Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)

1943-05-19 / 112. szám

1943 május 19. szerd­a W WHBHMKim NÉPSZAVA Kiszélesítik, öt Váci utat Rendezzék a Nemzeti Színház környékének forgalmát A főváros városrendezési és magán­építési szakbizottsága Dörre En­dre el­n­öklésével ülést tartott, amelyen előző ülésén történt felszólalásra válaszolva az elnök kijelentette, h­ogy a főváros megfelelő módon gondoskodott a leg­régibb és korszakalkotó műkincseknek az esetleges légitámadások okozta ká­roktól való megóvásáról. Szakosíts Antal elvtárs ismételten­­sürgeti, hogy a József körútnak a Nép­színház utca és a Rákóczi út közötti szakaszáról távolítsák el a gyalog­forgalmat, valamint a népszínház utcai villamosokról a körúti kocsikra való át­szállást akadályozó bódékat, hirdető­oszlopokat, célszerűtlenül elhelyezett padokat és egyéb nem odavaló dolgo­kat. Naponként tízezrek járják ezt az utat és állandó bajoknak és incidensek­nek az előidézője az úttest és a járda közé fölöslegesen ékelődött sövény, kü­lönösen a csúcsforgalom és az elsötétí­tés óráiban. Dörre tanácsnok ígéretet tett a sürgős intézkedésre és e célból helyszíni szemlét tartanak. Ezután tárgyalás alá került a Váci út kiszélesítésének terve. Eszerint a Csa­nády uccától végig az úgynevezett elő­kertek megszüntetésével kiszélesítenék az utat, hogy lehetővé tegyék a villa­mossíneknek középre helyezését és a for­galom megfelelőbb lebonyolítását. Ezzel kapcsolatban rendeznék a Ferdinánd teret is, mégpedig úgy, hogy a Fóthy út a Váci út és Lehel út felé forduló folytatást kapna és a tér rendezésével a piac is megfelelő és higiénikus el­helyezést nyerne. Sor kerül a ferenc­városi Gubacsi út egy részének régóta időszerű kiszélesítésére is. Szakosíts Antal, Hoslinger István és Csapó Sámuel elvtársak, majd Wellisch és Scheuer Róbert hozzászólásai után az előterjesztéseket elfogadták. Több telek­szabályozási ügy letárgyalása után az ülés véget ért. — El kell távolítani a lakóházak fából készült padlásosztófalait. Hírt adtunk keddi lapunkban a honvé­delmi miniszternek ilyirányú ren­deletéről. Pallóan közöljük, hogy a rendelet hatálya a következő hely­ségekre terjed ki: Budapest, Buda­fok, Csepel, Debrecen, Diósgyőr, Győr, Kassa, Kispest, Kolozsvár, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Pest­szentlőrinc, Pestszenterzsébet, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombat­hely, Újpest. Feketevágás miatt koncentrációs táborba szállítottak egy grófot (Róma, május 18. — „M. T. I.") Amint a „Giornale d' Italia" jelenti, trentói távirat alapján, gróf Bossi Fedrigottit feketevágás miatt kon­centrációs táborba szállították. El­járás indult meg 130 személy ellen a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények miatt. HungáriaESParkfia és szórakoztató üzemeibe kedvezményes árú jegyek Parkbelépő 36 fillér Hegyi vasút 56 fillér Szellemvonat :3« fillér Dodsem 56 fillér Vízisikló­­ — 48 fillér Repü­lü 48 fillér Elvarázsolt kastély 4« fillér The Whip 4» flér Csodacsónak 32 fillér Holdrakéta 3» fillér Fecske :19 fillér Láthatatlan ember :ill fillér Tobogán 24 fillér Kis­vasút 24 fillér KAPHATÓK: Erzsébet körút 35. sz. Conti ucca 4. sz. a mindig rejtély, kicsoda meggyilkolt A hűvösvölgyi gyilkosság nyomo­zója még mindig arra összpontosult