Népszava, 1942. november (70. évfolyam, 248–271. sz.)

1942-11-17 / 260. szám

1942 november 17. kedd NÉPSZAVA EraSBSBBH Küzdelem a gömőkór ellen Cserba Zoltán, az Országos Közegész­ségügyi Intézet felügyelője beszámoló­ban ismerteti azokat az újonnan léte­sült és újabban tervbe vett intézménye­ket, amelyek az ország területén a gümőkór elleni védekezés leküzdését célozzák. Ez időszerint több mint 160 tüdő­beteggondozó intézet működik az ország területén. Ezenkívül még 29 új intézet szervezése van előre­haladott állapotban. Az idén Karcag, Kisújszállás, Medgyes­egyháza, Mezőkovácsháza, Orosháza és Szeghalom kapott új tüdőbeteggondozó intézeteket. Szervezés alatt áll Alsó­dabas, Alsólendva, Békés, Budafok,­­Cibakháza, Csepreg, Enying, Heves, Piuszt, Kiskunfélegyháza, Muraszombat, Nagyszőlős, Óbecse, Palánka, Szabad­szállás, Tiszafüred, Topolya, Török­szentmiklós, Vác és Zalaszentgrót tüdő­beteggondozó intézete. Kilátás volt arra, hogy a folyó évben a gümőkóros beteg részére szolgáló ágyak számát még 1600-zal növelik. Elháríthatatlan körülmények azon­ban két tervezett nagyobb szana­tórium üzembehelyezését késleltetik. Az építkezési viszonyok nehezülése miatt nem épül meg egyelőre az 500 ágyas mecseki szanatórium és arra sincs kilátás, hogy ez évben megnyíljon az OTI új torjai szanatóriuma. Emiatt mintegy 800-zal kevesebb lesz az idén az új ágyak száma, mint ahogy azt tervezték. A meglevő szanatóriumok és gondo­zók kibővítésével azonban jelentősen szaporodott a férőhelyek száma. Ilyen bővítések által eddig 706 új ágy kelet­kezett a tüdőosztályokon. Folyamatban van a nagyváradi szanatórium bőví­tése is 50 ággyal, de ezek csak a jövő évben adhatók át rendeltetésüknek. Lengyeltóti, Pestszentlőrinc és Szentes tüdőosztályainak nagyobbítása szintén folyamatban van, amelyek révén to­vábbi 246 új ágy keletkezik. A szentesi tüdőbetegotthon egyik 54 ágyas osztályát kizáróan tüdő­betegségben szenvedő terhes asszo­nyok ápolására rendezik be. Ugyanitt szülőszobát is rendeznek be. Az esztergomi tüdőbetegotthont ki­záróan gyermekek rendelkezésére bo­csátják, a zomborit pedig csak nők számára tartják fenn. Az alkohol Érsekújvárról jelentik: Zvolanek Károly nagysurányi földműves erősen ittasan tért, haza s égő ciga­rettával a szájában, lefeküdt. Az italtól elaludt és a cigaretta­t fel­gyújtotta, az ágyneműt, majd az egész laikus lángba borult és a ház is leégett. Zvolanek megszenesedett holttestét megtalálták. Makóról jelentik: Málya János éves mezőhegyesi gazdasági cse­léd azzal a szándékkal ment be Bat­tonyára, hogy ott bakancsot vásá­rol. Miután nem talált megfelelőt, a pénzt elitta. Olyan sok pálinkát ivott, hogy útközben összeesett és alkoholmér­gezéses szívbénulásban meghalt. Szerkesztői üzenetek K. József cipészi munkás, Gyömrő. Level­ét m­egka­ptixte. K­öszönj­ü­k. RÁDIÓKÖZLEMÉNY A nyolcvanéves Gerh­art Hauptmannt ünnepli a magyar rádió Az irodalom m­ost ünnepli Gerhart Hauptmann 80. születésnapját. A nagy írónak ünnepléséből a magyar rádió is részt kér és szerdán, november 18-án, Budapest I. műsorán 19 óra 05 perckor dr Thiememann Tivadar egyetemi tanár emlékezik meg Gerhart Hauptmannról, majd 19 óra 15 perckor Németh Antal rendezésében, Áprily Lajos fordításában és Farkas Ferenc kísérőzenéjével elő­adásra kerül Hauptmann „Az elmerült harang" cím­ű piesedrámája. JiLavés­zet * ^^ad­atom (JiLcL&ti­ál­y, Munkásdalosok jubiláris