Népszava, 1942. november (70. évfolyam, 248–271. sz.)

1942-11-14 / 258. szám

6. oldal Miniszteri beszéd a helyzetről és a feladatokról A nagyváradi városházáin csütör­tökön 48 nagyváradi társadalmi egyesület kiküldöttei értekezletet tartottak és elhatározták az egye­sületek együttműködésének meg­valósítását. Az értekezleten több felszólalás után Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a tár­sadalmi egyesületek tevékenységé­nek összehangolására azért van szükség, mert a nemzet életét ve­szedelmek környékezik és ezeket le kell győzni. Közölte, hogy katonai erőnk kiépítése tervszerűen folyik és az ország politikai erői érintet­lenek. A magyar politika minden számbajöhető tényezője — a parla­menti pártok is — a mai szörnyen nehéz időkben megnyugtató ko­molyságról és felelősségérzetről tesznek tanúbizonyságot. A magyar alkotmányosság is kiállotta a tör­ténelmi próbát. A továbbiakban a miniszter az autonómia gondolata mellett nyi­latkozott.­­ Kijelentette, hogy a nemzeti célok érdekében a társa­dalmi munkára most különösen nagy szükség van, mert a háború olyan szakaszába lépett, amely igé­nyelni fogja minden rendelkezé­sünkre álló erőnk céltudatos szám­bavételét és készenlétben tartását az idők által esetleg követelt feladatok megoldására- Szembeszállt a csüg­gedés, kishitűség, pesszimizmus és bomlasztás szellemével. Hangoz­tatta, hogy Magyarország hűsége és barátsága egyforma intenzitással fejti ki a maga áldozatos erőit és akkor mutatja a maga legerőtelje­sebb formáit, amikor pillanatnyilag talán felhők suhannak át a közös égbolton. A legnehezebb próbatéte­lek, amelyek minden bizonnyal most is elkövetkeznek az emberiség számára, egy állig felfegyverkezett és lelkileg megacélozott nemzetet kell hogy itt találjanak — mon­dotta. Beomlott egy ház A Mária királyné út 10. számú földszintes ház tetőzete az éjszaka, eddig kiderítetlen okból beomlott. A házomlásnak két sebesültje van: Németh János 60 éves napszámos súlyosan, özvegy Schön Józsefné 43 éves asszony pedig könnyebben megsebesült. A vizsgálat megindult. A 80 éves Doktor Sándort 10 évi fegyházra ítélte a Kúria Töreky Géza elnöklésével tár­gyalta a Kúria a 80 esztendős Dok­tor Sándor gyakorlóorvos, nő­gyógyász, a pécsi bábaképző volt igazgatójának ügyét. Doktor az 1918-as szerb megszállás alatt és az ezt követően felállított Baranya— Bácska — Bánát-vajdaság politikai életében vitt vezető szerepet. 1921 augusztusában pedig, amikor Pé­csett tüntetések voltak, részt vett azokban. Ezután vád alá helyezték, azonban Doktor Sándor eltávozott az ország területéről és Magyar­kanizsán telepedett le. Ügyét letár­gyalták, azonban távolléte miatt nem szabtak ki ítéletet. Magyar­kanizsa visszatérte után letartóztat­ták és ügyében a pécsi törvényszék új tárgyalást tartott. A bíróság 10 évi fegyházbüntetésre ítélte. A tábla a törvényszék ítéletét hely­benhagyta. A vádlott semmisségi panasza folytán került az ügy­ a Kúria elé, amely a kiszabott 10 évi fegyházbüntetést jogerőre emelte. A Diákleány hirtelen halála az iskolában. A Váci ucca 43. szám alatt levő leányiskola lépcsőházá­ban hazatérőben hirtelen rosszul lett, összeesett és meghalt Nickels­burg Edit 16 éves gimnáziumi ta­nuló. A fiatal leány szívbántalmak­ban szenvedett, hosszabb ideig be­tegsége miatt nem látogatta az elő­adásokat. Pénteken eljött az isko­lába, diáktársainak nem panaszko­dott rosszullétről. Délben 1 órakor, az iskolából hazatérőben