Népszava, 1942. november (70. évfolyam, 248–271. sz.)
1942-11-17 / 260. szám
1942 november 17. kedd NÉPSZAVA EraSBSBBH Küzdelem a gömőkór ellen Cserba Zoltán, az Országos Közegészségügyi Intézet felügyelője beszámolóban ismerteti azokat az újonnan létesült és újabban tervbe vett intézményeket, amelyek az ország területén a gümőkór elleni védekezés leküzdését célozzák. Ez időszerint több mint 160 tüdőbeteggondozó intézet működik az ország területén. Ezenkívül még 29 új intézet szervezése van előrehaladott állapotban. Az idén Karcag, Kisújszállás, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Orosháza és Szeghalom kapott új tüdőbeteggondozó intézeteket. Szervezés alatt áll Alsódabas, Alsólendva, Békés, Budafok,Cibakháza, Csepreg, Enying, Heves, Piuszt, Kiskunfélegyháza, Muraszombat, Nagyszőlős, Óbecse, Palánka, Szabadszállás, Tiszafüred, Topolya, Törökszentmiklós, Vác és Zalaszentgrót tüdőbeteggondozó intézete. Kilátás volt arra, hogy a folyó évben a gümőkóros beteg részére szolgáló ágyak számát még 1600-zal növelik. Elháríthatatlan körülmények azonban két tervezett nagyobb szanatórium üzembehelyezését késleltetik. Az építkezési viszonyok nehezülése miatt nem épül meg egyelőre az 500 ágyas mecseki szanatórium és arra sincs kilátás, hogy ez évben megnyíljon az OTI új torjai szanatóriuma. Emiatt mintegy 800-zal kevesebb lesz az idén az új ágyak száma, mint ahogy azt tervezték. A meglevő szanatóriumok és gondozók kibővítésével azonban jelentősen szaporodott a férőhelyek száma. Ilyen bővítések által eddig 706 új ágy keletkezett a tüdőosztályokon. Folyamatban van a nagyváradi szanatórium bővítése is 50 ággyal, de ezek csak a jövő évben adhatók át rendeltetésüknek. Lengyeltóti, Pestszentlőrinc és Szentes tüdőosztályainak nagyobbítása szintén folyamatban van, amelyek révén további 246 új ágy keletkezik. A szentesi tüdőbetegotthon egyik 54 ágyas osztályát kizáróan tüdőbetegségben szenvedő terhes asszonyok ápolására rendezik be. Ugyanitt szülőszobát is rendeznek be. Az esztergomi tüdőbetegotthont kizáróan gyermekek rendelkezésére bocsátják, a zomborit pedig csak nők számára tartják fenn. Az alkohol Érsekújvárról jelentik: Zvolanek Károly nagysurányi földműves erősen ittasan tért, haza s égő cigarettával a szájában, lefeküdt. Az italtól elaludt és a cigarettat felgyújtotta, az ágyneműt, majd az egész laikus lángba borult és a ház is leégett. Zvolanek megszenesedett holttestét megtalálták. Makóról jelentik: Málya János éves mezőhegyesi gazdasági cseléd azzal a szándékkal ment be Battonyára, hogy ott bakancsot vásárol. Miután nem talált megfelelőt, a pénzt elitta. Olyan sok pálinkát ivott, hogy útközben összeesett és alkoholmérgezéses szívbénulásban meghalt. Szerkesztői üzenetek K. József cipészi munkás, Gyömrő. Levelét megkaptixte. Köszönjük. RÁDIÓKÖZLEMÉNY A nyolcvanéves Gerhart Hauptmannt ünnepli a magyar rádió Az irodalom most ünnepli Gerhart Hauptmann 80. születésnapját. A nagy írónak ünnepléséből a magyar rádió is részt kér és szerdán, november 18-án, Budapest I. műsorán 19 óra 05 perckor dr Thiememann Tivadar egyetemi tanár emlékezik meg Gerhart Hauptmannról, majd 19 óra 15 perckor Németh Antal rendezésében, Áprily Lajos fordításában és Farkas Ferenc kísérőzenéjével előadásra kerül Hauptmann „Az elmerült harang" című piesedrámája. JiLavészet * ^^adatom (JiLcL&tiály, Munkásdalosok