Népszava, 1943. április (71. évfolyam, 73–96. sz.)
1943-04-25 / 93. szám
^•MMH I 11 WM» III I JlwrwvTS'TtÄ *T I • »• •»•'»- MM 8. oldal «EPSZAVA 19-13 április 25, v asárnap» BMHBHaHHHHMQ KtSGAZDÁLKODÖK TANÁCSADÓJA Még egyszer a mézn$dról Most már ott tartunk, hogy a méznád 'magot el lehet vetni, hogy a növény a melegebb idők beálltával már fejlődésben legyen. Különösen fontos a korábbi vetés az ország északi részében, ahol a késői vetés nem érik be. . Minthogy a heten ismét többen érdeklődtek a méznád termesztégi módja és magbeszerzós iránt, most ez egysaer még leírjuk a szükséges tudnivalókat, de arra kérjük olvasóinkat, őrizzék meg ezt a cikket, hogy szükség esetén ezt újból átolvasva, ennek megfelelően vé gézzé k i\ méznád körüli munkákat. Előre figyelmeztetünk azonban arra, hogy méznád termesztéséhez csak az 1'ogjon, akinek megvan hoz'zá a módja, liogy azt kellően feldolgozva értékesíteni tudja saját használatára. Vagyis ]ia a szarát mézszirupnak akarja feldolgozni) legyen hozzá megfelelő erős sajtoló, amellyel az összevágott szár nedvét kisajtolni tudja. Megjegyezzük azt is, hogy a közönséges szőlőpréssel tökéletes munkát nem lehet , végezni csalt úgy, ha a szecskáját "előzően megdaráljuk. A mostani takarmány hiányos helyzetben azonban sokkal jobban tudjuk értékesíteni a méznádat, ha csalamádónak vetjük — kukorica helyett — ,-ibból a célból, hogy állatainkkal leletessük. Míg ugyanis a kukorieacsalamádé csak egy kaszálást ad, a méznád két-három kaszaiást is leadhat s amellett magas cukortartalmánál fogva amannál nagyobb a tápértéke. Akik állatot tartanak, azoknak igen ajánlható a méznád termesztése. A méznád szereti a frissen trágyázott, ősszel mélyen felszántott; talajt. Melegebb vidéken az ig.v elkészített t-alají>an még a késői vetés is jól sikerül. Ajánlatos a fészkes vetés, 2—3 szemet vetve egy fészekbe. A sortávolság, úgyszintén a tőtávolság lehet 40 centiméter, így 3 kilogramm mag elég egy kataszteri holdra. Nedves időben 2—3 eenti7ti éter mélyre vetjük a magot, de száraz, időben ennél valamivel mélyebbre vetjük. Legfontosabb az első kapálás. Mihelyt a kis növény 3—4 levelet fejleszt, meg kell kapálni, vigyázva arra, hogy a kupa rues' ne sértse gyökereit. A második kapálás se legyen mély, inkább a gyomirtásra kell a fősúlyt fektetni. A harmadik kapálás már el is maradhat, ha a növény elég erős. Töltögetni nem l;ell. Ha a talaj jó táperőben van. a növény erős sarjakat hajt. ezekből a gyöngébbeket eltávolíthatjuk, de U—8 szál hagyható egy-egy bokorban a talaj láperejéhez képest, Az erősebb sarjak elérik az anyanövény magasságát, magjuk is beérik.. Leginkább a verebek ellen kell védeni bugásas utáD, mert ezek a kártékony madarak a bugákból lvinnülő magvakat igen szeretik. Nagyobb telepeken esak riasztással és pusztítással lehet a verebek ellen megvédeni, de kisebb területen a bugák bezacskózásijval is érdemes védekezni. Aki a termésből mézszirupot akar sajtolni, az várhat a levágásával a mag teljes heéréséig. Legnagyobb a cukortartalma október hónapban. A vetőhurgonya előesiráztatásának előnye lcgfőként abban áll, hogy már elvetés előtt kiválogathatjuk a beteg gumókat. Ugyanis az egészséges vetőgumó zömök, alacsony csirákat, növeszt. melyekből erős szárak fejlődnek.