Népszava, 1942. augusztus (70. évfolyam, 172–196. sz.)
1942-08-01 / 172. szám
m 1942 augusztus 1, szombat MmrsmmBWBeaBma^^B* NÉPSZAVA A kormányzó beszédben köszönte meg a székelyek ajándékát ünnepség keretében adta át csütörtökön délután az „Erdővidék" tzékelységének küldöttsége Horthy Miklós kormányzónak Kenderesen azt a székely kapát, amelyet a roxilán uralom utoló napjaiban ácsoltak és amely alatt a honvédség bevonult a Székelyföldre. A székely hegyek tölgyeiből készült hatalmas kaput a legügyesebb székely fafaragok-székely díszítésekkel, faragásokkal látták el, majd fölállították a kormányzó kenderesi kúriája gyümölcsösének bejárójánál. A kapu fölírása hangoztatja, hogy a székely karrat a kormányzó iránti mély hódolattal állították a székelyek. A székely kamu székely küldöttjén adta át a kormányzónak. Bíró István felsőházi sasbeszédében elmondotta a kapu megépítésének történetét. A díszkaput a román meg-szállás utolsó két napján ácsolták ,m azóta várták az alkalmat, hogy hűségük tanúbizonyságaként fölajánlhassák azt a kormányzónak a Székelyföld és a Nagy Magyar Alföld szétválaszthatatlan, örök egysége jelképeként. Az üdvözlésre aormányzó a következő szavakkal válaszolt: — Hálásan köszönöm az elhangzott kedves szavakat és éppen olyan hálásan köszönöm ezt a gyönyörű ajándékot, amit idehoztak. Természetesen az első perctől kezdve úgy tekintettem, hogy ez a székelységnek a ragaszkodását akarja kifejezni. Ezt a ragaszkodást szeretettel viszonzom és ígérem, hogy a székelyeknek az érdekeit, miként eddig, ezután is mindig szívemen fogom viselni minden tekintetben és egy percre sem fogok róla megfeledkezni. Ezt a szép kaput itt szülőföldemen, otthonomban állítottuk föl s szeretettel fogom gondozni, ameddig élek. Utánam pedig utódaim, örököseim ugyanolyan szeretettel őrzik majd meg, tekintettel fajunk legrégibb vitéz törzsére, amely a világháborúban is mindig bebizonyította nagy értékét, harcrakészségét és bátorságát s amellyel örökre elválaszthatatlanul egyek vagyunk. A kormányzó ezután kitüntette a székely kapu készítőit, a küldöttség tagjainak pedig aláírásával ellátott fényképét ajándékozta. GTÖZÖDJÖN MEG. legkellemesebb és legolcsóbb szórakozás a ISTVÁN STRAND v. Wm IÍPMAI PART (volt Huniária-strand) Budapest területén 120 méteres medence. Kristálytiszta víz. KOMBINÁLT hajú-vagy HÉV-átszállószev Kedvezményes jegyele: a jegyirodákban, a rómaiparti átkelési pénztárnál, a margithidi HÉV-trafikban, Újpesten a komp- UA-JX/tA Tens fámnál és a forgalmasabb dohánytőzsdékben fulUnO Vennegio, lene, font terepre jutottak az előnyomuló német csapatok, ahol a gördülő járműveken szállított csapatok menetelése elé a terepviszonyok akadályokat emelnek és a további előnyomulás esetében különösen szükség lesz a hegyi harcokban kiképzett, megfelelő felszereléssel ellátott és a várható gerillaháborúra alkalmasabb hegyivadászalakulatokra. Valószínűnek látszik, hogy a Kaukázus hegyes előterében a küzdelem harcmodora is megváltozik, a széles arcvonalon történő támadás helyébe majd a hegyvidék sajátossága folytán a kis egységeknek mérkőzése lép. A védelem itt nyilván szétszórt fészkeket létesít majd és a támadóknak egymás után kell kiemelniök ezeket az állásokat. Úgy látszik tehát, hogy Rosztov elfoglalásával valóban lezárult a keleti küzdelem egyik szakasza