Népszava, 1941. június (69. évfolyam, 123–145. sz.)

1941-06-15 / 133. szám

1941 i júmius 15. vasárnap NÉPSZAVA a tunyi FILMSZÍNHÁZBA minden köznapi előadásra, vasár- és ünnepnap a H­ 2 VtA és Vi 10 órai előadásokra rendkívüli kedvezményes j­egyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál. Ers­ébet körút 35. TEL: 228-293 és Conti ucca 4. Tel.: 130-339, 31, 32 1 ^BiaiaiHgBQBi­S'Z'AA/'A Mai feladatok A pestkörnyéki és pestvidéki ifjú­taunk­ásokkal folytatott beszélgeté­sek bebizonyították, hogy a városi taunkásság ás a falusi szegény­­parasztság szocialista ifjúsága egy­formán látja a helyzetet és az, adott helyzetben reánk háruló feladato­kat. A problémák megvitatásának tisztító hatása és építő eredménye volt. Nagyban hozzájárult ez a be­szélgetés ahhoz,­­hogy a szocialista ifjúmunkásság teljesen tisztázott és egységes állásfoglalással vigye cél­kitűzéseit a dolgozó ifjúság szerve­zetlen tömegébe és így fokozza mimikájának erejét. Mindnyájan megállapítottuk, a hogy a történelmi idők súlyos feladatokat rónak reánk és ezeknek a feladatoknak teljesítését vállal­juk is. Az a lelkesedés és elszánt­ság, amelynek szemtanúi voltunk, bizonyítéka a szocialista ifjúmun­kásság tettrekészségének és bizto­sítéka annak, hogy a feladatokat nemcsak meglátni és elvállalni tud­juk, hanem végre is fogjuk haj­tani. Megállapítottuk, hogy az eddigi­nél sokkal fokozottabb munkára van szükség. A súlyos idők moz­gásba hozzák a dolgozó ifjúság szé­les tömegeit is, amelyek eddig nem voltak fogékonyak a szocializmus eszméje iránt és nem ismerték fel­­osztályhelyzetükből eredő teendői­ket. Lehetőség mutatkozik a nyilas demagógia álforradalmi jelszavai feltal félrevezetett dolgozó­i ifjúság felvilágosítására és tettvágyának építő irány­ban való irányítására is, mert az események feltárják előttük a jelszavak hamisságát. A­­helyzet sürgetően követeli tehát, ped­gy felhasználva ezeket a lehető­ségeket, bemenjünk a dolgozó ifjú­ság szüzes tömegeibe és­­ir­ányt ad­junk azoknak, akik tenni akarnak valamit s érzik, hogy a dolgaik mos­tani rendjének elkerülhetetlen meg­változtatását a dolgozó tömegek erejének kell létrehoznia. Az első feladat tehát a dolgozó ifjúság szé­les tömegeinek a mozgósítása a szo­­­cializmus célkitűzései és a szocia­lista harc mellett. Ennek a feladat­nak az elvégzése a szocialista él­gárdától hatalmas energiát és el­szántságot követel. Eszménk igaz­sága és a győzelem tudata megadja számunkra azt az elszántságot és lelkesedést, ami ennek a feladatnak sikeres megoldásához szükséges. Egységes volt a fölismerés a tekin­­tetben is, hogy ennek a hatalmas­­feladatnak az elvégzése igényli a városi ifjúmunkásság és a falusi szegényparasztság fiatalságának ösz­szefogását és harcos együttműködé­sét. Mindjobban nyilvánvalóvá vá­lik a városi és falusi dolgozók érde­keinek azonossága. Ezzel párhuza­mosan mindjobban érlelődik a föl­ismerés, hogy a közös érdekeket megvédeni és győzelemre vinni csak a közös célkitűzésért, a szocializi s­mus megvalósításáért folytatott együttes harc tudja. Ebbe­n a vonat­kozásban a helyzet sürgető feladata ezt a fölismerést valósággá váltani és a városi és falusi dolgozó ifjú­ság legjobbjainak, szervezett él­csapatának összefogását kiszélesí­teni az egész munkás- és szegén­y­parasztifjúság széles rétegeire és ezzel megteremteni az ország dol­gozó ifjúságának egységét a szocia­lista eszme és a dolgozók harcának jegyében. A városi ifjúmunkásság jól tudja, hogy ennek a feladatnak megvalósítása a vidék öntudatra ébredt