* Ellenben a kedvezőtlenül átteleltetctt, nem kellő csiraérettségű, vagy valamilyen betegségben szenvedő vetőgumó cérnavékonyságú, gyenge csirákat fejleszt, amelyekből gyenge, csenevész szárak fejlődnek. Az ilypn vékonycsirás vetőlurgpnyából nem remélhetünk jó termést. Ha előesiraztatjuk a vetésre szánt burgonyát, a csírázásnál kitűnik az, vájjon melyik gumó alkalmas ültetésre. Ilyenkor csak a vastagcsirás gumókat használjuk fel vetésre, amazokat pedig kiselejtezzük és étkezésre vagy takar* mányozásra felhasználjuk. Dobozi L-né. Kispest. Méznádmag rendelhető Borsi Jánosnál, Hódmezővásárhely, Szentesi ueea 30. szám. M. István, Nagykáta. Nem lehet azt pontosan kiszámítani. * L. Károly né, Csepel. A cserebogarakat, amelyeket a fa alatt összeszednek, fel lehet használni baromfieleségnek, inert a tyúkok nagyon szeretik és fokozódik tőlük a tojóképességük is. 15a mielőtt odaadnánk nekik, rostára téve forrázzuk lo a bogarakat, .utána szárítsuk meg, mert így több napra beoszthatok, ezenkívül ha nyers állapotban sokat kapnak a ±yúkok, ártalmas nekik. PESTI SZÍNHÁZ PÉNTEKEN, április 30-án ELÖSZÖR: » ÉSZAKI FÉNY « Színjáték 3 felvonásban Irta: Németh Johanna Fényes Alice, Sennyei Vera, Kőmives Sándor, Dénes György, Boray, Ferrari Violetta, Gonda, Károlyi, Mátray, Mezey JH ííiiészet * c?r ú daiú m Qn dLö liKÍtiip Bach „Máté pas sió"-ját hallottuk nagypénteken a Budapest i Ének- és Zenekaregyesület előadásában s a betegségéből szerencsésen felépült Lichtenberg Emil karnagy változatlanul buzgó és lelkes vezénylete alatt. Ez az érdekmentes tiszta lelkesedés a/„ ami a Lielite.nberg-estéknek megadja külön meleg légkörét. Itt az ügyet szolgálja mindenki, hol jobban, hol rosszabbul, ahogy éppen tudja, de valóban semmiféle más mellékééiért, kedvezményért, avagy pártfogásért, csak éppen az ügyért magóért. S ahogy teljesítményük után nem hangzik el taps — passió.játékról lóvén szó —. úgy nem Íródhat utána boneolószándékú, rideg' kritika sem. A Zeneművészeti Főiskolát zsúfolásig töltötte meg a,közönség,_ de csendben hagyta el helyét. S mi is csendesen jegyezzük meg csupán, hogy ily áldozatos, érdekmentes munka önmagáért beszél ós tiszteletet parancsol mindaddig, míg a becsületes kultúrmunkának még tisztelete van ... A masránszólamok énekesei közül Pataky Kálmán vezetett, pontos szövés-, illetve hangíegyhüség dolgában. De méltóan állta meg helvét mellette Báthy Anna. Basilides Maria, Tibor Zoltán és Kálmán Uszkár rég bevált egvíittese is. A két kontinnószólamot Zalán/g Aladár orgonaművész és Kása György zongoraművész játszotta. A zenekari magánszólamokban Gar ay György (hegedű). Barkai Ferenc és Tuna József (I. és I. fuvola). Heinz Hugó íóboa). Varga Elemér és Gresits Iván (T. és II. angr.l kiirt) jeleskedett. Közrendű ködött továbbá a Skót leónyislWa növendékkara is, tanára, dr Dedinszky Gizella. J. S. Színházi munkaközösséget alapított a Vajda János Társaság Érdekes kezdeményezést valósított meg a Vajda János Társaság, amikor útnára indította az első magyar színházi munkaközösséget. Külföldön már évtizedek óta működnek olyan társaságok, tudományos intézetek, amelyek a színoadmüvészet tudományával foglalkoznak. Amerikában -a színpadmüvészetnek egyetemi katedrája is vau. Magyarországon eddig ilyen intézmény nem volt és az iskola, ahonnan a flatal művészek kikerülnek, a dolog természete szerint elsősorban gyakorlati szakismereteket ad és természetesen főleg színészeket képez ki. A Vajda János Társaság színházi munkaközössége az elméleti és gyakorlati kérdések egy üt los megvitatását tűzte ki céljául. A társaság Hont Ferencet kérte fel a munkaközösség vezetésére. A kollégiumi megbeszélések igen nagy érdeklődést keltettek és nagyon sok résztvevőjük \ an. Egyetemi hallgatót', munkásaiínjáto:ók. színészek és a szinpadmüvészet különböző tudományos kérdései iránt érdeklődő díszlettervezők, rendezők vesznek részt az érdekes mun ká ban. A kollégiumon legutóbb a Lehel kiirt jéról szóló mondát dolgozták fel a hallgatók. Az ismert monda rövidrefogott történetét kellett dramatizálni és kellett meghatározni a dráma minden mozzanatát a