Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)
1943-05-06 / 101. szám
2. oldal nyomán közreadott hírt Olaszországban annak jeléül tekintik, hogy Roosevelt a tervhez máris hozzájárult. A jelentés horderejének felbecsülésére emlékeznünk kell Litvinovnak ama kijelentésére, hogy a Kreml gyakorlati szempontból Spanyolországgal szemben hadviselőnek érzi magát, bár közvetlen hadüzenet nem történt." Erre vonatkozóan a „Neues Wiener Tagblatt" római távirata a következőket közli: Az olasz sajtó , a „"United Press" buenosairesi jelentését ismerteti, amely szerint Mexikóban már Iarak Roosevelt beleegyezését várják, hogy Francóval szemben spanyol ellenkormányt alakítsanak. A megbízott, aki egy spanyol menekült kormány megalakításáért sorompóba lépett, bizonyos Vargas nevezetű. A terv — folytatja a bécsi lap jelentése — Wallace helyettes északamerikai elnök kezdeményezésére jött létre, aki azon a véleményen van, hogy az ilyen kormány inkább alakítható meg Mexikóban, mint az Egyesült Államokban, mert ez egyébként károsan befolyásolhatná Washington és Madrid kapcsolatait. Bonnafous, a vichyi kormány földművelésügyi és ellátásügyi minisztere — mint a „DNB" Párizsból jelenti — St.-Brieux-ben a mezőgazdasági szövetkezetek képviselői előtt mondott beszédében felszólította a francia gazdákat, hogy minden gabonakészletet szolgáltassanak be, hogy így biztosítsák az átmenetet az aratásig. Franciaország sorsáról van szó — mondotta a miniszter. — Sem a földművesek, sem a szövetkezetek nem menthetők meg, ha a haza, elpusztul. Külföldi állításokkal szemben a miniszter megállapította, hogy egyetlen zsák gabona sem hagyja el majd Franciaország területét. Az egyéni érdeknek háttérbe kell szorulnia a közösség szükségleteivel szemben — fejezte be a miniszter. A földművelésügyi miniszter nyilatkozata azt a külföldi állításit cáfolja, amely szerint a francia mezőgazdasági termelés egy része a fegyverszüneti szerződés és megútjában állnak — mondotta a tábornok, majd fölsorolta a lengyel feltételeket: „Elvárjuk a szovjet kormánytól, hogy minél hamarább kiengedi a Szovjet Unió területéről a lengyel katonák hozzátartozóinak tízezreit épúgy, mint a lengyel gyermekek és árvák tízezreit. Követeljük továbbá a fegyverfogható lengyel férfiak kiengedését, továbbá azoknak a lengyel állampolgároknak kiszabadítását, akiket 1939 után hurcoltak a Szovjet Unióba." "Rádióbeszéde során Sikorski tábornok mégegyszer szembeszállt a Kelet-Lengyelországgal szemben támasztott szovjet igényekkel. A brit-szovjet tárgyalásokkal kapcsolatban Sikorski újra kifejezésre juttatta, hogy a lengyel emigráns kormány magatartásában változás nem várható. Az angol alsóház keddi ülésén Eden külügyminiszter nyilatkozott a lengyel-szovjet viszályról. Nyilatkozatának bevezető részében német aknamunkának mondotta a tömeggyilkoság olyan beállítását, amely a szövetségesek között, való viszony megzavarására törekszik. Az angol kormány — mondotta a továbbiakban — sajnálattal vette tudomásul, hogy a szovjet kormány szükségesnek érezte a lengyel kormánnyal való viszony megszakítását. A következőkben azzal magyarázta a lengyel kormány eljárását, hogy ez a viszály lehető leggyorsabb megoldását célozta a Nemzetközi Vöröskereszthez intézett kérelmével. Az angol kormány, szorosan együttműködve az amerikai kormánnyal, arra törekszik, hogy az ellentétet megszüntesse és reméli, hogy sikerül majd a lengyel-szovjet viszonyt az 1941 júliusában megteremtett alapra visszavezetnie. Hangoztatta, hogy ez a közbejött incidens nem zavarja a szövetségesek harci szellemét. Illetékes német helyről erre vonatkozóan a többi között a következőket közlik tájékoztatásul: Azok a kijelentések, amelyeket Eden angol külügyminiszter az angol alsóházban a szovjetorosz kormány és a londoni lengyel emigránsok viszályával kapcsolatosan tett, berlini politikai körökben érdeklődést keltettek anynyiban, hogy Eden külügyminiszter nyilatkozatában a közös ellenséget próbálta felelőssé tenni a fennálló nehézségekért. Ezeknek az állításoknak képtelensége abban csúcsosodik ki, hogy az angol külügyminiszter a katyni erdőben tizenkétezer