kedden, hogy megállapítsák, kicsoda a meggyilkolt nő. Megírtuk, hogy a női holttestet felboncolták é­s a nyálfagyban megtalálták a halált okozó golyót. A golyó úgynevezett bronzköpe­nyű revolvergolyó, amely való­színűen idegen katonai fegyver­ből származik. A kilenc milliméter átmérőjű, 11'/­ milliméter hosszú revolvergolyó nem Magyarországon készült. Ez valószínűen fontos adat lesz a to­vábbi vizsgálat során. Az áldozat arcán levő zúzódások származhat­nak ütéstől, de lehetséges, hogy ak­kor keletkeztek, amikor a szeren­csétlen nő arcra bukott a lövéstől tarkón találva. A merénylő közvet­len közelből adta le a halálos lövést a fiatal nőre, aki — az orvos-szakértő véleménye szerint — nem lehetett több 16 évesnél. Anya volt, aki még a közel­múltban szoptatott­ volt, no h­tíl­um középtestalkatú magas. A gyilkosság fölfedezése után fényképfelvételt készítettek az áldo­zatról. A detektívek Pesthidegkút környékén és a hűvösvölgyi házak­ban sorra megmutatják mindenki­nek a halott nőről készített fény­képet, hátha va­laki fölismeri benne, hogy ki a hűvösvölgyi halott nő. Az egyik kalauz felesége, aki ugyancsak kalauznő, a fényképen ráismert egy virágárusnőre, aki délutánonként az V.­ János-kór­ház környékén szokott virágot árulni. Lehet, h­ogy ez az adat is valótlannak bizonyul, mert a fény­kép meglehetősen torzított. A nyo­mozás tovább tart. A jövő orvosgondjai címmel vetette fel a Népszava a tár­sadalom e fontos problémáját. A szó szoros értelmében gondokról van szó, mind az egyén, mind a közösség szempontjából s hozzá­tehetjük, hogy nemcsak nálunk, hanem szerte a világon. Jól tudjuk ezt mi, orvosok, akik a ránkszakadó feladatokat már ak­ár tudjuk telje­síteni, de jól tudják ezt a nem­orvosok is, egészségesek és betegek egyaránt, akik saját sorsukon ér­zik, hogy az orvoskérdés súlyos krízise következett be. Bár a krízis csak részjelensége és következ­ménye az általános társadalmi állapotnak s ennek megváltozása nélkül meg nem oldható, különösen háború alatt nem, mégis igaza van a cikkírónak, ha arra szólít fel, hogy a megoldás lehetőségét és módjait már most készítsük elő. Csak kapkodás, hiba és­avar szár­mazna abból, ha előkészület nélkül sodródnánk be a cselekvés kény­szerébe, amikor az építés és meg­valósítás ideje ránk köszönt. A munkaterületet két­ részre kell osztani: 1. a háború utáni első öt évre és 2. a végleges reformok ide­jére. Öt évet azért kell elsősorban kü­lön venni, mert ennyi az orvosi ki­képzés ideje, ezalatt hagyja el az első orvosról a főiskolákat és eny­nyi idő alatt lehet megtudni azok­nak az ifjaknak a számát, akik ka­tonaság, háború, konjunkturális pá­lya vagy más ok miatt távolmarad­tak az orvosegyetemtől. De háborúk után az első öt év, tapasztalat sze­rint, a társadalmi változások, réte­geződések, átcsoportosulások ideje, városi és falusi népesség kicserélő­dése, kivándorlások, visszavándorlá­sok, egyes foglalkozási ágak meg­szűnése vagy gyérülése, osztályok határainak elmosódása, szóval a horizontális és vertikális népván­dorlás minden tünete tapasztalható. Erre az időre esik a nemzetközi forgalom és az országok közötti kölcsönhatások megújulása is, ami­kor a más országokban e téren elért eredmények megismerhetők és ta­nulmányozhatók. A szükséges reformok, amelyeket nagy körültekintéssel és alaposság­gal kell kidolgozni, három területet érintenek: a) az orvosképzést; b) a társadalombiztosítást; c) a megelő­zést. Az orvosképzés és orvoshiány kér­dései, a szükség kényszerítő hatása alatt, a közelmúltban viták és in­tézkedések tárgyai voltak. Nem sze­repelt a tervezetekben az az egy módszer, amely például Ameriká­ban kitűnően bevált, az előkészítő orvosi kollégium intézménye. Ez abból áll, hogy az orvosi pályára készülők a középiskola két utolsó évét külön iskolában töltik, amely­ben azokra a tárgyakra, amelyek az orvosi pálya első féléveinek tár­gyaival azonosat­, különös gondot fordítanak. Elsősorban a fizikáról, vegytanról, gyógynövénytanról, fet-és fejlődéstanról, egészségtanról és anatómiáról van szó. Az érettségi vizsga tehát magában foglalná az első orvosi szigorlat anyagának te­kintélyes részét. Az orvosi kollégiumban szerzett bizonyítvány általános érvényű, amelynek alapján, ha a tanuló úgy döntene, tanári, mérnöki va­rg­­­as pálya is választható. Ha azonban az orvosi pályára készülő ifjú el­határozásában megerősödött, ilyen előképzés után az orvosi egyetemen gyorsabban és könnyebben halad, hamarabb jut a klinikákra, végül, 22 éves korában az általános ér­vényű orvosi oklevéllel együtt már szakorvosi képessége is lehet. E tanulmányi módszernek még megvan az a nagy előnye, hogy az alapvető tárgyi szakismereteket a kollégiumban középiskolai rend­szer alapján, tehát a naponként való előkészítéssel és beszámolás­sal kell elsajátítani. Így elmarad a középiskola és szabadabb szerke­zetű főiskola közötti éles különbség által előidézett törés, zökkenés és krízis, alaposabban képzett, elmé­letileg és gyakorlatilag jobban fel­készült és az élet követelményeinek jobban megfelelő orvosok állhat­nak a közönség szolgálatába. A társadalombiztosítás, megelő­zés és közegészség kérdései jogi és közigazgatási vonatkozásokkal kap­csolatosak és ezért külön tárgyalan­dók. De itt is az a döntő, hogy első­sorban megfelelő számú, kitűnően képzett, hivatott, szociális lelki­ismeretű orvos induljon el apostoli munkára. Kívánatos, hogy a tervezetekhez minél több szakszerű hozzászólás hangozzék eli Dr F. A. (Stockholm, május 18. — „Bud. Tud.") A svéd kormány engedélyt adott a Berlinben megjelenő ,.Ber­lin—Bonn—Tokio" havi folyóirat svéd kiadásához. — Svájci bélyeg­ jelent meg a sváb­hegyi fogaskerekű vasút tervezőjének arcképével. Svájc minden évben Pro Juventute jeligével nevezetes svájciak emlékére bélyegeket hoz forgalomba. Most jelent meg a sorozat új bélyege, amely Riggenbach Miklós képét ábrá­zolja. Riggenbach Miklós volt a fogas­kerekű vasút feltalálója és annak idején ő tervezte és építette a budapesti sváb­hegyi fogaskerekű vasutat. A svábhegyi fogaskerekű vasút volt a második ilyen természetű közlekedési eszköz, amely közvetlenül az első svájci fogaskerekű vasút után jött létre. 0 A „Berlin—Koln—Tokio" folyóirat svéd kiadás? 