jubiláris hangversenye Tízéves fennállása alkalmábólünnepi hangversenyt rendezett vasárnap délelőtt a Magyarországi Famunkások Szövetségének Dalkara. A vasmunkások székházának dísztermében megtartott matinét nagyszámú közönség hallgatta végig és hálás tapssal fogadta a változatos műsor valamennyi számát. Bevezetésül karnagya — Nagy Sándor — saját szerzeményű Famunkás-,jeligéjét énekelte el a jubiláló férfikar, majd Schel József ,,Ünnepi ének"-ét adta elő tekintélyes létszámban s az alkalomhoz mért lelkesedéssel. Ezután Villám János elvtárs, a Magyarországi Famunkások Szövetségének titkára emelkedett szóhoz és mondta el tartalmas ünnepi beszédét Rámutatott arra, mily súlyos időkben és gátló körülmények között ünneplik meg a famunkások dalkoruk tízéves fennállását. De magához a puszta fennmaradáshoz is annyi erőre, kitartásra és áldozatkészségre volt szükség, hogy ünnepi kiállásával a dalkar mintegy jelezni és nyilvánítani akarta: mindez a további fennmaradáshoz szükséges tényező megvan benne és meglesz a jövőben is, bármily akadályok tornyosulnak is elébe! Buzgalma nem lankad, kultúrszomja nem csillapodik! Rövid visszapillantásban vázolta ezután az ünnepi szónok a dalkar,megalakulásának előtörténetét. Első előfutárának a Budapesti Asztalosok és Budapesti Kocsigyártók 1893-ban megalakult dalköre tekinthető. Sajnos, ez a dalkör nem maradt fenn sokáig, felbomlott. Legjobb tagjai az „Általánosához csatlakoztak, vagy más együttesekbe léptek be. Említésre méltó ezek után Scheuermann Márton és Ember Miklós újraszervező próbálkozása. A dalkör talpraállítása Horovitz Gábor főtitkár érdeme volt. Szeretettel köszöntötte a szónok végül Nagy Sándort, a famegmunkálógép mellől — tehát a famunkás szakma saját kebeléből — karnagyi dobonróra emelkedett zenei vezetőt, aki buzgalommal és hozzáértéssel fejlesztette dalkarát odáig, hogy ma már a hangversenytereimben és a rádió mikrofonja előtt is dicsérettel állja meg helyét. Végül Szabó Albert, Miklós József, Góber Lajos és Takács József nevét emelte ki a szónok, mint azokét, akik egykori alapító tagok lévén, mindmáig a dalkar aktív dalosai. Szép sikerrel működött közre dr Ujj József országos karnagy vezényletével a Budapesti Könyvnyomdászok Vegyeskara, továbbá Horváth Zoltán vezényletével a Vas- és Fémmunkások Mandolinzenekara. Meleg taps tüntette ki Baló Elemér szavalatait, Liontai Constantin és B. Gábor Zsuzsa énekét. Az énekművészek zongorakíséretét Domonkos Nándor karmester látta el is. Halápy János festőművész balatoni festményeit, akvareljeit és pasztelljeit látjuk a Műbarát termeiben. Harminchárom mű, ezek együtt minden oldalról megvilágítják a művész szemléletét. Korábbi balatoni tájkiállítások során szóvátettük, hogy Halápy tarka színlátása — tompa színek meleg keverése által — valami valószínűtlen meseszerűséget visz át a balatoni tájba, amely mindent inkább tűr, mint az édes hangot. A Balaton levegőjében valóban van valami meseszerű, de ez inkább a fények, mint a színek mesevilága, a villódzó fényeké és a mélyebb tónusokban a hidegebb és áttetsző színeké. Mostani kiállítása szerencsés kibontakozás a régebbi látása alól s a művész az elsők közé kerül itt, akik megértik a Balaton költészetét. Tarkán színes látása előnyösen veszíi melegségéből még az ilyirányú munkáin is; neoimpresszionizmusa a poentilisták színbontó törekvései