Népszava, 1941. október (69. évfolyam, 222–248. sz.)

1941-10-01 / 222. szám

69. évfolyam 222. szám Budapest, 1941 október 1. szerda Ára 12 fillér A S Z O C I Á L D E M O K R A T A P ÁR T KÖ Z P O N T I L A P J A : • . .v.­­­ •• . , • • . • • . • . • ...­ , .­­ . . • Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 A német nagykövet tárgyalt a török UÜlü­gyminiszterrel Törökország római nagykövetét is hazarendelték jelentéstételre Churchill a Szovjet­ Únió megsegítéséről és az atlantióceáni csatáról Megengedik az amerikai hajók felfegyverzését és az angol kikötőkbe való befutását? Marcos a Dnyepertől keletre és Leningrádnál­ ­ A harctéri eseményekkel, az Észak-Olaszország­ ellen intézett an­gol légitámadással kapcsolatos Svájc londoni tiltakozása az ellen, hogy az Olaszország felé igyekvő angol gépek megsértették Svájc légi semlegességét. A német távirati iroda berni jelentése sze­rint a svájci külügyiminisztérium erre vonatkozóan a következő közle­ményt adta ki: S­vájc londoni követe azt a meg­bízást kapta, hogy haladéktalanul tiltakozzék a svájci légitér súlyos megsértése ellen. A svájci légitér súlyos megsértését a szeptember 29-ére virradó éjjel mintegy 50 brit repülőgép követte el. A svájci légelhárítás a brit repülőgépek ellen erélyesen védekezett. Ide iktatjuk a „Bud. Tud." római jelentését, amely erélyes olasz cáfolatok hírét közli. Olasz hivatalos körök és a sajtó — mondja a jelentés — élesen visszautasítják azokat az esz­telen álhíreket, amelyek az utóbbi időben Londonból és Moszkvá­ból szárnyra keltek. Lapunk más helyén közlünk tu­dósítást a csehországi események­ről. Churchill alsóházi beszéde, az ezidőszerinti harctéri hely­zetről számolt be. Az atlanti csata állását ismertette elsősorban és azt mondotta, hogy az utolsó negyedévben Anglia a múlt ne­gyedévi veszteség első harmadrészét szenvedte. Ennek tulajdonította azt a lehetőséget, hogy egynémely élel­mis­zeradagot megnöveltek és hogy különösen a nehéz munkát végzők­nek több élelmiszert juttathatnak. Churchill utalt az amerikai hajó­gyárak részéről nyújtott segítségre, amely szerinte megjavítja Anglia viszonyait. Mindezek előadása után azonban óva intett attól a gondo­lattól, hogy az angol hajózás ellen nem erősödhetik meg többé a tá­madás. Ezután a keleti háborúról be­szélt, utalt a Szovjet­ Unióval kö­tött szerződésre és az Egyesült Államok segítségére. Ennek során közölte, hogy legközelebb módjá­ban lesz a képviselőház elé terjesz­teni az Anglia, a Szovjet­ Unió és Irán között létrejött szövet­ségi szerződést, amely az utóbbinak az Anglia ol­dalán való állásfoglalását vonja maga után. A moszkvai értekezletről szólva közölte, hogy máris jelentékeny mennyiségű hadianyag van úton a Szovjet­ Unió felé. A brit küldött­ség tisztában van azzal, hogy mit nyújthat Nagy-Britannia a Szov­jetnek. Tervek állanak a szövetsé­gesek rendelkezésére, amelyek hó­napról hónapra meghatározzák, hogy milyen és mennyi hadianya­got szállíthat Anglia. Churchill hangoztatta: ezen a téren Angliá­nak is nagy áldozatot kell hoznia. A Szovjet-Tiniót nemcsak tankok­kal, hanem repülőgépekkel, rézzel, alumíniummal, olajjal és más nyersanyagokkal kell támogatnia. Churchill ezután a brit hadsereg megszervezése és felfegyverzése kö­rül elért eredmény­ekről beszélt, vé­gezetül pedig kijelentette, hogy nem ígérheti a jövő olyan alakulását, amely megkönnyíti a helyzetet. N­em ígérheti azt sem, hogy az a harc, amelyet Németország a kele­ten folytat, elviselhetőbbé teszi a brit szigetekre nehezedő nyomást. Sőt ellenkezőleg, beszéde végén ki­jelentette, hogy tavasszal a harcok olyan mértékben lobognak fel újra, amilyent eddig még nem értek meg. Kedd­en reggel bővebb részleteket közöltek a moszkvai háromhatalmi érte­kezlet hétfői első üléséről — jelenti a „N. S. T." Londonból. Molotov külügyi népbiztos meg­nyitó beszédében azt javasolta, ala­kítsanak hat bizottságot a haditen­gerészet, a légierő, a hadsereg, a szállítási ügy, a hadianyagok és a gyógyszerek kérdéseinek megtár­gyalására. Beaverbrook, az angol küldöttség vezetője főleg az Egyesült Államok segítségéről beszélt és kijelentette, hogy Nagy-Britannia pillanatnyi előnyös