7. oldal Angyalföldön elfogtak két éjszakai rablót Angyalföldön, a Frangepán utcá­ban két fiatalember nő­ cipőket kínált megvételre. Igazoltatták őket, Kiss Istvánt és Risper Tibor 20 éves munkanélkülit. Bevallották, hogy az éjszaka Újpesten a Vörös­marty utca 19. számú házban meg­jelentek Jány Józsefnének, egy Ganz-gyári igazgató özvegyének a lakásán. Jányné már aludt és akkor riadt fel, amikor ők benyitot­tak hozzá. Pokrócot dobtak a fejére és rá­kiáltottak, hogy meg ne moc­canjon, mert konyhakés van­­náluk. Jányné még azt is elárulta táma­dóinak, hogy hol van a szekrény kulcsa, mire a két fiatalember 3­) pengőt vett ki a szekrényből. Keve­selték ezt az összeget és 1­0 pengőt követeltek. Jányné mondotta, hogy nem tud több pénzt adni nekik. A suhancok ekkor kiemelték a szekrényből a cipőket és a" 30­ pen­gővel együtt elvitték. Egyetlen pár cipőt sem tudtak eladni, mert miri­gyárt rajtavesztettek az eladáson. Átadják őket az ügyészségnek, ahol döntenek sorsukról, h­ogy statáriá­lis bíróság elé kerülnek-e vagy sem. A leésett uzsoki turistaszállóért kártérítést kell fizetnie a Triestinek Két évvel ezelőtt, 1941 január 15-ről 16-ra virradó éjszaka az uzsoki turista­szálló berendezésével együtt teljesen le­égett. A szállodát bérlője a­ Triesti Álta­lános Biztosító Társulatnál biztosította tűzveszély ellen 44.900 pengő értékben. A kártalanítás körü­l azonban per kelet­kezett és a bérlő 36.564 pengő megfize­tése iránt pert indított a Triesti ellen. Dr Paph­ázy Árpád törvényszéki bíró előtt, megtartott tárgyaláson a biztosító intézet a kereset elutasítását kérte. A többi között azzal védekezett, hogy a szálló rendelkezési jogosultságában vál­tozás állott be, mert a bérlő a szállót elhagyta, azt a hatóság vette igénybe, amit azonban nem jelentettek be, holott a kötvényfeltételek ezt előírják, továbbá az épület rendeltetésében olyan változás történt, ami által a tűzveszély fokozó­dott. Márpedig, ha erről kellő időben tudomást szereztek vol­­a, a biztosítási ügyletet nem tartják fenn. A bíróság megállapította, hogy a tűzvizsgálat szerint a tüzet kéménytűz okozta. A bi­zonyítási eljárás lefolytatása után a bíróság úgy találta, hogy a Triestinek nem sikerült, bebizonyítania, hogy a szálloda rendelkezési jogában olyan vál­tozás történt volna, amit a tulajdonos­nak be kellett volna jelentenie. A szálló bérlőjének rendelkezési jogában a tűz­eset bekövetkeztéig semmiféle változás sem állott be és így ez a kifogás sem volt figyelembe vehető. A kárbecslői vélemény figyelembevételével a törvény­szék ítéletében a Triestit 36.564,50 pengő kárösszeg­, továbbá 2500 pengő perkölt­ség megfizetésére kötelezte. Aláírták a magyar-szlovák hitelesítési egyezményt. A „M. T. I." jelenti: A múlt évben folytatott tárgyalások ered­ményeként a magyar királyság és a szlovák köztársaság között hitelesítési egyezmény jött létre, amelyet a magyar külügyminisztériumban május 17-én ír­tak alá. Az egyezmény a két állam­ közötti okirati forgalomban messzemenő könnyítéseket tartalmaz. Wer­theimer Elemér, Aladár, Elza férjezett Hartmann Róbertné mint gyer­mekei. ii sorscsapástól mélyen lesújtva jelenítik, hogy családjuk bü­szkesércc, ra­jongásig szeretett,­­ mállott ta­ága, jó édesapjuk, Wertheimer Lajos v. székesfővárosi tik­ok. bizottsági tag, a Pesti Chevra Kadisa elöljárója, stb. folyó hó 17-én 84. életévében lefejezte áldásos, jóté­­ony és jóságos életet. Szerdán, folyó hó 19-én, déli óra­kor kartársaik utolsó útjára a rákoske­resztúri tem­etőben. Gyászolják még: Wertheimer Ele­mérné szül. Gorilovits Zsófia, Hart­­mann Róbert és imádott mirkája, Hart­mann György. Drága emléke örökké élni fog bennünk.

Next