Népszava, 1942. január (69. évfolyam, 1–25. sz.)

1942-01-06 / 4. szám

1942 január 8, csütörtök­ NÉPSZAVA 6. oldal Lapunk legközelebbi száma, Víz­kereszt ünnepe miatt, január 8-án, csü­tör­tökön reggel a szokott időben jelen­ik meg. A NÉPSZAVA kiadóhivatala ma, kedden, eléli 12 óráig nyitva van. A NÉPSZAVA - könyvkereskedés és a jegypénztár ma, kedden, délután 2 óráig nyitva marad. KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR életéről olvasgatunk s föléled ben­nünk mindama rokonérzés, amely kora ifjúságunk óta eltölt kemény­far­agású, nagyvonalú alakja iránt. A nagy utazók, általában, meghódít­ják az if­júság kedélyét, hisz vándor­ösztöne kíséri veszedelmes kaland­jaikat és fölfedezéseiket, de Körösi C Csoma Sándort, ezt a tudós magyar Ázsia-kutatót mindig a legenda­szerűség ködfénye is övezte. Talán Jókainak is volt része ebben, azzal a néhány megindítóan egyszerű, de mesteri vonásával, amellyel az „Eppúr sí muove"-ben elénk állí­totta­ Körösi Csom­a Sándor alakját. Olvasás közben dátum bukkan elénk: 1822 január 6-a. Ezen a napon érkezett meg karavánútján Körösi Csorna Sándor Kabulba, Afganisz­tán fővárosába. Szóval évforduló, amely most kü­lönösen csábít az emlékezésre. Nem az utazó földrajzi és nyel­vészi eredményekben gazdag életét kísérjük végig a dardzsilingi teme­tőig, ahol síremlékét máig is szent­ként övezik körül. Vonzotta valami — álom, ábránd, ősemlékezés"? — mindegy — az ázsiai titkok felé s ez az érzés itt lappang a Kárpátok alatt. Napjainkban Bartók és Ko­dály kutatásaiból a dallama is föl­csendül a­ messzeségnek, néhány szobrászunk térbe foglalja sejtelmes sugárzását — egy nép lelke lebeg itt Nyugat és Kelet között... Nem, nem, kell misztikumra gon­dolnunk, Ázsia nem egy európai­­népnek az őshazája — de itt a­ Duna völgyében történelmi erők fordítják a tekintetet egyként a két világtáj felé s a­ képzelet erre a valóságra építi színes álmait. A Nyugat felé, amelyben él a nép és amelyben él­nie­ kell, amelytől el nem szakadhat, ha élni akar s Kelet felé, valahány­szor úgy érzi, hogy független létét, veszedelembe jutott életforrásait kell őriznie, óvnia, védenie... Ennek a nyugat-keleti lelki ket­tősségnek hangsúlyozott emberpél­dánya volt Ady Endre és ez volt nagy lelki őse is, Körösi Csom­a Sándor. Honvédek fogadtatása Szolnokon Szolnok lakossága vasárnap fogadta a keleti hadszíntérről, hazatért, levál­tott katonai­ alakulatokat. A fogadá­son megjelent a helybeli tisztikar, a megye, a város és a közhivatalok tisztviselői és hatalmas ünneplő kö­zönség. A katonai állomásparancsnok tartott üdvözlő beszédet, majd kiosz­totta a tisztek és legénység kitünte­téseit. Ezután Szolnok helyettes polgármestere a vi­ros nevében köszön­tötte a honvédeket, majd a visszatért alakulatok díszmenetben vonultak el az állomásparancsnok előtt. A Duna bolgár szakaszán nincs hajózás (Szófia, január 5. — Stefani.) A Duna bolgár szakaszán vasárnaptól kezdődően a jégzajlás miatt felfüggesztették a hajózást. L­EGÚJABB Vichy cáfolja a francia belügyminiszter meggyilkolásának hírét (Vichy, január 5. — Német táv­irati iroda. — Érkezett 23 órakor.) Illetékes francia körök megcáfolták azt a Reuter-iroda által terjesztett állítást, amely szerint Pueheux francia belügyminisztert Parin­gauxval együtt meggyilkolták. Csak Paringaux kabinetirodai főnököt találták holtan a pálya­testen. Párizsi jelentés szerint Paringauxt hétfőn reggel találták meg a vasúti pályatest közelében, , Flamboin-Douaix állomás mellett. („M. T. I.") Pesti „iparágak" Budapest az élelmes emberek városa. Nem csoda tehát, ha itt alakultak ki a világ legfurcsább „iparágai". Megalakult a kivándorlást elősegítők „félhivatalos" szervezete. Tolt mozikon­­junktúra. Trösztöt alakítottak a jegy­üzérek. Jött a lakáshiány, számtalan lakásszerző iroda nyílt. S elnézve a közelmúlt eseményeit, nem „jöhetett" olyasvalami, melyen egyesek ne keres­tek volna. Az alanti sorokban most néhány egészen új budapesti iparágat szeretnénk bemutatni, azokat, melyek űzőiknek nem jövedelmeznek ugyan busás hasznot, de mindenesetre jellem­zők 1941 Budapestjére. „B­olgár" cigarettaárus hoz forgalomba néhányfajta olcsó ciga­rettát. Őt a dohányjövedék drágulása hozta létre. Odaszegődik melléd az uccán s halkan a füledbe duruzsolja, hogy finom, olcsó bolgár cigarettái vannak. A cigaretta rendszerint arany­végű, 100 darab cigarettának az á­ra egy és három pengő között mozog — min­dig aszerint, milyen anyag a vevő — és a cigaretta csapnivalóan rossz. Uccáról felszedett cigarettavégekből, „csikkek­ből" készítik. Az árusnak emberei van­nak, akik egész nap szedik a „csikket". Ő néhány fillérért átveszi, elkészíti s forgalomba hozza. Sokan veszik, sokan szívják és sokan még azt is elhiszik, hogy valódi, külföldről csempészett áru marja lyukasra tüdejüket. Egy-két pengőért kapható az illúzió Pesten, de a kényelem még ennél is olcsóbb. Erről a sorbanálló gondoskodik, aki 30—40 fillérért „sor­ban áll" helyetted a pék, a hentes, a tojásos, a c­semegés, szóval az éppen időszerű üzlet előtt. A sorbanálló né­hány hónappal ezelőtt még légoltalmi riasztóügyeletes szolgálatot teljesített a ház módosabb és kényelmesebb lakói helyett, csekély díjazásért este 10-től reggel 5—6-ig virrasztva a kolomp mellett, de most, hogy elmúlt a sze­zonja, sorban áll. Rendszerint állás­nélküli ifjú, vagy idősebb állástalan férfi. Reggel összeszedi a lakóktól a jegyeket, felveszi, a rendelést, meg­kapja a pénzt s dél felé hiánytalanul szállítja az árut. Mindenki jóban van vele, mert manapság semmiért sem olyan hálás az ember, mint egy kis szerint ő embertársainak tulajdonkép­pen jótevője. Ugyanígy filozofál a jegyárusító is. Ő már kissé veszélyesebb „iparágat" űz, viszont többet is keres. Mesterségét a legnagyobb titokban folytatja. Liszt-, cukor-, zsír- és cipőjegyeket árul egé­szen szép összegért. Fogalmunk sincsen, hogyan kerülnek birtokába a manapság olyan nagy értéket képviselő cédulák — lehet, hogy megszorult emberektől veszi —, tény, hogy van neki zsír­jegye is, cukorjegye is, cipőjegye is, sőt ke­nyérjegy is kapható nála. A háziasszo­nyok nagy titokban fogadják s, szíve­sen megfizetnek minden pénzt, amit kér s ő bizony nem szégyel kérni. Amit csi­nál, büntetendő cselekmény, de, úgy­látszik, közötte és a ház asszonyai kö­zött nagy a szolidaritás, mert eddig még nem jelentette fel senki. Furcsa iparág, nagyon, furcsa, de a mostani évekre talán még ezeknél is jellemzőbb a becserélő. Ruhát, cipőt, párnát, kendőt, abroszt, mindenféle ruhaneműt cserél zománc­edényre. Két rossz cipő: egy lábos. Egy rossz ruha: öt lábos s így tovább. Min­dennek megvan a maga megfelelő ér­téke. A ruhákat bepakkolja­, elviszi s néhány nap múlva jön vissza. Kapható nála liszt, csirke, liba, kacsa meg tojás. Fantasztikus árakat kér árujáért, amit állítólag a ruhákért cserélt falun. Nem valószínű, hogy a falusiak ennyire le lennének rongyolódva, de soha nem le­he­t semmit eléggé biztosan tudni. Tény, hogy a becserélőknél akkor is volt to­jás, amikor a város már azt sem tudta,­ mi az. Szóval ezek lennének a legújabb pesti „iparágak". Távol áll tőlünk a szándék, hogy űzőiket bírálnánk, csupán be­mutattuk ekképpen azoknak, akik ta­lán még nem találkoztak velük. P­etrovics Béla e­j és derékfájás, idegesség, émelygés, tisztátalan teint gyakran csak az emésztési