szövegtől a színpadi kép beállításán, a díszleten keresztül egészen a színészek játékáig. Egy másik alkalomuiat a tragédia és a vígjáték viszonyát tárgyalta a munkaközösség igen érdekes módon. Sophokles „Elektrá"-jának és Moliére „Tudós nők" című vígjátékának két. jelenetét mutatták be. Mind a kettőben testvérek kerülnek egymással szembe. Több kollégiumi megbeszelés foglalkozott, azután az érdekes összehasonlítással. A munkaközösség színháztudományi munkája, iránt igen nagy érdeklődéssel néznek színházi körökben. Előreláthatólag az eredményeket rövidesen nyilvánosságra. hozzák. „József Attila Szegeden" Szeged szervezett munkássága 7 «»43 május 16-án, vasárnap este »47 órakor a Tisza-szálló nagytermében „József Attila Szegeden eímmel imüvéts#?*tet rendez. Az ünnepi beszédet »Kállai Gyula tartja „József Attila, a munkásság költője" címmel, József Jolán pedig „József Attila'" címmel tart előadást. Az irodalmi esten Hont Erzsébet József Attila megzenésített kölíemeiiveit énekeli, Gera Ilona és Ascher Oszkár József Attila-verseket szaval, a Szegedi Általán cs Munkátídal egylet József Attila-kórusdalokat eilekel. Dominkó József karnagy vezénylete alatt. Az énekszámokat Vörös Margit kíséri zongorán. A műsor ára 50 fillér, 1 es 2 pengő. PIADÄGH_S_ZlNHÄZ PÉNTEKEN, április 30-án ELŐSZÖR: ROSMEÜSHULI*! IBSEN drámája Szereplők: Mezey Mária, Pá pay Klári, Baló, Tapolczai, Toronyi. Várkonyi Kendezte; Gró/ Károlyi István (») OPERAHÁZ. A ,. Parsifal" csütörtök esti előadását vend.'g vezényelte: Rudolf Morált, a bécsi állami operaház flatal karmestere. Próba nétkiil vette át a vezényletet; az Operaházban ugyanis karrnesterhiány adódott. Sergio Faíloni másfelé vendégszerepel és Berg Ottó még mindig beteg. Ezzel pedig hiányzik az a két karmester, aki Wagner utolsó zenedrámáját, illetve ünnepi játékát vezényelni szokta. Bevett operaházi szokás sz?rint azonban ily.enkor esedékes persze a „Parsifal", amelynek utolsó felvonása nagypénteken játszódik s amely a ..nagypénteki varázs" hatalmas zenekari hangképével zárul... Nem nagyon kedveljük a próba nélkül történő beugrásokat. mert a jó előadóművészet teljes biztosságot követel, de meg kell adnunk, hogy líadolf Morált aránylag ígyorsan talált kontaktust az együttessel. egyszerűen és határozottan vezé nyelt- S ha ilyen körülmények között nem is dolgozliatolt ki különösebb részletfinomságokat, az általános körvonalakat jól kidomborította, sőt a viráglányok csoportjelenetében a szokásosnál pontosabb szólambelépéseket eszközölt... Németiig 'Ella, Závodsiky 'Zoltán és Kóréh Endre megkapó bensőséggel alakította ismét a három főszerepet. J. (*> DEBUSSY „PEL LßAS Es MELISANDE"-JA A Z OPERAHÁZBAN. Ürömmel közölhetjük olvasóinkkal, hogy nem küzdöttünk liiaba! Claude Debussy remekszép operája, a „l'elléas és Átélisande" értesülésünk szeriJt felújításra keriil a jövő évadban. Mégpedig a lehető legilletékesebb vezénylet alatt! A'/. Operaház igazgatósága ugyanis Ernest Ansei ltet karmestert, Debussy egykori barátját és bizalmasát kérte fel a mestermü betanítására. Ez a komoly művészi szellemtől diktált elhatározás csakis osztatlan megelégedést válthat ki a zenebarát közönség köreiben. Ernest Ansermet karmester valamennyi vendégszererdé«» al* kalmával mindig újból bebizonjótotta. hogy Debussy muzsikájának ma leghivatottabb értelmezője. Színpadi betartítómunkája oly eseménynek ígérkezik, mely elé jogosan tekinthetnek feszült várakíN '/.