Népszava, 1943. július (71. évfolyam, 145–171. sz.)
1943-07-20 / 161. szám
6. oldal ^/ítavészet *c£tt&cLaLama acL&ifiáíii^ Elindult a „Karnyóné" A hétfő esti nagyváradi személyvonattal kis színészcsoport indult el a Keleti pályaudvarról. A „Karnyóné" társulata utazott Nagyváradra, hogy a nagyváradi színházban három estén keresztül játssza Csokonai Vitéz Mihály híres darabját. A nagyváradi előadás után még nyolc vidéki városban szerepel a „Karnyóné" együttese, valamennyien a Nemzeti Színház fiatal tagjai. Hogy a budapesti közönség is élvezhesse a darabot, amelyet télen a tanulóifjúságnak mér bemutattak, szombat este a kőbányai sörgyárban, augusztus közepig pedig a Magyar Művelődés Házában is eljátszók. A Nemzeti Színház fiatal művészeinek érdekes vállalkozását csak örömmel üdvözölheti mindenki, aki őszinte barátja a nemes értelemben vett színháznak és a magyar irodalomnak. A nagy darabhiányban, amely állandóan közepes és a közerőnél is gyengébb művecskéket állít a nagy budapesti színpadokra «-- csak legutóbb mutattunk rá erre a Népszavában a múltévi színházi szezon eseményeihez fűzött megjegyzéseinkben — mindenki csak őszinte örömmel és az újroma írónak kijáró érdeklődéssé fogadhatja a magyar színpad új felfedezettjét, Csokonai Vitéz Mihályt. A közönség, amelynek érdeklődését annyira le szokták becsülni és amelynek rovására írják állandóan, hogy a színigazgatók előszeretettel fordulnak a könnyű munkához, a télen bebizonyította, hogy igenis, van érzéke az irodalom iránt. Amikor úgynevezett modern írók darabjai bukdácsoltak a színpadokon a nagy színházi konjunktúrában is, ez a közönség vitte sikerre Moliérét, Ibsent és Pirandellot és sikerre vitte volna Shakespearet is, ha a színigazgatók lehetőséget nyújtottak volna erre. Most a klaszszikusoknak ebben a reneszánszában új név tűnik fel a nagy világirodalmi nevek mellett, a debreceni költő és elcsapott líceumi tanár, Csokonay Vitéz Mihály neve. A vidéki közönségre vár most a feladat, hogy a nyári melegben is bebizonyítsa, nem rosszabb a budapestinél. Hogy az operettnél és az elkonott helyzetkomikumokra épített bohózatnál ő is jobban szereti, ha író szól hozzá a színpadról, olyan zínészek tolmácsolásában, akik a nagy magyar költő és a közönség gymásra találásának hivatott közelítői. Abonyi Árpádtól Zsámboki Jánosig Miniszterelnöki hirdetmény 265 elhunyt íróról, akiknek műveit három pengőnél olcsóbban is lehet árulni A ponyvarendelet, amint ismeretes, miniszterelnöki engedélyhez kötötte a három pengőnél olcsóbb könyvek kiadását. A rendelet így akart gátat vetni a 1020 filléres és egypengős ponyvának. Azóta detektívregényt csak három pengőnél drágább áron lehet vásárolni. A rendelet azonban a detektívregényekkel együtt megnehezítette azt is, hogy a nagy magyar klasszikusok kiiivei olcsón kerüljenek a közönség kezébe és így már akkor utalás történt arra, hogy a magyar irodalom legnagyobb értékei mentesülnek a ponyváéi zenei intézkedés hátrányai alól. Ez az intézkedés most megtörtént: a hivatalos Ipban megjelent a miniszterelnök hirdetménye, amely 265 elhunyt magyar író nevét sorolja, fel, hogy műveiket a jövőben külön engedély nélkül is három 10"nepnél olcsóbb áron lehessen áruli^1111. A névsor rendkívül érdekes. Szerepel 11 névsorban mindenki, Anonymustól kedve a közelmúltban elhúnyt nevesíkirr. Babits Mihályig és Móricz Zsigor,:id.rf. A névsor Abonyi Árpád nevéve kezdődik és mingy Art harmadiknak szerepel természetesen a pontos ABC sorrendje szerint, Ady Endre. Utána Alvinczi Péter következik, majd Amadé 1oló. A B betűs klasszikusok között együtt szerepel Babits Mihály és Berliczkyné Bajza Lenke, Bacsányi János és Benedek Elek, Balassa Bálint és Bright Béla, Bársony István és Bartha Miklós. A D-betűnél találjuk az elmúlt századokból Dávid Ferenc, Dévai Biró Mátyás, Dugonics András és napjaink felé közeledve Degré Miklós, Dalmady Győző, Donászy Ferenc és a közelmúlt évek halottai közül Dzsida Jenő nevét. Nem számít ponyvának, ha három pengőn alul is van az ára, Faludi Ferenc, Fazekasi Mihály, Fáy