dolgozó ifjúságának a vál­laira hatalmas terhet ró és ezért fölajánlja mindazt a segítséget, amit nyújtani tud, hiszen ezzel a sa­ját ügyét viszi előb­bre. A fölisme­rést most már tetteknek kell követ­nie és lehetőséget kell találni arra, hogy ez az együttműködés gyakor­lati formában is megvalósuljon. Egyelőre még csak az élgárda ..Bármilyen legyen is a termelési folyamat társadalmi formája — mondja Marx —, annak folytatóla­szosnak kell lennie, azaz időszako­san mindig­­ugyanazokon a fokoza­tokon kell keresztülmennie. Amily kevéssé szüntetheti me­r valamely társadalom a fogyasztást, émoly kevéssé hagyhatja abba a terme­lést. _ Tartós összefüggésében és megújhodásának állandó meneté­ben vizsgálva, minden társadalmi termelési folyamat tehát egyidejű­leg ú­jratermelési (reprodukciós) folyamat is." Tőkés termelőviszonyok között az újratermelés elsősorban magának a tőkének újratermelését jelenti, de amint majd e tanulmány végén látjuk, jelent még mást is. Beszé­lünk egyszerű és magasabbfokú újratermelésről. Meg kell azon­ban jegyeznünk, hogy a tőkés termelés gyakorlatában (a valóságban) egy­szerű újratermelés nincs. Ez csu­pán elméleti feltevés, amely azon­ban a magasabbfokú (tehát a gya­korlatban valóban meglévő) újra­termelés megértéséhez elengedhe­tetlenül szükséges. Az egyszerű reprodukciót Marx így határozza meg: „Ha az érték­többlet a tőkésnek csak fogyasztási alapul szolgál, vagyis, ha azt idő­szakonként épúgy elfogyasztják, ahogyan termelik, úgy egyébként változatlan körülmények mellett egyszerű újratermelés történik." Az egyszerű újratermelés tehát az ugyanolyan fokon lejátszódó terme­lésnek puszta megismétlése, más­szóval: az egyszerű újratermelés­nél nincs tőkeakkumuláció (feltöl­tés), m­ert a befektetett tőke „hoza­mát" (az értéktöbbletet) teljes mér­tékben elfogyasztják. Azonban még ez esetben is különbséget kell ten­nünk az évi újonnan termelt érték és a forgalomba került termékek évi összértéke között, mert az utób­biban korábban előállított érték­­a termelőeszköz kopásának megfelelő része is foglaltatik. Az újratermelés lényegének jel­lemzése céljából jegyezzük meg a következőket: 1. A termelés (és ami ezzel összefügg, az újratermelés) csakis akkor lehetséges, ha a ter­mékek egy részét ismét termelő­eszközzé változtatják vissza. 2. A termelés folytonossága a társadalmi lét alapja. A termelés tehát eredeti­leg a fogyasztás érdekében történik (igaz, hogy tőkés termelőviszonyok között — ellentmondó irányzatok mellett). A fogyasztás lehet egyéni és lehet termelőfogyasztás. 3. A termellőfogyasztás végső fokon nem egyéb,­­ mint egy meghatározott (a termelés folytonosságának biztosí­tása érdekében szükséges) termék­mennyiség visszaváltoztatása az új termelés elemévé. Termelőfogyasz­tás nélkül nincs termelés. 4. Az egyéni fogyasztás viszont nem egyéb, mint a pénzzé átalakult ér­téktöbblet felhasználása a tőkés sze­mélyére fordított vásárlásokban. 5. ^A munkás fogyasztása kétfajtájú — mondja Marx. — Magában a ter­melésben munkája révén te­rmelő­aszközöket­ fogyaszt és azokat ma­gasabb értékű termékké változ­tat­ia, ho­gy hol a dolgozó ifjúság helye és mi a feladata. Városi Pro­letárok és falusi robotosok fiatal­ságának egy kis része ébredt csak annak tudatára, hogy a dolgozók és elnyomottak számára jólét, béke és szabadság csak a szocializmus szabad világában terem. Még keve­sen tudjuk, hogy a történelmi fej­lődés megérlelte az időt a szocializ­mus számára, amelyet most már küzdelmünkkel meg is valósítha­tunk. De mind többen és