Népszava, 1943. január (71. évfolyam, 1–25. sz.)

1943-01-01 / 1. szám

4. oldal lása. Egyes államok semlegességének fenntartása, amely ideigóráig veszélyben forog. Érdekes, hogy a berlini beszámoló a bevezető sorokban kiemeli annak értékét, amit a hármashatalomak harcának közös és oszthatatlan mivolta jelent. „Ebben ez összefüggésben a távolkeleti nyersanyagterületeknek a japán és a legfontosabb szovjetorosz nyersanyagterületeknek az európai térbe való bekapcsolódását úgy tekintik, trint értékes hozzájárulást ahhoz, hogy a szövetkezeti népek beszerzési és élelmezési-gazdasági téren szilárdan állják a tengerzárlatot." Az európai térben élő népek életlehetősége és jóléte ebben a helyzetben nemcsak szociális kérdés, hanem az ellenség részéről intézett éhségostrommal szemben való ellenállás mértéke is. Mingyárt ezután Franciaország helyzetének taglalásával folytatja. Ennek során a következőket állapítja meg: Az általános politikai helyzet évvégi állását tekintve, a Wilhelmstrasse megítélése szerint külön figyelmet érdemel az a körülmény, hogy kiküszöbölték a francia térségben eddig fennállt helyzeti veszélyt, amivel szétzúzták Európa ellenségeinek egy felvonuló támaszpontját. Franciaország helyzetét e körökben úgy jellemzik, hogy számára a jövőben is a pozitív új európai együttműködésről van szó, gazdasági és erkölcsi vonatkozásban. Franciaország válaszúton áll: Csatlakozik Európához, vagy történelmi nyom nélkül eltűnik. Ha az elmúlt hónapok zavaros eseményeiből kifolyólag időnként kétségek merültek fel Franciaország jövőjét illetően, mindazonáltal sohasem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy egy nép történelmét végeredményben nem árulók határozzák meg, hanem a nép egészséges rétegének eltökélt szándéka. Fontos és messzire kiható a Wilhelm Strasse megítéléséről szóló cikknek ez a része. Nemcsak Franciaországot érdekli, amelynek választására bízza, hogy a csatlakozás vagy megsemmisülés útjára lép-e, hanem az egész világ szempontjából, beleértve ebbe barátot és ellenséget egyaránt. Az itt közölt megállapításban kifejezésre jut az a lehetőség, hogy egy ország és nép, amely a legújabb időkig nagy hatalomszámba ment, történelmi nyom nélkül eltünhetik. A továbbiakban a semlegesek magatartását veszi számán, annak előrebocsátásával, hogy „Németország egyáltalán nem kívánja a semlegesség feladását, csupán annak lelkiismeretes betartását". A közlemény kiemeli Svédország semlegességének kérdését és erről a következőket állapítja meg: Természetesen Berlin előtt sem maradt titokban a Skandinávia semlegessége ellen újabb és újabb rohamot intéző ellenséges propaganda, úgy hogy a német fővárosban különös érdeklődéssel követik azokat a kísérleteket, amelyeknek célja, hogy a svéd nép tömegeinek lelki befolyásolásával Svédországot eltérítsék a tengelyhatalmak iránt szellemi és politikai síkon követett semlegességétől. A Wilhelmstrassen továbbra is meg vannak róla győződve, hogy a svéd kormány felismeri e törekvéseket és elkövet mindent, hogy ezekkel szemben fellépjen. Finnország harcának méltatása után így folytatja: Ha az ibériai hatalmak, Spanyolország és Portugália helyzete német megítélés szerint különleges ügyeimet érdemel, ez azért történik, mert az angolszászok északafrikai betörése folytán a háború a két ország kapuja előtt áll, amiért a két állam megállapodott egymással a fenyegető veszély elhárítására való készenlétben. A spanyol külügyminiszter lisszaboni látogatása világosan bizonyítja, mennyire értékeli a két hatalom az angolszászok semlegességi biztosítékait. A kommunizmus és szabadelvűség, tehát az Európa-ellenes erők elleni közös hitvallás nem hagyhat semmi kétséget Spanyolország és Portugália világos állásfoglalásáról — jelentik ki a Wilhelmstrassen. Német részről — amint látjuk — logikai kapcsolatot látnak a két ibériai ország kormányának világnézeti felfogása és külpolitikai beállítottsága között. Bizonyára másutt is figyelmet kelt majd az angolszász semlegességi biztosítékot illetően kifejezésre juttatott kétség, ami könnyen meglehet, több mint kritikai megjegyzés. Törökországról is megemlékezik a beszámoló, mégpedig az egész