Népszava, 1943. április (71. évfolyam, 73–96. sz.)

1943-04-25 / 93. szám

^•MMH I 11 WM» III I JlwrwvTS'TtÄ *T I • »• •»•'»- MM 8. oldal «EPSZAVA 19-13 április 25, v asárnap» BMHBHaHHHHMQ KtSGAZDÁLKODÖK TANÁCSADÓJA Még egyszer a mézn$dról Most már ott tartunk, hogy a méznád 'magot el lehet vetni, hogy a növény a melegebb idők beálltával már fejlődés­ben legyen. Különösen fontos a korábbi vetés az ország északi részében, ahol a késői vetés nem érik be. . Minthogy a heten ismét többen érdek­lődtek a méznád termesztégi módja és magbeszerzós iránt, most ez egysaer még leírjuk a szükséges tudnivalókat, de arra kérjük olvasóinkat, őrizzék meg ezt a cikket, hogy szükség esetén ezt újból átolvasva, ennek megfelelően vé gézzé k i\ méznád körüli munkákat. Előre figyelmeztetünk azonban arra, hogy méznád termesztéséhez csak az 1'ogjon, akinek megvan hoz'zá a módja, liogy azt kellően feldolgozva értékesí­teni tudja saját használatára. Vagyis ]ia a szarát mézszirupnak akarja fel­dolgozni) legyen hozzá megfelelő erős sajtoló, amellyel az összevágott szár nedvét kisajtolni tudja. Megjegyezzük azt is, hogy a közönséges szőlőpréssel tökéletes munkát nem lehet , végezni csalt úgy, ha a szecskáját "előzően meg­daráljuk. A mostani takarmány hiányos helyzetben azonban sokkal jobban tud­juk értékesíteni a méznádat, ha csala­mádónak vetjük — kukorica helyett — ,-ibból a célból, hogy állatainkkal lel­etessük. Míg ugyanis a kukoriea­csalamádé csak egy kaszálást ad, a méz­nád két-három kaszaiást is leadhat s amellett magas cukortartalmánál fogva amannál nagyobb a tápértéke. Akik állatot tartanak, azoknak igen ajánlható a méznád termesztése. A méznád szereti a frissen trágyázott, ősszel mélyen felszántott; talajt. Mele­gebb vidéken az ig.v elkészített t-alaj­í>an még a késői vetés is jól sikerül. Ajánlatos a fészkes vetés, 2—3 szemet vetve egy fészekbe. A sortávolság, úgy­szintén a tőtávolság lehet 40 centiméter, így 3 kilogramm mag elég egy katasz­teri holdra. Nedves időben 2—3 eenti­7ti éter mélyre vetjük a magot, de száraz, időben ennél valamivel mélyebbre vet­jük. Legfontosabb az első kapálás. Mihelyt a kis növény 3—4 levelet fejleszt, meg kell kapálni, vigyázva arra, hogy a kupa rues' ne sértse gyökereit. A máso­dik kapálás se legyen mély, inkább a gyomirtásra kell a fősúlyt fektetni. A harmadik kapálás már el is maradhat, ha a növény elég erős. Töltögetni nem l;ell. Ha a talaj jó táperőben van. a növény erős sarjakat hajt. ezekből a gyöngébbeket eltávolíthatjuk, de U—8 szál hagyható egy-egy bokorban a talaj láperejéhez képest, Az erősebb sarjak elérik az anyanövény magasságát, mag­juk is beérik.. Leginkább a verebek ellen kell védeni bugásas utáD, mert ezek a kártékony madarak a bugákból lvinnülő magvakat igen szeretik. Na­gyobb telepeken esak riasztással és pusztítással lehet a verebek ellen meg­védeni, de kisebb területen a bugák be­zacskózásijval is érdemes védekezni. Aki a termésből mézszirupot akar sajtolni, az várhat a levágásával a mag teljes heéréséig. Legnagyobb a cukor­tartalma október hónapban. A vetőhurgonya előesiráztatásának előnye lcgfőként abban áll, hogy már elvetés előtt kiválogathatjuk a beteg gumókat. Ugyanis az egészséges vető­gumó zömök, alacsony csirákat, növeszt. melyekből erős szárak fejlődnek.