Népszava, 1943. március (71. évfolyam, 49–72. sz.)

1943-03-02 / 49. szám

hajtásának, amelyet a pozsonyi kormány Csehszlovákia felbomlása után adott ki és amely rendelkezés szerint a cseheknél­ három napon belül el kellett hagyniuk Szlová­kiát. A horvát államvezető — jelentik Zágrábból — a fegyveres erők ke­retében katonai rendőrség felállí­tását rendelte el. Az új alakulat közvetlenül a hadügyminiszter ren­delkezése alá tartozik. S­ui Ciano volt olasz külügymi­niszter, Olaszország új vati­káni nagykövete hétfőn délelőtt 10 órakor nyújtotta át megbízólevelét a pápának. Az erről szóló Stefani­-j­elentés a többi között a következő­ket közli: „Ciano gróf megbízóleve­lének átadása mellett hódolatát” fe­jezte ki a Szentatyának, aki szívé­lyes szavakkal válaszolt. A szertar­tás után a pápa magánkönyvtárá­ban hosszabb beszélgetést folyta­tott Ciano gróffal. Ciano gróf, mielőtt elbúcsúzott, bemutatta a pápának első tanácsosát és kísére­tének többi tagjait. Ciano gróf azután látogatást tett Maglione bí­boros államtitkárnál." Gambelli tábornok helyébe, aki elérte a korhatárt, Házon hadosz­tálytábornokot nevezték ki az olasz karabélyosok parancsnokává. Római „T. P."-távirat közli. Az olasz ipari és magánüzemeket ren­deletileg utasították, hogy március 1-től az elektromosáram fogyasztá­sát ama mennyiség 75%-ra csök­kentsék, amelyet az előző esztendő­ben fogyasztottak. Ezt a korláto­zást, amely részben a téli hónapok rendkívüli szárazsága következté­ben beállott vízhiányra, részben pedig a hadiipar egyre fokozódó áramfogyasztására vezethető vissza. Olaszországban már 1941—42 telén is alkalmazták néhány hónapra és itt, esőzések beállta Titán újra meg­szüntették. *­5 Kedden van második évfor­­­dulója annak, hogy Bulgária csatlakozott a háromhatalmi egyez­ményhez. A szófiai „Utro" című lap vasárnapi számában közli a szófiai német, olasz és japán követ nyilat­kozatait, amelyek ez alkalomból hangzottak el. Deckerle német követ a követke­zőket írta: Az elkövetkező tavasz ismét nagy döntéseket eredményez majd, amelyek elé azonban Német­ország a végső győzelembe vetett tántoríthatatlan bizalommal tekint. A keleti hadszíntéren folyó hatal­mas küzdelem már nem tekinthető egyik vagy másik állam harcának, mert egész Európa sorsa a keleti hadszíntéren dől el." Egész Európa kötelessége, hogy a bolsevizmus be­hatolását és Európa pusztulását megakadályozza. Ennek a törté­nelmi feladatnak teljesítése nem­csak Németország, hanem egész Európa kötelesssége. Magistrati olasz követ nyilatkoza­tában méltatja Bulgária erkölcsi és anyagi hozzájárulását ebben a hábo­rúban és megállapítja, hogy Bul­gária jelenlegi határai között fontos tényezője a­ végső győzelemnek. Yamacsi japán követ ebből az al­kalomból kiemelte a Bulgária és Japán között nemrégiben aláírásra került kultúrmegállapodás jelentő­ségét. A „DNB" szófiai távirata ismer­teti a „Duma" című lapnak ebből az alkalomból írt vezércikkét, amely­ben a többi között a következőket mondja: „Az államférfiak bécsi alá­írása csak alaki betetőzése volt en­nek a mély akaratnak. Az óriási harc, amelynek kezdetén létrejött Bulgária egyesítése, még teljes mér­tékbe­n folyik. Kimenetelétől függ Bulgária sorsa és jövője. Nekünk, bolgároknak, készen kell állnunk arra, hogy minden