Népszava, 1941. április (69. évfolyam, 74–97. sz.)
1941-04-01 / 74. szám
3. oldal A vidéki Népszava-gárdák Megalakult már a Népszava-gárda az ország legkülönbözőbb vidékein is. Megemlékeztünk már a kolozsvári gárda megalakulásáról, azóta Békéscsabán, Debrecenben, Győrött, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Miskolcon, Orosházán, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen alakultak meg Népszava-gárdák. Hasonlóan a budapesti gárdákhoz, a vidékiek is lobogó lelkesedéssel végzik igazán fáradságos munkájukat. Lelkes levelekben jelentik be a vidéki gárdák megalakulását és ígéretet tesznek arra, hogy semmiben sem fognak a példamutató budapesti Népszava-gárdisták mögött maradni. NÉPSZAVA 1941 áprilisa, Kedd Győzött a szocialista öntudat! Aki rendszeresen részt vett tömetőagitációkban, az már tudja, mennyi minden gátolja, zavarja, hátráltatja az ilyen aszitáció előrehaladását, terjedéseit és állandósulását. Télen hideg van, az agitátorok, ha órákig kénytelenek járkálni, meggémberednek a hidegtől, a szegényember, a munkásember sem nyit szívesen ajtót, nehogy a féltve őrzött kis meleg kisurranjon az ajtónyitogatáskor. A korai tavaszon sokat esik az eső, egy-egy esős vasárnapon a csuronvizes akitátor, ha a frissen felsúrolt padlóra lép, valóságos szívfájdalmat okoz a háziasszonynak. Arról is lehetne beszélni, hogy például, amikor az elmúlt vasárnapon esett az eső, jónéhány gárdista kérte, hogy lehetőleg ne oszszuk be nagyon messze, mert lyukas a cipője. A szép tavaszi, melegs idő kicsalja az embereket a lakásukból, sétálni mennek, szellőztetik magukat. A gárda tagjai is jórészben fiatalokból állanak, akiket a mozgalomban arra neveltünk, hogy a füstös, mocskos levegőjű kocsmákból, kávéházakból menjenek ki a hegyek közé. Pihentessék testüket, lelküket és így készüljenek föl a következő hét robotjába. Ezek a fiatalok, akik esztendőkön keresztül hozzászoktak a turistáskodáshoz, bizony-bizony sokat vívódnak, amikor az első meleg, tavaszi napsütésre ébrednek vasárnap. A szocialista öntudat azt diktálja: Gyerünk a Népszaváért agitálni! A lágy szellő, a friss tavaszi földszag csábít a régen nem látott erdőik, mezők, hegyek közé. Nehé probléma és ember legyen a talpán, aki ennek a csábításnak ellen tud állni. Mély meggyőződés, fanatikus hit, szocialista öntudat, kemény elhatározás kell ahhoz, hogy az egyén a maga vágyódását legyűrje és menjen oda, ahol fáradságos emeletmászások, sivár proletárlakások, elkeseredett, sokszor sötét agyak várják. Ezt a kemény próbát állta ki vasárnap a budapesti, környéki és a vidéki Népszava-gárda. A környéki és a vidéki gárdistáknak talán még nehezebb a helyzetük mint a budapestieké. A kis kertet egész télen nem lehetett gondozni, ápolni, vannak halaszthatatlan teendők: ásás és egyéb kerti munkák elvégzése és mégis győzött a szocialista öntudat, a kötelességtudás. És a kötelességtudásnak ezt a győzelmét nagy örömmel és meghatódottsággal veszszük tudomásul azon a napon, amely harminchatodik évfordulóját hozta annak, hogy a magyar szocialista proletárok napilappá alakították át a Népszavát. Győzött a szocialista öntudat: eljöttek mind, akik ígérték, állták a szavukat öregek, fiatalok egyaránt. Becsületükre vált, amit a hideg, esős vasárnapokon cselekedtek, de az, amit az első tavaszi vasárnapon csináltak, igazán megható volt. Legyőzték vágyukat és végezték szocialista kötelességüket. Meleg szeretettel köszönjük valamenyiviliknek, hogy ilyen keményen állják meg helyüket és kérjük, hogy a hátralévő