Népszava, 1942. február (70. évfolyam, 26–48. sz.)

1942-02-01 / 26. szám

1942 -február 1. vasárnap NÉPSZAVA Német hadijelentés a Kurszktól északkeletre betört szovjet hadosztályok visszavetéséről A doneci arcvonalon is óriási arányú küzdelem folyik. Felderítő tevékenység Líbiában, Bengázitól északkeletre Az angolok visszavonultak, a singaporei szigetre, megkezdődött az erőd ostroma • Hitler vezér és kancellár sajt •nuár 30-i berlini beszédének visszhangjával és diplomáciai vonatkozásaival lapunk külpolitikai bevezetésében foglalkozunk. Ezen a helyen a beszédnek a háborús arcvonalakra vonatkozó különböző megállapításait emeljük ki. A berlini tiportpalotában a német politika és a német hadsereg legfőbb irányítója számos helyen, de elsősorban két vonatkozásban szólott a háborúról. A katonai természetű megállapítások egyik része ugyanis a keleti, másik része pedig a nyugateurópai (atlantióceáni) háborúval volt összefüggésben és ennek kapcsán Hitler nemcsak a jelenlegi helyzetről szólott, hanem betekintést engedett azokba a tervekbe is, amelyeket a német főparancsnokság az 1942-es évben akar megvalósítani. Erről az évről általánosságban annyit mondott a német vezér és kancellár, hogy: „Ma, január 30-án nem tudom, miként végződik ez az év. Vájjon vége lesz-e vele a háborúnak, nem tudom, egyet azonban tudok: bárhol jelentkezzék is az ellenfél, ebben az esztendőben ismét meg fogjuk verni, éppen úgy, mint eddig. 1912 a nagy győzelmek éve lesz." Ez után az általános természetű megállapítás után Hitler áttért a keleti háború eseményeire. Idevonatkozó kijelentéseiből is kicsendült az a meggyőződés, hogy a második világháború főhadszíntere keleten van, a Szovjet-Unió elleni óriási méretű küzdelem arcvonalain. Ezzel kapcsolatban ismertette a jelenlegi helyzetet, a német hadseregnek a támadásból a védelemre történt átállítását, majd hivatalosan is közölte, hogy a német hadsereg tavasszal a Szovjet Unió ellen újabb offenzívába kezd. A berlini jelentések — így a „Pest" január 31-i tudósításai kiemelik ezzel kapcsolatban, hogy „a Führernek a tavasszal tervezett offenzíváról szóló ismételt utalásai annyiben tartalmaznak új mozzanatot, hogy Hitler célzásai szerint ez az offenzíva korábban fog megkezdődni, mint sokan hitték". Mint ismeretes, egyik legutóbbi beszédében Hitler annyit mondott, hogy tavasszal vagy a nyár elején kezdődik meg ez az offenzíva, időközben azonban a német és szövetséges hadseregek előkészületei annyira előre haladhattak, hogy valószínűbbnek látszik a támadás megkezdésének korábbi időpontja. A beszédnek egy másik mondatából kiderül, hogy ez az időpont körülbelül mikor következik el. „Olyan ellenféllel — mondotta — állunk szemben, amely talán számszerint fölényben van, de a tavasszal egyenrangúak leszünk számbelileg is az ellenséggel." Az előbbieken túlmenőleg ez a megállapítás nemcsak a tavaszi hadműveletek kérdésével foglalkozik, hanem ugyanaz a komoly és realisztikus hang tükröződik vissza belőle, amely már egy idő óta anynyira jellemzi a felelős német megnyilatkozásokat. .Ugyanakkor Hitler vezér és kancellár minden esetben hangsúlyozta a győzelembe vetett föltétlen hitét, rámutatva arra, hogy ennek érdekében a Hinterland, az otthon dolgozó nép éppen olyan áldozatokat hoz, mint a fronton küzdő katonák. A keleti háború szükségleteivel összefüggésben Hitler ezért fölhívta a fegyvergyári munkásokat, hogy még az eddiginél is nagyobb tömegben állítsanak elő hadianyagot és szállítóeszközöket. Ezzel a felszólításával különleges jelentőséget adott a szállítás problémájának, amit bizonyít az is, hogy a Német Birodalomban nemrégiben külön vezetőt állítottak a szállítási ügyek, illetve a szállítóeszközök termelésének élére. Hitler a keleti háború mellett megemlékezett a másik két, fontos arcvonalról, a déli és nyugati küzdelemről. Az afrikai mérkőzéssel összefüggésben Rommel legutóbbi sikereire utalt, míg az atlantióceáni csatával kapcsolatban elsősorban