nehézséget, le­küzdve, megalapozzuk a nagyobb Bulgária egységét. Ez nemcsak szö­vetségesi kötelességünk, hanem ez az önfenntartás elemi kötelessége is. A háromhatalmi egyezmény fel­adatai nem merültek ki ezzel a há­borúval. Bulgáriának nagy külde­tést kell teljesítenie,­­mindenekelőtt ébren kell tartania az egész bolgár népben azt a tudatot, hogy ez a küzdelem életre-halálra megy. Ha Bulgária maga nem is harcol, még­is a maga egészé­ben ebbe a harcba kapcsolódik jó- és balsorsa. A bol­gároknak most inkább, mint bár­mikor eddig, erőre, kitartásra, hitre és elhatározottságra van szüksé­gük." A hétfői szófiai lapok közlik Za­h­arjev bolgár kereskedelmi minisz­ter várnai beszédét Bulgáriáról és a mai eseményekről. A miniszter hangsúlyozta, hogy Bulgária a hármas egyezmény hatalmaihoz tar­tozik. A Balkánon lehetetlenség egy második arcvonal felállítása — mondotta a miniszter. — A bol­gár tengerpart valóságos erődít­mény és sohasem tűrjük el, hogy az ellenség bolgár földön meg­vesse a lábát. Az ellenségre min­den balkáni partraszállás új cseppet jelentene. A miniszter végül hangsúlyozta, hog­y a bolgár népnek méltónak kell mutatkoznia ezekhez a sors­döntő pillanatokhoz. * ' G By­ti finn államelnök, akit a február 15-én újabb két esz­tendőre választottak meg állam­főnek, a hétfői nap folyamán for­málisan is elfoglalta hivatalát. Ez a körülmény most már teljesen időszerűvé teszi az új finn kor­mány megalakulását, amit szoros kapcsolatba hoznak Ryti újrameg­választásával. A „Bud. Tud" jelenti Helsinki­ből. A kormányválság megoldására irányuló erőfeszítések előrelátha­tóan a hétfői nap folyamán érik el tetőpontjukat. Szombaton a paraszt­szövetség pártbizottsága tartotta meg ülését Ugyanakkor érkezett a fővárosba Kivimaki berlini és Grip­penberg vatikáni finn követ, akiket vasárnap a köztársasági elnök ki­hallgatáson fogadott. Hétfőn a szociáldemokrata párt foglal állást a kormány átalakításával kapcsola­tosan. Politikai körök számolnak azzal, hogy a Rangell-kormány a hétfői nap folyamán hivatalosan is benyújtja lemondását és remélik, hogy a keddi vagy legkésőbb a szer­dai nap folyamán megalakul az új kormány. A „DNB" helsinki jelentése közli: Az új kormány megalakítása körül folyó pártközi megbeszélések során dr Kivimäki tanár, berlini követ és T. Reinikka bankigazgató neve került előtérbe, mint miniszter­elnökjelölté. Külügyminiszterként Ramsay, eddigi közélelmezési mi­nisztert emlegetik, azonban Grip­penberg volt londoni és mostani vatikáni finn követ neve is szere­pel. Slangell miniszterelnök — amint az esti órákban jelentik — hétfőn közölte a köztársasági elnökkel, hogy a kormány az újra megvá­lasztott köztársasági elnök hiva­talba lépése alkalmából rendelke­zésre bocsátja tárcáit. A köztársa­ság elnöke megbízta a kormányt, hogy az új kormány megalakulá­sáig tovább vezesse az ügyeket. * 7 A „DNB" genfi távirata a­­ következő washingtoni jelen­tést közli: A washingtoni szovjet nagykövetség hivatalos lapja éles szavakkal állást foglal azzal a len­gyel igénnyel szemben, hogy a há­ború után megint állítsák helyre Lengyelország 1939. évi határait. A hivatalos lap azt állítja, hogy azok a népek, amelyeket a Szovjet-Unió 1939-ben bekebelezett, semilyen kö­rülmények között neo­ kívánnak megint lengyel uralom alá