Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)

1943-05-06 / 101. szám

2. oldal nyomán közreadott hírt Olasz­országban annak jeléül tekintik, hogy Roosevelt a tervhez máris hozzájárult. A jelent­és horderejé­n­ek felbecsülésére emlékeznünk kell Litvinovnak ama kijelentésére, hogy a Kreml gyakorlati szempont­ból Spanyolországgal szemben had­viselőnek érzi magát, bár közvetlen hadüzenet nem történt." Erre vonatkozóan a „Neues Wie­ner Tagblatt" római távirata a kö­vetkezőket közli: Az olasz sajtó , a „"United Press" buenosairesi jelentését ismerteti, amely szerint Mexikóban már Iara­k Roosevelt beleegyezését vár­ják, hogy Francóval szemben spanyol ellenkormányt alakítsa­nak. A megbízott, aki egy spanyol menekült kormány megalakítá­sáért sorompóba lépett, bizonyos Vargas nevezetű. A terv — foly­tatja a bécsi lap jelentése — Wallace helyettes északamerikai elnök kezdeményezésére jött létre, aki azon a véleményen van, hogy az ilyen kormány inkább alakít­ható me­g Mexikóban, mint az Egyesült Államokban, mert ez egyébként károsan befolyásol­hatná Washington és Madrid kap­csolatait. Bonnafous, a vichyi kormány földművelésügyi és ellátásügyi mi­nisztere — mint a „DNB" Párizsból jelenti — St.-Brieux-ben a mező­gazdasági szövetkezetek képviselői előtt mondott beszédében felszólította a francia gazdákat, hogy minden gabonakészletet szolgáltassanak­ be, hogy így biztosítsák az átmenetet az aratásig. Franciaország sorsáról van szó — mondotta a miniszter. — Sem­ a földművesek, sem a szövet­kezetek nem menthetők meg, ha a haza, elpusztul. Külföldi állítások­kal szemben a miniszter megállapí­totta, hogy egyetlen zsák gabona sem hagyja el majd Franciaország területét. Az egyéni érdeknek hát­térbe kell szorulnia a közösség szükségleteivel szemben —­ fejezte be a miniszter. A földművelésügyi miniszter nyi­latkozata azt a külföldi állításit cáfolja, amely szerint a francia mezőgazdasági termelés egy része a fegyverszüneti szerződés és meg­útjában állnak — mondotta a tá­bornok, majd fölsorolta a lengyel feltételeket: „Elvárjuk a szovjet kormánytól, hogy minél hamarább kiengedi a Szovjet­ Unió területéről a lengyel katonák hozzátartozóinak tízezreit épúgy, mint a lengyel gyermekek és árvák tízezreit. Kö­veteljük továbbá a fegyverfogható lengyel férfiak kiengedését, továbbá azoknak a lengyel állampolgárok­nak kiszabadítását, akiket 1939 után hurcoltak a Szovjet­ Unióba." "Rá­dióbeszéde során Sikorski tábornok mégegyszer szembeszállt a Kelet-Lengyelországgal szemben támasz­tott szovjet igényekkel. A brit-szov­jet tárgyalásokkal kapcsolatban Sikorski újra kifejezésre juttatta, hogy a lengyel emigráns kormány magatartásában változás nem vár­ható. Az angol alsóház keddi ülésén Eden külügyminiszter nyilatko­zott a lengyel-szovjet viszályról. Nyilatkozatának bevezető részében német aknamunkának mondotta a tömeggyilko­sá­g olyan beállítását, amely a szövetségesek között, való viszony megzavarására törekszik. Az angol kormány — mondotta a továbbiakban — sajnálattal vette tudomásul, hogy a szovjet kormány szükségesnek érezte a lengyel kor­mánnyal való viszony megszakítá­sát. A következőkben azzal magya­rázta a lengyel kormány eljárását, hogy ez a viszály lehető leggyor­sabb megoldását célozta a Nemzet­közi Vöröskereszthez intézett kérel­mével. Az angol kormány, szorosan együttműködve az amerikai kor­mánnyal, arra törekszik, hogy az ellentétet megszüntesse és reméli, hogy sikerül majd a lengyel-szov­jet viszonyt az 1941 júliusában meg­teremtett alapra visszavezetnie. Hangoztatta, hogy ez a közbejött incidens nem zavarja a szövetsége­sek harci szellemét. Illetékes német helyről erre vonatkozóan a többi között a következőket közlik tájékoztatásul: Azok a kijelentések, amelyeket Eden angol külügyminiszter az angol alsóházban a szovjetorosz kormány és a londoni lengyel emigránsok viszályával kapcso­latosan tett, berlini politikai kö­rökben érdeklődést keltettek any­nyiban, hogy Eden külügyminisz­ter nyilatkozatában a közös ellen­séget próbálta felelőssé tenni a fennálló nehézségekért. Ezeknek a­z állításoknak képtelensége ab­ban csúcsosodik ki, hogy az angol külügyminiszter a katyni erdő­ben tizenkétezer lengyel