többen ér­zik­­az idők nyomásának súlya alatt azt, amit mi tisztán tudunk és lá­tunk. A mi munkánktól ig ez, hogy a robotoló ifjúság nagy tömegében sarjadzó homályos érzés tiszta tudattá és akarattá sűrűsödjék és ezen keresztül az új világot meg­teremtő erővé váljék,­tatja át, mint az előlegezett tőke. Ez az ő termelőfogyasztása. Ez egy­idejűleg munkaerejének fogyasztása is a tőkés részéről, aki ezt megvásá­rolta. Másrészt a munkás a munka­erő megvételéért fizetett pénzt élet­szükségleti cikkekre fordítja: ez az ő egyéni fogyasztása." A tőkés és a munkás egyéni fo­gyasztása között alapvető különb­ségek vannak. A munkás egyéni fogyasztása ugyanis, általános irányzatában, nem egyéb, mint a terrmelőfolyamatban­ elhasznált munkaerő helyreállítása, azaz a termelés folytonosságának bizto­sítása. A munkás egyéni fogyasz­tása, éppen ezért, végső fokon: a termelőfogyasztás. Mi történik tehát az egyszerű újratermelésben­? Nem más, mint a termelésben résztvett, eredeti tőke­részek (állandó és változó tőke) hely­reállítása olyképpen, hogy a reali­zált értéktöbblet a tőkés egyéni fo­gyasztásában eltűnik. Marx szerint: „Ahogyan a tőkés termelőmódnál a munkafolyamat nem más, mint csupán az értékesítés,a folyamat esz­köze, úgy az újratermelés is csak eszköz az előlegezett értéknek tőke­ként, azaz önmagát értékesítő érték­ként való újratermeléséhez." Korábban láttuk már, hogy a tő­kés termelőviszony részben a munka­erő és a termelőeszközök tulajdon­jogi elválasztásán alapszik. Az ere­deti felhalmozásnak ez egyik leg­fontosabb tünete. Tőkés termelő­viszonyok között ezt az állapotot is szakadatlanul fenntartják (újrater­melik). Ezért hangsúlyozza Marx a tőke újratermelésével kapcsolatban még a következőket: „A tőkés ter­melési folyamat tehát teljes össze­függésében, vagyis mint újraterme­lési folyamat nemcsak árut, nem­csak értéktöbbletet termel, hanem magát a tőkeviszonyt is termeli és újratermeli, az egyik oldalon a tő­kést, a másik oldalon a "bérmunkást hozza létre." Földes Mihály BÉR •­ÁR • PROFIT " A tőke egyszerű újratermelése BELFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK Tőzsdék, piacok. A budapesti érték­tőzsde szombaton szilárd nyitás után egyenetlenné vált, a terménytőzsde nem változott. A nagyvásártelepen, a vásár­csarnokokban és a piacokon élénk for­galmat bonyolítottak le. Tőzsdei hetiszemle. A tőzsdei kötések felemelésére vonatkozó rendelkezik ezen a h­éten lépett életbe. Ennek ha­tása alatt a hét kezdetén kisméretű volt a forgalom és az irányzat nem volt egységes. De a vezető értékek iránt megnyilvánult érdeklődés­­megváltoz­tatta a tőzsde hangulatát és kezdetben szerényebb, majd később jelentősebb és minden részvénycsoportra kiterjedő ár­emelkedés jelentkezett. Az összes rész­vények kiszámított árfolyamértéke 98 millió pengővel magasabb az előző heti­nél és így a névérték alapulvételével nyert jelszám az előző heti 263-ról 283-ra, a nosztrifikált részvények ugyanígy nyert külön jelszáma pedig 277-ről 296-ra emelkedett. A bankok szerdai záróórája. A TÉBE kötelékébe tartozó pénzintézetek szerr­dán, június 18-án a kormányfő születes 133. oldal Gramofon, csillár, rádió csere, részlet legolcsóbban isrich Miklós cégnél Budapest VI.Vilmos Nászár út 45 (Nagymező c. sarok) sének évfordulója alkalmából bank­szünnapot tartanak. E napon a Ma­gyar Nemzeti Bank is teljes bankszünnapot tart. Közepes terméskilátások. Az Orszá­gos Mezőgazdasági Kamara most tette közzé május havi mezőgazdasági hely­zetjelentését. Eszerint, ha valami elemi csapás közbe nem jön, úgy ez időszerint közepes termésre lehet kilátás. A fővárosi liszthiány rövidesen meg­szűnik — mondják fővárosi illetékes helyen —, mert mindent elkövetnek, hogy már a legközelebbi jövőben meg­felelő mennyiségű liszt álljon a közön­ség rendelkezésére. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK STOCKHOLM: A központi statisztikai hi­vatal jelentése szerint a búza- és takar­mányfélék terméskilátása jóval alul marad a szokásoson. Egyes kerületekben egyálta­lán nem várható termés. BUENOS AIRES: Argentína kivitele ez év első öt hónapjában kerek számban 21 mil­lióval, azaz 26%-kal csökkent a multévivel szemben. NEW YORK. A „Standard Oil" egy leány­vállalata Baton Rouge-ban (Louisiana) 15 millió dollár költséggel műgumigyárat épít, évi 15.900 tonna gumi és 23 millió gallon alkohol előállítására. CANBERRA: Ausztráliában egyes külön­leges esetektől eltekintve megtiltották új szórakozóhelyek és szállodák építését. Jesnel az intézkedéssel az építési anyagokat és a munkaerőt akarják védelmi célokra meg­takarítani. ANKARA: A török kormány azzal kap­csolatban, hogy az elmúlt napokban Török­országba 31­ 00 zsák brazillal kávé érkezett, azzal a tervvel foglalkozik, hogy a kávé­kereskedelem ellenőrzése céljából monopól­társaságot létesít. — Törökországban fissza. Írják az állami vagy, egyházi intézmények tulajdonában lévő be nem vetett mezőgaz­dasági birtokokat, amelyeket az elmúlt év­ben hozott törvény értelmében szét fognak osztani a parasztok között. Remélik, hogy az év végére legalább ezt a parlagon he­verő állami és egyházi birtokállományt szét­oszthatják. LIMA. A perui kormány elrendelte a ki­viteli tilalmat alumíniumra és ónra. MOSZKVA. A nagy gabonakészletekre és a közeli aratásra való tekintettel az ukraj­nai tárházakat kiürítették és a készleteket az újonnan létesített szibériai tárolóközpon­tokba szállították.­­ A ,,Pravda" jelentése szerint a 9,5 milliárdos orosz kölcsönt négy nap alatt túljegyezték. VALUTAÁRFOLYAMOK (aranypengében): 1 angol font —. .—, 100 belga ——, 100 dán korona —.—, 100 dinár —.—, 100 USA dollár 345—350, 100 francia frank —.—, 100 hollandi forint —.—, 100 kanadai dollár —.—, 100 cseh-morva protektorá­tus­ pénzegység —.—, 100 szlovákiai pénz­egység 11.45—11.75 (30 koronánál nagyobb címletek kivételével), 100 len 1.95—2.05, 100 leva —.—, 100 líra 17.40—17.90, 100 német márka —.—, 100 svájci frank 79.60—80.60, 100 svéd korona 81.70—82.70. ÉLELMISZERÁRAK. A főváros vásár­csarnokaiban és nyílt piacain, szombaton a következő kicsinybeni árakat jegyezték (a rögzített élelmiszerárakat nem közöljük): burgonya, új, na­gy 84, új, kicsi 20, fejes­saláta drb 3—10, vöröshagyma (zöldjével) csomó 8—50, fejeskápolntta 50—78, kelkáposzta 40—50, savanyúskáposzta 33, hónaposrete­k (szabadföldi) csomó 4—10, ka­larábé (zöldjei­vel) drb 3—10, sóska 36—56, paraj 44—64, tök (főző) 70—100, uborka 90—130, spárga 50—200, zöldborsó 30—40, alma 200—350, csereszarcú* (haron­t 80—230. .szalmóca (kerti) 80—260, mák -180—300, dióbél 460—550 fillér kg­ kint. VÍZÁLLÁSOK. Mai dunai vízállás: Tassan 557, Pozsony 282, Komárom 381, Budapest 348 (holnap 354), Paks 356, Baja 384, Mohács 424, Gombos 582, Újvid­ék 484.­­ Mai tiszai vízállások: M­árain arossz.1 noi M3, Vistk 56, Tekeháza 66, Tiszaújlak 84, Vásároson­mén­y 322, Tokaj 407, Tiszafüred 446, Szolnok 57, Csongrád 591, Szeged 023 (holnap 617), Titel 539. k legjobb fél, legolcsóbb­­ áru is eladatlanul­ hever, ha 1i/14 nem hívja föl rá­ a közönség • "figyelmét!"

Next