felé közeledik; apró fénypontokban tiszta színeket rak fel, hogy érzékeltesse a levegő nyugtalan rezgését; francia elődjei azonban hatásukat e fénypontok kiélezésével érték el, Halápy színei azonban itt még tompák. Viszont az itt látható legjelentékenyebb munkái már kilépnek a régi meséből, az újat adják, szint fantáziája feloldódik, változatos keverékben, de nem szétbontva játszanak színei, halk és erős színek, fényesek és tompák, hidegek és melegek, — az egész szín- és tárgykompozíción azután a helyenként felrakott éles fénypontjai uralkodnak s ezzel az egész kép valósággal áttetszővé válik, valóban balatoni kép lesz ... „Mosás a Sédben", „Asszonyok a parton" ilyen alkotásai. A „Hétköznap Füreden", „Erős fényben", „Tihanyi dombról" című művei párás vagy derűs fényükkel megkopőak, a „Felhők" című vászna mozgalmasságával, nagy levegőjével, villanó mély fényeivel monumentális hatású. Érdekesek és erőteljesek a mélytónusú „Esti hajó" és a „Tihanyi kikötőből" című vásznai. A kiállítás (V. Mária Valéria ucca 12) november 27-ig tekinthető meg. sz. s. Az erdélyi színjátszás ünnepe jelentőségéhez méltó terjedelemben megemlékeztünk már az erdélyi színjátszás 159 éves fordulójáról. Kolozsvár vasárnap nagy ünnepségekkel ülte meg ezt az évfordulót. A régi farkasutcai színház helyén emlékünnepélyt tartottak, itt a város polgármestere méltatta az ünnep jelentőségét, majd Kemény János, a kolozsvári színház főigazgatója beszélt. Ezután megkoszorúzták a nagymúltú erdélyi színjátszás eseményeit megörökítő emléktáblákat és szobrokat. Este, a ,,Bánk bán" ünnepi előadása előtt, Fáy István közoktatásügyi államtitkár tartott beszédet a színházban. Kegyelettel ismertette az erdélyi színjátszás múltját és hangsúlyozta, hogy ez a múlt, kötelezettségeket is jelent. Beszéde után az államtitkár átadta a kolozsvári színház négy régi, érdemes tagjának: Lackó Arankának, Bencsi Ilonának, Réthely Ödönnek és Tóth Eleknek, a közoktatásügyi miniszter okiratát, amellyel a színház örökös tagjaivá nevezi ki őket. „ÉLŐ múltunk" címmel előadómatinét rendezett a Vajda János Társaság vasárnap. A bevezető előadást Szilágyi Sándor tartotta, néhány jó és határozott körvonalban felvázolta a 17. és 18. század Magyarországának politikai, kulturális és külpolitikai hátterét és ez elé helyezve vizsgálta a kor irodalmát. Kimutatta, hogy az igazi értelemben vett nemzeti irodalom minden időben követte az ország népe sorsának alakulását, nem maradt távol az eseményektől és hit tükre, kifejezője volt a történelmi alakulásnak. Az igazi irodalom nem válhatik soha elefántcsonttoronyba vonult művészek magános szórakozásává, hanem a kor és a nép méltó kifejezőjének kell lennie. A két évszázad költészetének gazdag terméséből Gerő Ilona és Ascher Oszkár adott elő értékes műveket. A két tehet 7. oldal séges előadóművész ezúttal is magávalragadta a közönséget, Ascher műsorában különösen értékes volt egy Kazinczynaplórészlet: Martinovicsék halálának leírása, Gerő Ilona pedig Csokonai Dorottyájának részletével és ízes, szép régi balladák előadásával aratott komoly sikert." (*) OPERAHÁZ. Szombaton este Massenet „Manon"-ját adták Pataky Kálmán tiszteleti tag felléptével. Pataky frissen csengő hanggal énekelte Des Grieux áriáit, amelyek fekvésben, jellegben kitűnően simulnak értékes tenorjához. Osváth Júlia látványos, kellemes Manon volt