Népszava, 1941. november (69. évfolyam, 249–273. sz.)
1941-11-01 / 249. szám
1941 november 1. szombat NÉPSZAVA Német beszámoló a középső arcvonal harcairól Délen is tovább folynak, a harcok ". Állandóan szaporodnak azok a jelentések, amelyek a keleteurópai háború déli arcvonalain végbemenő küzdelmek fontosságára mutatnak rá. Lapunk külpolitikai bevezetésében ismertetjük e skérdés diplomáciai-politikai vonatkozásait, ezen a helyen pedig azokat az újabb táviratokat vagy cikkeket sorakoztatjuk föl, amelyek illetékes német vagy olasz körök felfogását tükröztetik vissza. Így a „Pester Lloyd" október 31-i reggeli számának berlini tudósítása leírja, hogy „természetesen nem lehet előre látni, milyen pontokszerepelnek a német hadvezetés sztratégiai terveiben és hogy milyen földrajzi pozíciókat kívánnak még elérni. Kétségtelen azonban, hogy elsősorban a déli arcvonalszakaszon a német hadvezetés részéről messzemenő sztratégiai és földrajzi célokkal kell számolni, bár a valóban nagyarányú hadműveleteiket — német vélemény szerint — már végrehajtották a szovjetoroszországi hadszíntéren." Ez a tudósítás, amelyre a későbbiekben még visszatérünk, a német álláspontot ismerteti. Az olasz álláspontot a ,8 Órai Újság" október 11-i milánói tudósítása ismerteti a következőkben: A Kaukázus iránt növekvő figyelem nyilvánul meg. „Szeptemberben — írja a ,Popolo d'Italia' — azt hallottuk, hogy Wavell félmillió emberrel siet a bolsevisták segítségére. Október közepén kisebb angol kötelékek bukkantak föl a kaukázusi hegylánctól északra, Krasznodar olaj zónájában ... Úton van tehát már akaukázusi autóbusz vájjon ki éri el előbb: Wavelle, vagy az előnyomuló német seregek parancsnoka?" . A német főparancsnokság és a német távirati iroda pénteken mind a krími, mind a doneci hadműveletek újabb előrehaladását jelentette, közölve, hogy a rendkívül makacsul védekező szovjet csapatokat tovább szorították vissza. A német jelentések és a berlini lapok ismét kiemelik a honvédcsapatok közreműködését a doneci harcokban. A „N. S. T." jelzi, hogy — amint a „Dagens Nyheter" című svéd lap közli — a Don nyugati partján fekvő Rosztovból épúgy elszállítják a nagyobb ipari üzemek berendezését, amint ezt Charkovnál és — az orosz lapok szerint — általában az egész Donec-medencében megkísérelték. A rosztovi helyzet megítélésénél lényegesnek tartják azt a körülményt, hogy a város a Don nyugati partján fekszik és így a Szovjet, amely a most már csendesnek egyáltalában nem minősíthető Don keleti partján igyekszik védelmi vonalat elfoglalni, megkezdte a város ipari üzemeinek elszállítását. Az olasz lapok legutóbb arról írtak, hogy a hadműveletek „kaukázusi szakaszukba" kezdenek lépni, amit alátámaszt az, hogy Rosztov körül Timosenko kaukázusi elitcsapatok küzdelembevetésével kísérletezik. A német lapok és a német távirati iroda egyébként részletesen foglalkoznak az elfoglalt Ukrajna jelentőségével. Rámutatnak arra, hogy a Szovjet elvesztette ezt a területet és felhívják a lakosságot — a német lakosságot — így például a „Deutsche Allgemeine Zeitung" —, hogy úgy amúgy mint eddig, lankadatlan erőfeszítéssel dolgozzanak a gyáraikban és üzemekben. A „DAZ" és a német távirati iroda kiemeli, hogy Németország ipari és mezőgazdasági termelésének a háborútól és a kíméletlen, tekintet nélküli rombolástól bizonyos mértékig sújtott ukrán vidékektől függetlenül kell az eddigiekhez hasonló eredményeket felmutatnia. Kiemelik, hogy Németország világnézeti és nem gazdasági okokból harcol a Szovjet Unió