hangversenye Tízéves fennállása alkalmából­­ünnepi hangversenyt rendezett va­sárnap délelőtt a Magyarországi Famunkások Szövetségének Dal­kara. A vasmunkások székházának dísztermében megtartott matinét nagyszámú közönség hallgatta vé­gig és hálás tapssal fogadta a vál­tozatos műsor valamennyi számát. Bevezetésül karnagya — Nagy Sándor — sa­ját szerzeményű Fa­munkás-,jeligéjét énekelte el a jubi­láló férfikar, majd Schel József ,,Ünnepi ének"-ét adta elő tekinté­lyes létszámban s az alkalomhoz mért lelkesedéssel. Ezután Villám János elvtárs, a Magyarországi Famunkások Szö­vetségének titkára emelkedett szó­hoz és mondta el tartalmas ünnepi beszédét Rámutatott arra, mily sú­lyos időkben és gátló körülmények között ünneplik meg­ a famunkások dalkoruk tízéves fennállását. De magához a puszta fennmaradáshoz is annyi erőre, kitartásra és áldozat­készségre volt szükség, hogy ün­nepi kiállásával a dalkar mintegy jelezni és nyilvánítani akarta: mindez a további fennmaradáshoz szükséges tényező megvan benne és meglesz a jövőben is, bármily aka­dályok tornyosulnak is elébe! Buz­galma nem lankad, kultúrszomja nem csillapodik! Rövid visszapillantásban vázolta ezután az ünnepi szóno­k a dalkar,­­megalakulásának előtörténetét. Első előfutárának a Budapesti Asztalo­sok és Budapest­i Kocsigyártók 1893-ban megalakult dalköre tekint­hető. Sajnos, ez a dalkör nem ma­radt fenn sokáig, felbomlott. Leg­jobb tagjai az „Általánosához csat­lakoztak, vagy más együttesekbe léptek be. Említésre méltó ezek után Scheuermann Márton és Em­ber Miklós újraszervező próbál­kozása. A dalkör talpraállítása Horovitz Gábor­ főtitkár érdeme volt. Szeretettel köszöntötte a szónok végül Nagy Sándort, a fame­gmun­kálógép mellől — tehát a famunkás szakma saját kebeléből — karnagyi dobonróra emelkedett zenei vezetőt, aki buzgalommal és hozzáértéssel fejlesztette dalkarát odáig­, hogy ma már a hangversenytereimben és a rádió mikrofonja előtt is dicsé­rettel állja meg helyét. Végül Szabó Albert, Miklós József, Góber Lajos és Takács József nevét emelte ki a szónok, mint azokét, akik egy­kori alapító tagok lévén, mindmáig a dalkar aktív dalosai. Szép sikerrel működött közre dr Ujj József országos karnagy ve­zényletével a Budapesti Könyv­nyomdászok Vegyeskara, továbbá Horváth Zoltán vezényletével a Vas- és Fémmunkások Mandolin­zenekara. Meleg taps tüntette ki Baló Elemér szavalatait, Liontai Constantin és B. Gábor Zsuzsa éne­két. Az énekművészek zongorakísé­retét Domonkos Nándor karmester látta el­ i­­s. Halápy János festőművész balatoni festményeit, akvareljeit és pasztelljeit látjuk a Mű­barát termeiben. Harminchárom mű, ezek együtt minden oldalról megvilágítják a művész szem­léletét. Korábbi balatoni tájkiállítások során szóvátettük, hogy Halápy tarka szín­látása — tompa színek meleg keverése által — valami valószínűtlen mese­szerűséget visz át a balatoni tájba, amely mindent inkább tűr, mint az édes hangot. A Balaton levegőjében valóban van valami meseszerű, de ez inkább a fények, mint a színek mese­világa, a villódzó fényeké és a mélyebb tónusokban a hidegebb és áttetsző szí­neké. Mostani kiállítása szerencsés ki­bontakozás a régebbi látása alól s a művész az elsők közé kerü­l itt, akik megértik a Balaton költészetét. Tarkán színes látása előnyösen veszíi melegségéből még az ilyirányú mun­káin is; neoim­presszionizmusa a poen­tilisták színbontó törekvései felé