helyzetét főleg az Egyesült Államoknak köszönheti. Az angol miniszter így fejezte be beszédét: Azért vagyunk itt, hogy bebizonyít­suk: készek vagyunk minden áldo­zatra a közös ellenség legyőzése vé­gett. Az idő drága. Ezután Harriman, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a háborúban, éppen ezért az amerikai küldöttség jelenléte a háromhatalmi értekezleten hatal­mas történelmi jelentőségű ese­mény. Az amerikaiak, Harriman szerint, ugyanazért jöttek Moszkvá­ba, mint az angolok: minden el­képzelhető támogatást meg akar­nak adni a Szovjet­ Uniónak a né­metek elleni harcban. Végül megválasztották a hat bi­zottság tagjait. A bizottságoknak azt az utasítást adták, hogy éjjel-nappal dolgozzanak és legkésőbb pénteken délelőtt ter­jesszék elő jelentésüket. Moszkvai jelentés szerint Vorosi­lov tábornagy hétfőn déliben Moszkvába érkezett és ugyancsak résztvesz a háromhatalmi értekez­leten. Résztvett azon Cripps angol és Steinhardt USA nagykövet is. Beaverbrook és Harriman hét­főn másodszor is tanácskozott Sztálinnal. Ez a tanácskozás három óra hosszat tartott. A megválasztott bizottságok azon­nal , munkába fogtak. Londonból jelentik, hogy Walter Monckton, az angol tájékoztató minisztérium főigazgatója Moszkvá­ba utazott, hogy megbeszélést folytasson Lo­zovszkijjal, a Szovjet tájékoztató hivatalának vezetőjével. Az angol tájékoztató minisztérium keddi közelményében rámutat arra, hogy Monckton moszkvai utazása azért volt szükséges, mert közösérdekű kérdéseket kell megtárgyalnia a Szovjet­ Unió illetékes hatóságaival. Lon­doni jelentések szerint az angol és az amerikai sajtó egyre türelmetlenebbül sürgeti Anglia tevőleges segítségét a Szovjet­ Unió számára. Amint Londonból jelentik, Wa­vell tábornok Teheránból Bagdadba utazott. Hozzáteszi ehhez a jelen­tés, hogy valószínűleg újra vissza­tér Teheránba és folytatja a szov­jet főparancsnokkal megkezdett megbeszéléseit. A Népszava már hírt adott a brit-török kereskedelmi szer­ződés megkötéséről. Is­tanbuli jelentés közli most, hogy az erről szóló okmányokat kedden aláírták. A szerződésben a többi között négymillió török fontnyi élelmiszert is vásárol Nagy-Britan­nia Törökországban. Ezt az élelmi­szert valószínűleg a közelkeleti or­szágokban mutatkozó hiány pótlá­sára használják fel. Ankarai „N. S. T."-jelentés közli: Török-angol tárgyalások indultak meg Alexandrette török kikötő ki­építéséről. A kikötőben új rakparto­kat és mindenekelőtt úszódokkokat akarnak építeni. Hírt adtunk Papén német nagy­követnek Ankarába érkeztéről. A „Bud. Tud." istanbuli jelentése közli, hogy Papén nagy­követ rövid­del megérkezése után a külügy­minisztériumba ment és közel négy és fél óra hosszat tárgyalt Szaradzsoglu külügy­miniszterrel. A tárgyaláson Clodius követ, a né­met gazdasági bizottság vezetője is részt vett. Istanbuli jólértesült kö­rökben úgy tudják — j­elenti a „Bud. Tud." —, hogy a német-török gazdasági tárgyalások már döntő szakaszba értek Husszein Gerede berlini nagy­követet — amint közöltük — Anka­rába rendelték jelentéstételre. Ami­alatt a nagykövet megérkezését várják, közlik, hogy Husszein Ra­gib római török nagykövetet is hazahívták jelentéstételre és hogy a nagykövet már Ankarába is érke­zett. Amerikában egyébként idősze­rűvé vált a döntés a semlegességi törvény ügyében. Hull külügyminiszte a hétfői sajtó­értekezleten a semlegességi tör­vény visszavonása helyett annak módosítása mellett foglalt állást. Hullnak ezzel az állásfoglalásával megegyezik Roosevelt felfogása is. Washingtoni jólértesült körökben híre jár, hogy az elnök csupán an­nak az intézkedésnek érvénytelení­tését kívánja, amely tiltja a keres-­­kedelmi hajók felfegyverzését és amerikai hajóknak angol kikötőkbe való befutását. Azt hiszik, hogy az elnök indítványozza majd, hogy engedjék meg ezeknek a hajóknak Nagy-Britannia kikötőibe való be­jutását, ha a hadianyagkölcsönzési törvény alapján szállítanak árut. Egyesek úgy vélik, hogy Roosevelt esetleg nem is terjeszt ilyen indít­ványokat a kongresszus elé, hanem mint a hadsereg és a haditengeré­szet főparancsnoka, minden forma­ság nélkül parancsot ad a kereske­delmi hajók felfegyverzésére. Eráel

Next