azután a lépcsőházban meghalt. NÉPSZAVA 1942 november 14, szombat JUtio Is ze­t (La L&m­­­j Ai dattiátu­s Gerhart Hauptmann Budapestre jön A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Gerhart Hauptmann a jövő hét vége felé valószínűleg Buda­pestre jön és itt részt vesz a tiszte­letére rendezett ünnepségeken. A drámaíró megjelenik a Nemzeti Színház november 22-i előadásán, amikor „Iphigenia Delphiben" című darabja kerül színre és részt vesz a következő napokban a Vígszínház Hauntmann-előadásain is. A Víg­színház az ünnepség alkalmával berlini vendégtársulat előadásában Hauptmann „Wieland der Schm'dt" című művét mutatja be, főszerepben Heinrich Georgeval. C) SZOBROT ÁLLÍTTAT TÖBB IST­VÁNNAK, NÁPOLY KORMÁNYZÓJÁ­NAK A FŐVÁROS. A főváros a múlt­ban már több alkalommal állíttatott kül­földön emléket olyan magyar művészek­nek, katonáknak, tudósoknak, akik az illető országban vagy városban fejtet­tek ki — mindenki által méltányolt — működést és a polgármester ezt az akciót a jövőben is folytatni kívánja. A főváros a megváltozott viszonyok után emléket állíttat Türr Istvánnak Nápolyban. Türr István ugyanis Nápoly kormányzója volt és emlékét ezért kí­vánja méltó módon megörökíteni a főváros. (*) BEETHOVEN-ESTET adott csü­törtökön Sergio Failoni karmester ve­zényletével a Budapesti Hangverseny­zenekar. A Vigadó nagy- és kisterme zsúfolásig telt meg Beethoven muzsiká­jának lelkes híveivel, hiszen a IX. szim­fónia szerepelt az est műsorán Báthy Anna, Basilides Mária, Röster Endre és Littasy György, továbbá a BHSV Liszt Ferenc Kórus közreműködésével. De ebben az előadásban nem tellett sok örömünk, mert pontatlan volt és elmosó­dott, márpedig ily halhatatlan mes­termű esetében a gondos kidolgozás valóban kötelező! Előzőleg a „Fidelio"-és a III. „Leonora"-nyitány hangzott el lényegesen szerencsésebb kivitelben. (-) C) MŰKINCSEKET EMELTEK KI A TENGERBŐL. Rómából jelentik: Ra­venna közelében Porto Corsininál a ten­ger fenekéről kiemelték Karnedis görög filozófus mellszobrát. A görög filozófus Krisztus előtt 156-ban római görög követ volt. Néhány évvel ezelőtt ugyanezen a helyen négy ókori görög hermát (a her­mák alul keskenyedő oszlopokon elhelye­zett mellszobrok, eredetileg Hermes mellszobrai) találtak. Azt hiszik, hogy mind a régebben talált hermák, mind pedig a mostani mellszobor, amelyet halászok találtak a tenger fenekén, an­nak a hajónak rakományából származ­nak, amelyet Ippolito d'Este bíboros a 16. században Ferrarából Rómába kül­ dött. A hajó azonban Ravenna közelében elpusztult. (*) HÁRFAEST: Luigi M. Magistretti nem először jelent meg csütörtökön este a Zeneművészeti Főiskola nagytermének dobogóján. Ismerjük már és kedveljük a hárfa hanghatásainak remek olasz szakértőjét, aki a halk zizegéstől a zengő-bongó tetőpontokig annyi titkos fortéllyal kezeli hangszerét. Leginkább olasz és francia műveket hallunk tőle. Bach távolabb esik ettől az olasz hárfa­művésztől, aki főként a hangszínek em­bere, impresszionista jelenség marad — még akkor is, ha régi muzsikát ad elő. J. S. (•) MICHELANGELO EREDETI TER­VEI SZERINT ÉPÍTIK ÁT A SZENT PÉTER-TEMPLOM KUPOLÁJÁT. Va­tikánvárosból jelentik: A római Szent Péter-templom kupoláját Michelangelo eredeti terve szerint átépítik. Nicolosi professzor, aki jelenleg a kupola kijaví­tásával foglalkozik, a fényviszonyok megjavítása érdekében az egész kupolát újjá akarja építeni Michelangelo eredeti tervei szerint, erre az