köze­ledik; apró fénypontokban tiszta színe­ket rak fel, hogy érzékeltesse a levegő nyugtalan rezgését; francia elődjei azonban hatásukat e fénypontok kiélezé­sével érték el, Halápy színei azonban itt még tompák. Viszont az itt látható leg­jelentékenyebb munkái már kilépnek a régi meséből, az újat adják, szint fantá­ziája feloldódik, változatos keverékben, de nem szétbontva játszanak színei, halk és erős színek, fényesek és tompák, hidegek és melegek, — az egész szín- és tárgykompozíción azután a helyenként felrakott éles fénypontjai uralkodnak s ezzel az egész kép valósággal áttet­szővé válik, valóban balatoni­­ kép lesz ... „Mosás a Sédben", „Asszonyok a parton" ilyen alkotásai. A „Hétköz­nap Füreden", „Erős fényben", „Ti­hanyi dombról" című művei párás vagy derűs fényükkel megkopőak, a „Felhők" című vászna mozgalmasságával, nagy levegőjével, villanó mély fényeivel mo­numentális hatású. Érdekesek és erő­teljesek a mélytónusú „Esti hajó" és a „Tihanyi kikötőből" című vásznai. A kiállítás (V. Mária Valéria ucca 12) november 27-ig tekinthető meg. sz. s. Az erdélyi szín­játszás ünnepe jelentőségéhez méltó terjedelemben megemlékeztünk már az erdélyi szín­játszás 159 éves fordulójáról. Kolozsvár vasárnap nagy ünnepségekkel ülte meg ezt az évfordulót. A régi farkasutcai színház helyén emlékünnepélyt tartottak, itt a város polgármestere méltatta az ünnep jelen­tőségét, majd Kemény János, a kolozs­v­­ári színház főigazgatója beszélt. Ez­után megkoszorúzták a nagymúltú er­délyi színjátszás eseményeit megörökítő emléktáblákat és szobrokat. Este, a ,,Bánk bán" ünnepi előadása előtt, Fáy István közoktatásügyi állam­titkár tartott beszédet a színházban. Kegyelettel ismertette az erdélyi szín­játszás múltját és hangsúlyozta, hogy ez a múlt, kötelezettségeket is jelent. Beszéde után az államtitkár átadta a kolozsvári színház négy régi, érdemes tagjának: Lackó Arankának, Bencsi Ilonának, Réthely Ödönnek és Tóth Eleknek, a­ közoktatásügyi miniszter okiratát, amellyel a színház örökös tagjaivá nevezi ki őket. „ÉLŐ múltunk" címmel előadómatinét rendezett a Vajda János Társaság vasárnap. A bevezető előadást Szilágyi Sándor tartotta, né­hány jó és határozott körvonalban fel­vázolta a 17. és 18. század Magyarorszá­gának politikai, kulturális és külpoliti­kai hátterét és ez elé helyezve vizsgálta a kor irodalmát. Kimutatta, hogy az igazi értelemben vett nemzeti irodalom minden időben követte az ország népe sorsának alakulását, nem maradt távol az eseményektől és hit tükre, kifejezője volt a történelmi alakulásnak. Az igazi irodalom nem válhatik soha elefánt­csonttoronyb­a vonult művészek magános szórakozásává, hanem a kor és a nép méltó kifejezőjének kell lennie. A két évszázad költészetének gazdag terméséből Gerő Ilona és Ascher Oszkár adott elő értékes műveket. A két tehet­ 7. oldal séges előadóművész ezúttal is magával­ra­gadta a közönséget, Ascher műsorában különösen értékes volt egy Kazinczy­naplórészlet: Martinovicsék halálának leírása, Gerő Ilona pedig Csokonai Do­rottyájának részletével és ízes, szép régi balladák előadásával aratott komoly sikert." (*) OPERAHÁZ. Szombaton este Mas­senet „Manon"-ját adták Pataky Kálmán tiszteleti tag felléptével. Pataky frissen csengő hanggal énekelte Des Grieux áriáit, amelyek fekvésben, jellegben ki­tűnően simulnak értékes tenorjához. Osváth Júlia látványos, kellemes Manon volt ezúttal is. De