és ,az azóta eltelt átmeneti idő után most új szakaszába lép a nagy küzdelem, a Kaukázus északi előterében meginduló harcokkal. A német hadijelentés nem említi ugyan, a „Popolo di Roma" című lap azonban azt jelenti, hogy a tengelycsapatok elérték a Kuban folyót, amely a Kaukázus északi lejtőjén ered, előbb észak felé folyik, majd nagy kanyarulattal délnyugati irányba tér, a sokat emlegetett Krasznodar város mellett vezet az útja és körülbelül a Keresi szoros vidékén ömlik a tengerbe. A hivatalosan még meg nem erősített jelentés nem említi, hogy a folyónak mely részét érték el a tengelycsapatok, az eddigi előnyomulási irányból arra lehet azonban következtetni, hogy ez a pont a folyó legészakibb kanyarulatának táján lehet. A német jelentésnek az a mondata, hogy a támadó hadsereg éle 180 kilométerre áll délre a Dontól, ezt a föltevést teszi valószínűvé, mert eddigi híreink szerint déli irányban ezen a vidéken kívül csak a csütörtökön elfoglalt Proletarszkaja térségében jutottak előre, itt azonban további jelentős előrenyomulásról ezideig nem érkezett hír. A déli harcok színhelyéül szolgáló terület, az úgynevezett „Feketeföld-vidék" jelentőségéről a német távirati iroda közlést adott ki, amely ezt a területet különösen azért mondja fontosnak, mert a vidék mezőgazdasága magas fokon áll, holdankénti átlaghozama fölötte van a Szovjet Unió átlaghozamának. Ennek megfelelően ezen a vidéken nagymértékben kifejlődött a Szovjet Unió élelmiszeripara is. A terület egyébként gazdag különböző ipari célokra felhasználható ásványi termékekben és ezért fontos nehézipari és gépipari központok épültek itt. A kiegészítő berlini jelentések arról számolnak be, hogy a bolsevista harci kötelékek makacs utóvédharcokkal megkísérelték feltartóztatni a német csapatokat a Dontól Délre. A német hadsereg és a fegyveres SS kötelékei megtörték az ellenállást. A keleti hadszíntér más szakaszain, így Rzsev, Leningrád és a volhhovi szakasz térségében részben erős bolsevista támadásokról ír a német hadijelentés. Ezeknek a támadásoknak célja nyilvánvaló. A nagy kiterjedésű arcvonal más pontjain nagyobb erőbevetésekkel súlyosabb összecsapásokat akar kierőszakolni ezzel a rendszerrel a szovjet hadvezetés — mint ezt már a voronezsi harcok feltűnő jelenségénél is láttuk —, hogy ezzel erőket kössön le és tehermentesítse a délen küzdő Timosenko seregét. Leningrádra vonatkozik az a figyelemreméltó közlés, amely szerint berlini körökben délután semmit sem tudtak arról a valószínűleg szovjet forrásból származó hírről, hogy a németek a leningrádi térségben nagyszabású támadást indítottak. A berlini közlemény hangsúlyozza, hogy német katonai személyek kijelentése szerint a német hadvezetőségnek nincs szüksége látszateredményekért folytatott támadásokra, hanem mindig csak ott lép működésbe, ahol az katonai szempontból kifizetődik. Ez vonatkozik Leningrádra is, amelyet — mint a berlini közlés mondja — már csak azért sem fognak megtámadni német részről, minthogy egy napon Leningrád magától elesik. A fentebb említett hír nyilván öszszefüggésben áll ennek a német katonai felfogásnak gyakorlati érvényesülésével. Az a tény, hogy a legnagyobb méretű küzdelem keleten folyik, nem jelenti azt, mintha más írai. A német véderő főparancsnokság jelenti: A tengelycsapatok 250 kilométer szélességben