Népszava, 1941. február (69. évfolyam, 26–49. sz.)
1941-02-28 / 49. szám
4. oldal A természetes „Ferenc József keserűvíz régóta kitűnően bevált háziszer meg rögzött székrekedésnél és annak mindenféle káros következményeinél; biztos enyhe és gyorsan ható hashajtó, amely számos betegségnél az emésztést javítja és az étvágyat fokozza. Kérdezze meg orvosát! (X) nehéz időkben, amelyeket átélünk, bizonyos, hogy a Magyarország és Jugoszlávia közötti ilyen kapcsolatok különleges érdekkel bírnak. E kapcsolatok által ennek a területrésznek az összhang és a megszilárdulás egy ténylegesen fontos elemét, adjuk meg s ezáltal a béke ügyét segítjük elő, teljes egyetértésben népeink amaz elszánt törekvéseivel, hogy elkerülik a háborús bonyodalmak pusztításait és káros következményeit. K örömmel mondhatom, hogy kormányaink erőfeszítései nemzeteink tömegeire támaszkodnak. Világosan kitűnik ez abból az egyhangúan lelkes fogadtatásból, amellyel a magyar-jugoszláv barátsági szerződést mindkét részről üdvözölték. Minket Jugoszláviában különös megelégedéssel töltött el az az egyhangúság, amellyel a magyar törvényhozás ezt a szerződést elfogadta és különösen nagyra értékeljük azokat a barátsági megnyilatkozásokat, amelyek országunk iránt ez alkalommal a magyar törvényhozás két házában kifejezésre jutottak. Mindezek a körülmények arról tanúskodnak, hogy szívélyes viszonyunk ma biztos és mélyrenyúló alapokon nyugszik s hogy ennek a viszonynak igen fontos jelentősége van külpolitikánk általános törekvéseiben. Bárcsak békés erőfeszítéseink, a nagy szomszédainkkal, Németországgal és Olaszországgal való együttművödésben meghoznák a maguk gyümölcseit Magyarország és Jugoszlávia, valamint Európa egész eme részének javára. Ezekkel a kívánságokkal emelem poharamat Horthy kormányzó úr őfőméltóságának, a szomszédos és baráti ország, kitűnő és nagy államfőjének egészségére, Magyarország és lovagi s népe nagyságára és felvirágzására, valamint a magyar külügyminiszter úr őnagyméltóságának és kedves nememexcellenciájának személyes boldogságára. A vacsora után fogadás volt, amelyen a magyar politikai és társadalmi élet több vezető személyisége jelent meg. Jugoszláv-magyei sajtóbarátkozás Cincár-Markovics külügyminiszter látogatása alkalmából Budapestre jött jugoszláv újságírók Miloszavjovica elnök vezetésével csütörtökön délben látogatást tettek a sajtókamarában. Itt Kolosváry-Borcsa Mihály, a kamara elnöke és Gáspár Jenő főtitkár fogadta a vendégeket. Kolosváry-Borcsa meleg szavakkal üdvözölte a jugoszláv újságírókat és a magyar sajtó baráti érzelmeinek kifejezéséül egy viszontagságos sorsú szobrot adott át a jugoszláv vendégeknek. A szobrot a világháború kezdetén idegen katonák hurcolták el Belgrádból és a műtárgy egy negyedszázadig bolyongott, amíg a sajtókamara egy műgyűjtőtől megszerezte. A szobor Zmaj Jovanovicsot ábrázolja, aki nemcsak a jugoszláv, hanem a magyar irodalom büszkesége is, mert Arany, Petőfi és Madách munkáit fordította szerbre és élete jelentős részét Magyarországon töltötte. A Szobor visszatérése két bizonyságot hirdet: hogy a jugoszláv-magyar barátság a két nemzet lelkében gyökeredző valóság és hogy ezt az örök barátságot elsősorban az újságíróknak kell szolgálniuk. Miloszavjevics elnök válaszolt az üdvözlésre. Rámutatott arra, hogy a két újságírói látogtatás rendkívül meleg baráti kapcsolatot alakított ki a két ország sajtója között és a most kapott szobor értékes szimbóluma lesz a magyar és jugoszláv újságírók jövő együttműködésének. Jovanovics nagyban hozzájárult a