Népszava, 1942. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)
1942-01-27 / 21. szám
254. oldal Építőipari tanfolyamok Az Ipari Tanfolyamok Országos Vezetősége a következő tanfolyamokat rendezi: 1. Építőipari matematika. Tanítási idő nyolc hét. 2. Építőipari általános szerkezettan. Tanítási idő nyolc hét. E két tanfolyamra felvehetők felvételi vizsga nélkül a budapesti felsőépítőipariskola végzettségét igazoló egyének, valamint kőműves- és ácsmesterek; felvételi vizsgával az olyan kőműves- ésácsiparosok, akik a szükséges alapismereteket írásbeli felvételi vizsgán igazolják. 3. Építőipari alkalmazott szilárdságtan. Tanítási idő 12 hét. A tanfolyamra felvehetők felvételi vizsga nélkül, a felsőépítőipariskolát végzetteken kívül azok, akik a gyakorlati szilárdságtani tanfolyamot sikerrel hallgatták; felvételi vizsgával az olyan képesített, kőműves- és ácsmesterek, akik felvételi vizsgát tesznek. .A tanítás helye mindhárom tanfolyam számára az Állami Felsőépítő Ipariskola, XIV, Thököly út 74. Szükséges okmányok: munkakönyv, születési anyakönyvi kivonat a megjelölt esetben felsőipariskolai igazolvány vagy az illető iparágbeli mesterlevél. Felvételi vizsga január 28-án, délután 5 órakor. A tanfolyam kezdete ugyanekkor. Tandíj 25 pergő. Beiratkozás a tanfolyamvezetőség irodájában: VIII. József körút. 6. III. 50., hétköznap, szombat kivételével, délelőtt 10—12-ig és délután 5—7-ig. Egérrágta bankjegy tömege a bádogdobozban Grünfeld Jenő galamboki téglagyári tisztviselő néhány nappal ezelőtt 200 darab szakadozott százpengős bankjegyet, váltott be a Nemzeti Bank nagykanizsai fiókjánál. A bankjegyek sérüléseiről azt állította, hogy egérrágástól származnak. Utána, a következő napon 88 darab,majd 154 darab százpengőst, továbbá 24 darab ötvenpengőst váltott még be. A Nemzeti Bankban gyanút keltettek az „egérrágta" bankjegyek és értesítették a rendőrséget. A rendőrségházkutatást tartott a tisztviselő édesanyjának lakásán, ahol egy rozsdás bádogdobozban 189 darab százpengőst és 32 darab ötvenpengőst találtak. A rendőrség lefoglalta a bankjegyeket, a tisztviselőt és édesanyját őrizetbe vette és most azt kutatja, honnan került az 50.000 pengő értékű „egérrágta" bankjegytömeg a bádogdobozba. Megölte a bányavonat Zatykó István 21 éves bányavonatfékezőt a Nagybátony községhez tartozó Szoroszpatak szénbányatelepen a vágányról kiugrott csille fogy kőoszlophoz szorította és agyonnyomta. _______ Az erdélyi fürdött színeiüése által január 11-től február 2-ig tervezett marosisdrhelyi, forgalmi és fürdőügyi kongreszátust a beállott forgalmi korlátozások következtében bizonytalan időre elhalasztották. A kongresszust azonban a közeljövőben feltétlenül megrendezik és az időpontról kellő időben tájékoztatják a közönséget. Érdekes, tanulságos előadások. Egyik legértékesebb kincsünkről, szemünk világáról, a jobb, könnyebb munkavégzésről, a fényről, ajól világított kellemes otthonról, a helyes és gazdaságos világításról tartanak igazán érdekes és tanulságos előadásokat az Elektromos Művek esküvti és Baross téri előadótermében. Az előadások során megmutatják azt, hogy melyek a rossz, elavult lámpatestek, csillárok, falibarok és melyek a korszerű, jó világítótestek. Szemléltetően rámutatnak arra, hogy a régi, elavult csillárok nem értéktelenek, mert hiszen legtöbbjük könnyűszerrel átalakítható jó, kifogástalan csillárrá. Az előadások jelentős fejezete a jó világítás költségeit tárgyalja, a célszerűség és gazdaságosság szempontjait figyelembe véve. Minden családfő, minden háziasszony sok-sok hasznos dolgot ismerhet meg egy-egy ilyen előadáson. Azért, hogy