egyaránt kiküszöbölendőnek tartották. A tizenhatéves, viruló szépségű Ida már textilgyárban dolgozott. A vele dolgozók felfigyeltek rá és szószólójukká avatták. És Ida dolgozott. Velük és értük. Szervezett, oktatott, bátorított örök mosolyával, nyugodt beszédével,üde, vonzó lényével sehonnan sem hiányzott, ahol csak szükség lehetett rá. Nagy szó volt ez akkor is, a tizennégyes háború előtti időkben. Mily mozgalmas idők. Már nemcsak a magvetés évei. A szocialista gondolatok ekéjével fölszántott tömegek lelkében ezernyi remény sarjadzott, érlelődött. Népgyűlések tíz- és tízezernyi résztvevővel. Százezrek tüntető fölvonulásai. Fejlődő munkásmozgalom. Ifjúmunkások. Fölvilágosító tevékenység a pártszervezetekben, a szakszervezetekben, a betű, az értelmes beszéd, a jó példa erejével. Kiemelkedés az alkohol és a kártya fertőjéből. Az első tapogatódzások a szellemi javak megszerzése irányában, az akkori Uránia színházbeli fölolvasásokon, a társadalomtudományi előadásokon és egyebütt. Belekapcsolódás a vitákba itt is, ott is. Ida mindenütt ott volt. Sokfelé, örökfélét dolgozott, de legszívesebben a könyvekkel foglalkozott. Vasárnap délelőttönkint ott állt, pártszervezetében a könyvekkel megrakott asztala mellett és kínálta a könyveket, pártkiadványokat, röpiratokat. Talán ilyenkor volt a legboldogabb. Itt is érvényesült higgadt, türelmes, magyarázó készsége. És betegsége elhatalmasodásával talán éppen az volt számára a legfájdalmasabb, hogy fogyó tüdejével, gyengülő hangjával már nem beszélhet olvasmányairól, hogy vértelen, fáradt kezéből kihullik a könyv... A háború végefelé már nagyon beteg volt Mégis mégegyszer talpraállt. Állta az új jövevények türelmetlenségét, rohamát... Intett, figyelmeztetett Ekkor már csak néhány hónapja volt hátra. S a fiatal leány hosszú, kínos betegség után elpihent. Amíg élt, harcolt, dolgrozott sokak boldogulásáért és most mindnyájunk szíve, a mozgalom őrzi emlékét. Kopta Károlyné — Nem azonos. Berényi István elvtársunk annak közlését kéri, hogy nem azonos a Népszava február 2-i számában megjelent „Ismertetés" című cikkben említett hasonló nevű debreceni „előadóval". — Szeged uceát nevez el Juhász Gyuláról. Szeged törvényhatósági kisgyűlése most tárgyalta azt az indítványt, hogy nevezzenek el uccát Juhász Gyuláról. A kisgyűlés külön bizottság elé utalta ezt az indítványt és ez a bizottság tesz majd a törvényhatósági közgyűlésnek javaslatot. — Fagyhalál. Szatmárnémetiből érkező jelentés közli, hogy özvegy Lugosi Péterné 74 éves érendrédi asszony a szomszéd községből hazafelé menet útközben elaludt, mire rátaláltak, megfagyott. Textilanyagismereti előadások lesznek a Textilipari Munkások Szövetségének kézikötő szakosztályában minden szerdán este 7 órakor. A" szövetség fölhívjaa szakma más ágaiban dolgozó textilmunkásokat is, hogy ezeken az előadásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Pártszervezeti élet A kolozsvári pártszervezet összejöveteleit és hivatalos óráit minden hétfőn, kedden és pénteken este 7-9 óráig tartja Deák Ferenc utca 14. I. emeleten. Segélykiáltás egy franciaországi internálótáborból A Népszava január 16-i számában közölt cikket, amely a franciaországi fogolytáborokban sínylődő menekültekkel foglalkozik, nagy örömmel olvastuk. Jóleső érzéssel töltött el bennünket, hogy nyomorúságos helyzetünkben valaki mellénk áll és szóváteszi azt az elrettentő embertelenséget, amelyet rajtunk elkövetnek. A Népszava bátor kiállása ügyünk mellett, felbátorít bennünket arra, hogy helyzetünk nyomorúságos voltának ismételt feltárásával a magyar társadalomhoz forduljunk elesettségünkben. Azok között a menekültek között, akik 