Népszava, 1941. június (69. évfolyam, 123–145. sz.)
1941-06-01 / 123. szám
L 5. 6 Mal KÖNYVNAP 1941 CSERÉPFALVI J. Propagandaáron: JÓZSEF JOLÁN: József Attila élete Az utóbbi évek legmegrázóbb Irodalmi alkotása. (Fűzve P 5.9) 2. RÁTH-VÉGH ISTVÁN: A szerelem regényes életrajza (Fűzve P 4.80) 3. HORVÁTH JENŐ: Szavojai Jenő herceg A dunai monarchia kialakulása. (Fűzve P 5.50) 4. BENDEFY LÁSZLÓ: Kummagyaria A kaukázusi magyarság története. (Fűzve P 3.20) fcári emberek és egyéniségek természetes törekvése és , életcélja, hogy sikeres karriert csináljanak. Életüknek ez a teteje. Ha ez kikerül, akkor más, távolabbi dolog nem érdeklik őket. Eszmék és törekvések mindig csak annyiban érdeklik őket, amennyiben az a saját egyéni karrierjüket érinti.Az elmúlt évek során e politikai konjunktúráknak megfelelően változtak némely pártok vezetői, de láthattuk azt is, hogy a tömegek egy része is más színre és más pártra esküdött fel, csakhogy a politikai konjunktúra nyújtotta előnyökből ki ne maradjen. Vájjon miért veszik zokon tőlünk, hogy mi ebből kimaradunk, miért dühösekránk, hogy értelmünkkel a konjunktúrákon felül emelkedünk és messzebb nézünk, közvetlen napi érdekeken túl? Talán azért dühösek ránk, mert elvhű meggyőződésünk, eszméinkért való harcunk és megingathatatlan meggyőződésünk kellemetlenül figyelmezteti őket árulásaikra, amit a polgári, konzervatív szemléletükkel szemben követtek el? Bizony, anyagilag jól szituált és a polgári társadalom oszlopainak számító egyének szédültek meg időközönként is fordultak szembe egy-egy politikai konjunktúráért politikai és társadalmi rendjükkel. Ezek bizony nem szívesen látják, hogy vannak pártok és tömegek, amelyek a politikai konjunktúra hullámzásain túl is megtartják elvi irányvonalukat és politikai felfogásukat. Ha nem volnánk szociáldemokraták és nem volna társadalmi szemléletünk, akkor mi is futhatnánk új csillagok után és új politikai pártok kapuin özönlenénk be. Akkor mi is a siker látszata után szaladhatnánk. És ahány konjunktúra egy életen át adódik, annyi után futnánk és annyi különböző színt aggatnánk magunkra és tetejébe ezt talán még „nemes politikai küzdelemnek" is nevezhetnék, amelyben a különböző, jószándékú nézetek csapnak össze! De éppen mert van társadalmi szemléletünk, amely a napi történéseken túl felemel bennünket, éppen ezért tudjuk távol tartani magunkat minden politikai törekvéstől, lelkiismeretlen demagógiától és politikai konjunktúra hajszolásától. Mi elsősorban a társadalom átalakulásában vagyunk érdekelve. Nekünk az a meggyőződésünk és felismerésünk, hogy az emberi társadalom mai formája hibás, töreéletlen és igmegolfiálja aa eia NÉPSZAVA 1941 június, vasárnap beriség javát. Az a további felismerésünk, hogy az emberi társadalmak az emberiség történelmének folyamán még tökéletlenebbek voltak és még kevésbé feleltek meg az emberiség érdekeinek. Ebből következik, hogy a társadalmak változók, ezért törekszünk arra, hogy a társadalmat megváltoztassuk és újjáteremtsük. A mi célunk a szocializmus megvalósítása, ha ezt elértük, ezt tartjuk az emberiség legnagyobb haladásának és az emberi törekvések és küzdelmek legnagyobb eredményének. Mindennek megvalósítása legelsősorban a munkásosztálynak legnagyobb érdeke, de vele együtt a társadalom valamennyi osztálya tökéletesebb társadalmi rendbe kerül, amely valójában előbbre viszi az emberiség boldogulását. Ezekért az okokért nem lehetünk mi a napi események rabjai, ezért nem csatlakozunk ide-oda, noha megvan a véleményünk a történő eseményekről. Ezért nem tévesztjükössze a múló értékű, rövid életű dolgokat a változatlan szépségű és magasabbrendű törekvésekkel, amelyekkel elköteleztük magunkat. Mély meggyőződésünk, hogy ez a felfogás és ez a szemlélet az ország népének javát és az országét is egyaránt szolgálja. Mert sem az országnak, sem a népnek nem érdeke, hogy minden konjunktúra politikai szélkakasokat szólítson az élre — minden benső meggyőződés nélkül. Mi a munkásosztályt arra tanítottuk és tanítjuk, hogy legyen társadalmi szemlélete és meggyőződése. Jól esik látni, hogy meggyőződése erős, elvhűsége töretlen és hidegen hagyják a csábítások, a fenyegetések