a közönség legszélesebb köreinek lehetővé váljék az előadások meghallgatása, az Eskü út 5. szám alatti előadóteremben minden kedden délelőtt 11 órakor, a Baross tér 2. szám alatti előadóteremben pedig minden pénteken délután 6 órakor tartanak ilyen előadást. Ezek a figyelemlekötő, hasznos előadások a legteljesebb érdeklődésre tarthatnak számot. px NÉPSZAVA 1942 január 28/ szerda MUSKÁSÉLET A felmondásról Fejezet a munkajog köréből B. A. írja a Könyvkötők Lapja most megjelent számában: A felmondás szerződésen alapuló jogviszonynak (rendszerint) egyoldalú megszüntetése .Jogcselekmény, amellyel valamely rendszerint határozatlan időre szóló szerződést a felek valamelyike a megjelölt időpont elérésére megszűntnek jelenti ki. Csak ott van helye, ahol valamely jogszabály, vagy maga a szerződés megengedi. Az elállástól abban különbözik, hogy amíg ez visszahatólag bontja fel a szerződést, a felmondás csak jövőre szünteti meg a jogviszonyt. Legnagyobb jelentősége a társasági, bérleti, a haszonbérleti és a szolgálati szerződéseknél van. A szolgálati szerződés fölmondására vonatkozó jogszabályok különböző kútfőkben vannak. Elöljáróban és általánosságban kiemelhetjük, hogy a szolgálati szerződésre vonatkozó fölmondás intézményének legfontosabb célja egyrészt az, hogy egyik fél sem maradjon bizonytalanságban a szolgálati szerződés megszűnésének időpontját illetően, másrészt — ami az előbbivel összefügg —, hogy a munkavállalónak módjában legyen a fölmondási idő alatt új állást keresni. A fölmondás a határozatlan időre szóló szolgálati viszonyok velejárója. Próbaidős szolgálati megállapodásnál nincs fölmondás, a határozott időre szólónál pedig úgyis tudjuk, hogy mikor szűnik meg — szabályszerűen — a szolgálati viszony. A fenti jogelv ellenére a magánjogi javaslat — szociálpolitikai szempontok helyes mérlegelésétől vezettetve — 1574. §-ában kógens (kényszerítő) jogszabály formájában, az öt évnél hosszabb időre, vagy valakinek élete tartamára kötött szolgálati szerződésnek az alkalmazott részéről öt év után való fölmondhatóságát megengedi, a határozatlan időre kötött szolgálati viszonyra megállapított szabályok betartása mellett. Minek minősíti a bírói gyakorlat az olyan szolgálati szerződéseket, amelyeknél a lejárat pontos időben van meghatározva ugyan, de amelyekben egyúttal fölmondási jog is ki van kötve? A Kúria ebben a kérdésben több ellentétes határozatot hozott, nézetünk szerint azonban a következő határozat, tekinthető helyesnek mind jogi, mind logikai szempontból. ..A szolgálati szerződés, amelyet a szerződő felek bármikor fölmondhatóak, határozatlan időre kötöttnek tekintendő akkor is, ha a fölmondás be nem következte esetére a szolgálati viszony tartamát a szerződő felek egyébként fix időben határozták is meg." A fölmondással kapcsolatban ki kell emelnünk a következőket: A fölmondási idő nagysága szempontjából — ahol a munkakörnek e tekintetben döntő jellege van — az a munkakör az irányadó, amelyet az alkalmazott a fölmondás időpontjában tölt be. A cím nem irányadó. Rögtöni hatályú kilépésre nem ad jogot az, hogy a munkáltató az alkalmazott által igényelt fölmondási időnél kisebb fölmondási időt ismer el. A fölmondási időre járó munkabér tekintetében az a javadalmazás az irányadó, amit a munkavállaló a fölmondás időpontjában kapott, illetve aminek fizetésére a munkáltató szerződésileg kötelezve volt. A fölmondási időre járó illetménykövetelhetése független attól, hogy van-e a munkavállalónak tényleges kára? Ugyanez a szabály áll a jogtalan rögtöni hatályú elbocsátás vagy jogos okból történő rögtöni hatályú kilépés esetén a fölmondási időnek megfelelő időre követelhető járandóságának tekintetében. Határozott időre szolgálati szerződésnek a munkáltató részéről idő előtt történő jogtalan megszüntetése esetén is a felmondási időre a javadalmazás kár igazolása nélkül jár, a többlet azonban csak a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint érvényesíthető. A határozatlan időre kötött szolgálati szerződések fölmondhatóságának általánosságban semmi akadálya nincs. (A kivételeket lásd az 1937:XXI. tc.