kerülni. A szovjet nagykövetség lapjának ezt a közleményét és a közlemény terjesztését az Egyesült Államok­ban úgy tekintik, hogy a Szovjet-Unió ezzel nyomatékosan hang­súlyozni kívánja eddig is vallott nézeteit. A „New York Times" washingtoni­tudósítója a háború előtti határok helyreállítására irányuló lengyel igényekkel kapcsolatban kijelenti: washingtoni vélemények szerint ezeket az igényeket főleg „tudomá­sulvétel végett­ hozták szőnyegre, hogy a szövetségesek figyelmét a szovjet igények mostani mérté­kére irányítsák. Hivatalos részről Washingtonban rámutatnak arra — folytatja a „New York Times" levelezője —, hogy a Szovjet­ Unió ragaszkodik ahhoz, hogy vissza­kapja a hajdani lengyel területek ama r­észeit, amelyeket 1939-ben megsi­­tott, Finnországban és a többi szomszédos államokban pedig az 1940—41-ben birtokában volt te­rületekre tart igényt. A­­Dagens Nyheter" svéd lap lon­doni jelentése szerint brit körökben az 1942. évi angol-szovjet szerződést úgy értelmezik, hogy valamennyi határkérdés végleges rendezését el­halasztják a háború utánra. Lon­donban hangsúlyozzák, hogy Anglia kezességet vállal Lengyelország nemzeti integritásáért, egyebekben azonban elvileg tartózkodnak attól, hogy a határkérdésekről vitát foly­tassanak. Anglia ebben a kérdésben­­nem kötötte meg a kezét és a há­ború után úgy cselekszik majd, ahogyan a helyzet megkívánja. Valószínű — folytatja a lap lon­doni jelentés© —, hogy a határkér­dés lengyel részről történt felveté­sének legalább is az volt a célja, hogy elérje ennek a kérdésnek nemi tisztázódását. Angol körök is azon a véleményen vannak, hogy bizonyos kérdésekben legalább elvi megegyezést kell létrehozni, külö­nösen ha a hadműveletek közelebb kerülnek a kérdéses területekhez. A Balkánon a politikai bonyodal­mak sokkal nagyobb bukáshoz ve­zetnének, mest Észak-Afrika eseté­ben történt. Az „Economist" hang­súlyozza — folytatja a svéd lap tudósítója —, hogy haladéktalanul tisztázni kell a Szovjet­ Unió állás­pontját a határkérdésben, mert a vörös hadsereg előnyomulása idő­szerűvé tette ezt a kérdést. Az an­gol folyóirat kifejezésre juttatja azt a várakozását, hogy a határok súlyos kérdéseit m­egyegyezéssel, ne pedig egyoldalű­ lépésekkel ren­dezzék. A svéd lap végül meg­jegyzi, hogy a Szovjet­ Unió inkább hajlandó lenne tárgyalások kezdé­sére a határok kérdéséről, ha a szö­vetségesek második arcvonalat ala­kítanának. *­S A második arcvonal kérdése • tehát már nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is szerephez jut az angolok megítélé­sében Asthon under Lyneban vá­lasztói előtt elmondott beszédében Attlec a többi között kifejtette, hogy a szövetségeseknek tudniok kell: még kemény harcok állnak előttük és osztályrészük egy ideig vér, verejték és könny lesz. Éppen ezért a háború utáni világ tanul­mányozásának nem­­szabad meg­gyöngítenie az angolok igyekezetét. A győzelemhez egységre van szük­ség. A háború utáni kérdések meg­oldásának különböző nézetei nem befolyásolhatják az angol egységet. Emlékezzenek csak arra — mon­dotta Attleo —, hogy még nem a mienk a győzelem és hogy a fő­feladatok még előttünk állanak. Grigg brit hadügyminiszter „A­ brit hadsereg hete" címen rendezett sorozatbajn beszédet mondott, amely­ben hangoztatta, hogy a világ leg­különbözőbb