a német búvárhajók tevékenységét emelte ki. Ezek a tengeralattjárók vannak hivatva arra, hogy megakadályozzák az amerikai emberes hadianyag segítségnek Angliába érkezését, illetve távol tartsák az amerikai fegyveres erőket az európai partoktól. A berlini jelentések rámutatnak arra, hogy a német főparancsnokság legutóbb úgynevezett búváraikálókat, nagy hatósugarú és tonnatartalmú tengeralattjárókat vetett harcba és ezek azort, amelyek az elmúlt hetekben tíz-húsz egységből álló csoportokat alkotva, az amerikai vizeken támadásokat hajtottak végre. Mindent összefoglalva, Hitler beszédéből is kitűnik, hogy a német főparancsnokság az 1942. évben a legnagyob jelentőséget a keleti háborúnak tulajdonítja és ha az ottani harcoktól nem is várja feltétlenül a küzdelem lezáródását, mindenesetre az év legsúlyosabb küzdelmei ezen a hadszíntéren következnek majd be. * A Népszava szombati számában már rámutattunk arra, hogy a legutóbbi napokban a keleti arcvonalak közül elhatározó erővel lépett előtérbe a déli hadszíntér, tehát az a hadműveleti övezet, amelynek mind sztratégiai, mind hadigazdálkodási szempontból a legnagyobb jelentősége van. A szombati jelentések egyöntetűen szólnak arról, hogy délen még inkább növekedett az elkeseredett elhárító küzdelem hevessége. A január 31-i táviratok ugyanakkor elmondták, hogy Hitler beszéde és bejelentései után még inkább megnövekedett a déli küzdelmek fontossága és számos megállapítás szerint a Kurszktól az Azovi tengerig terjedő hadszíntéren tomboló küzdelem már szoros összefüggésben van a tavaszra várható eseményekkel. Valószínűnek tartják ugyanis, hogy a német csapatok szaporodó ellentámadásai nemcsak az itteni német kötelékek további megerősítését bizonyítják, hanem azt is, hogy a várható hadműveletek súlypontja ezen a vidéken lesz. Éppen ezért a szembenálló felek fokozzák erőfeszítéseiket, ami automatikusan hozza magával a küzdelem súlyosbodását. A január 31-i német hadijelentés elmondja, hogy a legutóbbi napokban a középső és déli arcvonalak szárnyainak találkozópontján, Kurszktól északkeletre többnapos küzdelem folyt. Nagyobb szovjet erőcsoport — amely több hadosztályból ás pámcéloskötelékből állott az OKW-közlemény szerint — az említett szakaszon betört a német állásokba. Német gyalogos és páncéloscsapatok ellentámadásra indultak és a német hadijelentés közli, hogy a betört szovjet hadosztályokat kelet felé visszavetették. Ugyanakkor az úgynevezett doneci arcvonalon, Charkovtól délre, változatlan erővel tombol a küzdelem. A vörös hadsereg itt is nagyobb erőkkel — több hadosztállyal — támad és a súlyos veszteségek ellenére is állandóan megismétli tömegrohamait a Poltavától és Pavlográdtól, valamint Sztálinótól messze keletre eső térségben. A német jelentések elmondják, hogy a szívós védelem ezen a vidéken is meghiúsítja majd a bolsevista vezérkar terveit, amelyek a csapatok kíméletlen harcbavetésével a Doneca medencének legalább egy részét szeretnék visszaragadni. A középső fronton, a Vjazmától délkeletre eső térségben, valamint Rzsev előtt folynak a legkeményebb harcok. Az északi hadszíntérről, illetve a középső front jobbszárnyáról szombaton nem érkezett új jelentés. * 3 A távolkeleti hadszíntereken , a legutóbbi huszonnégy órában jelentős események következtek be. Közel két hónapi harc után a maiakkai félszigeten harcolt angol csapatok visszavonultak a singaporei szigeterőd területére, ami annyit jelent, hogy a maiakkai küzdelem véget ért és megkezdődik a singaporei csata. A japánok ezzel az angolszász hatalmak távolkeleti fővédelmi vonalának egyik nyugati kulcspontjához érkeztek el és valószínű, hogy a legközelebbi napokban a szárazföldről, a levegőből, sőt a tengerről is megkezdődik 3. oldal URAK! 3 méter 140 cm széles divatos férfi öltönyszövet hozzávalóval együtt 168 Kapható: Szövet- ésTextilraktár kirÁly ucca az udvarban «•» sarokházé A kapu alatti kirakatainkat szíveskedjenek megtekinteni. Alapítva ISOS-ben.