András, F Wilkenburg Adolf, Gaál Mózes, Iiatai János, Gárdonyi Géza, Gvadávyi József, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyulai Pál egyik műve sem. Az I-betöltök között a legnagyobb név Ilosvai Selymes Péter. Érdekes a J-betűs klasszikusok névsora: Jókai Mór, Jósika Miklós, József Attila, Juhász Gyula és Justh Zsigmond. Petőfi Sándor neve Petelei István és Pósa Lajos között foglal helyet. A névsor Zsámboki János nevével zárul. ÚJ MAGYAR Uímkl NYÁRI VÍGJÁTÉK A 1943 JÚLIUS HÓ 21-TŐL Árpád Margit, Pelsőczy Irén, Halassy Mariska, Bordás Rózsi, FERÉNYI LÁSZLÓ, Harsányi Rezső felléptével. Vígjáték 3 felvonásban írta: CSADÓ PÁL Rendező: SZŐKE KÁLMÁN NÉPSZAVA 1943 Julius 20. Vidd Kiosztották a képzőművészek székelyföldi és balatoni ösztöndíjait A közoktatásügyi miniszter az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács javaslata alapján székelyföldi ösztöndíjban részesítette a következő festőművészeket: András Lászlót, Éless Istvánt, Chiki Gál Jánost, Koffrín Károlyt, Csáki Maronyák Józsefet, Rafael Viktort, Plágeri Vargha Bélát és Farádi Veress Izabellát, a Képzőművészeti Főiskola rektorának javaslata alapján pedig Kunt Ernő, Kőhalmi László, Veress Pál és Bod László képzőművészeti főiskolai hallgatókat. A közoktatásügyi miniszter a Balatoni Intéző Bizottsággal együtt, ugyancsak az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács javaslata alapján, a folyó évre szólóan balatoni ösztöndíjban részesítette a következő festőművészeket: Viski Balázs Lászlót, Büky Bélát, Döbreney Gábort, Nagybányai Nagy Zoltánt, Szabó Vladimírt, Jeney Zoltánt, Csebi Pogány Istvánt, Iván Szikárdot, Pituk Józsefet és Cserepes Istvánt. (*) PAUL TIBOR vezényelte szombaton este a Székesfővárosi Zenekart a Fővárosi Képtár kertjében. Beethoven ,,Erdea"-szimfóniáján kívül még a többi között Csajkovszkij hatásos „Olasz capricio" ja is szerepelt a hangverseny műsorán. Tudvalevő, hogy a kiváló orosz zeneszerző nagyon vonzódott Olaszországhoz és az olasz muzsikához. Művében mintegy tükrözi azt a benyomást, amelyet az olasz muzsika reá gyakorol. Érdekes, hogy őt a pezsgő ritmus még inkább fogja meg, mint a melódia ereje. A ritmusok sajátos szépségét mélyebben éli át, míg a melódiák tekintetében felszínesebb marad. Paál Tibor mindig alaposan foglalkozik az általa vezényelt művekkel. Ezt a jó felkészültséget figyelhettük meg nála ezúttal is. 1. (•) SZERDÁN MUTATJÁK BE A „ZSUZSU"-T. Szerdán, július 21-én mutatjabe az Új Magyar Színház nyári darabját, Csadó Pál vígjátékát, a „Zsuzsu"-t. Kedden nyilvános főpróbát tart a színház a Hírlapírók Nyugdíjintézete javára. Az újdonság főszerepeit Árpád Margit, Pelsőczy Irén, Halassy Marika, Bordás Rózsi, Perényi László és Harkányi Rezső játsszák. A rendező: Szőke Kálmán. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK DIVATBEMUTATÓ - AUDA VALLIVAL. Valóságos divatbemutató pereg le a közönség előtt a „Lopott feleség" errafi lesni jobb filmben, amelyet néhány nap mútva a Primavera mutat be. A filmvígjátékban a női frazarepet Aliida Valli já festre a. Modern, talpraesett leányt játszik, akit sok kacagtat a bonyodalom után jart «A a b»zar*nájrig. Az egyik jelenet egy római divatszalinban játszódik le. A férfi főszereplői Andrea Mattoni. A rawteputennsebb hícellel MEGHALT AZ ELSŐ EJTŐERNYŐS. Zürichből jelentik: Windsorban 85 éves korában meghalt Patrick Jung Alexander, aki először ugrott le egy léggömbről ejtőernyővel a földre, ő készítette az első ejtőernyőt is, amelyet úgy próbált ki, hogy 1896-ban leugrott vele a léggömbről. Az angol felfedezőt egyébként II. Vilmos német császár is kitüntette, mert 1901-ben 14 óráig maradt léggömbbel a levegőben. MÉHTRAGÉDIA. Reichenhaid fürdő hely állomásán az egyik vonatból a másikba helyeztek át néhány ládát, amelyben méheket szállítottak. Az egyik láda véletlenül a földre esett és összetört. A méhek kiszabadultak és a vonat a következő percben elindult. A méhek nagy rajokban követték a vonatot, hogy megkeressék a királynőt. Egész délután a vonat fölött keringtek, mit végre