Népszava, 1941. május (69. évfolyam, 98–122. sz.)

1941-05-13 / 107. szám

1941 május 13, kedd N­ői FS 25 AV­A ­ Puky Endrét búcsúztatta a köz­igazgatósági bíróság teljes ülése. Puky Endrét, a közigazgatási bíró­ság közelmúltban nyugalomba vo­nult elnökét a mai­­ napon tartott teljes ülésében búcsúztatta a bíró­ság. Balázs Kornél másodelnök ben­sőséges, megindult meleg szavakkal búcsúzott a bíróságnak nyolc éven át volt elnökétől. Puky Endre búcsú­beszédében törvények és a szeretet viszonyáról beszélt, megállapítva, hogy minél több szeretet származott át a törvényalkotásba, a jogszolgál­tatásba és a közigazgatásba, annál értékesebbek, időállóbbak és meg­nyilvánulásaikban annál áldásosab­bak ezek a funkciók. — A kolozsvári magyar evangéliku­sok elszakadtak a német egyházközség­től.­Kolozsvárról jelentik: A kolozsvári magyar evangélikusok kimondották a német evangélikus egyházközségtől való elszakadásukat. Az impériumváltozás idején ezt a különválást már meg akar­ták valósítani, azonban a román uralom alatt nem vihették keresztül. A bécsi döntés után ismét felszínre vetették a kérdést, amelynek megoldása most sike­rült. A különválás a német egyházközség­gel való békés megegyezés alapján jött létre. A kolozsvári szász evangélikusok továbbra is a besztercei német főespe­resség keretében munkálkodnak, míg a magyar egyházközség az egyetemes ma­gyar evangélikus egyház tiszai kerüle­téhez csatlakozik.­­ Telefonfülkének rohant a tűz­oltóautó. Vasárnap hajnalban a Te­réz körúton egy arra robogó tűz­oltóautó motorhiba, következtében egy nyilvános telefonfülkének ro­hant. Berkes Pál, Argita József és Csáki József tűzoltó súlyosan meg­sebesült. A szerencsétlenség szem­tanúja, Tót Gabriella idegrohamot kapott a látottakból. — Vesztettek a kártyások. A Nép­szava már beszámolt arról, hogy a Műcsarnok - kávéházból 28 foglalkozás­nélkülit állítottak elő a főkapitányságra. Az előállítottak közül tizenkettőt inter­náltak, most pedig újabb öt embert helyeztek rendőri felügyelet alá. Mind­nyájan tiltott kártyajátékot folytattak. A felügyelet alá helyezett kártyások: Szirmai Oszkár hirdetővállalattulajdo­nos, Blum Ignác kereskedő, Lengyel Sándor gyógyszerész, Kassai Farkas Vilmos magántisztviselő és Stern Her­mann ügynök. Súlyosan megsebesítette leányát Vasárnap délután Kispesten a Sárközi Pál utca egyik házában Balogh János temetőőr felesége rá­szólt 14 éves Zsuzsa leányára. Mi­kor a gyermek nem engedelmeske­dett, az anya felkapta az asztalon heverő konyhakést és a gyermek felé dobta. A kés a leány karjába fúródott. A sikoltozásra befutott szomszédok kiszabadították a leányt az anya kezei közül. Balogh Zsuzsát súlyos sérülésével a mentők részesí­tették első segélyében. Megállapítot­ták, hogy a kés teljesen átfúrta a leány karját. — „Riadó!" A Légoltalmi Liga hivatalos közlönye ezúttal is a szokott érdekes tarta­lo­mival, képekkel jelent meg. A sok cikk közül kiemelkedik a „Hogyan fogom ki­képezni házam lakóit!" és a ,,Miért véd a pince?" című cikk. A USI6. számú csekklapon vagy postautalványon fejezheti ki együtt­érzését az olvasó a­ magyar sajtó munkásaival, ha bármilyen csekély adományát eljuttatja az Újságírók Nyugdíjintézetének (Budapest VI. Andrássy K­t- 101). Közleményt Az Első Magyar Általános Biz­tosító Társaság 1941. évi május hó 10-én tartotta 1940. évi 83. ren­des közgyűlését, amely az 1940. évi nyereséget 343.439 pengőben, az osztalékot pedis­ részvényenként — úgy, mint az előző évben —15 pen­gőben állapította meg. A közgyűlés a választmány új tagjaivá: vitéz gróf Festetich Kristófot, Markovits Kálmánt, báró Wesselényi Istvánt és Zorobory Géézát; az igazgatóság új tagjává pedig­ dr Jelen Gyulát választotta meg. (X) MUNKÁS* Az ország építőmunkássága szólalt meg a MÉMOSZ vasárnapi közgyűlésén A MÉMOSZ-ház dísztermében vagyunk. A teremben hosszú asz­taloknál munkások ülnek, komoly, kemény férfiak, határozott, öntuda­tos fejek. Képviselőkként jelentek meg ezen a küldöttközgyűlésen. Meghallgatják a beszámolót és elő­adják mondanivalói­kat, amelyek az ország építőimunkásainak mondani­valói. Felelősségérzet, harci szel­lem és a helyzet pontos ismerete jellemzi őket. . A küldöttközgyűlést Fodor Gyula elvtárs, elnök nyitotta meg, üdvö­zölte a megjelenteket, közöttük a felvidéki, erdélyi, délvidéki küldöt­teket. Szaka­sits Antal elvtárs, a Szakszer­vezeti Tanács titkára a munkásság aktuális, szociális problémáiról beszélt. A munkásság — mondotta — teljesíti kötelességét, de a munkabéremelések még mindig nem fedezik az árak dik­tálta szükségletet. Állítsák vissza a bérek vásárlóerejét. A munkás, a termelés motorja, hajtóereje nem töltheti el napját ácsor­gással, a munkás tehát kéri az élelme­zési ellátás biztosítását. A munkaalkal­mak teremtése fontos feladat. Nem indo­kolt, hogy a munkáltatók, akiknek ma igen jó konjunktúrájuk van, ne fizet­hessenek többet a minimális béreknél. Meg kell találni a munkanélküliség ellenszerét. Különösen vidéken nagy a munkanélküliség. Az ínségmunka nem megoldás. Rendezni kell a 48 órás munkahetet, ez fölszívná a munka­nélküli tömegeket. Szükséges a fizetéses szabadság és a családi bérpótlékrende­let módosítása, mert a mai megoldás rengeteg munkást elüt, attól, hogy a rendelet adta jogokban részesülhessen. A Szakszervezeti ,Tanács, akciót indított az OTI öregségi korhatár leszállítása érdekében. Ez sikeresnek ígérkezik. Vad versenyfutás folyik manapság a munkásságért. Illetéktelenek a munkás­ság vezetésére vágynak. Az építőmun­káságot szocialista öntudata megóvta ezektől az uraktól és álmunkásszerveze­tektől. Fokozottan kell szervezkedni ezekben az időkben, hogy a munkásság érvényesíthesse szociális, gazdasági és kulturális követeléseit. A Vasmunkásszövetség képviseletében Haiman János elvtárs üdvözölte a köz­gyűlést. A munkásság kollektív együtt­működéséről beszélt, vázolta az együttes munka eredményességét. Ez a közgyű­lés — mondotta —• bátor irányt mutat, merre kell a munkásságnak haladni, munkások erkölcsi, kulturális, gazda­sági ügyét. Meghatottsággal és őszinte örömmel — úgymond — olvastam végig a jelentést, mert látni benne a szövet­ségi eszme folytonosságát. Történelmi szükségszerűség, a tőke és a munkás ellentéte hozta létre ezt a mozgalmat. Befejezőben Szakasits Árpád elvtárs mint a szövetség volt elnöke köszön­tötte a közgyűlést s ama reményének adott kifejezést, hogy a fiatalok segít­ségével sikerül átmenteni ezt a mozgal­mat a szakma jövendő számára. tr A szövetségi eszme folytonossága Szakasits Árpád elvtársat a közös m­últ küzdelmeinek emléke, a szolidaritás és büszkeség érzése hozta el a közgyűlésre. — Életem java részét itt töltöttem ebben a szervezetben — mondotta. — A régi, derék harcosok rendíthetetlenül állnak itt ma is. Nagy jelentősége van, hogy ilyen szilárd egységben kitartot­tak a szövetségi eszme mellett, ma, amikor az árulás, a hitehagyás korát éljük. Viharokban mutatkozik meg a szocialista ember ereje. Amit a MÉMOSZ ma mutat, az biztosíték arra, hogy semmiféle vihar szét nem dúl­hatja. Hűséget, helytállást, komoly munkát tükröz vissza az évi jelentés. T­isztítsa meg szervezetét