vasárnapokon, természetesen a húsvéti ünnepeket kivéve, amikor nem lesz népszava-agitáció, állják továbbra is fogadalmakat. Kirabolták egy napszámos tizenegyéves kisleányát Kegyetlen rablótámadást követtek el Pestszentlőrincen, egy napszámos 31 éves kisleánya, Hingl Irénke ellen. Az állami lakótelep II. számú kapuja előtt vasárnap este 11 óra tájban egy magas, sovány, 20 évesnek látszó fiatalember megtámadta a kisleányt és elrabolt tőle egy csomagot. A csomagban három pár ócska cipő, egy használt férfiruha, játék, ólomkatonák és 50 fillér volt. A rablótámadó zsákmányával elmenekült. A gyermeket anyja a tett elkövetése előtt pár órával küldte el két lakásra, ahol az anya és az apa előző héten dolgozott, az ócska holmikért A kis Hingl Irén sírva ment haza anyjához az állami lakótelep 517-es épületében levő lakására. Otthon éppen együtt volt a család, az apa, az anya és a nyolc gyerek. Hinglék éppen még néhány hiányzó ócska ruhadarabot akartak bevásárolni. Mint az égből lesújtó villám, úgy hatott a rablás híre a családban. A gyermek pontosan el tudta mondani, milyen külsejű ember a támadója. A rablótámadónak arcán mély forradás van. Jelentették az esetet a rendőrnek és hétfőn reggel a kis Hingl Irén anyja kölcsönkért pénzzel fölültette leányát a villamosra és beküldte a főkapitányságra. A főkapitányságon azt akarták, hogy keresse ki azt a „csúnya bácsit" egy nagy képeskönyvbe ragasztott fényképek közül. A gyerek figyelmesen végignézte a bűnügyi nyilvántartó album minden képét, de azt a forradásos arcú fiatalembert, aki tőle az ócska holmikat elrabolta, nem találta. A rendőrségnek az volt az első föltevése, hogy a lakótelepről egy fiatal suhanc követte el a rablást. Most több bejelentés alapján a rendőrség nyomon van és bízik abban, hogy az elvetemült rablótámadó, aki egy gyereket megütött, sárbadobott és nyomorúságos holmiját elrabolta, rövidesen kézrekerül. Három pár ócska cipő volt a „zsákmány Kimentünk a pestszentlőrinci ál-«Reviczky ucca találkozik, történt a lami lakótelepre. A II. számú kapu rablótámadás." Kérdezzük a kapust, nál, ahol a Bartók Lajos ucca és a merre van a 117-es épület. — Tessék arra menni egész végig és majd ott megtalálja a 117-es barakot, abban laknak Hinglék. A lakótelep túlsó végén, nyomorúságos épülettömb a 117-es barak. Előtte kis tó, mely dögletes levegőt áraszt az első tavaszi napsugártól. Bekopogtatunk a 6-os számú ajtón. A lakásban éppen nagytakarítás van. Hinglné egy láda tetején áll és a falat tapasztja. A szoba tele van apró gyermekekkel. — Éppen nagytakarítást csinálok — mondja Hinglné — de olyan vizes ez a fal, hogy egy hónap múlva lejön a vakolat. — Melyik az Irénke! — kérdezzük. A sok gyerek közül egy szeplősarcú, pirossapkás, kékruhás, mezítlábas kisleány megszólal: — Én vagyok az, bácsi. Kérdezzük a gyereket, hogyan történt a rablótámadás. — Jöttem haza a Kisernyő utcából — mondja a gyerek —, mert oda küldött anyukám, hogy egy nénitől hozzak el ócska holmikat. Anyukám a múlt héten a néninél takarított meg mosort is és azért kaptuk a két ócska cipőt az én lábamra meg az apuka lábára. Úgy örültem a két cipőnek, mert szeretek iskolába járni és mezítláb anyuka nem enged el. A testvérem cipőjét vettem föl vasárnap is, amikor elmentem a Kisernyő utcába. Voltam még egy másik helyen is, az Ankáéknál, a Kossuth Lajos utcában. Ott meg a papa dolgozott építkezésnél és azért adtak az Ankáék egy apának való viselt ruhát, egész jó volt Kérdezzük a gyereket hogyan történt, amikor a lakótelep előtt megtámadták. — Megkédezte