részeiben álló brit had­seregek előtt mintaképül áll az afri­kai 8. hadsereg, továbbá a vörös hadsereg. Ezek a hadseregek ké­szenlétben állanak az európai offen­zívára — mondotta a hadügymi­niszter. Paget tábornok, az angliai csapatok főparancsnoka kifejezte abbeli reményét, hogy nem sokáig kell várniuk a döntő ütközetre. Ezzel kapcsolatban jelentik, hogy az angol vasutakon minden intézke­dés megtörtént arra nézve, hogy ezek a legteljesebb mértékben a hadsereg rendelkezésére álljanak szárazföldi támadás esetére " * Vasárnap program szerint­­ folytak le Törökországban a hetedik nagy nemzetgyűlésre szóló választások — jelenti a „T. P." Istanbulból."— Az ismét jelölt régi képviselők közül 29-et nem válasz­tottak meg. Száznegyven új kép­viselő került be a parlamentbe, ami az összes képviselők egyharmadának felel meg. A legtöbb szavazatot, 2108-at Numan Menemencsoglu kül­ügyminiszter kapta. Can­al­hi állapota javult (London, március 1. — „N. S. T.") A Gandhi­­állapotáról kiadott vasár­napi hivatalos közlemény szerint a beteg közérzete könnyű javulást mutat. Ezerhétszázéves sírt találtak Nangking közelében (Nangking, március 1. — Német táv­irati iroda.) Pancsiaocsien faluban, Nangking közelében egy bedőlt temp­lom lebontásakor ősrégi tírra bukk­an­tak, amelyből eg­y drágakövekkel ékesí­tett öv, egy királyi löveg, gyöngyök át arany kerültek napfényre. A tartományi kormány bizottságot küldött ki további kutatásokra. Úgy mondják, hogy a rír Szuncsuan, Vu királya anyj­é vol. Fu egyike volt a három királyságnak, a Fan királyi ház 220-i összeomlása után székhelye Nangking volt, tehát a sír körülbelül 1700 éves lehet. A világtermelés adatai a „Beszélő számok"-ban A napokban megjelent Zentay Dezső szerkesztésében a nagysikerű „Beszélő számok"-sorozat legújabb, XI. kötete. Zentay legújabb kötetében egyrészt a legfontosabb nyersanyagok világterme­lésének elérhető legújabb adatait nyújtja, másrészt — és a kötet nagyobb részét ez a második rész foglalja el — azoknak a névsorát, akiket Zentay „a megnagyobbodott Magyarország szellemi arisztokratái" néven nevez. Kétségtelen, hogy a „Beszélő számok" legújabb kö­tete is jól megérdemelt eskort arat a könyvpiacon. Zentay új kötetének a világtermelésről szóló táblázatos részét a háborús át­alakulásra vonatkozó adatok vezetik be. Mind ennél, mind a továbbiakban kö­zölt nyersanyagtermelési adatoknál igen nagy nehézségekbe ütközött a szerző az adatgyűjtés terén, hiszen a háborús or­szágok egyike sem közölt az utóbbi idő­ben megbízható statisztikai adatokat. Pedig éppen ma, a háború talán legsú­lyosabb évében, igen tanulságos annak ismerete, hogy a háborús termelés leg­fontosabb 415 nyersanyagában miként ré­szesülnek a háborús felek. Zentay a meglévő megbízható adatok melletti igen ügyesen alkalmazza a becsléseket és így nyújt képet a nyersanyagok mostani világtermeléséről. A másik részben az ország „szellemi arisztokratái"-t sorolja fel Zentay. Több­ezer név szerepel itt és a szerző fel­tünteti, hogy milyen jogcímen (bíró, egyetemi tanár, képviselő stb.) sorozza be a név viselőjét az ország szellemi arisztokráciájába. A mai Magyarország politikai, tudományos és társadalmi éle­tének hivatalos vezetői névsora érdekes és tanulságos olvasmány m­indenki ré­szére.

Next