két nép kölcsönös megismeréseihez és a magyar és jugoszláv újságírók egyöntetűen kívánják most ezt a célt szolgálni. Este a Sajtókamara a Hungáriaszállóban vacsorát adott a jugoszláv újságírók tiszteletére. A vacsorán Tóth László főszerkesztő mondott pohárköszöntőt, amelyre Jakobljevics Ilja válaszolt. A külföld véleménye (Belgrád, február 27.) A jugoszláv sajtó rendkívül bő terjedelemmel és vezető helyen foglalkozik Cincar-Markovics budapesti tartózkodásával. „Politika" tudósítását három eredeti fénykép tarkítja. Idézi a magyar lapok cikkeit is a lap. Ugyancsak vezető helyen foglalkozik a külügyminiszteri látogatással a „Vreme" és főleg azt emeli ki, hogy a kormányzó kihallgatáson fogadta a jugoszláv külügyminisztert. Hosszú cikkben számol be a lap a fogadtatás külsőségeiről is. A „Pravda" vezércikkben foglalkozik azzal az ünnepléssel amellyel a budapesti közönség Cincár-Markovicsot fogadta. A lap megállapítja, hogy a lelkesedés első oka a magyar nép békeszeretete, amelyet a jugoszláv nép lelkében is meg lehet találni. Hasonló hangnemben írnak a horvát, a szlovén és a magyar kisebbségi lapok is. (Berlin, február 27.) Berlini politikai körökben nagy érdeklődéssel kísérik Cincar-Markovics budapesti látogatását. A német külügyminisztérium szerint a német elrendezésnek az a célja, hogy szilárd és bizalmas viszonyt teremtsenek és ezért örömmel üdvözölnek minden olyan tevékenységet, amely ezt a célt szolgálja. A német sajtó ugyancsak részletesen beszámol Cincár-Markovics budapesti látogatásáról. (Róma, február 27.) Cincár-Markovics budapesti látogatásáról valamennyi olasz lap közli a Stefani-iroda jelentését. SZÓT KEREK! A kispesti szegénybetegek gyógyszerellátása Tisztelt szerkesztő elvtárs! Kispest polgármestere néhány héttel ezelőtt rendeletet adott ki, amely szerint kilenc patikánk közül csak négy adhatja ki a szegénybetegeknek írt gyógyszereket, a többi nem, mert a tulajdonosuk zsidó. Valóságban, igaz, a zsidó patikusok is kiszolgáltatják a rendelt gyógyszert, de ezt csak a saját veszélyükre teszik, mert ha fellebbezésük nem jár sikerrel, nem kapják meg a várostól a pénzüket így az a helyzet következett be, hogy például a február 1-től 10-ig terjedő időben, amikor két zsidó patikus volt inspekciós, a szegénybetegek — felekezetre tekintet nélkül — este héttől reggel nyolcig nem kaphattak gyógyszert, hacsak a zsidó patikus nem vállalta az anyagi kockázatot. Ugyanezen okból a város egyik végén lakó betegnek vagy háromkilométeres utat kell megtennie egy kedvezményes patikáig és közben két-három zsidó patika mellett is elmegy. Meg kell jegyeznem, hogy tudomásom szerint hasonló rendelkezést hoztak Újpesten is, de erélyes föllépésre néhány nap múlva visszavonták, ez azt mutatja, hogy az eljárás nincs összhangban a törvénnyel, Barátsággal: Aláírás NÉPSZAVA 1941. február 22. szorosa. A MUNKÁSSÁG LAPJA A NÉPSZAVA illít aLILZ&t ttadaL&wi &ILCLY tudni. Nyírő Józsefet minősítették rendes tagokká s ezzel a társaság ötvenes taglétszáma betelt. A társaság ezenkívül kültagjává választotta Antonio de Maraossovich olasz írót, aki Petőfiről írt legutóbb könyvet. (•) Kétkarátos mesterséges gyémánt. Mesterséges gyémántot eddig is elő tudtak állítani az úgynevezett Morstan-féle villamos kemencében, de az eljárás nem tudott gyakorlati jelentőségre jutni, mert szilánknagyságnál nagyobb gyémántot nem sikerült előállítani. D. H. Ashley, amerikai fizikus most kétkarátos gyémántot állított elő különleges építésű kemencéjében. Az ilymódon nyert gyémánt keménységben és tüzében miben