épúgy, mint ahogy a gúnyolódás sem tudja megingatni, ha fejéhez vágják, hogy „ócska, lejárt, megbukott, kivénhedt" szociáldemokrata eszmékben hisz. FÉL ÉVSZÁZAD A szociáldemokrata mozgalom ötven esztendeje Magyarországon Befejeződtek a Szociáldemokrata Párt fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából országszerte tartott ünnepségek és most, a jubileumi esztendő befejeztével, a párt kiadásában megjelent Fél évszázad címmel ennek az ötven esztendőnek históriás könyve. Két részből áll ez a nagyfontosságú forrásmunka. Az elsőt — ennek címe: A fél évszázad politikai mérlege— Buchinger Manó elvtárs írta, vázolva beható tanulmányában a szociáldemokrata munkásmozgalom ideológiai alapjait. Rámutat arra, hogy a SzociáldemokrataPártnak keletkezése első órájától a harc maradt legjellemzőbb lényege és állandó szimbóluma. Ismerteti azt a történelmi korszakot, amelyben a mozgalom megindult, a munkásságra nézve rendkívül nehéz körülmények között. Egyben elénkvetíti azokat az erőket, amelyeket magában hordozott ez a mozgalom és amelyek alkalmassá tették arra, hogy legyőzze a legnagyobb nehézségeket, túlélje a legsúlyosabb üldöztetéseket és a világszerte dúló rettenetes viharok között is tévedhetetlenül és biztosan folytathassa útját. A kötet második része, a szociáldemokrata mozgalom ötven esztendejének története, Révész Mihály elvtárs műve. Ez a pontos, minden részletében hiteles nagyszabású tanulmány voltaképien felöleli Magyarország elmúlt fél évszázadának egész történetét, mert hiszen 1890 óta nem volt Magyarországon politikai vagy szellemi megmozdulás, amellyel kapcsolatban nyíltan le nem szögezte volna a Szociáldemokrata Párt a szervezett munkásság megfontolt, a dolgozók érdekeit szem előtt tartó osztályharcos állásfoglalását. A párttörténetből nyilvánvalóan kiderül hogy a szervezett munkásság pártja nem maradt meg a „plátói" állásfoglalások mellett mindig minden eszközzel küzdött a széles néprétegek felvilágosításáért, a tömegek jólétéért és szabadságáért, a gazdasági és politikai kiváltságok birtokosainak túlkapásai ellen. Ennek a félévszázados küzdelemnek mártírjai és száműzöttei tanúskodnak a harc áldozatos és elszánt voltáról. Révész Mihály elvtárs alapos tanulmánya végigvezeti az olvasót ennek az ötven esztendőnek minden fejezetén, kezdve az „előidőkön" és az első márciusi ünnepen, a pártalakuláson, az első pártgyűlésen, a pártprogram megszövegezésén, a szakszervezeti mozgalom fellendülésén, a vidéki terjeszkedésen, a Népszava napilappá alakulásán, az elszántan és öntudatosan folytatott választójogi küzdelmeken és bérmogszalmakon keresztül az első világháború kitöréséig. Ezután következik a második nagy korszak, amikor a Szociáldemokrata Párt és a Népszava volt a fejvesztett háborún mámor idején az egyetlen józanhang, amelyik a béke megóvását követelte. Mert a Szociáldemokrata Párt tudta jól, hogy a háborús szenvedések túlnyomó része, a véráldozat és nyomorúság egyaránt, elsősorban, a dolgozó osztályokat sújtja. És azután: a forradalmak viharai, majd az ellenforradalom évei — a most megjelent párttörtervet részletesen ismerteti ezeknek az időknek eseményeit is, valamint az események hátterét és a Szociáldemokrata Párt szerepét. Végül a harmadik nagy fejezete a műnek: a legutóbbi két évtized és a szervezett munkásság állásfoglalása a legidőszerűbb kérdésekben, nehéz küzdelme a megváltozott formában jelentkezett reakció ellen. A Fél évszázad című kötet éles fényben mutatja be a magyarországi munkásmozgalom történetét s egyben a munkásosztály célkitűzéseit, ideológiáját, harcmodorát. A könyv emellett nagyfontosságú dokumentum is, adatait s a benne foglalt elvi állásfoglalásokat nem nélkülözheti tárgyilagos történetíró, ha ennek az ötven évnek történetével foglalkozik. (v is) Rendelet az erdélyi vállalatokhoz kirendelt felügyelők működésének megszüntetéséről A hivatalos lap rendeletet közöl a visszatért keleti és erdélyi országrészeken lévő vállalatokhoz kirendelt felügyelők működésének megszüntetéséről. A rendelet a következő intézkedéseket tartalmazza: I. A 6310/1940 M. E. sz. rendelet alapján, úgyszintén a 9380— 1940. M. E. számú rendelet 6—11. §-a alapján a rendelet hatálybalépése után felügyelőket kirendelni nem lehet. Az említett jogszabályok alapján a jelen rendelet hatálybalépése előtti kirendelt felügyelőknek, úgyszintén a katonai közigazgatás ideje alatt kirendelt hatósági vezetőknek a működése az 1941. évi június első napján megszűnik. A működésük megszüntetéséről szóló intézkedéseket a vállalat szerint illetékes miniszter teszi. 