* El­lenben a kedvezőtlenül átteleltetctt, nem kellő csiraérettségű, vagy valamilyen betegségben szenvedő vetőgumó cérna­vékonyságú, gyenge csirákat fejleszt, amelyekből gyenge, csenevész szárak fejlődnek. Az ilypn vékonycsirás vető­lurgpnyából nem remélhetünk jó ter­mést. Ha előesiraztatjuk a vetésre szánt burgonyát, a csírázásnál kitűnik az, vájjon melyik gumó alkalmas ültetésre. Ilyenkor csak a vastagcsirás gumókat használjuk fel vetésre, amazokat pedig kiselejtezzük és étkezésre vagy takar* mányozásra felhasználjuk. Dobozi L-né. Kispest. Méznádmag rendelhető Borsi Jánosnál, Hódmező­vásárhely, Szentesi ueea 30. szám. M. István, Nagykáta. Nem lehet azt pontosan kiszámítani. * L. Károly né, Csepel. A cserebogara­kat, amelyeket a fa alatt összeszednek, fel lehet használni baromfieleségnek, inert a tyúkok nagyon szeretik és foko­zódik tőlük a tojóképességük is. 15a mielőtt odaadnánk nekik, rostára téve forrázzuk lo a bogarakat, .utána szárít­suk meg, mert így több napra beoszt­hatok, ezenkívül ha nyers állapotban sokat kapnak a ±yúkok, ártalmas nekik. PESTI SZÍNHÁZ PÉNTEKEN, április 30-án ELÖSZÖR: » ÉSZAKI FÉNY « Színjáték 3 felvonásban Irta: Németh Johanna Fényes Alice, Sennyei Vera, Kőmives Sándor, Dénes György, Boray, Ferrari Violetta, Gonda, Károlyi, Mátray, Mezey JH ííiiészet * c?r ú daiú m Qn dLö liKÍtiip Bach „Máté pas sió"-ját hallottuk nagypénteken a Budapest i Ének- és Zenekaregyesület előadá­sában s a betegségéből szerencsésen felépült Lichtenberg Emil karnagy változatlanul buzgó és lelkes ve­zénylete alatt. Ez az érdekmentes tiszta lelkese­dés a/„ ami a Lielite.nberg-estéknek megadja külön meleg légkörét. Itt az ügyet szolgálja mindenki, hol jobban, hol rosszabbul, ahogy éppen tudja, de valóban semmiféle más mellékééiért, kedvezményért, avagy pártfogásért, csak éppen az ügyért magóért. S ahogy teljesítményük után nem hangzik el taps — passió­.játékról lóvén szó —. úgy nem Íród­hat utána boneolószándékú, rideg' kritika sem. A Zeneművészeti Főiskolát zsúfo­lásig töltötte meg a,közönség,_ de csendben hagyta el helyét. S mi is csendesen jegyezzük meg csupán, hogy ily áldozatos, érdekmentes munka önmagáért beszél ós tiszte­letet parancsol mindaddig, míg a becsületes kultúrmunkának még tisztelete van ... A masránszólamok énekesei közül Pataky Kálmán vezetett, pontos szövés-, illetve hangíegyhüség dol­gában. De méltóan állta meg helvét mellette Báthy Anna. Basilides Ma­ria, Tibor Zoltán és Kálmán Uszkár rég bevált egvíittese is. A két konti­nnószólamot Zalán/g Aladár orgona­művész és Kása György zongora­művész játszotta. A zenekari magán­szólamokban Gar ay György (he­gedű). Barkai Ferenc és Tuna Jó­zsef (I. és