sem különbözik a természetes kő tulajdonságaitól, csupán magas előállítási költségei állnak útjában jövedelmező gyártásúnak. (*) A Képzőművészeti Társulat Jubiláris kiállítása. A Műcsarnokban a kormányzó jelenlétében megnyílt a Képzőművészeti Társulat jubiláris kiállítása, melyen a visszacsatolt országrészek számos művésze is részt vett. A kiállítás méltatására visszatérünk. (*) Neoinzulin a cukorba, új gyógyszere. Sir Frederic Bantingnak, a cukorbajkezelés felfedezőjének, illetve az inzulin feltalálójának halálhírével szinte egyidejűleg érkezik San Franciscoból az a hír, hogy két amerikai, orvos, N. Th. Johnson és D. R. Richards a cukorbaj kezelésére új, az inzulinnál jóval nagyobb hatású gyógyszert állított elő. A klinikai kísérletek eredménye minden várakozást felülmúl. Az új gyógyszer, noha vegyileg merőben más összetételű, mint az inzulin és adagolási eljárása is lényegesen különbözik a tragikus véget ért Banting professzor gyógyszerétől, neoinzulín néven kerül rövidesen forgalomba. (•) Az Országgyűlési Múzeum március 1-én, szombaton újból megnyílik. Látogatási idő naponta délelőtt 10—13 óráig. Bejárat az Országháza XVI. sz. kapuján, szemben a Tisza-szoborral. Belépés díjtalan. (*) Meghalt Lux Elek. Lux Elek szobrászművész, az Iparművészeti iskola tanára, hosszas szenvedés után, 57 éves korában meghalt. Lux Elek a határokon túl is jól ismert és megbecsült alakja volt a magyar művészi életnek. Finoman kidolgozott portréi, különösen pedig kecses mozgású kisebb aktjai révén, sok sikert aratott hazai és külföldi kiállításokon s művei széles körökben váltak népszerűekké. Lux Elek, mint művészpedagógus is igen értékes munkát végzett. Temetése iránt még nem történt intézkedés. (*) Babits Mihály székfoglalója a Tudomnyos Akadémián A Tudományos Akadémia X. osztálya március 3-án, hétfőn délután 5 órakor ülést tart, amelyen Babits Mihály székfoglaló előadásit Rédey Tivadar olvassa föl. A költő Sophokles „Oedipus Kolonosban" című tragédiáját fordította le s ebből mutat be részletet székfoglalóul. (*) A Kisfaludy Társaság ülése. A Kisfaludy Társaság március 5-én, szerdán déli után 5 órakor a Tudományos Akadémián tartja rendes havi ülését, amelyen Kornis Gyula ,,Dante és Baffael" címmel olvas föl tanulmányt, Csengeri János Martialis epigrammáiból mutat be fordításokat, Hankiss János „Liszt Ferenc, mint romantikus író« című tanulmányát olvassa föl .•) Délszláv matiné. A Magyar Goethe Társaság és a La Fontaine Társaság március 9-én, vasárnap délelőtt XI órakor a Zeneművészeti Főiskola kamaratermében délszláv matinét rendez. Lukács György elnöki megnyitót mond, R. Kulcsár Ama régi délszláv költőktől szaval verseket, Ferdinándy Mihály „Magyarok és délszlávok" címmel olvas föl, Entz Judit újabb délszláv költők műveit szavalja, Sorody Pál horvát költői verseiből mutat be néhányat, K. Bárány Sziszi délszláv szerzői műveiből hegedül, Fabina Csemilé-Bonkovszka énekel. (*) A zágrábi Zvojiimir kórus hangversenye. március 2-án, vasárnap este 8 órakor a zágrábi Zvonimir férfikórus vendégszerepel a Vigadó nagytermében. A hangverseny műssorán a legkiválóbb régi és új horvát zenei szerzők művei szerepelnek. Vezsnyel: Komarevszki Borisz karnagy. — Munkást gázolt az autó. Csütörtökön este az Üllői út és a Kisfaludy utca sarkán egy autó elütötte Kara Gábor 24 éves gyárimunkást. A mentők súlyos állapotban az István-kórházba szállították. A mai olasz zene második bemutató estjén kizárólag zongoraművek töltötték be a műsort. Ottoino Respighi ősrégi eredetű, tiszta és nyugodt