ezúttal is. De Fodor Jánossal túlsokat kísérleteznek: egyszer Wagnerhősbariton, egyszer francia lírai bariton. Ki bírja ezt? S ki tud az ily szélsőséges követelményeknek tartósan megfelelni? Ehhez énektechnikai mindentudás lenne szükséges. Vannak ilyen mindentudók. De Fodor még nem az. J. S. (*) AZ ANGSTER ORGONAGYÁR JUBILEUMA. A Pécsegyházmegyei Cecília Egyesület a híres Angster-gyár 75 éves fennállása alkalmából jubiláris ünnepséget rendez neves budapesti és vidéki művészek közreműködésével. Az egyesületet nem a propaganda vezette a jubileum megrendezésében, hanem az európaszarte jó hírnévnek örvendő gyár lelkiismeretes és bevált munkája, amelynek eredménye eddig elkészült 1270 orgona. Ezt a példás munkát kívánta megtisztelni az egyesület. (*) A GYÖNGYÖSBOKRÉTA SZÖVETSÉG 120 tagú csoportja szombaton Kolozsvárott lépett föl, a honvédeknek rendezett előadáson.A csoport innen Désre, Besztercére és Zilahra látogat és mindenütt előadásokat tart a honvédségnek. (…) CSAJKOVSZKI PATETIKUS SZIMFÓNIÁJÁT adta elő vasárnap délután — sorozatának második hangversenyén — Csilléry Béla igazgatókarnagy vezénylete alatt a Székesfővárosi Zenekar. Piovesan Sirio hegedűművész, a hangverseny szólista közreműködője Mozart G-dur versenyművét, játszotta el ízlésesen, gondosan. Horsiszszky Zoltán szimfóniája szerepelt még a Vigadó zsúfolt nagytermében megtartott hangverseny műsorán. (—) (*) AZ IDEGSEBÉSZET KORSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL tartott előadást Kolozsvárott dr Környei István egyetemi rendkívüli tanár. Kifejtette, hogy az idegsebészet terén a sebésznek tisztában kell lenni az idegrendszer anatómiai, kórélettani, diagnosztikai és sebészeti problémáival. Ezt különösen az agydaganatok gyógyítása bizonyította be. Az idegrendszer sebészete az Északamerikai Egyesült Államokban alakult ki a húszas évek elején és Magyarországon ez év júniusában nyílt meg az első speciális idegsebészeti osztály a kolozsvári idegklinika keretében. Az idegsebészet körébe tartoznak az agy, a gerincvelő és a környező idegrendszer sebészeti betegségei. A cél lehetőség szerint a betegség kiküszöbölése és így a daganatok eltávolítása. A sebészeti tevékenység körébe tartozik azonban számos tüneti kezelés is, így a gyógyszeres kezeléssel dacoló fájdalom megszüntetése, az érző fájás kiiktatása által. Ezen a téren kidolgozott módszerek révén már kiváló eredményeket érünk el. Más területeken kísérletezés folyik, ezekkel kapcsolatban különösen a vérnyomásbetegség sebészeti kezelésére irányuló törekvések érdekesek. Részletesen foglalkozott az agydaganat kezelésének kérdésével és megállapította, hogy a műtéti halálozást ma már alig 10% alá sikerült leszorítani. (*) A BERLINI EGYETEM MAGYAR INTÉZETE fennállásának 25 éves jubileumát ünnepli. Az intézetet 1917-ben alakították az egy évvel előbb szervezett berlini magyar nyelvű és történelmi egyetemi tanszékből, a tanszéket és az intézet vezetését Farkas Gyula vette át, aki ma is betölti ezt a szerepet. Az intézetnek hatalmas könyvtára és folyóirattára van és folyóiratot, valamint könyvsorozatot ad ki. Cepellő', IV. Károly korát (Városháza) és VIII. Mária Terézia tér (*) „VICHY ÉS A MEG NEM SZÁLLT EKANCIAORSZÁG" címmel november 17-én, kedden délután 1a 7 órakor a Tudományegyetem VIII. Múzeum-körút 4. szám alatti előadótermében dr Holló József előadást tart.