Népszava, 1941. november (69. évfolyam, 249–273. sz.)

1941-11-01 / 249. szám

1941 november 1. szombat NÉPSZAVA Német beszámoló a középső arcvonal harcairól Délen is tovább folynak, a harcok ". Állandóan szaporodnak azok­­ a jelentések, amelyek a kelet­európai háború déli arcvonalain végbemenő küzdelmek fontosság­ára mutatnak rá. Lapunk külpolitikai bevezetésében ismertetjük e skérdés diplomáciai-politikai vonatkozásait, ezen a helyen pedig azokat az újabb táviratokat vagy cikkeket sorakoz­tatjuk föl, amelyek illetékes német vagy olasz körök felfogását tükröz­tetik vissza. Így a „Pester Lloyd" október 31-i reggeli számának ber­lini tudósítása leírja, hogy „termé­szetesen nem lehet előre látni, mi­lyen pontok­­szerepelnek a német hadvezetés sztratégiai terveiben és hogy milyen földrajzi pozíciókat kívánnak még elérni. Kétségtelen azonban, hogy elsősorban a déli arcvonalszakaszon a német had­vezetés részéről messzemenő sztra­tégiai és földrajzi célokkal kell szá­molni, bár a valóban nagyarányú hadműveleteiket — német vélemény szerint — már végrehajtották a szovjetoroszországi hadszíntéren." Ez a tudósítás, amelyre a későb­biekben még visszatérünk, a német álláspontot ismerteti. Az olasz állás­pontot a ,8 Órai Újság" október 11-i milánói tudósítása ismerteti a következőkben: A Kaukázus iránt növekvő figyelem­­ nyilvánul meg. „Szeptemberben — írja a ,Popolo d'Italia' — azt hallottuk, hogy Wavell félmillió emberrel siet a bolsevisták segítségére. Október kö­zepén kisebb angol kötelékek bukkan­tak föl a kaukázusi hegylánctól észak­ra, Krasznodar olaj zónájában ... Úton van tehát már a­­kaukázusi autóbusz vájjon ki éri el előbb: Wavell­e, vagy az előnyomuló német seregek parancs­noka?" . A­ német főparancsnokság és­­ a német távirati iroda pénte­ken mind a krími, mind a doneci hadműveletek újabb előrehaladá­sát jelentette, közölve, hogy a rendkívül makacsul védekező szov­jet csapatokat tovább szorították vissza. A német jelentések és a ber­lini lapok ismét kiemelik a honvéd­csapatok közreműködését a doneci harcokban. A „N. S. T." jelzi, hogy — amint a „Dagens Nyheter" című svéd lap közli — a Don nyugati partján fekvő Rosztovból épúgy el­szállítják a nagyobb ipari üzemek berendezését, amint ezt Charkov­nál és — az orosz lapok szerint — általában az egész Donec-medencé­ben megkísérelték. A rosztovi hely­zet megítélésénél lényegesnek tart­ják azt a körülményt, hogy a város a Don nyugati partján fekszik és így a Szovjet, amely a most már csendesnek egyáltalában nem minő­síthető Don keleti partján igyek­szik védelmi vonalat elfoglalni, megkezdte a város ipari üzemeinek elszállítását. Az olasz lapok leg­utóbb arról írtak, hogy a hadműve­letek „kaukázusi szakaszukba" kez­denek lépni, amit alátámaszt az, hogy Rosztov körül Timosenko kaukázusi elitcsapatok küzdelembe­vetésével kísérletezik. A né­met lapok és a német táv­irati iroda egyébként részletesen foglalkoznak az elfoglalt Ukrajna jelentőségével. Rámutatnak arra, hogy a Szovjet elvesztette ezt a te­rületet és felhívjá­k a lakosságot — a német lakosságot — így például a „Deutsche Allgemeine Zeitung" —, hogy úgy amúgy mint eddig, lan­kadatlan erőfeszítéssel dolgozzanak a gyáraikban és üzemekben. A „DAZ" és a német távirati iroda kiemeli, hogy Németország ipari és mezőgazdasági termeléséne­k a háborútól és a kíméletlen, tekintet nélküli rombolástól bizonyos mér­tékig sújtott ukrán vidékektől függetlenül kell az eddigiekhez ha­sonló eredményeket felmutatnia. Kiemelik, hogy Németország világ­nézeti és nem gazdasági okokból harcol a Szovjet­ Unió ellen. A középső arcvonal harcaival­­­­apcsolatban már a Népszava péntek reggeli számában kiemeltük, hogy a támadások súlypontja ismét a szárnyakon található. Úgy látszik, hogy elsősorban a moszkvai védő­vonalakat félkör alakban körülvevő front déli részén, Moszkvától délre körülbelül 170 kilométerre, Tula körül került sor rendkívül heves német rohamokra. Ezenkívül Volo­kolansz, Mozsajszk és Malojaroszla­vec környékén is dúl a harc, de kü­lönösen nagy arányokat a déli sza­kaszon öltött. A német félhivatalos hírszolgálat ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a németek sikeres harcokat folytatnak és október 29-én,­ vala­mint 30-án is visszaverték a szovjet csapatok megkísérelt ellentámadá­sait. A középső arcvonal harcairól — ugyanúgy, mint a déli arcvonal küzdelmeivel kapcsolatban — álta­lános tájékoztatást nyújtottak né­met és olasz részről. Az olasz beszá­molót a Stefani-iroda katonai szakértője írta, amint a „M. T. I." jelenti. Ez visszautasítja a brit pro­pagandának „a tengely nagy győ­zelmeit mindenfelé kisebbíteni igyekvő kísérleteit" és utal arra, hogy a kezdeményezés északon a finnek kezében van és hogy Lenin­grádnál is visszaverik a szovjet el­lentámadásokat. A középső szakasz­ról ezután így ír: A moszkvai arcvonalon az erőd­rendszer nem akadályozza Bock tábornagy erőt, hogy módszeresen d­ó is nyomuljanak az egén terepen. Súlyos csatáról van szó, amelyben a védők helyzete sokkal ke­vésbé nehéz, mint a támadóké, mert az utóbbiaknak a rettentő terepvi­szonyokkal is meg kell küzdeniök­, egyik védelmi vonalat a másik után kell megvívniuk és fel kell őrölniök, meg kell semmisíteniük azokat a fegy­veres erőket, amelyeket a bolsevista parancsnokság egymásután dob bele a vulkánba. A Stefani végül hangoztatja, hogy mind a középső, mind a déli arcvonalon elért sikereknek óriási jelentőségük van. * /jf A német állásfoglalást a JPester Lloyd" előbb már idé­zett berlini jelentése ismerteti és ez a tudósítás nemcsak a középső arc­vonallal függ össze, hanem a keleti hadjárattal általában. Az utób­­i vonatkozásban ugyanis azt a német álláspontot ismerteti, amely szerint a kedvezőtlen időjárás következté­ben sem várható úgynevezett „téli kapható, minden rádiókereskedőnél szünet" a keleteurópai arcvonala­kon. Áttekintve a különböző arc­vonalszakaszokat, a középső sza­kaszról a következőket írja: Jólértesült helyen megállapítják, hogy a szovjet hadszíntéren terv­szerűen folynak a német támadó had­műveletek. Ez az északi szakasz küz- 5. oldal 1392. júlia* Havában látogatott el elsőkben Kneipp Magyarországra. Napilapjaink bőven foglalkoztak annak idején látogatásával s el­ismerőleg nyilatkoztak kiváló tevékenységéről. KOMOLY, JÓSÁGTÓL SUGÁRZÓ tekintetét ismerte már akkor az egész világ. Ilyen volt tehát az a világhírű férfi, aki 1892. július 28-án első ízben keresett fel bennünket, hogy az élőszó meggyőző erejével nyerjen meg sokakat az akkor még ismeretlen, új elgondolásnak, éz természetes és észszerű eszméjének. Ez volt tehát az a kiváló ember, aki úttörő munkát tett és valósággal küldetést teljesített, ő a mi Kneippünk. Nálunk is sok követőre talált, sok rajongót tudott szerezni, ez a magyarázata annak, hogy ma a közel félévszázad annyi sokezer konyhában mindenütt megtalálhatjuk az ő képét megtaláljuk minden gondos háziasszonynál, aki a kiváló és Kneipp malátakávé -t használja. Hiszen minden csomagon rajta iránta való tiszteletből — a nagy emberbarát arcképe és mint tartalma kiválóságának biztosítéka. Erre gondoljunk, azt a malátakávét, melyet maga Kneipp adott

Next