Közel-Kelettel kapcsolatban, amikor a következőket írja: Ami a tengelyhatalmaknak, főképpen pedig Németországnak Törökországhoz való kapcsolatát illeti, a helyzetet legvilágosabban azzal jellemezhetjük, hogy az angol hírszolgálat azt állította: a tengelyhatalmak rossznéven vették a saadabadi szerződés meghosszabbítását, holott sem Berlin, sem Róma nem foglalt állást ebben a kérdésben. Ez a célzatos álhír jól mutatja, mennyire érdeke Londonnak, hogy elmérgesítse a tengelyhatalmak és Törökország baráti kapcsolatait, mert ettől azt a politikai sikert reméli, amely eddig Törökország valósággal számoló politikai magatartása miatt el volt zárva előle. A saadabadi szerződés Törökországnak Irakkal és Iránnal kötött megállapodása kölcsönös megsegítésről. * 3 A Stefani-iroda diplomáciai szerkesztője a többi között a következőket írja: Az olasz nép az 1943. esztendőt lelki felkészültségben várja, tudatában annak, hogy az új esztendő nagy katonai és politikai eseményeket hoz majd. Az olasz nemzet komolysággal,szilárdsággal és összezárkózottan néz az új esztendő ölébe, tudva azt, hogy Olaszország, a tengely és a hármas egyezmény számaira 1943 kemény esztendő lesz, de még keményebb a bolsevisták és a plutokrata nemzetek számára. Az olasz népre semmiképpen sincs benyomással az a nagy katonai erőfeszítés, amelyet a bolsevizmus most kifejt: Szovjet-Oroszország nem cselekedhetett máskép, mert a bolsevistaellenes seregek a Volga és a Kaukázus küszöbén halállal fenyegették és arra kényszerítik, hogy mindent kockáztasson. A szovjet támadás befejezése után lesz hely® a mérleg felállításának és a veszteségek megállapításának. Az olasz nép komolysággal ügyeli az északafrikai helyzetet, ahol az angolszászok szintén kényszerből vetették magukat kockázatos vállalkozásba, mert nem tudták volna elviselni a tengely és Japán további hadászati sikerét. Az elalameini és az algíri csíny sikerült, de a döntő siker — Bizerta elfoglalása — elmaradt. A vázlatos helyzetképből különösen megragadja a figyelmet az a megállapítás, amely az elkövetkező esztendőtől nagy katonai és politikai eseményeket vár, előre tudva, hogy ez az esztendő kemény lesz mindegyik háborús fél számára. Amit pedig a háborús cselekedetek kényszerűségéről és kockázatáról mond, az mindegyik fél számára érvényes. * A német fölfogásról szóló ismertetésben kiemelt Svédországból érdekes megállapítások jutottak ki. A „N. S. T." Stockholmból jelenti: Holmquist tábornok, a svéd hadsereg főparancsnoka újévi felhívást intézett a parancsnoksága alá rendelt csapatokhoz. A főparancsnok köszönetét fejezte ki a hadseregnek eddigi teljesítményéért és rámutatott arra, hogy a háború veszedelme még nem múlt el, sőt a jelenlegi nyugalom hirtelen viharrá válhatik. A Sozialdemokraten körkérdést intézett Svédország vezető személyiségeihez arról, miként képzelik el a háború utáni problémák megoldását. Hansson miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy véleménye szerint a jövőben a magánkezdeményezést gazdasági téren az állami irányítás váltja fel, nem lehetetlen azonban, hogy ügyes szervezés mellett mind a magánkezdeményezésű gazdaság, mind az államilag irányított termelés megfér egymással. Szükséges természetesen egy bizonyos átmeneti idő ezeknek a fontos feladatoknak megoldására. A háború kihatásaival kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy egyelőre korai volna az erről való nyilatkozat, mert senki sem látja előre, hogy a háború milyen mértékben gyakorol befolyást a háború utáni szociális és gazdasági életre. 