tőlem az a bácsi, hogy hová megyek Én nem szóltam neki semmit, mert nem ismertem. Utánam jött, hátbaütött, ellökött, én beleestem a sárba arccal és a két kezem is sáros volt. Amikor felálltam, csomagommal elfutott Én sírtam és akkor jöttek az emberek, bevittek egy lakásba, megmosdattak és hazakísértek, mert féltem. Annak az embernek csúnya forradás volt az arcán. Úgy nézett ki, mintha valamikor megégette volna. Irénje mezítláb maradt Most a Hinglék otthonában nagy a szomorúság. — Úgy örültünk az ócska halunknak — mondja Hinglné —, a férjem egész télen nem dolgozott, most végre kapott munkát, két hete, hát megszereztük volna azt a pár cipőt, meg ruhát és most nincs belőle semmi. Dolgoztam egy helyen a Kisernyő utcában, ott az asszony azt mondja, magánál Hinginé, van- FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ nak apró gyermekek, el tudják hordani az ócska kis cipőket. Az Irénkének a lábára éppen jó lett volna a két pár cipő és most jut eszembe, hogy egy ötéves kisfiúra való ruha is volt az ellopott holmik között és pár harisnya, lyukasak voltak, igaz, de megfeleltek volna. Vártuk a holmit és üres kezekkel állított be a gyermek, és mondta, hogy a nagy csomagolópapírba csomagolt holmit mind ellopták tőle. Hát a gyerek nem tehet róla. Ma sem tudtam iskolába küldeni. Ötödikbe jár, jó tanuló lenne, de így az iskolában sem viszi sokra, ha ennyit kimarad. Mezítláb nem engedhetem el. Nyolc apró gyerek van nálunk. Most mit csináljunk? Ma nagy értéke van az ócska ruhának is. Egypárszor el kell majd mennem mosni a házakhoz, hogy a családnak ruha kerüljön. Később, amikor búcsúzunk, Hinginé bizakodó arccal, kicsit habozva mondja: Hátha megkerül az ellopott holmi. Kimegyünk a sötét lakásból a levegőre. A lakótelepen a pestszentlőrinci szegénységnek külön tartományában most tavasz van, a lakósházak előtt tenyérnyi kis kert, két szőlőtőkével, egy facsápával, ribizlibokorral és a házaik fölött nagy darab kék éggel. Az aranyos tavaszi napsugár csak úgy ragyog, de a Hingl-család szomorúságát, bizony, nem tudja bearanyozni. Andreánszky István Mint a regényben... A büntetőtörvényszék hétfőn tárgyalta Jonke Béla munkás bűnügyét, akit azzal vádoltak, hogy nagybátyjának, Scheck Istvánnak zsaroló leveleket küldött, majd amikor ez nem sikerült, kirabolta őt. Jonke Béla a mai tárgyaláson beismerő vallomást tett és azzal védekezett, hogy egy kalandorregény hatása alatt cselekedett s úgy járt el, mint a regénybeli rabló. ,,És mi történt azzal a rablóval, mikor felelősségre vonták?" — kérdezte az elnök. „Az nem volt benne a regényben, kérem" — válaszolta a vádlott. A törvényszék bűnösnek mondotta ki a vádlottat és két és félévi fegyházbüntetéssel sújtotta. Gázolás Kispesten. Hétfőn reggel Kispesten a Pestszentlőrinc felöl robogó 50-es villamos elgázolta Váci Istvánná fiatalasszonyt. A kihívott kispesti mentők súlyos zúzódásokkal szállították kórházba. Van még néhány jegyünk az április hó 13-án, vasárnap délelőtt 1s 11 órakor a VÍGSZÍNHÁZBAN tartandó MUNKÁSELŐADÁSRA. Színre kerül EMLYN WILLIAMS: HATTYÚDAL című színműve 3 felvonásban, 6 képben Jegyek ára: 10 fillértől 2 pengőig Ruhatári díj: A földszinten és az I. emeleten 20 fillér, a II. emeleten 12 fillér Jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárainknál: Népszavakönyvkereskedés (VII. Erzsébet körút 35), telefon 222-293 és a Népszava kiadóhivatalában ÍVÜ( Conti ucca 4), telefon: 130-330, 331 és 332. A nagy érdeklődésre való tekintettel kívánatos a jegyekről jóelőre gondoskodni.