1939 februárjában Katalónia eleste után francia földre menekültek, mi, magyarok is ott voltunk és azóta a legrosszabb életfeltételek mellett internálótáborban sínylődünk. Helyzetünk, tekintettel Franciaország jelenlegi állapotára, állandóan rosszabbodik. Napi kenyéradagunk 25—30 deka, a reggeli üres feketekávé, az ebéd és a vacsora egy-egy félliter meleg víz, amit levesnek hívnak. A táplálkozás hiányát súlyosabbá teszi az a körülmény, hogy a tisztálkodásra sincs lehetőségünk. Szappanból havonta 8—10 dekagrammot kapunk, ami mosakodásra sem elég, ruhaneműink tisztítását ennélfogva csak4 legfogyatékosabban végezhetjük el. Különben a ruháink rendbentartásával nincs túlságosan sok dolgunk, tekintve, hogy a ruhafélékből teljesen kifogytunk, ma is azokban a ruhadarabokban járunk, amelyekben két évvel ezelőtt a visszavonuló hadsereggel átléptük a francia határt. A tisztálkodási lehetőségek hiányát, tekintve, majdnem kedvezőnek mondható ez a körülmény, de ha a hideg, téli hónapokra gondolunk, csontig és velőig hasító borzongás fut végig rajtunk. A ruha hiányát súlyosbítja az a körülmény is, hogy fűtőanyagot nem kapunk s az egész telet hideg, fából és pléhből rosszul összetákolt barakokban vacogjuk keresztül. Hogy életünket mégis elviselhetőbbé tegyük, a kölcsönös segítés eszközéhez folyamodtunk. Közös erővel, nagy áldozatokkal műhelyt rendeztünk be, ahol magyar és spanyol motívumokkal díszített kazettákat és öngyújtókat készítünk. A tárgyak eladásából befolyó összeget élelmezésünk feljavítására fordítjuk. A napi munka mellett szellemi fejlődésünkről sem feledkezünk meg. Nyelv- és egyéb tanfolyamokat szerveztünk, mert az a célunk, hogy mielőbb hazatérve, a magyar társadalomnak hasznos és építő tagjai lehessünk. 7. oldal SZILÁGYI REISEMANN nagysikerű operettje filmen! Rendezte: BÁNKY VIKTOR MA PREMIER! CÍMY PÉTRUMOSA IS Kétévi raboskodásunk ideje alatt a múlt év novemberében felcsillant előttünk a szabadulás lehetősége. Felkeresett bennünket a magyar követség egyik megbízottja és megígérte, hogy lépéseket tesz hazatérésünk érdekében. Közbenjárására hét internáltat a Marseille közelében levő Les Milles-i táborba vittek, ahonnan a formalitások elintézése után hazaszállítják őket. LEGÚJABB GAZDASÁGI HÍREK A hivatalos lap vasárnapi, február 16-i számában rendelet jelenik meg, amely elrendeli a gépjárművek gumiabroncsainak bejelentését. A bejelentést február 24-ig kell megtenni az e célra készített nyomtatványokon. A magyar és az orosz postaigazgatóságok megbízottjai között Moszkvában folytatott tárgyalások alapján Budapest és Lvov között közvetlen távíróvonal, Budapest és Moszkva között pedig közvetlen távbeszélő áramkör létesült. A táviratok szódíja 38,5 aranycentime. A napokban várják Belgrádba a Nickl Alfréd meghatalmazott miniszter vezetésével kiküldött magyar gazdasági bizottságot, amely a meghatalmazott jugoszláv képviselőkkel megvitatja a magyar-jugoszláv kereskedelmi megállapodásnak a jelenlegi körülményekhez való alkalmazkodása kérdését, különös tekintettel a Magyarországhoz visszacsatolt új területek szükségleteire. — Nyelveket tanulnak a szovjettisztek. Moszkvából jelentik: Timosenko tábornagy, hadügyi népbiztos elrendelte, hogy minden orosz tiszt köteles legalább egy külföldi nyelvet megtanulni. libkidiüink a főváros világhírű gyógyforrásokkal táplált fürdőiben: Szent Gellért-fürdő Széchenyi-fürdő Szent Imre-fürdő Rudas-fürdő nép-, gőz-, kád-, termál-, iszapgyógyfürdőiben és uszodáiban Kedvezményes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztáraink* és Conti ucca 4. Tel.: 130-330. 31. 32 nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293