5 Törökország, amelynek maga® tartásáról ugyancsak szó esik a német helyzetismertetésben, parlamenti választások előtt áll. A „DNR" jelenti Istanbulból. A nagy nemzetgyűlés újév napjára való tekintettel szerdán megkezdte szünetét és legközelebbi ülését január 4-én, hétfőn tartja. A következő héten, miután határozatot hoz új választásokról, a parlament valószínűleg feloszlik. Az új nemzetgyűlés, amint a lapok jelentik, márciusban ül össze. Sadak képviselő az „Aksam" című török lap hasábjain állást foglal azokkal az újabban forgalomba került híresztelésekkel kapcsolatban, amelyek új török-szovjet barátsági szerződés megkötésének lehetőségéről szóltak. „Törökország és a Szovjet Unió között — írja Sadak — már fennáll barátsági és támadást kizáró szerződés. Minthogy semmi okát sem látjuk, hogy hasonló újabb diplomáciai okmányt írjanak alá, teljesen fölösleges annak megállapítása, hogy a török-szovjet barátsági szerződés megkötésének lehetőségéről terjesztett hírek alaptalanok." A „Tan" című lap jelenti: Nagy-Britannia ankarai nagykövete, akinek visszatérését már napok óta várták, megérkezett Törökországba. Franciaország politikai helyzetét illetően a francia hivatalos lap csütörtöki számának arról a közléséről érkezett hír, hogy De Gaullehoz történt átpártolás miatt Jules Blondel volt szófiai francia követet megfosztották francia állampolgárságától. Amint a „DNB" Vichyből jelenti, a meg nem szállt terület francia lapjai az évforduló alkalmából visszapillantanak az elmúlt esztendőre és az események felsorolása után általában reményteljesen néznek az új esztendő elébe. A „Moniteur" szerint bár 1942-ben csapások érték Franciaországot, nem szabadkétségbeesni. Lávainak a Führernél tett látogatása után még messz maradt egy lehetőség, amelyet Franciaországnak két kézzel kell megragadnia és megtartania. Amint az „Exchange Telegraph"nak Algírból jelentik. Giraud tábornok sajtóértekezleten kijelentette, hogy Darlan meggyilkolásával kapcsolatban 12 embert letartóztattak. Kiderült, hogy összeesküvést szőttek és Darlanon kívül Murphyt, az Egyesült Államok megbízottját és őt, Giraud tábornokot is meg akarták gyilkolni. A letartóztatottak nevét titokban tartják. Ivetten közülük az amerikaiak partraszállásakor felajánlották szolgálatukat a£ amerikaiaknak. A „N. S T." jelentése szerint a letartóztatottak közül kettő az algíri francia gyarmati kormányzás legmagasabb tisztviselői közé tartozik. Négy másik rendőrtisztviselő. A letartóztatási parancsot Giraud tábornok írta alá. Giraud kijelentette, hogy néhány letartóztatott egyén baráti köréhez tartozott. Berni jelentés szerint Giraud hangsúlyozta, hogy az egész ügy szigorúan francia kérdés. Ez az utóbbi kijelentés elejét veszi azoknak a föltevéseknek, amelyek, mint Darlan meggyilkolását, ezt az összesküvést is külföldi befolyásnak tulajdonítják. Darlan meggyilkolásával kapcsolatosan algíri jelentés azt közölte, hogy a tettes ugyancsak francia állami alkalmazott volt. Londonban hivatalosan küözölték, hogy a kormány kebelében egész sor változás történt. Az újak kinevezése és áthelyezése egyrészt az északafrikai eseményekkel,, másrészt a háborút követő tervszerű újjáépítési politika előkészítésével van összefüggésben. Harold McMillant az északafrikai szövetséges főhadiszállásra rendelték miniszteri minőségben. McMillan eddig államtitkár volt a gyamatügyi hivatalban. Az új miniszter a konzervatív párt haladó csoportjához, tartozik. Brit részről ugyanaz lesz a szerepe, mint amelyet Murphy, volt amerikai főkonzul, Roosevelt elnök megbízottjaként betölt. Közvetlenül Churchill miniszterelnöknek tartozik majd felelősséggel. William Jowitt, az eddigi kincstári főpénztáros, aki a háborút követő újjáépítés kérdéseinek előkészítéséért felelős, megtartja ezt a szerepet, de tárcanélküli miniszteri minőségben, mint elődje, Greenwood. Jowitt a hatáskörébe tartozó kérdések tárgyalásánál részt vehet a hadikormány ülésein. A kincstári főpénztárosi tisztséget Cherwell veszi át. W. S. Morrisont szemelték ki a város- és országrendezés új minisztériumának élére, amelyet a már kidolgozott és legközelebb a parlament elé kerülő megfelelő törvény értelmében alakítanak majd át. W. S. Morrison nem tévesztendő össze Herbert Morrisonnal, a belügyminiszterrel. W. S. Morrison hivatalba lépésével egyidőben Crookshank kapitány veszi át a postaügy minisztériumot. * NÉPSZAVA 1943 január 8. vasárnap» LEGÚJABB Négy kivégzés Algírban (Tanger, december 31. — „N. S. T.") Algírból érkező hírek szerint a Darlan ellen elkövetett gyilkossággal kapcsolatos összeesküvés ügyében történt tizenkét letartóztatás után négy halálos ítéletet hajtottak végre. A halálra ítéltek francia vasúti alkalmazottak voltak, akik állítólag szabotázsakció végrehajtását tervezték.