I. fuvola). Heinz Hugó íóboa). Varga Elemér és Gresits Iván (T. és II. angr.l kiirt) jeleske­dett. Közrendű ködött továbbá a Skót leónyislWa növendékkara is, tanára, dr Dedinszky Gizella. J. S. Színházi munka­közösséget alapított a Vajda János Társaság Érdekes kezdeményezést valósított meg a Vajda János Társaság, amikor útnára indította az első magyar színházi munkaközösséget. Külföldön már évtize­dek óta működnek olyan társaságok, tu­dományos intézetek, amelyek a színoad­müvészet tudományával foglalkoznak. Amerikában -a színpadmüvészetnek egye­temi katedrája is vau. Magyarországon eddig ilyen intézmény nem volt és az iskola, ahonnan a flatal művészek ki­kerülnek, a dolog természete szerint elsősorban gyakorlati szakismereteket ad és természetesen főleg színészeket ké­pez ki. A Vajda János Társaság színházi munkaközössége az elméleti és gyakor­lati kérdések egy üt los megvitatását tűzte ki céljául. A társaság Hont Feren­cet kérte fel a munkaközösség vezeté­sére. A kollégiumi megbeszélések igen nagy érdeklődést keltettek és nagyon sok résztvevőjük \ an. Egyetemi hallga­tót', munkásaiínjáto:ók. színészek és a szinpadmüvészet különböző tudományos kérdései iránt érdeklődő díszlettervezők, rendezők vesznek részt az érdekes mun ká ban. A kollégiumon legutóbb a Lehel kiirt jéról szóló mondát dolgozták fel a hall­gatók. Az ismert monda rövidrefogott történetét kellett dramatizálni és kellett meghatározni a dráma minden mozza­natát a szövegtől a színpadi kép beállí­tásán, a díszleten keresztül egészen a színészek játékáig. Egy másik alkalom­uiat a tragédia és a vígjáték viszonyát tárgyalta a munkaközösség igen érde­kes módon. Sophokles „Elektrá"-jának és Moliére „Tudós nők" című vígjátéká­nak két. jelenetét mutatták be. Mind a kettőben testvérek kerülnek egymással szembe. Több kollégiumi megbeszelés foglalkozott, azután az érdekes össze­hasonlítással. A munkaközösség színháztudományi munkája, iránt igen nagy érdeklődéssel néznek színházi körökben. Előrelátható­lag az eredményeket rövidesen nyilvá­nosságra. hozzák. „József Attila Szegeden" Szeged szervezett munkássága 7 «»43 május 16-án, vasárnap este »47 órakor a Tisza-szálló nagyter­mében „József Attila Szegeden eímmel imüvéts#?*tet rendez. Az ün­nepi beszédet »Kállai Gyula tartja „József Attila, a munkásság költője" címmel, József Jolán pedig „József Attila'" címmel tart előadást. Az irodalmi esten Hont Erzsébet Jó­zsef Attila megzenésített kölíeme­iiveit énekeli, Gera Ilona és Ascher Oszkár József Attila-verseket sza­val, a Szegedi Általán cs Munkátí­dal egylet József Attila-kórusdalo­kat eilekel. Dominkó József kar­nagy vezénylete alatt. Az énekszá­mokat Vörös Margit kíséri zongo­rán. A műsor ára 50 fillér, 1 es 2 pengő. PIADÄGH_S_ZlNHÄZ PÉNTEKEN, április 30-án ELŐSZÖR: ROSMEÜSHULI*! IBSEN drámája Szereplők: Mezey Mária, Pá pay Klári, Baló, Tapolczai, Toronyi. Várkonyi Kendezte; Gró/ Károlyi István (») OPERAHÁZ. A ,. Parsifal" csü­törtök esti előadását vend.'g