tiszt ellen elkövetett bűncselekménye­ket .,. tömeg­gyilkosság­ok mesé­jének" nevezte, amelyet a németek hoztak elő, hogy a szövetségesek egységét megzavarják. Német­országnak nincs szüksége arra mondották a Wilhelmstrassen egy kérdésre válaszolva­­, hogy ál­lást foglaljon ezekhez a figyelem eltérítésére irányuló durva kísér­letekhez. Az a jegyzőkönyv, mely Európa különféle országaiból származó neves törvényszéki úr­azt a követelést támasztotta, hogy a szövetségesek sürgősen hozzák létre a „Népek Tanácsát". Az unió ilyen értelmű határozati javaslatot terjesztett a szenátus elé, amely a béke fenntartásának lényeges fel­tételeit a következő öt pontban fog­lalja össze: 1. A tengelyhatalmak katonai erejének teljes megsemmisítése. 2. Az ellenségeskedések beszün­tetése előtt a szövetséges nemze­teknek meg kell egyezniök a béke­kötés általános alapelvei és a háború utáni rendszer tekinteté­ben. 3. A békét elsősorban a négy nagy nemzet: Kína, Oroszország, Amerika és Nagy-Britannia ha­talmának kell biztosítania. 4. A győzelem után haladéktala­nul hozzáfognak a nagy problé­mák megoldásához. ."­. A létesítendő Népek Tanácsa dönt majd arról, vájjon a támadó­val szemben erőszakkal lépjenek-e vasok és szakértők megállapítá­sait tartalmazza, sokkal határo­zottabb hangú, semhogy a brit külügyminiszternek minden rész­letet nélkülöző fejtegetései bármi­képpen­­ kétségbe vonhatnák en­nek a borzalmas bűncselekmény h­írek világos tényét. A brit kor­mány szándéka a Szovjetnek ez­zel az újabb tisztára mosdatási kísérletével nehézségek nélkül felismerhető — állapítják meg Berlinben —, nevezetesen az, hogy bármily áron megtarthassa az Anarkia szá­mára oly fontos szövet­ségestársat, ha ezért ennek a béke idején elkövetett gyilkosságnak hallgatólagos tűrésével is kell fizetnie. A „Times" alaptalannak m­ondja azt az állítást, hogy Moszkva bal­oldali lengyel kormány alakítását tervezi. Ugyanakkor a lap rámutat arra az éles bírálatra, amellyel a szovjet sajtó egyes lengyel minisz­terek ténykedését bírálja. A „Times " utal arra, hogy „nem számíthatnak a helyzet javulására mindaddig, amíg a lengyel kormányt át nem alakítják". A „Times" ezután állást foglal a felfogás ellen, hogy Sikorski antidemokratikus és szovjetellenes felfogású politikus lenne. Minden­esetre fennáll az — folytatja az an­gol lap —, hogy egy csomó lengyel nyilatkozat — legtöbbnyire nem hivatalos helyről eredően — „rövid­látóan és kihívóan foglal állást egy hatalommal szemben, amely Len­gyelország hatalmas szomszédja há­borúban és békében egyaránt". A „DNR" genfi távirata londoni jelentést közöl, amely szerint most már kétségtelen, hogy Sztálin nem hajlandó odáig a londoni lengyel emigráns bizottsággal a diplomá­ciai kapcsolatok fölvételére, amin azt át nem alakítják. A „Daily Express" szerint, amely ezt közli, ez az eredmény már a brit-amerikai békítő-közvetítő fáradozásoknak kö­szönhető. Sikorski — írja az an­gol lap „belátja az átalakítás szükség­szerűségét", hogy ezzel a szövetségesek egységét­ megóvja. Az alsóház keddi ülésén kérdést intéztek a kormányhoz arra vonat­kozóan: vájjon angol katonák részt­vehetnek-e­­egyenruhában kom­munista gyűléseken? Nemrég ugyanis Daventryben egy katonai őrjárat több katonát meg­akadályozott abban, hogy egy kom­munista gyűlésen résztvegyen. A hadügyminiszter a kérdésre vála­szolva kijelentette, hogy az őrjárat tévedésből cselekedett és intézkedé­seket tettek, hogy a jövőben ilyen eset ne forduljon elő. A ,,Bud. Tud." jelenti Washing­tonból. A nemrég alapított föl vagy sem. A háborúra vezet­hető okok, például különböző gaz­dasági és társadalmi problémák, békés úton rendezendők. — Spanyol újság­írók budapesti prog­ramja. A­ Budapesten tartózkodó spanyol újságírók szerdán délelőtt látogatást tettek a spanyol követségen, majd utána a kü­lü­gyminisztériumban Ullein-Iieviczky Antal követ, sajtófőnök fogadta és a budapesti napilapok főszerkesztőinek je­lenlétében üdvözölte a spanyol sajtó képviselőit. Délben Kolosváry - Dorcsa Mihály, a Sajtókamara elnöke látta vendégül a spanyol újsáígírókat, akik­ délután a budapesti fürdőket tekintet­ték meg.