Fodor Jánossal túl­sokat kísérleteznek: egyszer Wagner­hősbariton, egyszer francia lírai bari­ton. Ki bírja ezt? S ki tud az ily szélső­séges követelményeknek tartósan meg­felelni? Ehhez énektechnikai minden­tudás lenne szükséges. Vannak ilyen mindentudók. De Fodor még nem az. J. S. (*) AZ ANGSTER ORGONAGYÁR JUBILEUMA. A Pécsegyházmegyei Ce­cília Egyesület a híres Angster-gyár 75 éves fennállása alkalmából jubiláris ün­nepséget rendez neves budapesti és vi­déki művészek közreműködésével. Az egyesületet nem a propaganda vezette a jubileum megrendezésében, hanem az európaszarte jó hírnévnek örvendő gyár lelkiismeretes és bevált munk­ája, amely­nek eredménye e­ddig elkészült 1270 or­gona. Ezt a példás munkát kívánta meg­tisztelni az egyesület. (*) A GYÖNGYÖSBOKRÉTA SZÖ­VETSÉG 120 tagú csoportja szombaton Kolozsvárott lépett föl, a honvédeknek rendezett előadáson.­­A csoport innen Désre, Besztercére és Zilahra látogat és mindenütt előadásokat tart a honvéd­ségnek. (…) CSAJKOVSZKI PATETIKUS SZIMFÓNIÁJÁT adta elő vasárnap délután — sorozatának második hang­versenyén — Csilléry Béla igazgató­karnagy vezénylete alatt a Székes­fővárosi Zenekar. Piovesan Sirio hegedű­művész, a hangverseny szólista közre­működője Mozart­ G-dur versenyművét, játszotta el ízlésesen, gondosan. Horsi­szszky Zoltán szimfóniája szerepelt még a Vigadó zsúfolt nagytermében meg­tartott hangverseny műsorán. (—) (*) AZ IDEGSEBÉSZET KORSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL tartott előadást Ko­lozsvárott dr Környei István egyetemi rendkívüli tanár. Kifejtette, hogy az idegsebészet terén a sebésznek tisztában kell lenni az idegrendszer anatómiai, kórélettani, diagnosztikai és sebészeti problémáival. Ezt különösen az agy­daganatok gyógyítása bizonyította be. Az idegrendszer sebészete az Északame­rikai Egyesült Államokban alakult ki a húszas évek elején és Magyarországon ez év júniusában nyílt meg az első spe­ciális idegsebészeti osztály a kolozsvári idegklinika keretében. Az idegsebészet körébe tartoznak az agy, a gerincvelő és a környező idegrendszer sebészeti beteg­ségei. A cél lehetőség szerint a betegség kiküszöbölése és így a daganatok eltá­volítása. A sebészeti tevékenység kö­rébe tartozik azonban számos tüneti ke­zelés is, így a gyógyszeres kezeléssel dacoló fájdalom megszüntetése, az érző fájás kiiktatása által. Ezen a téren ki­dolgozott módszerek révén már kiváló eredményeket érünk el. Más területeken kísérletezés folyik, ezekkel kapcsolatban különösen a vérnyomásbetegség sebé­szeti kezelésére irányuló törekvések ér­dekesek. Részletesen foglalkozott az agy­daganat kezelésének kérdésével és meg­állapította, hogy a műtéti halálozást ma már alig 10% alá sikerült leszorítani. (*) A BERLINI EGYETEM MAGYAR INTÉZETE fennállásának 25 éves jubi­leumát ünnepli. Az intézetet 1917-ben alakították az egy évvel előbb szerve­zett berlini magyar nyelvű és történelmi egyetemi tanszékből, a tanszéket és­ az intézet vezetését Farkas Gyula vette át, aki ma is betölti ezt a szerepet. Az intézetnek hatalmas könyvtára és folyó­irattára van és folyóiratot, valamint könyvsorozatot ad ki. Cepellő', IV. Károly korát (Városháza) és VIII. Mária Terézia tér­­ (*) „VICHY ÉS A MEG NEM SZÁLLT EK­ANCIAORSZÁG" címmel november 17-én, kedden délután 1a 7 órakor a Tudomány­egyetem VIII. Múzeum-körút 4. szám alatti előadótermében dr Holló József előadást tart.

Next