ássál az opera kultúra igaz barátai! (*) A SZEGEDI SZÍNHÁZ IBSEN ELGONDOLÁSAI SZERINT MUTATJA BE A „NÓRA"-T. A szegedi színházban már folynak a próbák a „Nórá"-ból, amelyet május első felében mutatnak; be. Az előadás egyik érdekessége lesz, hogy a da-rabot Both Béla, a színház főrendezője» Ibsen eredeti rendezői elgondolásai szerint viszi Magyarországon első alkalommal színpadra. Mechio György, a budapesti egyetem lektora a „Nóra" eredeti rendezöpéldányából fordította a darabot a szegedi színháznak. (*) KIÁLLÍTJÁK RIPPL-RÓNAI ÉS VASZARY JÁNOS RAJZAIT ÉS VÍZFESTMÉNYEIT. Érdekes kiállítás nyílik meg szerdán délután a Mííbarát máriavalériauocai kiállítóhelyiségében, A magyar festészet két nagy mesterének, Rippl-Rónai Józsefnek és Vaszary Jánosnak rajzait és vízfestményeit .mutatják be a közönségnek. (*) PÉNTEKEN MUTATJA BE A „ROSMERSHOLM'-OT A MADÁCH SZÍNHÁZ. A Madách Színház péntek estére tűzte ki a „Rosmersholm" című Ibsen-dráma premierjét. A két főszerepet Mezey Mária és Várkonyi Zoltán • játssza. (*) JUBILEUMI ELŐADÁS A ROYAL RE VC SZÍN HA ZU AN. Húsvétkor játssza ötvenedszer a Boyal Revíiszínház a „Férfiak nél'lAil" című rovűl. Heinemann Sándor produkciója a jubikenmi előadás után * premier szereposztásában' folytatja pályafutását. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK HAT SZTÁR LEGVIDÁMABB FILMJE, Valóban amerikai újítással lép a közönsés elé a Jupiter Film. amikor legújabb bohózatában mindössze hat kitűnő saínészt szerepeltet. Neu? kisebb nevekről van szó, mint Tclnay, Szilassy, Latabár Kálmán, Bilicsií Mihályi és Makláry többszörösen fémjelzett) neveiről. IJ?.t az együttest joggal nevezhetjük a legkiválóbb magyair vígját ék együttesnek s új Hímjük, a „Szerencsés flótás" mitiiJ 1 n bizonnyal éppen ilyen joggal kapja majdt meg a közönségtől a magyar bohózatok közül a „legkacagtatóbb" jelzőt. EGY HADIAlíYÁT NEVELTETNEK A' FILMESEK. Az Országos Magyar Mozgó, képipari Egyesület legutóbbi választmányi ülésén Qiitiler Antal, a Palatínus Film igutgatója javaslatot teli. h 'mj az OUME is vállaljon ea.u hudiárvút fölnevelésre és ezzel is teljesítse kötelességét. .1 OMME ezután cgyhaugíilag határozatot hozóit, hogy egy hadiárra fölnevelését vállalja és erről azonnal értesítették az illetékes szervei, t. Május elseje és a Fényes Cirkusz A hagyományosan vidám május elseje a Városligetbe'}! ivz idén eseménnyel guzdago(lik: megnyitja "kapuit Budapest egyik legnépszerűbb szórakozóhelye, iá Fényes Cirkusz. Már pz e'.-,', m-isor ünnepi teljesitménynek Ígérkezik, mert ez három világszánt fölé épiiK /.' károm s:á\m a hamburgi II a. g e n b e e /•• világhírű vaddllatrevüjc. a berlini h n .:> r h ni idomiloil tzincoló i ni /púja és II e n i l a (' i a m >n v i. a viléghivi revütáncos nő és fllmsztái-. .1 s:ép Pin'.ia nagy szduióról, ahol félig férfi., félig női ruhában, mint férfi és no önmaga vei táncol, reeűt készítettet; a Folies llergevrsbcn, Jki'c az izga'mal szeretik, azok ezt alapi an tncg. találjál; az ."» A l l> e r t i s, a -niagnsirapé3 hőseinek légtornász»i ntalvún yóban. jiszont beszélni kell. mrg egy ar.anyos számról is, ctnely válás: inüleg a budapesti kö zönségtől kapja majd " vildgalvakviö fénijetzéi.l: I von ne hatéves kisleány fantasztikusan ügyes büviszmuial lányokkal szórakoztatja majd a közönséget. Szóval Fényes üyürgy alaposan félkészeit az új sxciánra. ( ) Szerkesztői üzenetek Szavazni akaró. A választó,jo^ho.'. megkívánt hatévi egyhelyben lakás kelíé.kének megfed«! az is, aki :Utolsó liat érben lakóhelyét esak egyszer váttostaita. ha megelőzőleg hat évig ugyanegy községben lakott, lia l.iliai.vtuk, cjjon panaaazal a küzpoiiti vála&uuiúny'naz. Központi városháaa, T. etn- let. — Zlildbiil. Szelúemcs, do neiÄ Jiözöihető. -r B. K., Szeged. Az uiw'.lW 14-én kelt levél tartalmál mes i.norlsttU'; az illetékes e«akszervez?tl fit.k.áv»ággal. Azon leszünk, hogy az írásía Ic!;:tü'.r- mihamarabb megjedeuhesöék; i