átépítésre azon­ban csak a háború után kerülhet sor. Michelangelo halálakor, 1564-ben a ku­pola még nem volt készen és a későbbi építőmesterek máskép fejezték be, mint ahogy Michelangelo eredeti terve elő­írta. Az eredeti terv szerint 16 óriási apostolszobrot kellett volna felállítani a kupolán belül. E szobrok megalkotására a világ legjobb szobrászai között ver­senyt rendeznek. (•) HALAPY JÁNOS KIÁLLÍTÁSA. Halápy János festőművész „Az ezerarcú Balaton" című kiállítása november 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik meg, mint a „Mű­barát" kiállító intézmény 31. kiállítása (Budapest IV, Mária Valéria ucca 12). (*) BALÁZS ÁRPAD-EMLÉKEST. BaJáz® Árpád-emlékest lesz november 15-én, vasár­nap délután­­­3 órakor a Városi Színház­ban. Az emlékhangversenyen Balázs Árpád legszebb dalai szerepelnek a műsoron. A da­lokat Baksa Kató, Cselényi József, Hámory Imre, Keréh Endre és Nagy Izabella mu­tatják be, Sáray Elemér és cigányzenekara kíséretével. János hatalmas birtokot örökölt az .,florn­keringe" című új filmben, amelynek főszere­pét játssza. Ennek az öröklésnek azonban nem sok örömét látja, mert olyan feltéte­lekhez van kötve, amelyek rendkívül sok bonyodalmat okoznak. A villám és mulatsá­gos viszontagságok sorát kell átélnie, hogy birtokba vegye az örökséget és ezeknek a bonyodalmaknak legérdekesebb felvételeit most forgatják a Hunniában. .. Modern Film készíti az énekes fis zenés filmjátékot. Báró Podmaniczky Félix rendezi a forgatás alatt levő új magyar filmet, amelynek fő­szerepeit Sárdy János mellett Zsilley Margit, Csortos Gyula, Makláry Zoltán, Latabár Kálmán és Kiss Manyi játssza. A NEMZETI APOLLO ÉS AZ ATRIUM HÉTFŐN MUTATJA BE A „NÉGYLOVAS, HINTÓ"-T. A gondtalan kacagás, jókedv és móka a hőse ennek a mulatságos történet­nek, amelyet az ősz elején fejeztek be Buda­pesten, a Hunniában és a tatai kastély parkjában. Szemere Vera, egy birtok állí­tólagos tulajdonosa és Hajm­ássy Miklós, a birtok valóságos tulajdonosa. Kettejük ve­télkedése mulattatja másfél órán át­ a nézőt a „Négylovas hintó"-ban. A két főszereplő mellett a magyar színpad és film legismer­tebb mulattatóit gyűjtötte együvé a Mester Film a szereplőgárdában, így Pethes Sán­dort, Mály Gerát, Turay Idát, Vizváry Mariskát, Kü­rthy Györgyöt és Pethes Fe­rencet. A mesét Jeney Imre, a fiatal ma­gyar rendező vitte fölvevőgép elé, mint első önálló munkáját. A „Négylovas hin­tó"-t, amelynek zenéjét dr Sándor Jenő írta, hétfőn mutatja be a Nemzeti Apollo és az Atrium filmszínház. „KÉSŐ." Daróczy József ismert producer új filmet ír „Késő1" címmel. A filmet, akár­csak a ,,Férfihitség"-et, ő maga rendezi. Az érdekes történet tele van a mai élet sorsproblémáival. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK F­­ANCIAORSZÁG VÁLSÁGOS SORSA -FILMEN. Kevés filmen került a szemünk elé olyan realisztikus erővel és valóság­szerűséggel, mint Marcel Pagnol „A kútásó leánya" című filmjében Franciaország élete az 1940-es összeomlás után. Maguk a törté­nelmi események csak halvány hátteret ad­nak a filmhez, az abban kifejezett felfogást egyszerű kis emberek szemléletének meg­változásában hozza elénk. Szerelmi dráma a film meséje, de itt minden figura túlnő a megszokott kereteken. Ebben Rab­in, Fernandel, Josette Day és Georges Grey elmélyült, ős­zinte alakításának van nagy érdeme. SÁRDY JÁNOS BIRTOKOT ÖRÖKÖLT. Operaházunk népszerű tenoristája, Sardy I­l Leoncavallo: „Bajazzók" (prológ). Énekli: Forrai Ferenc. Verdi: „Don Carlos" (ária). A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT által 1942. évi november hó 21-én, szombaton este pontosan fél 1 órakor a Vasmunkásotthon dísztermében (VIII. Magdolna ucca 5) rendezendő OPERAARBA-EST MŰSORA! Verdi: „Trubadur" (terzett). Éneklik: Sásdy Éva, Liontas Konstantin és Forrai Ferenc. Mascagni: „Parasztbecsület" (duett). Éneklik: Takács Júlia és Forrai Ferenc. Puccini: „Pillangókisasszony" (duett). Éneklik: Neményi Lili és Liontas Konstantin. Verdi: „Bigoletto" (kvartett). Éneklik: Sásdy Éva, Takács Júlia, Liontas Konstantin és Forrai Ferenc. Donizetti: „Lammermori Lucia" (sex­tett). Éneklik: Sásdy Éva, Takács Júlia, Liontas Konstantin, Forrai Ferenc, Istókovits László és Kallós Gyula. Énekli: Kallós Gyula. Mascagni: „Parasztbecsület" (ária). Énekli: Takács Júlia. Verdi: „Traviata" (ária). Énekli: Istókovits László. Puccini: „Tosca" (levélária). Énekli: Fekete Pál. Puccini: „Tosca imája." Énekli: Neményi Lili. SZÜNET Puccini: „Bohémélet" (ária és duett). Éneklik: Neményi Lili és Liontai Konstantin. A zongoránál DOMOKOS NÁNDOR karnagy ül. Műsor 2, 1.50 és 1 pengős árban kapható a pártszervezetekben, a Népszava kiadóhivatalában és a Népszava-könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35). Az 1.50 és 2 pengős helyek számozott ülések. CHRISTI­A­N MORGENSTERM A lehetetlen baleset Palmström úr, már éve lehet, ment egy úthajláson átal és egy csúf gépjármű által elüttetett. „Hogy volt?" — szólott föleszmélve és elszántan továbbélve —, „lehet, hogy e baleset egyáltalán megesettt" „Felel-e a közrendészet a gépjárműt illetőleg. Vagy talán (de lehet azt) préda ez as­­útszakaszt" „Vagy tán meg is volt már tiltva, hogy élőket itten holtra gyúrjanak, — kurtán tehát: Mehet-e itt autó át?" Bepólyálva jódba, gézbe, az útrendet bújta-nézte, míg egyszerre meg is lelte: „Autónak ott semmi helye!" Akként döntött hát a végén, hogy csak álom volt ez élmény. Mert világos, mint a nap: nem lehet, mi nem szab­a­d. Fordította: Bethlenfalvi Béla a Miért, Dániel? Rab Gusztáv „Miért, Dániel?" című könyve a kutató ember problémáját szeretné megmutatni. Técsy Dániel vegyészmérnököt nem elégítik ki talál­mányai, amelyekből a morva szárma­zású kapitalista Oppel meggazdagszik. Bántja, hogy készítményei csak az öregek életét hosszabbítják meg, akik­ből, véleménye szerint, amúgyis kelle­ténél több van a világon. Az öregek elfoglalják a fiatalok elől az állásokat, sőt még a Rudas gőzfürdő medencéjét is ... A fiataloknak, a fiatalokért sze­retne dolgozni, de hogy mit és mi­képpen, azt még sejteni sem lehet a könyvből. Az író hőséből lázadó vala­kit szeretett volna faragni. Valakit, aki lázad a kapitalizmus ellen, aki lázad a társadalmi konvenciók ellen, aki az anyag világából a szellem vilá­gába mer és tud átlendülni. A gondo­lat maga, a hős elképzelése, az akarás dicséretet érdemel. A megformálás, az érzékeltetés azonban teljesen felszínes, hogy úgy mondjam: a felületen koto­rászás. Kezei néha beleütköznek az igazságba, de képtelen arra, hogy azt megragadja és lényegében megmutassa. Szép könyv lehetett volna, ha az író nem lenne rabja a „jobboldali" kor­szellemnek. Annak a korszellemnek, amely nem tudja letagadni, hogy neve jól van úgy, ahogy van, érzi az álla­potok súlyát, de még elképzelései sin­csenek sem egyéni vívódások, sem tár­sadalmi küzdelmek megoldására. A könyvet a Singer és Wolfner adta k.­ Milldor

Next