lengyel tiszt ellen elkövetett bűncselekményeket .,. tömeggyilkosságok meséjének" nevezte, amelyet a németek hoztak elő, hogy a szövetségesek egységét megzavarják. Németországnak nincs szüksége arra mondották a Wilhelmstrassen egy kérdésre válaszolva, hogy állást foglaljon ezekhez a figyelem eltérítésére irányuló durva kísérletekhez. Az a jegyzőkönyv, mely Európa különféle országaiból származó neves törvényszéki úrazt a követelést támasztotta, hogy a szövetségesek sürgősen hozzák létre a „Népek Tanácsát". Az unió ilyen értelmű határozati javaslatot terjesztett a szenátus elé, amely a béke fenntartásának lényeges feltételeit a következő öt pontban foglalja össze: 1. A tengelyhatalmak katonai erejének teljes megsemmisítése. 2. Az ellenségeskedések beszüntetése előtt a szövetséges nemzeteknek meg kell egyezniök a békekötés általános alapelvei és a háború utáni rendszer tekintetében. 3. A békét elsősorban a négy nagy nemzet: Kína, Oroszország, Amerika és Nagy-Britannia hatalmának kell biztosítania. 4. A győzelem után haladéktalanul hozzáfognak a nagy problémák megoldásához. .". A létesítendő Népek Tanácsa dönt majd arról, vájjon a támadóval szemben erőszakkal lépjenek-e vasok és szakértők megállapításait tartalmazza, sokkal határozottabb hangú, semhogy a brit külügyminiszternek minden részletet nélkülöző fejtegetései bármiképpen kétségbe vonhatnák ennek a borzalmas bűncselekmény hírek világos tényét. A brit kormány szándéka a Szovjetnek ezzel az újabb tisztára mosdatási kísérletével nehézségek nélkül felismerhető — állapítják meg Berlinben —, nevezetesen az, hogy bármily áron megtarthassa az Anarkia számára oly fontos szövetségestársat, ha ezért ennek a béke idején elkövetett gyilkosságnak hallgatólagos tűrésével is kell fizetnie. A „Times" alaptalannak mondja azt az állítást, hogy Moszkva baloldali lengyel kormány alakítását tervezi. Ugyanakkor a lap rámutat arra az éles bírálatra, amellyel a szovjet sajtó egyes lengyel miniszterek ténykedését bírálja. A „Times " utal arra, hogy „nem számíthatnak a helyzet javulására mindaddig, amíg a lengyel kormányt át nem alakítják". A „Times" ezután állást foglal a felfogás ellen, hogy Sikorski antidemokratikus és szovjetellenes felfogású politikus lenne. Mindenesetre fennáll az — folytatja az angol lap —, hogy egy csomó lengyel nyilatkozat — legtöbbnyire nem hivatalos helyről eredően — „rövidlátóan és kihívóan foglal állást egy hatalommal szemben, amely Lengyelország hatalmas szomszédja háborúban és békében egyaránt". A „DNR" genfi távirata londoni jelentést közöl, amely szerint most már kétségtelen, hogy Sztálin nem hajlandó odáig a londoni lengyel emigráns bizottsággal a diplomáciai kapcsolatok fölvételére, amin azt át nem alakítják. A „Daily Express" szerint, amely ezt közli, ez az eredmény már a brit-amerikai békítő-közvetítő fáradozásoknak köszönhető. Sikorski — írja az angol lap „belátja az átalakítás szükségszerűségét", hogy ezzel a szövetségesek egységét megóvja. Az alsóház keddi ülésén kérdést intéztek a kormányhoz arra vonatkozóan: vájjon angol katonák résztvehetnek-eegyenruhában kommunista gyűléseken? Nemrég ugyanis Daventryben egy katonai őrjárat több katonát megakadályozott abban, hogy egy kommunista gyűlésen résztvegyen. A hadügyminiszter a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az őrjárat tévedésből cselekedett és intézkedéseket tettek, hogy a jövőben ilyen eset ne forduljon elő. A ,,Bud. Tud." jelenti Washingtonból. A nemrég alapított föl vagy sem. A háborúra vezethető okok, például különböző gazdasági és társadalmi problémák, békés úton rendezendők. — Spanyol újságírók budapesti programja. A Budapesten tartózkodó spanyol újságírók szerdán délelőtt látogatást tettek a spanyol követségen, majd utána a külügyminisztériumban Ullein-Iieviczky Antal követ, sajtófőnök fogadta és a budapesti napilapok főszerkesztőinek jelenlétében üdvözölte a spanyol sajtó képviselőit. Délben Kolosváry - Dorcsa Mihály, a Sajtókamara elnöke látta vendégül a spanyol újsáígírókat, akik délután a budapesti fürdőket tekintették meg. Sokan látogatják a haditudósítókiállítást. A Vigadóban megrendezett honvédhadi tudósítókiállítás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Főként katonák, de a társadalom különböző rétegeiből is sokan fölkeresik a kiállítási termeket és végignézik a rengeteg fényképfelvételt, amelyek az első vonalakban és a harcok után falvak riadt polgári lakosai között készültek, szállás folyományaképpen jut idegenbe. Kedden este francia részről félhivatalos nyilatkozatot adtak ki, amely megállapítja, hogy Martindino francia nyugatindiai sziget nem szolgál ellátó támaszpontul német tengeralattjárók számára. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztet a közlemény, hogy valahányszor Angliában vagy az Egyesült Államokban sajtóhadjáratot indítottak valamely francia gyarmati terület ellen a német tengeralattjárók állítólagos támadása miatt, az angolszászok rövid idővel azután megtámadták az illető gyarmati területeket. A nyilatkozat szoros összefüggésben van a Martinique szigete körül kialakult ellentét fejleményeivel. Miután az Egyesült Államok kormánya megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Vichyvel és Robert tengernagy, Martinique főkormányzója továbbra is a Pétaine Laval - kormányhívének mondotta magát, amint azt megírtuk, a szigettel szemben is a kapcsolatok megszakításának álláspontjára helyezkedett. A „DNR" genfi távirata newyorki jelentést közöl, amely így szól: Trobert tengernagy, Martinique főbiztosa az „Associated Presséhez intézett levelében tiltakozott az ellen, hogy Washington megszakította a diplomáciai kapcsolatokat. Tiltakozó iratában kijelentette, hogy a maga részéről új javaslatokkal nem állhat elő, miután az amerikai főkonzult visszarendelték Washingtonba. A brit hírszolgálat Washingtonból származó jelentése szerint — jelenti a" ..DNB" Amszterdamból — Hull külügyminiszter a sajtóértekezleten kijelentette, hogy Robert tengernagy, Martinique főbiztosának viselkedése „érthetetlen". Arra a kérdésre, várjon az amerikai kormány Robert tengernagy tiltakozására, bármire is vállalkozik-e, Hall kijelentette, azt pillanatnyilag nem mondhatja meg. Annyit azonban sejtetett, hogy az Egyesült Államok haditengerészete őrjárati vállalkozásokat hajt majd végre a Karaib- tengeren és az új helyzet alakulása elsősorban a haditengerészet véleményétől függ. A „United Press" hírügynökség kedd esti jelentése szerint — közli a „N. S. T." Washingtonból — Roosevelt Moszkvába akarja küldeni Joseph Davies volt moszkvai USA-nagykövetet, azzal a különleges megbízással, hogy Roosevelt nevében személyesen hívja meg Sztálint egy olyan értekezletre, amelyen Sztálinon és Roosevelten kívül Churchill is résztvenne. Ezzel kapcsolatban a „DNR" genfi távirata a következőket közli: A „New York Times" állítólag hivatalos helyről szerzett értesülése szerint Vavies, aki, mint már jelentettük, Roosevelt rendkívüli megbízottjaként megy Moszkvába Sztálinhoz, a többi között azt a megbízást is kapta, hogy Roosevelt, személyes meghívását adja át Sztálinnak. Roosevelt külön megbeszélés céljából kíván Sztálinnal találkozni. Az amerikai lap szerint esetleg Churchillt is meghívják a találkozóra. A lap továbbá arról is értesült, hogy Roosevelt Sztálinnal ugyanúgy szeretne értekezni, mint ahogy az Casablancában Churchillel történt. Arról még nem érkezett jelentés, vájjon Standley tengernagy, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetes részt vesz-e a megbeszélésen és Litvinov, aki most érkezett Moszkvába, elkíséri-e Sztálint. A „N. S. T." jelenti Londonból: A lengyel nemzeti ünnep alkalmából Sikorski tábornok, a lengyel emigráns kormány miniszterelnöke rádióbeszédben foglalkozott a lengyel kormány magatartásával a szovjet-lengyel ellentét kiéleződésével kapcsolatban. Sikorski, hangsúlyozta, hogy kormánya kész az angolszászok és szövetségeseik háborújának továbbfolytatására a tengelyhatalmak ellen és barátságos kapcsolatok ápolására Szovjet-Oroszországgal. Vannak azonban bizonyos tények, amelyek a Moszkvával való megegyezés „Köztársasági Unió", amely a háború utáni politika irányelveinek meghatározására törekszik. NÉPSZAVA 1943 május 6, csütörtök ••Wimm ii iiiiMmMPx