átlépték a Don alsó folyását Meghiúsult szovjet támadások Rzsevnél, Leningrádnál és a voloviovi szakaszon El-Alameinnél brit előretörést utasítottak vissza Német különjelentés a búvár hajóharc eredményeiről A nagy háború eseményeinek középpontjában már hosszabb idő óta a keleteurópai arcvonal hadicselekményei állanak. A szovjet front déli része elkeseredett küzdelem színhelye, az itt folyó küzdelem fontosságának ifjabb bizonyítéka Sztálin napiparancsa, amelyet lapunk más helyén ismertetünk. Ez a megnyilatkozás a szovjet vezetés felfogását világítja meg, ugyanolyan éles fénnyel, amilyen határozottan megvilágítják a német álláspontot a berlini illetékesek közlései. A német véderőfőparancsnokság július 31-én a keleti hadszíntér hadihelyzetének állásáról a következőket jelenti: Német, román és szlovák csapatok átlépték a Don alsó folyását 250 kilométer szélességben és szétverték az ezen a szakaszon védelemre bevetett ellenséges erőket. Gyorskötelékeink és a gyalogság előcsapatai, valamint vadászhadosztályok szorosan sarkaiban vannak a teljes menekülésben levő, rendetlenül visszaözönlő ellenségnek és már most több helyen átkaroló üldözéssel a további visszavonulást megakadályozták. A német támadó hadsereg éle 180 kilométerrel áll délre a Dontól. Salok fontos vasúti csomópontért péntek reggel óta folyik a harc. Egy gyaloghadosztály elfoglalta Kuscsevszkaját. A foglyok és a zsákmány száma állandóan nő, noha, tekintve a gyors előnyomulást, eddig nem volt áttekinthető. A légierő szünet nélküli bevetésekkel avatkozott bele az üldözőharcokba, számtalan oszlopot szórt szét és megakadályozta, hogy az ellenség ismét megvesse a lábát. A nagy Don-kanyarulatban német és román csapatok átvetették az ellenséget a folyón. Olasz kötelékek a páncélosoktól támogatott helyi jellegű szovjet támadásokat, véres veszteséget okozva az ellenségnek, visszaverték. A bezárt ellenséges erők kitörésikísérletei, valamint a szovjet tehermentesítő támadások eredménytelenek maradtak. Ezekben a harcokban az ellenség csütörtökön 62 páncélost vesztett. A Don-kanyarban is beavatkoztak a harci- és csatarepülőkötelékek a támadó hadműveletekbe. Éjjel-nappal súlyos károkat okoztak a szovjet utánpótló összeköttetésnek, mind a vasúton, mind a víziutakon. Iizsev környékén erős bolsevista támadásokat részben ellenlökésekkel kivédtünk, ezek során negyven páncélost lőttünk ki. A volhhovi szakaszon és Leningrádnál meghiúsultak az ellenség helyijellegű előretörései. A Szovjetnek a Néván megkísérelt áttörésénél hét hajót megsemmisítettünk. A Finn tengeröbölben a légierő Lavansaari sziget ellenséges légitámaszpontját küzdötte le. Berlini közlés szerint a Kubánvidéken és a Kaukázus északi előterében folytatott nagyszabású hadműveletekben a gépesített gyalogságot és a páncéloshadosztályokat közben hegyivadászokkal is felváltották és ezek igen eredményesen működnek a harcokban. Az intézkedés oka nyilvánvaló: itt már olyan 3. oldal 7! Valami (Háborús vásár) 1942. évi augusztus 14-től augusztus 24-ig kedvezményes elővételi jegyek helyett 1,51 pepiért ha nálunk vásárolja meg Jegyek már kaphatók: Kultur propaganda jegypénztárainknál VII. Erzsébet körút 35, telefon: 222-293 és VIII, Conti u. 4, telefon: 130-330, 331, 332, valamint az összes szakszervezetekben (iiSSfi'TSSivK rf-'-'Ü ' 1 äs" • •••<••• v.4