­­ Sokan látogatják a­ hadit­udósító­kiállítást. A Vigadóban megrendezett hon­védhadi tudósítók­i­állítás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Főként kato­nák, de a társadalom különböző rétegei­ből is sokan fölkeresik a kiállítási ter­meket és végignézik a rengeteg fénykép­felvételt, amelyek az első vonalakban és a harcok után falvak riadt polgári lakosai között készültek, szállás folyományaképpen jut ide­genbe. Kedden este francia részről fél­hivatalos nyilatkozatot adtak ki, amely megállapítja, hogy Marti­nd­ino f­rancia nyugatindiai sziget nem szolgál ellátó támaszpontul német tengeralattjárók számára. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztet a közlemény, hogy valahányszor Angliában vagy az Egyesült Álla­mokban sajtóhadjáratot indítottak valamely francia gyarmati terület ellen a német tengeralattjárók állí­tólagos támadása miatt, az angol­szászok rövid idővel azután megtá­madták az illető gyarmati területe­ket. A nyilatkozat szoros összefüggés­ben van a Martinique szigete körül ki­alakult ellentét fejleményeivel. Miután az Egyesült Államok kormánya megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Vichy­vel és Robert tengernagy, Marti­nique főkormányzója továbbra is a Pétain­e Laval - kormány­­hívének mondotta magát, amint azt meg­írtuk, a szigettel szemben is a kap­csolatok megszakításának állás­pontjára helyezkedett. A „DNR" genfi távirata newyorki jelentést közöl, amely így szól: Trobert tengernagy, Martinique főbiztosa az „Associated Pressé­hez intézett levelében tiltakozott az ellen, hogy Washington meg­szakította a diplomáciai kap­csolatokat. Tiltakozó iratában kijelentette, hogy a maga részéről új javasla­tokkal nem állhat elő, miután az amerikai főkonzult visszarendelték Washingtonba. A brit hírszolgálat Washington­ból származó jelentése szerint — je­len­­ti a" ..DNB" Amszterdamból — Hull külügyminiszter a sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy Robert tengernagy, Martinique főbiztosá­nak viselkedése „érthetetlen". Arra a kérdésre, várjon az amerikai kor­mány Robert tengernagy tiltakozá­sára, bármire is vállalkozik-e, Hall kijelentette, azt pillanatnyilag nem mondhatja meg. Annyit azonban sejtetett, hogy az Egyesült Államok haditengerészete őrjárati vállalko­zásokat hajt majd végre a Karaib- tengeren és az új helyzet alakulása elsősorban a haditengerészet véle­ményétől függ. A „United Press" hírügynökség kedd esti jelentése szerint — közli a „N. S. T." Washingtonból — Roosevelt Moszkvába akarja küldeni Joseph­ Davies volt moszkvai USA-nagykövetet, azzal a különleges megbízás­sal, hogy Roosevelt nevében személyesen hívja meg Sztálint egy olyan értekezletre, amelyen Sztálinon és Roosevelten kívül Churchill is résztvenne. Ezzel kapcsolatban a „DNR" genfi távirata a következőket közli: A „New York Times" állítólag hivatalos helyről szerzett értesülése szerint Vavies, aki, mint már jelen­tettük, Roosevelt rendkívüli megb­­ízottjaként megy Moszkvába Sztá­linhoz, a többi között azt a meg­bízást is kapta, hogy Roosevelt, sze­mélyes meghívását adja­ át Sztálin­nak. Roosevelt külön megbeszélés céljából kíván Sztálinnal talál­kozni. Az amerikai lap szerint esetleg Churchillt is meghívják a találkozóra. A lap továbbá arról is értesült, hogy Roosevelt Sztálinnal ugyanúgy szeretne értekezni, mint ahogy az Casablancában Chur­ch­illel történt. Arról még nem ér­kezett jelentés, vájjon Standley tengernagy, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete­­s részt vesz-e a megbeszélésen é­s Litvinov, aki most érkezett Moszkvába, elkíséri-e Sztálint. A „N. S. T." jelenti Londonból: A lengyel nemzeti ünnep alkalmá­ból Sikorski tábornok, a lengyel emigráns kormány miniszter­elnöke rádióbeszédben foglalkozott a lengyel kormány magatartásával a szovjet-lengyel ellentét kiéleződésével kapcsolatban. Sikorski, hangsúlyozta, hogy kor­mánya kész az angolszászok és szö­vetségeseik háborújának tovább­folytatására a tengelyhatalmak el­len és barátságos kapcsolatok­ ápo­lására Szovjet-Oroszországgal. Van­nak azonban bizonyos tények, ame­lyek a Moszkvával való megegyezés „Köztársasági Unió", amely a háború utáni politika irány­elveinek meghatározására törekszik. NÉPSZAVA 1943 május 6, csütörtök ••Wimm ii iiiiMmMPx

Next