1 2. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép életbe. — A nyilas disznótor vége. Kovács Adalbert fűszerkereskedő Veresegyházán disznótoros vacsorát rendezett a párttagok részére. Kiderült, hogy voltaiképen tiltott gyűlésről van szó és a disznótoros vacsorázók közül többeket 8—10 pengő pénzbüntetéssel sújtottak. Amikor a fűszerkereskedő a büntetéspénzt kifizette, a magyarságot becsmérlő kifejezéseket használt. Az ötös tanács emiatt egy hónapi fogházbüntetésre ítélte a fűszerkereskedőt. Ezt a büntetést a Kúria most fogexpre emelte, &síí,im.i tV SZOCIOLÓGIA Régi ismerősünk, a délutáni kormány- lap közírója, néhány évvel ezelőtt még a falukutatók táborában vezérkedett, radikális hangon szónokolt és cikkezett, addig a pillanatig, amíg azt hitte, hogy kormányzati támogatásra számíthat az ő „népi" irányzata. Amikor azután kezdte tisztábban látni az erőviszonyokokat és a hivatalos irányzatot — sietve átnyergelt. Céltudatosan szalonképesítette hangját, finomította tollát, könynyed eleganciával cserélte fel a néptribuni magatartást s végül sikerült beleügyeskednie magát a polgári redakció közírói karosszékébe. De azért megmaradt legfájóbb pontjának a szociológia. Valósággal felhorkant arra, hogy egy tárgyilagosságra törekvő társadalomtudományi polgári folyóirat megállapította, hogy a névszavában jelenik meg a legtöbb társadalompolitikai érdekű cikk és tanulmány. Tehetetlen dühében „egy kispolgári érdekképviselet szociológiai dünnyögésének" stb. stb. nevezi a Népszava szociológiai cikkeit, majd panaszkodik, hogy „a szociológiai irányú magyar irodalom termése az utóbbi esztendőkben, sajnos, megfogyatkozott." A kacskaringós pályájú közíró magándühöngései éppen úgy nem férhetnek hozzá a szervezett munkássághoz, amiként nem férhetett hozzá egykoron maga a cikk szerzője sem... Ami pedig a szociológiai irodalom megfogyatkozását illeti — lehet — hogy itt arra gondol Féja Géza, hogy ő áttért ii szociológiáról a nagytőke és a nagybirtok ellenfeleinek mocskolására. Ez csakugyan nem nevezhető szociológiai ténykedésnek. Bukovinától Galacig Ignácz Rózsa tehetséges író és — amint legújabb könyvéből a „Keleti magyarok nyomában" című munkájából kitűnik — vállalkozó kedvű és mozgékony riporter is. Az 1938—1940-es évek során bejárta Moldvát, Bukovinát és Bukaresttől Galacig a román regátot. Mindezeken a helyeken az ott élő magyarok, főleg azonban a csángók után kutatott és némileg a laikus lendületével igyekezett a „keleti magyarok" szociális körülményeit földeríteni. Ignácz Rózsa minden képessége mellett is reménytelenül áldozatává vált annak a romantikus társadalomszemléletnek, amely osztályának a mai időkben annyira jellemző tulajdonsága. Azért reménytelenül, mert ideológiájában még csak halvány elemeit sem lehet fölfedezni annak, hogy a mostani romantika helyébe egy későbbi időpontban a valóság minden összefüggését fölismerő szemlélet lépjen. A nemzetiségi kérdéssel — amely végeredményben nemcsak a határokon túl élő magyar társadalom egyik alapvető problémája — éppen olyan mereven áll szemben, mint osztályának más, jellegzetes képviselői. A Bukarestben szolgáló magyar háztartási alkalmazottak szociális nyomoráról ír év közben nem tudja, vagy nem akarja tudomásul venni, hogy ez a dolgozó réteg nemcsak Bukarestben, hanem más fővárosokban vagy városokban is hasonló körülmények között él. A szociális kérdést sokszor — sőt legtöbbször — nemzetiségi, illetve faji problémaként akarja beállítani és ezért mindazok a javaslatok, amelyeket könyvében fölvet, legföljebb csak a fönnálló ellentéteket tolnák át más síkra, de nem oldanák meg. Könyve (a Dante adta ki) éppen ezért érdekes, de félrevezető, sőt elködösítő olvasmány, ki*. SZEREZZ ÚJ ELŐFIZETŐKET! NÉPSZAVA TERJESSZÉTEK MINDENÜTT!