vezényelte: Rudolf Morált, a bécsi állami operaház flatal karmestere. Próba nétkiil vette át a vezényletet; az Operaházban ugyanis karrnesterhiány adódott. Sergio Faíloni másfelé vendégszerepel és Berg Ottó még mindig beteg. Ezzel pedig hiányzik az a két karmester, aki Wagner utolsó zenedrámáját, illetve ünnepi játékát vezényelni szokta. Bevett operaházi szo­kás sz?rint azonban ily.enkor esedékes persze a „Parsifal", amelynek utolsó fel­vonása nagypénteken játszódik s amely a ..nagypénteki varázs" hatalmas zene­kari hangképével zárul... Nem nagyon kedveljük a próba nélkül történő be­ugrásokat. mert a jó előadóművészet teljes biztosságot követel, de meg kell adnunk, hogy líadolf Morált aránylag ígyorsan talált kontaktust az együttes­sel. egyszerűen és határozottan vezé nyelt- S ha ilyen körülmények között nem is dolgozliatolt ki különösebb rész­letfinomságokat, az általános körvona­lakat jól kidomborította, sőt a virág­lányok csoportjelenetében a szokásosnál pontosabb szólambelépéseket eszközölt... Németiig 'Ella, Závodsiky 'Zoltán és Kóréh Endre megkapó bensőséggel ala­kította ismét a három főszerepet. J. (*> DEBUSSY „PEL LßAS Es MELI­SANDE"-JA A Z OPERAHÁZBAN. Ürömmel közölhetjük olvasóinkkal, hogy nem küzdöttünk liiaba! Claude Debussy remekszép operája, a „l'elléas és Átéli­sande" értesülésünk szeriJt felújításra keriil a jövő évadban. Mégpedig a lehető legilletékesebb vezénylet alatt! A'/. Opera­ház igazgatósága ugyanis Ernest Ansei ­ltet karmestert, Debussy egykori barát­ját és bizalmasát kérte fel a mestermü betanítására. Ez a komoly művészi szel­lemtől diktált elhatározás csakis osztat­lan megelégedést válthat ki a zenebarát közönség köreiben. Ernest Ansermet kar­mester valamennyi vendégszererdé«» al* kalmával mindig újból bebizonjótotta. hogy Debussy muzsikájának ma leghiva­tottabb értelmezője. Színpadi betartító­munkája oly eseménynek ígérkezik, mely elé jogosan tekinthetnek feszült várakíN '/.ássál az opera kultúra igaz barátai! (*) A SZEGEDI SZÍNHÁZ IBSEN EL­GONDOLÁSAI SZERINT MUTATJA BE A „NÓRA"-T. A szegedi színházban már folynak a próbák a „Nórá"-ból, amelyet május első felében mutatnak; be. Az elő­adás egyik érdekessége lesz, hogy a da-­rabot Both Béla, a színház főrendezője» Ibsen eredeti rendezői elgondolásai sze­rint viszi Magyarországon első alkalom­mal színpadra. Mechio György, a buda­pesti egyetem lektora a „Nóra" eredeti rendezöpéldányából fordította a darabot a szegedi színháznak. (*) KIÁLLÍTJÁK RIPPL-RÓNAI ÉS VASZARY JÁNOS RAJZAIT ÉS VÍZ­FESTMÉNYEIT. Érdekes kiállítás nyí­lik meg szerdán délután a Mííbarát máriavalériauocai kiállítóhelyiségében, A magyar festészet két nagy mesteré­nek, Rippl-Rónai Józsefnek és Vaszary Jánosnak rajzait és vízfestményeit .mu­tatják be a közönségnek. (*) PÉNTEKEN MUTATJA BE A „ROSMERSHOLM'-OT A MADÁCH SZÍNHÁZ. A Madách Színház péntek estére tűzte ki a „Rosmersholm" című Ibsen-dráma premierjét. A két főszere­pet Mezey Mária és Várkonyi Zoltán • játssza. (*) JUBILEUMI ELŐADÁS A ROYAL RE VC SZÍN HA ZU AN. Húsvétkor játssza ötvenedszer a Boyal Revíiszínház a „Férfiak nél'lAil" című rovűl. Heinemann Sándor produkciója a jubikenmi előadás után * premier szereposztásában' folytatja pálya­futását. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK HAT SZTÁR LEGVIDÁMABB FILMJE, Valóban amerikai újítással lép a közönsés elé a Jupiter Film. amikor legújabb bohó­zatában mindössze hat kitűnő saínészt sze­repeltet. Neu? kisebb nevekről van szó, mint Tclnay, Szilassy, Latabár Kálmán, Bilicsií Mihályi és Makláry többszörösen fémjelzett) neveiről. IJ?.t az együttest joggal nevezhet­jük a legkiválóbb magyair vígját ék együttes­nek s új Hímjük, a „Szerencsés flótás" miti­iJ 1 n bizonnyal éppen ilyen joggal kapja majdt meg a közönségtől a magyar bohózatok kö­zül a „legkacagtatóbb" jelzőt. EGY HADIAlíYÁT NEVELTETNEK A' FILMESEK. Az Országos Magyar Mozgó, képipari Egyesület legutóbbi választmányi ülésén Qiitiler Antal, a Palatínus Film igutgatója javaslatot teli. h 'mj az OUME is vállaljon ea.u hudiárvút fölnevelésre és ezzel is teljesítse kötelességét. .1 OMME ezután cgyhaugíilag határozatot hozóit, hogy egy hadiárra fölnevelését vállalja és erről azonnal értesítették az illetékes szer­vei, t. Május elseje és a Fényes Cirkusz A hagyományosan vidám május elseje a Városligetbe'}! ivz idén eseménnyel guzdago­(lik: megnyitja "kapuit Budapest egyik leg­népszerűbb szórakozóhelye, iá Fényes Cirkusz. Már pz e'.-,', m-isor ünnepi telje­sitménynek Ígérkezik, mert ez három világ­szánt fölé épiiK /.' károm s:á\m a hamburgi II a. g e n b e e /•• világhírű vaddllatrevüjc. a berlini h n .:> r h ni idomiloil tzincoló i ni /­púja és II e n i l a (' i a m >n v i. a viléghivi revütáncos nő és fllmsztái-. .1 s:ép Pin'.ia nagy szduióról, ahol félig férfi., félig női ruhában, mint férfi és no önmaga vei táncol, reeűt készítettet; a Folies llergevrsbcn, Jki'c az izga'mal szeretik, azok ezt alapi an tncg. találjál; az ."» A l l> e r t i s, a -niagnsirapé3 hőseinek légtornász»i ntalvún yóban. jiszont beszélni kell. mrg egy ar.anyos számról is, ctnely válás: inüleg a budapesti kö zönségtől kapja majd " vildgalvakviö fénijetzéi.l: I von ne hatéves kisleány fantasztikusan ügyes büviszmuial lányokkal szórakoztatja majd a közönséget. Szóval Fényes üyürgy alaposan félkészeit az új sxciánra. ( ) Szerkesztői üzenetek Szavazni akaró. A választó,jo^ho.'. meg­kívánt hatévi egyhelyben lakás kelíé.kének megfed«! az is, aki :Utolsó liat érben lakóhelyét esak egyszer váttostaita. ha megelőzőleg hat évig ugyanegy községben lakott, lia l.iliai.vtuk, cjjon panaaazal a küzpoiiti vála&uuiúny'naz. Központi város­háaa, T. etn- let. — Zlildbiil. Szelúemcs, do neiÄ Jiözöihető. -r B. K., Szeged. Az uiw'.lW 14-én kelt levél tartalmál mes i.norlsttU'; az illetékes e«akszervez?tl fit.k.áv»ággal. Azon leszünk, hogy az írásía Ic!;:tü'.r- mi­hamarabb megjedeuhesöék; i

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék