Népszava, 1941. március (69. évfolyam, 50–73. sz.)
1941-03-05 / 53. szám
1941 március 5. szerda mm NÉPSZAVA Marok66 99 1Az ököl mindig jelentékeny szerepet játszott a nyilas eszme terjesztése, főleg pedig védelme terén, amint azt olyan lebilincselő módon bizonyították az eszmevédők is. Lehet, hogy éppen az eszmevédelem körül szerzett tapasztalatok indították arra a felismerésre hazai zöldjeinket, hogy a kezet azért nem muszáj mindig ökölbeszorítani, hanem az ujjakat ki is lehet nyújtani és mingyárt — marok lesz belőle. Ez a tartás — főleg gazdasági tevékenységnél — rendszerint több eredménnyel jár,mint az ökölbeszorítás, amint azt jónéhány nyilas „vezetőtestvér" példája, is bizonyítja. Az egyiknek rövid idő alatt egy gellérthegyi villát sikerült öszszemarkolnia, a másiknak egy fókavadászatot, a norvég partok mentén, a harmadiknak..., de ne folytassuk a sort, mert túl hosszúra nyúlnék. Úgy látszik, nemcsak az evésre jellemző, hogy közben jön meg az étvágy, hanem hasonló jellegzetessége van a markolásnak is. Amint ugyanis most a délutáni zöldségből értesülünk, a nyilasok elhatározták, hogy intéményesítik a markolás rendszerét. Felszólítják a „testvéreket", hogy gazdasági téren is fogjanak össze a Marok-szervezetben. Amit ugyan nem közölnek, de ami az eddigi tapasztalatok után mindenki számára nyilvánvaló az, hogy a Marokból az egyszerű „tagtestvéreké" lesz az összefogás és a „vezetőtestvéreké" a markolás. Úgy látszik, már túl sokat akarnak markolni. Pedig van erre vonatkozólag egy figyelmeztető közmondás. De igazán ki várhatná tőlük, hogy a magyar nép ajkán, a magyar nép gondolatvilágából termett mondásokat ismerjék. Matolcsy Andor írót félévre ítélték A büntetőtörvényszak ötös tanácsa Héthelyi elnök vezetésével kedden tárgyalta Matolcsy Andor író ügyét, akit az ügyészség engedetlenségre való felhívás és nemzetgyalázás vétsége címén ültetett a vádlottak padjára. A vádirat szerint Pilisben múlt év május 13-án, amikor Matolcsy Tamás nyilasképviselő engedély nélküli gyűlését is, hatóság feloszlatta, a gyűlésen résztvevő Matolcsy Andor felszólította a gyűlés résztvevőit, hogy ne engedelmeskedjenek. Amikor később a csendőrök a nyilas Matolcsy Tamás kastélyában megjelentek, Matolcsy Andor súlyos becsmérlő kifejezéseket használt a magyar nemzettel szemben. A tárgyaláson Matolcsy Andor ártatlanságát hangoztatta és tagadta, hogy elkövette volna a vádbeli cselekményt. A bizonyítási eljárás után Buzázsy ügyész vádbeszédében súlyos büntetést kért. A bíróság Matolcsy Andor írót a vádbeli cselekményért 6 hónapi fogházra ítélte. Az ítélet nem jogerős. A ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA kamaratermében március 8-án, szombaton este 3/48 órakor a fiatalok operaegyüttesének szereplésével. Dalmű 2 felvonásban Kedvezményes jegyek feapSlatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35. Tel: 222-293 és Contincca 4. Tel.: 130-330. 31. 32 A BUDAPESTI NÉPSZÁMLÁLÁS LEGFŐBB TANULSÁGA: foltozni kell a lakásépítkezést! A január 31-én megtartott népszámlálás előzetes eredményeit a főváros statisztikai hivatala elkészítette és dr Illyefalvi J. Lajos igazgató a nyilvánosság elé bocsátotta. A népszámlálásra vonatkozó adatokat általában a központi statisztikai hivatal jogosult nyilvánosságra hozni és ez meg is történik majd, amint az adatok felülvizsgálását befejezték. Az idevonatkozó törvényes rendelkezések értelmében azonban a fővárosra vonatkozó adatokat a főváros statisztikai hivatala dolgozta fel és ellenőrizte, ezért voltak máris közrebocsáthatók a Budapestre vonatkozó adatok. Az új népszámlálás Budapest lélekszámát 1.162.822 főben állapította meg. Ez az adat csak kismértékben módosulhat és máris a főváros rendkívüli gyarapodásáról ad számot. Amin az 1035. évi népszámlálás 1,060 431 lelket talált a fővárosban, az alig több mint egy év után lefolytatott új számlálás 46.945 főnyi (4,21 százalékos) szaporulatot mutat. Az utóbbi, öt esztendő folyamán pedig több mint 100.000 emberrel emelkedett a főváros lélekszáma, tehát csaknem 10 százalékkal. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó öt évben Budapesten a születések száma mindössze 2570-nel haladta meg a halálozások számát, a 102.391 főnyi emelkedés, e csekély hányad levonásával, mind beköltözésből ered. Ennek a bevándorlásnak nyilván mélyreható társadalmi és gazdasági indítóokai vannak. Részben konjunkturális okai is a gyáripar erőteljesebb foglalkoztatottsága következtében, főként pedig egyrészt az ipar és kereskedelem, másrészt a földművelés munkát adó képességének nagyfokú különbsége miatt. Hasonló jelenséggel állottunk szemben a világháború során is, amikor az összeomlást követően részben ismét a vidékre tódult vissza ez a törvés. Az ország gazdaságpolitikájától függ, hogy az ipar és kereskedelem továbbra is tartósan tud-e kenyeret adni a vidék „menekültjei"-nek. . Budapest további fejlődésének mindenesetre biztosítéka az, hogy immár egy 14 milliós ország középpontja, amely árukkal és szellemi javakkal látja el a megnagyobbodott országot. Rendelkezésre állnak a létekszámváltozások a főváros egyes kerületei szerint is. A budai oldal 12.40%-kal, a pesti oldal 8.81%-kal szaporodott 1935 és 1941 között. Az abszolút szaporodás Budán ,30.879, esten 71.512 lélek. Különösen kiugró kerületek: a XI. kerület 21.25%-kal, a XII. kerület 14.62%-kal, az V. kerület 12.11 %-kal, a X. kerület 19.54%-kal, a XIV. kerület 16.37%-kal gyarapodott. A nemek aránya a következőkép alakult: A legutóbbi népszámlálás Budapesten 541.839 férfit és 620.983 nőt talált. A „nő többlet" ma is jelentékeny, megközelíti a 80.000 főt. Minden esetre enyhülés mutatkozik a világháború által előidézett nagy nőtöbblethez viszonyítva. Az utóbbi 10 év folyamán az arány eképp alakult: 1000 férfire jutott 1930-ban 1190 nő, 1941-ben 1146 nő. Az adatok tehát valóban lassú enyhülést jelentenek. Az új népszámlálás eredményei fölötte komolyan figyelmeztetnek az ország és a főváros építkezési politikája tekintetében. Kétségtelen, hogy az utóbbi évek építkezései nem tartottak lépést azzal a nagy népességi beáramlással, amely Budapestre irányult. Az 1936—1938 években 4000 és 6000 között ingadozott a lakások tiszta szaporulata, ami éppen hogy megfelelhetett az akkori átlagos 14.000 főnyi bevándorlási többletnek. Az 1939. évben azonban az új építkezések és lebontások különbözete mindössze 1928 lakás volt. S ha 1940-ben az új lakások száma 3876-ra emelkedett is, ez még mindig igen messze van attól, hogy a beköltözött tízezreknek otthont biztosítson. Ez a magyarázata a már katasztrofális méreteket öltő lakáshiánynak, az albérleti szobák iránti nagykeresletnek és az ezzel együtt járó szociális és kulturális veszedelmeknek. A népszámlálás eredménye kiáltóan követeli minden tényező összefogását a lakás-, főleg a kislakásépítkezés érdekében. Veslrga miniszter nyilatkozata a tégla@Határró! Varga József iparügyi miniszter elnöklésével az iparügyi minisztériumban értekezlet volt, amely az országban folyamatban lévő, illetve még meginduló építkezésekhez szükséges téglamennyiség biztosításának kérdésével foglalkozott Az értekezlet, amelyen az iparügyi minisztérium szakközegei vettek részt, elsősorban azt a szükségletet vette számba, amelyet az árvízsújtotta területeken elkerülhetetlen újjáépítések támasztanak. Amint emlékezetes, az iparügyi miniszter már február 14-én felhatalmazta a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy az imént említett építkezések céljára a törvényhatóságok területén bárhol található téglakészleteket lefoglalhassák. A mostani értekezlet eredményeként a miniszter elrendelte, hogy sürgősen állapítsák meg egyfelől az árvízsújtotta vidékek, másfelől az egész ország előrelátható téglaszükségletének mennyiségét, mert ezeknek az adatoknak ismeretében lehetővé válik a téglagyártás menetének mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben való irányítása. Amint a miniszter az értekezleten kijelentette, a kormányzat feltétlenül és idejében biztosítja az ország téglaszükségletét. Gondoskodás történik arról, hogy mihelyt az időjárás megengedi, az ország valamennyi téglagyára teljes kapacitással végezze termelését. A miniszter már rendelkezett arról, hogy azok a téglagyárak, amelyeknek kiégetetlen téglájuk van, haladéktalanul hozzájussanak a szükséges mennyiségű szénhez. A szénszállítás rendjében elsőséget élveznek azok a téglagyárak, amelyek az árvíz sújtotta területek újjáépítésére dolgoznak. Az elkészülő téglamenynyiségek célszerű elosztását közigazgatási úton az Építőipari Anyaggazdálkodás Szakbizottsága végzi. Az értekezlet elhatározta, hogy szorgalmazni fogják az illetékes hatóságok a betonblokkal való alapozást és építkezést- 3. oldal A legsürgősebb reform Nemrég levelek jelentek meg a Népszavában, amelyekben az ország különböző vidékein élő elvtársak hű képet adtak arról: milyen körülmények között él 1941 telén a vidék agrárlakossága. Foglalkoztak ezek a levelek a mezőgazdasági bérmegállapító bizottságok iránybéreinek megállapításáva],, a földmunkásság kereseti, ruházati" és lakásviszonyaival. Ha figyelmesen olvastuk ezeket a vallomásszerű írásokat, megállapíthattuk, hogy egy és ugyanazon bajban sínylődik az ország különböző vidékein élő földmunkásság. A bajok szemlélésekor természetszerűen vetődik fel a kérdés: mi a földmunkásság nyomorúságának alapvető oka? Az uralkodó és a középosztálybeli rétegek a baj okait a különféle részletkérdésekben látják és így is próbálják orvosolni. Mi, szocialisták azonban tudjuk, hogy minden bajunknak egyetlen mély forrása van és ez a földbirtok rendezetlensége. A túltengő feudális nagybirtok és az azon folytatott külterjes gazdálkodás teljesen megfosztja az agrárproletariátusta megélhetés lehetőségeitől. A nagybirtokok közé ékelt földmunkástömegek évente alig dolgoznak (aratással, csépléssel,ukoricatöréssel) 10—12 hetet, amikor napibérük meghaladja a létfenntartásukhoz szükséges minimális összeget. Az év többi részében a kereseti lehetéseik csaknem a nullával egyenlők. A földmunkás az év nagy részeiben parlagon heverteti munkafi,®3,®*? pedig uzsoramunkával tölti idegét. Nem akarunk hosszú fejtegetésekbe bocsátkozni, csak megállapítjuk, hogy a bajok megszüntetésének egyedüli lehetősége a gyökeres földreform. Ennek a szükségességét ma már minden józanul gondolkodó, tárgyilagos ember elismeri, de a nagybirtokososztály és a velük kapcsolatban álló politikusok még mindig változatlanul a földreform ellen beszélnek. Kétségtelen, hogy az Európában folyó nagy politikai és gazdasági átalakulás Magyarországon is érezteti majd a hatását. A most dúló események bizonyos mértékben irányt szabnak az ország gazdasági fejlődésének is. A földmunkásság jogos történelmi igényeinek ki nem elégítése súlyos bűn volna az ország jövője szempontjából s valóban fölveti a nemzet megmaradásának — a miniszterelnök által hangoztatott — kérdését Ha a földreform keresztülvitele, mint ahogy egyesek hirdetik, pénzügyileg kivihetetlen, akkor a nagybirtokok egy részét ki kell sajátítani élő és holt fölszerelésével együtt, úgy, hogy a föld birtokbavétele után a rajta kitermelt javakból hosszúlejáratú kölcsönképpen törlesszék le a kártalanítás költségeit. A parasztság földhözjuttatása után szövetkezeti rendszereket épít s azon keresztül folytatja a termelést. Csak a rövidlátó nagybirtokosok mondhatják azt, hogy az ország nemzetgazdasági szempontból megsínyli a nagybirtokok felszámolását. Az ország és annak népe, különö sen pedig az agrárproletariátus érdekében erkölcsi felelősségünk tudatában napirenden kell tartanunk ezt a sürgős problémát mindaddig, amíg meg nem valósul. Jöjjön a ma legsürgősebb reformja: a földreform! Eiler András (Mezőberény)