a belekben felhalmozódott salaktól, ha nincs is éppen székrekedése Jó tisztító hashajtó a amely minden építőmunkás megelége­désére szolgálhat. A jelentés lapjai roppant munká­ról tesznek tanúságot, a számok mögött tömegek mozognak, ezrek­ ég ezrek. Nemcsak a­ betűket kell elolvasni, de meg kell látni azt is, ami a betűk mögött van. Bérmozgalmak egész sorát küzdötték végig... Az építőmunkások nem tagadták meg a múltat, sőt előbbrevitték az építő­ Jelentés a szövetségi munkáról Ezután Fodor Gyula elvtárs be­számolója következett. 1939-ben — mon­dotta — kapott ez a vezetőség meg­bízást a szövetség vezetésére. Harcot indítottak munkaalkalmak teremtéséért és a munkanélküliek megsegítéséért. A munkanélküliség kérdése — az elmúlt világháború óta — végighúzódik az építőmunkásmozgalmon. A visszatért területekkel együtt mintegy 15.000 építő­munkás került vissza, ezek munka­alkalomra várnak. A tőke igyekszik pénzét építtetésekbe f­ektetni, de súlyos probléma az anyaghiány. Az ország érdeke, hogy az építő­munkás dolgozhassék, hogy egész­séges otthonok épüljenek a fel­növekvő nemzedék számára. Az építőipari munkanélküliséget nem vezeti le az inségmunka. Bűn parlagon hevertetni az építőmunkásság erejét. A munkanélküliség elleni harc­­ fontos té­nyezője a munkaidő korlátozása. A rend­kívüli helyzet nem indokolja, hogy kor­látlan munkaidő legyen. A napi 8 órás munkaidőért, a túlórák és az akkord­munkák megszüntetéséért folyik a harc. Széll Mihály elvtárs'''titkári jelentésé­ben kiegészítette az előadottakat. — A tőkések — mondotta — osztályöntudattal szolgálják érdekeiket. A m­unkásságnak egységesen, szervezetten kell föllépni. Ez elgondolás alapján különös súlyt helyeztek a tagszerző munkára. A mun­káltatók terrort alkalmaznak a szervez­kedők ellen. Ezzel szermbe kell nézni és az áldozatot hozó társakat megsegíteni. Különböző álmunkásszervezetek fröcs­ösökkel csábítják tagjaikat, egyes szer­vezetek hatósági támogatásban is része­sülnek. Az építőmu­nkásság órabéreit a szö­vetség 1936 óta 211 fillérről 90 filllérre és 50 fillérről 1 pengőre küzdötte föl. Végezetül Széll elvtárs adminisztrá­ciós kérdésekről, OTI-ügyekről, a mun­kásság gyermekeinek sanyarú egészségi állapotáról, a közvetítésről és a szer­vezkedésről, valamint a tanonckérdésről beszélt.­­ Néhányórás vita következett. A fölszólalók alátámasztották az elő­adók szavait, fájdalom, elszántság, harci készség csendült ki beszédük­ből. Jólesett hallani az értelmes, pontos meghatározásokat, indoko­kat, tömör mondatokat. A­­ küldöttközgyűlésen az egész ország építőmunkássága képvisel­tette magát, részt vettek a vissza­tért Délvidék küldöttei is. A lelkes közgyűlés végül Fodor Gyula elvtársat választotta elnökké, titkár Széll Mihály elvtárs lett. A „napszám": 2 pengő 30 fillér. Kap­tuk a következő levelet: Kint dolgoz­tam a Nemzetközi Vásáron, a Csiszér­féle vendéglőü­zemben, mint éttermi mosogatónő. Társaimmal együtt csak napok múltán tudtuk meg, hogy a „nap­számunk" 2 pengő 30 fillér. Amikor magát a vendéglőst kérdeztük meg, ő is azt mondotta: igenis, a­­megállapított bér 2 pengő 30 fillér, de ő majd pótolja, meg leszünk elégedve. Meg kell kérdez­nem, hogy hogyan lehet ilyen kevés fizetést megállapítani napi 13—11 órai munkáért, hiszen reggel 7 órától, később 8 órától '­s10-ig itt voltunk és megállás nélkül dolgoztunk ! Mindannyiunkkal nyilatkozatot irattak alá, amelynek 3. pontja azt mondja, hogy „a munka­idő ebédidővel a napi 10 órát csak a 7. oldal munkáltató vagy helyettese írásban adott utasítására haladhatja