-ben és az annak alapján kibocsátott és még kibocsátandó miniszteri rendeletek büntető szankcióit tárgyaló fejezeteiben.) Gyakori eset, hogy a munkáltató a fölmondási járandóságok iránti perben arra hivatkozik, hogy az illető szakmában fölmondási időt kizáró, vagy a törvényesnél rövidebb időt megállapító szokás áll fenn. A Kúria álláspontja ebben a kérdésben az (lásd főleg a P. II. 5235/1829. sz. ítéletet), hogy a törvényrontó jogszokás megjelenésének legtermészetesebb formáját, a bírói jogerős "döntésekben való megnyilatkozást kell igazolni. Ennek hiányában a törvénybontó jogszokás létrejöttét a szerződő felek egyetértő, közös meggyőződésen alapuló, ellentmondással sohasem találkozó olyan gyakorlat bizonyítaná, amely szerint az illető szakmában munkáltató és alkalmazott, egyaránt mindig belenyugodtak abba, hogy a kölcsönös fölmondási idő a törvényesnél rövidebb legyen, illetve, hogy egyáltalában ne legyen fölmondási idő. Figyelemreméltó etekintetben budapesti törvényszék döntése (38. Pf. 15.893/1933.), amely szerint: „Ha a vitatott szokás (tudniillik a fölmondás kizárása) léteznék is, csak akkor volna a munkavállalóval szentben sikerrel érvényesíthető, ha beigazolást nyer az, hogy a munkavállaló által ismert, eme szokásra való hivatkozással lett megkötve a szolgálati szerződés." Kétségtelenül helyes a döntés azért, is, mert —eltekintve a szociálpolitikai szempontoktól — a kérdéses szokás (fölmondási időt kizáró szokás) elismerésének érvényessége joglemondást foglal magában, márpedig annak kifejezettnek és határozottnak kell lennie. Ismételten fel kell hívnunk a figyelmet a kollektív szerződések nagy fontosságára. „A kifutó is ember!" Kaptuk a következő levelet: Tisztelt Szerkesztőség! N Nagyon szeretném, ha szíveskednének ezt a pár sort közölni a Népszavában. Arról van szó, hogy milyen az élete a kifutónak az üzemben. Én negyedik éve vagyok egy nagyobb üzem kifutója. A legnagyobb szorgalommal és becsülettel végeztem a munkámat. Most, a rossz viszonyok miatt, nincs annyi munka, mint ezelőtt egy-két évvel; most minden munkámban hibát találnak — főleg az üzemvezető, akinek havi 600—700 pengő a fizetése. Már, úgy látszik, elfelejtette, hogy ő is egyszerű munkásként kezdte. De éppen ezért kellene, hogy a munkásokat megvédje, nem pedig elküldeni a munkást egyheti fizetetlen szabadságra, mert nem volt elkészítve a tűzrakáshoz fa, vagy megbüntetni 50 fillérre meg egy pengőre, mert öt percet késik az ember vagy mert nem volt az udvar kisöpörve! Én is embernek érzem, magam, ha kifutó vagyok is. Amiket itt felsoroltam, ezek a legnagyobb „bűneim". Azonban a legcsekélyebb dolgokért is szidást kapok, ami az önérzetemet nagyon bántja. Gondolom, ha ezt a pár sort közlik, talán a kezébe kerül az üzemvezető úrnak és kicsit eszébe juttatja, hogy ő is volt alacsonyabb pozícióban is. Akkor neki is fájt, ha oktalanul piszkálták. A munkásnak éppen elég baja van anélkül is, hogy kénytelen legyen mindenkinek a szeszélyeit eltűrni. Ezek csak az én panaszaim, de minden kifutónak és segédmunkásnak vannak hasonló panaszai, nemcsak ebben az üzemben, hanem másutt is. Jó lenne, ha