zavaroknak következménye. Ilyenkor is kell a kényelemért. A boltosok sem haragsza­nak rá, nekik mindegy, kit szolgálnak ki. Illetve néha adódnak differenciák, de ezekről majd máskor. Emberünk nem sokat keres, de él s amellett jóleső érzés hatja át, mert saját véleménye ­ Levágta a tolatómozdony a könyvkötőim mindkét lábát. Hétfőn este Kispesten, a Szent Imre her­ceg út végén, a vasúti átjárónál Paksi Gizella 22 éves könyvkötőim egy tolatómozdony előtt akart át-­ menni. A síneken megbotlott, a mozdony mindkét lábát levágta. A fején is súlyosan megsérült. Életveszélyes állapotban vitték a mentők az István-kórházba. Téli szürkület Megyek a hallgató körúton — a nesz innen csaknem kiveszett, korai fejjel­, nézek körül, a villamosok még üresek. Mintha békés tengeren járnék (noha ott senki nem gyalogol) s úgy szöktem meg az éjszakából, mint hadifogságból a fogoly. Igen, a reggel, a reggel, ez kell nek­üm: a töretlen és ígéretes, a nap megrázó hívójele, élet, lüktetés! Láb nem­ tántorog, fej nem szédül, egy ember a sorompóba lép — homályból tépik ki magukat a tárgyak: ez tetszik, ez a szép. A Ferenc körútról a József körútra az irány egyenes, világos, hogy most következik az ú..­, a még nem hallott lemez. Nem kellenek a gázlámpák majd. fény, támadt, akármily szürke, fény -a téli­­szürkület kapuján átlép, bármily halvány, a remény. Kőműves Imre — Öngyilkossági kísérletek. Béres Ist­ván 30 éves napszámos a­ Visegrádi ucca 105. számú házban lévő lakásán aszpirinnal megmérgezte magát és fel­vágta az ereit. — Heizer Hana 23 éves háztartási alkalmazott a Bezerédi ucca 19. számú házban lévő alkalmaztatási helyén világitógázzal megmérgezte ma­gát. A mentők mindkettőjüket a Rókus­kórházba vitték. — Munkásbaleset. Hétfőn este a Népszínház utca 48. számú ház előtt Varga József 39 éves kocsis hordót emelt le, a hordó a lábára esett. A mentők lábtöréssel vitték a Magdolna-kórházba. — Meghrült Zsindely Ferenc édesanyja. Özvegy idősebb Zsindely Ferencné e hó 4-én Budapesten váratlanul meghalt. Fiai: Zsindely Ferenc miniszterelnök­ségi államtitkár, Zsindely László köz­igazgatási bíró, Zsindely Endre külügy­minisztériumi osztálytanácsos és Zsin­dely Sándor, az egyik budapesti kórház igazgató-főorvosa gyászolják. „Betegélelmezés a családban" címmel január 7-én, szerdán délelőtt főzőtan­folyam kezdődik a Népművelési Bizott­ság rendezésében a Gázművek VI. ker., Vilmos császár út 3. szám alatt levő mintakonyhájában. A tanfolyam tíz­hetes,­ január 7-től március 11-ig min­den szerdán délelőtt 10­ 1 óráig tart. E tanfolyamra csak főzni tudó hallga­tók vehetők föl. Tandíj 12.— P, beira­tási díj 1.— P, anyagmegtérítés alkal­makként. (X) kúffys mequfatías támwm&w/ÉT a IV.­­HVá&f­jfüK. líe/fildó kufanata! tyúklopásért A miskolci törvényszék Krull Erzsébet sajóládi leányt tyúklopásért háromévi fegy­házra ítélte. Krull Erzsébet a múlt év őszén, amikor a dologházból kiszabadult, Sajóládon, röviddel megérkezése után, három tyúkot lopott. — A ,,Jelenkor" újévi számának vezér­cikkét Almásy József írta, Serédi Jusztinián hercegprímás a felelősségről írt, Bajcsy-Zsilinszky Endre ,,Szellem és politika" cím­mel írt cikket. Tanulmányok,­ Arany János, Reményi­k Sándor, Juhász Gyula, Bárdosi Németh János, Végh György versei, Babits Mihály versfordítása, Francois Mauriac levelezőlapja az újévről, „Színház", „Köny­vek" és „Zord idők" rovata egészítik ki a gazdag szám tartalmát. N­y­i­tva van a taeti Sosrtuszeda lelt úszócsarnoka Kedvezm­é­nyes jegyek kaphatók hétköznapokra, szombatra és vasárnapokra is Kultúrpropaganda jegypénztáraink­nál. Erzsébet körút 35. Tel.: 222-293 és Conti ucca 4. TeL: 130-339, 31, 33

Next