meg". " És mi mégis rendszeresen a 13 órát dolgoz­tuk le, mert 8 óra előtt nem lehetett elmenni. (Aláírások.) Egyesületi élet A Segédmunkások Országos Szö­vetsége május 25-én, vasárnap délelőtt kil0 órakor tartja rendes évi küldöttközgyűlését a VII. Er­zsébet körút 51. szám alatt lévő egyesületi helyiségében. Párt­szervezeti élet PESTERZSÉBETI ELVTÁRSAK FIGYELMÉBE! Az országos gyász miatt április 6-án Elhalasztott, kultúrünnepélyünkre kiadott belépőjegyek a most szombaton meg­tartandó nőbizottsági kultúrünnepélyre érvényesek. A pestszentimrei pártszervezet új he­lyisége a Ferenc József utca 74. szám alatt lévő Mészáros-vendéglőben van. Mint­en vasárnap délután hivatalos órák. Közellátási zavarok Bukarestben (Bukarest, május 12.) A kifli, és zsemlye árát darabonként 1 leóra, az eddigi ár kétszeresére emelték fel. A kukoricaliszt árát kilogram­monként 12 len­ban szabták meg. A reggeli lapokban azonos tartalmú közlemény jelent, meg, amelyben megindokolják, hogy a liszt- és búzakészlet megkímélése céljából keleti bevezetni a hetenként két­szeri málénapot. A fogyasztóközön­ség nem értette meg ezt a paran­csoló szükségességet és mértéken felül látta el magát, kenyérrel, így sokan nem tudtak kenyérhez jutni. Egyesek izgatásra használták fel a rendeletet, ezeket azonban már si­került kinyomozni­­és­ ártalmatlanná tenni. Ezek különösen a külvárosok­ban működtek és rendzavarásokra izgatták a­ lakosságot.. A kenyér­felhalmozók megbüntetése céljából megengedték, hogy hétfőn és ked­den még kenyeret süssenek a­ pékek és így a kenyérhalmozók kénytele­nek lesznek savanyú és állott ke­nyeret fogyasztani. Kéri a­ közle­mény, hogy a közönség tartsa tisz­teletben a korlátozó rendelkezéseket és ne halmozzon fel kenyeret, ha­nem az előírt napokon fogyasszon málélisztet. — Gyilkosságért 15 évi fegyház. A Kúria Kvassay-tanácsa szándékos emberölésért 15 évi fegyházra ítélte Kosztré (Duro) György 30 éves szenteskei földművest, aki egy kocs­mában duhajkodás közben késsel felhasította egyik munkástársának a hasát, úgyhogy az meghalt. — A magyarországi protestánsok száma három és félmillióra emelkedett. A „Magyar Tudósító" jelenti: Az ország területének újabb gyarapodása folytán jelentékenyen emelkedett a protestán­sok száma. Az egyházi központokhoz érkezett jelentések szerint a magyar­országi reformátusok lélekszáma 2.630.000 lélek, az evangélikusoké pedig 680.000 főnyi. Az unitáriusokkal együtt most 3.360.000 protestáns él Magyarországon. — A filmesek az újságíróknak. A „Ma­gyar Film" cím­ű­ filmkamarai és moziegye­sü­leti szaklap legújabb száma fölhívást tesz közzé, amely a következőket mondja: Benti Zoltán, a Magyar Mozgóképüzem Engedmé­nyesek Országos Egyesületének elnöke és az egyesület választmánya fölhívják a mozgó­k­épszính­áztu­lajdonosokat, hogy május 22-i, áldozócsütörtöki bevételüknek tetszés szerinti százalékát engedjék át a Magyar Hírlapíró­c Országos Nyugdíjintézete javára. A nyugdíj­intézet a kiérdemesült újságírókat, vala­mint az elhalt újságírók özvegyeit és árváit látja el járadékkal és részesíti támogatás­ban. A moziegyesület — fejeződik be a föl­hívás — a magyar hírlapírói kar részéről a moziknak tett sok szolgálatot kívánja ez­zel az elhatározásával viszonozni. Az esztergomi kofahajó közlekedése. A MFTR közhírré teszi, hogy Buda­pest—Esztergom között az úgynevezett kofahajó, amely naponként Budapest­ről 11 órakor, Esztergomból vissza 18 órakor indul, május 15-től, csütörtök­től kezdve közlekedni fog.­­ A mo­hácsi és paksi hajó Harta állomást egyelőre nem érinti. (X)

Next