ezek az urak arra gondolnának, hogy mi is önérzetes, gondolkodó és hasznos tagjai vagyunk a társadalomnak. Egy kerékpáros auta. Pártszervezeti élet A budapesti törvényhatósági bizottság szociáldemokrata csoportja e hó 28-án, szerdán este 7 órakor a szokott helyen ülést tart. Oktatásügyek Előadások Csdrósgyőrben (a Munkásotthonban, Andrássy út. 13) január 28-án, szerdán este V.7 órakor Szekeres Sándor: „A mai gazdasági rend kialakulása." Szegeden (a Munkásotthonban, Hétvezér utca 9) január 30-án, pénteken, este 7 órakor. Dr Berkes Fél: „A betegségek okairól." Tanulmányi, kirándulások A Villamos és HÉV Alkalmazottak Szövetsége január 29-én, csütörtökön tanulmányi kirándulást rendez a Néprajzi Múzeumba (X. Könyves Kálmán körút 40). Találkozás délelőtt V.10 órakor az 5-ös villamos népligeti várócsarnokában. Vezető: dr Braun Soma. Újabb rablógyilkosság Nagyszalontán (Nagyvárad, január 26.) A biharmegyei Nagyszalontán, mint ismeretes, a közelmúltban két megdöbbentő rablógyilkosság történt Az egyik rablógyilkost, Gúnyé Flóriánt, a román megszállás alatt maradt Árpád községbeli földmunkást, aki a magyar-román határ mentén egyik falujabelijét lőtte agyon néhányszáz pengőért, a statáriális bíróság halálra ítélte és már ki is végezték. A második rablógyilkosság áldozata Kiss P. Jánosné fűszerkereskedő volt, akit három kóborcigány baltacsapásokkal vert agyon. A tetteseket elfogták. Vasárnál"s újabb rablógyilkosság híre érkezett Nagyszalontáról. A jelentés közölte, hogy Payer Mihály 70 év körüli szalontai kettős birtokos és 16 éves fia rablógyilkosság áldozata lett. A Feketekörös csatorna partján, a Széperdő dűlőben fekvő tanyájukon ismeretlen tettesek megyilkolták és kirabolták őket. A gyilkosságot szombaton a kora reggeli órákban fedezték fel. A tanya egyik szobájának padlójánvérbefagyva találta meg őket a tetes. A gyilkosság román területen történt és így a magyar hatóságok nem indíthatnak nyomozást. Az áldozat feleségét a határon át érkezők értesítették. A rablógyilkosságot minden valószínűség szerint kóborcigányok követték el. Az új központi városháza építési költségei A főváros törvényhatósága meg is 1939. évben a központi városháza, újjáépítési költségeit 12.545.000, az üzemi székházak építési költségeit, 9.055.000 és aközponti anyagszertár elhelyezésére szolgáló épület építési költségeit pedig 680 000 pengőben állapította meg. A polgármester a pénteki közgyűlés számára, készített újabb előterjesztésében rámutat arra, hogy most, a második világháború harmadik esztendejében az egyre emelkedő anyagárak és a munkabérek mellett az építkezéseit- költségeit még hozzávetőleg sem lehet kiszámítani. A növekvő anyagbeszerzési nehézségek miatt azt sem lehet megmondani, hogy az építkezések mikor és milyen mértékben indulhatnak meg, de annak a reményének ad kifejezést a polgármester, hogy az előkészítő munkálatokat be lehet fejezni és esetleg egyes épületrészeket is föl lehet építeni. Hogy ilyen körülmények között legalább az előkészítő munkálatok zavartalan menete biztosítva legyen, fölhatalmazást kér a polgármester, hogy ezeket a munkákat a rendelkezésére álló fedezet terhére végezhesse el. Fölhatalmazást kér a polgármester a törvényhatóságtól arra is, hogy a munkákat a fedezet kimerülése után is folytathassa. Szerkesztői üzenetek Gy. 3., Budapest. ..A szocialista, művészek — «» kiállításuk" című vasárnapi cikkünk, aláírása tévedésből maradt el. A vkadli szerzője: Sugár Andor festőmfiván. ~ Olvasó: Flória Géza cikke kettőt bizonyít: 1. Témathianyban csonved. 2. A költésethez sem ért többet, mint az agrárkérdősben. TERJESSZÚK A LÉPSZAMI