hangulatú gregorinn dallamokat szinte fülledt érzékiséggel dolgozott föl „Három előjáték"-ában. Lodovico Rocca — az „Ivnor hegye" szerzője — három kissé bizarr sírfelirattal szerepelt. Francesco Malipiero rövidke darabjai Debussy hatását éreztetik ugyan, de kifejezésre juttatják szerzőjük rokonszenves, komoly művészegyéniségét is. Ildebrando Pizetti kissé jelentéktelen „Tánc"-án kívül még Goffredo Petrassi „Toccata"-ja és Alfredo Casella háromtételes nagy szerzeménye: „Szimfónia— Arieso—Toccata" szólalt meg az egy zongorára írott művek sorában. Közülük Petrassi újdonsága emelkedett ki merész és egyúttal meggyőző hangjával, rapszódikus és mindamellett szigorúan következetes fölépítésével. Casella műve remekül szól és amellett tanúskodik, hogy szerzője maga is elsőrangú pianista. Ő egyébként szintén föllépett és Böszörményi Nagy Bélával együtt eljátszotta Riccardo Nielsen „Zene két zongorára" című háromtételes szerzeményét, amelyben számos érdekes és nagyvonalú részlet kötötte le figyelmünket... Böszörményi Nagy Béla, valamennyi egy zongorás mű előadója ezen a hangversenyen személyes nagy sikert aratott, amely Petrassi „Toccata"jának egyenesen mintaszerű értelmezésével érte el tetőpontját... Válságba jutott a szolnoki Művésztelep A magyar képzőművészet egyik fontos intézménye, a szolnoki Művésztelep súlyos anyagi válsággal küzd. A telepet a Szolnoki Művészeti Egyesület tartja fenn, amelynek elnöke Urbán Gáspár főispán. Az egyesület már évek óta nehezen tudja betölteni hivatását az anyagi eszközök hiánya miatt és csak a kultuszminiszteri segélyeknek köszönhető, hogy eddig tovább tudta folytatni munkáját. Az egyesület egyik legfőbb bevétele, amiből a telepet fenntartották, a tagdíjak voltak. Jelenleg csak 110 tagja van az egyesületnek. A Szolnoki Művészeti Egyesület most a város és megye lakosságához fordult azzal a kéréssel, hogy lépjenek be tagokul és ezzel mentsék meg a szolnoki Művésztelepet, ahol olyan sok nagy képzőművészeti alkotás született meg. (*) Növendékhangverseny. A Zeneművészeti Főiskola tizedik hangversenyének magyar műsorán Dohnányi, Kodály és Barók művei szerepeltek. Guttmann Artúr (hegedű) és ifjabb Váczi Károly (zongora) Dohnányi Ernő szonátáját játszotta el ízléses és gondos kidolgozásban. Lőrincz Zsuzsanna két Kodálydalt énekelt el ugyancsak felkészülten és tehetségesen. Weinberg Ákos (I. hegedű), Hoffmann Marianne (II. hegedű), Bokor István (brácsa) és Banda Ede (gordonka) végül Bartók Béla 1. vonósnégyesét adta elő a szólamok tiszta és világos megmintázásával. Olyan növendék-teljesítmény volt ez, amely kitűzött feladata és e feladat megoldása révén egyaránt meleg dicséretet érdemelt. J. S. (?) Hanák Árpád meghalt. Szerdán éjjel, súlyos betegség után, elhunyt Hanák Árpád, az ismert nevű zongoraművész és pedagógus. Sokáig volt a Fodorféle zeneiskola zongoratanára, ahol az intézet legjobb tanerőihez tartozott. Az utóbbi években többnyire külföldön tartózkodott, nevezetesen Amerikában, ahol hosszabb hangversenyúton is volt. Ötvenkétéves korában halt meg Hanák Árpád. Pénteken délután három órakor temetik a rákoskeresztúri temetőben. (•) A Petőfi Társaság csütörtökön délután tartotta tagválasztó közgyűlését. A társaság tiszteleti tagokká választotta Ravasz László református püspököt, Végváry-Reményik Sándor erdélyi költőt és Voinovich Gézát, a Tudományos Akadémia főtitkárát. Új tagokat a társaság nem választott, csupán az eddigi hat erdélyi levelezőtagot: Gyaluy Farkast, Gyallay Domokost, György Lajost, P. Jánossy Bélát, Kristóf Györgyöt és