ellen. A középső arcvonal harcaivalapcsolatban már a Népszava péntek reggeli számában kiemeltük, hogy a támadások súlypontja ismét a szárnyakon található. Úgy látszik, hogy elsősorban a moszkvai védővonalakat félkör alakban körülvevő front déli részén, Moszkvától délre körülbelül 170 kilométerre, Tula körül került sor rendkívül heves német rohamokra. Ezenkívül Volokolansz, Mozsajszk és Malojaroszlavec környékén is dúl a harc, de különösen nagy arányokat a déli szakaszon öltött. A német félhivatalos hírszolgálat ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a németek sikeres harcokat folytatnak és október 29-én, valamint 30-án is visszaverték a szovjet csapatok megkísérelt ellentámadásait. A középső arcvonal harcairól — ugyanúgy, mint a déli arcvonal küzdelmeivel kapcsolatban — általános tájékoztatást nyújtottak német és olasz részről. Az olasz beszámolót a Stefani-iroda katonai szakértője írta, amint a „M. T. I." jelenti. Ez visszautasítja a brit propagandának „a tengely nagy győzelmeit mindenfelé kisebbíteni igyekvő kísérleteit" és utal arra, hogy a kezdeményezés északon a finnek kezében van és hogy Leningrádnál is visszaverik a szovjet ellentámadásokat. A középső szakaszról ezután így ír: A moszkvai arcvonalon az erődrendszer nem akadályozza Bock tábornagy erőt, hogy módszeresen dó is nyomuljanak az egén terepen. Súlyos csatáról van szó, amelyben a védők helyzete sokkal kevésbé nehéz, mint a támadóké, mert az utóbbiaknak a rettentő terepviszonyokkal is meg kell küzdeniök, egyik védelmi vonalat a másik után kell megvívniuk és fel kell őrölniök, meg kell semmisíteniük azokat a fegyveres erőket, amelyeket a bolsevista parancsnokság egymásután dob bele a vulkánba. A Stefani végül hangoztatja, hogy mind a középső, mind a déli arcvonalon elért sikereknek óriási jelentőségük van. * /jf A német állásfoglalást a JPester Lloyd" előbb már idézett berlini jelentése ismerteti és ez a tudósítás nemcsak a középső arcvonallal függ össze, hanem a keleti hadjárattal általában. Az utóbi vonatkozásban ugyanis azt a német álláspontot ismerteti, amely szerint a kedvezőtlen időjárás következtében sem várható úgynevezett „téli kapható, minden rádiókereskedőnél szünet" a keleteurópai arcvonalakon. Áttekintve a különböző arcvonalszakaszokat, a középső szakaszról a következőket írja: Jólértesült helyen megállapítják, hogy a szovjet hadszíntéren tervszerűen folynak a német támadó hadműveletek. Ez az északi szakasz küz- 5. oldal 1392. júlia* Havában látogatott el elsőkben Kneipp Magyarországra. Napilapjaink bőven foglalkoztak annak idején látogatásával s elismerőleg nyilatkoztak kiváló tevékenységéről. KOMOLY, JÓSÁGTÓL SUGÁRZÓ tekintetét ismerte már akkor az egész világ. Ilyen volt tehát az a világhírű férfi, aki 1892. július 28-án első ízben keresett fel bennünket, hogy az élőszó meggyőző erejével nyerjen meg sokakat az akkor még ismeretlen, új elgondolásnak, éz természetes és észszerű eszméjének. Ez volt tehát az a kiváló ember, aki úttörő munkát tett és valósággal küldetést teljesített, ő a mi Kneippünk. Nálunk is sok követőre talált, sok rajongót tudott szerezni, ez a magyarázata annak, hogy ma a közel félévszázad annyi sokezer konyhában mindenütt megtalálhatjuk az ő képét megtaláljuk minden gondos háziasszonynál, aki a kiváló és Kneipp malátakávé -t használja. Hiszen minden csomagon rajta iránta való tiszteletből — a nagy emberbarát arcképe és mint tartalma kiválóságának biztosítéka. Erre gondoljunk, azt a malátakávét, melyet maga Kneipp adott