kimerülten zuhantak a földre. SZÓFIÁBAN MEGVÉDIK AZ ÉJSZAKAI NYUGALMAT. Belgrádból jelentik: A „Donauzeitung" írja, hogy a szófiai rendőrség rendeletet adott ki, amely szerint aki este 10 óra után az utcákon lármázik, kényszermunkára ítélik. Tilos este 10 órától reggel 7 óráig autódudát használni és a motort lármásan járatni. Minden autó és motorbicikli zajtompító készüléket köteles felszerelni. Azok, akik a rendeletet megszegik, elvesztik vezető igazolványukat. KÉT ÉV ALATT 433 ÉVI BÖRTÖNÉS 137 ÉVI FOGHÁZBÜNTETÉS. Zágrábból jelenti a „Magyar Távirati Iroda". A valamennyi horvát katonai törvényszék egyesítéséről szóló törvényrendelet értelmében megszüntették az usztasák büntető- és fegyelmi bíróságát, amely az usztasa milícia tagjainak ügyében volt illetékes. A horvát sajtó ezzel kapcsolatban kimutatást közöl a bíróság eddigi tevékenységéről. Az usztasák külön törvényszéke alig kétévi fennállása alatt 1562 bűnvádi ügyet tárgyalt. Az elítélteket összesen 433 évi börtönbüntetéssel és 137 évi fogházzal sújtották. • SZÍNDARAB LETT A „HÁBORÚ ÉS BÉKÉ"-BŐL. Zürichből jelentik. A svájci lapok érdekes színházi hírről számolnak be. A „Háború és béke" sem kerülhette el sorsát. A híres regény, amely ma egész európában a legnépszerűbb olvasmányok közé tartozik, színdarab lett. Augusztus elején a londoni Königs-színház mutatja be a színpadi „Háború és béké"-t. Színházi körökben nagy érdeklődéssel néznek az esemény elé, hiszen a Tolsztoj-regény színpadi feldolgozása a legnagyobb feladatok közé tartozik. A „Háború és béke"-nek rengeteg szereplője van és az eseményeknek három felvonásban való összepréselése is igen nagy nehézséget jelent. A darabban 75 színész játszik. Ugyanakkor arról is beszámolnak a svájci újságok, hogy Moszkvában is színdarabbá írták a „Háború és béke" és néhány nap múlva, talán még a londoni előadást is megelőzve, bemutatja az egyik moszkvai színház. „MEGVÉTELRE KERESÜNK KORLÁTLAN SZÁMÚ HÍZOTT PATKÁNYT." A Helsinkiben megjelenő napilapokban az elmúlt napokban feltűnést keltő hirdetés jelent meg: „Megvételre keresünk korlátlan számú hízott patkányt — ha nem mérgezettek. Ugyancsak átveszünk egy villanyhúsdarálót. Ajánlatokat e lap kiadóhivatalába ,Exportcikk 1913" jelige alatt." A finn „Sosialdemokrattis" nagy cikkben foglalkozik a hirdetéssel és felszólítja a hatóságokat, hogy kutassa ki a hirdetőt. A lap szerint kétséges, hogy itt valóban kiviteli cikkről volna szó és az ilyen kivitel egyáltalán nem emelné Finnország jó hírnév. Amennyiben állatok etetésére akarnák a hízott patkányokat felhasználni, akkor mi szükségük van a húsdarálói és dolog nagyon gyanús és sürgős vizsgálatra van szükség. MENNYIBE KERÜLTEK AZ OLASZ ÓVÓHELYEK? Rómából jelenti a „Magyar Távirati Iroda". Amint a „Messaggero" vasárnapi száma jelenti, a belügyminisztérium eddig két milliárd és 46 millió lírát fordított különböző olasz városokban óvóhelyek építésére. BÉRHÁZ, AHOL NEM KÉRIK A BIAHT. Ez a kétségtelenül rokonszenves ház London közelében, Hammersmith ihíroskában áll. Minden jel arra mutat, hogy a háznak nincsen tulajdonosa. Utoljára 1916 nyarán jelentkezett a háztulajdonos, beszedte a bért és azóta semét se látták. Úgy látszik, családja — vagy ha meghalt — örököse sincs, mert senki se jelentette be igényét a házra. Huszonhét, esztendeje senki se kérte a házbért a lakóktól. A külföldi megbízható hírforrás nyomán csupán csak közöljük a száraz tényt és nem óhajtjuk az ilyen állapot szépségét és előnyeit ecsetelni. Valamennyi olvasónk felidézheti magának gondolatban azt a paradicsomi állapotot, amelyben a hammersmithi ház lakói élnek. Ez a helyzet valóban oly csodálatos, hogy a lakók többsége előtt álomnak tűnik és nem hisz benne. Attól tart, hogy egy szép, illetve csúnya napon megjelenik a tulajdonos és 27 évre visszamenőleg követeli a bért. Éppen ezért elővigyázatosságból a bér egy részét külön számlára letétbe helyezik, hogyha a tulajdonos egyszer mégis felbukkanna, ki tudják fizetni a hátralékot. • W^WW^J • Olvasd a Népszavát és * j • szerezz új előfizetőket! 4 É tA