Népszava, 1943. július (71. évfolyam, 145–171. sz.)

1943-07-20 / 161. szám

6. oldal ^/ítavés­zet *c£tt&cLaLam­a acL&ifiáíii^ Elindult a „Karnyóné" A hétfő esti nagyváradi személy­vonattal kis színészcsoport indult el a Keleti pályaudvarról. A „Karnyóné" társulata utazott Nagy­váradra, h­ogy a nagyváradi szín­házban három estén keresztül játssza Csokonai Vitéz Mihály hí­res darabját. A nagyváradi elő­adás után még nyolc vidéki város­ban szerepel a „Karnyóné" együt­tese, valamennyien a Nemzeti Szín­ház fiatal tagjai. Hogy a budapesti közönség is élvezhesse a darabot, amelyet télen a tanulóifjúságnak mér bemutattak, szombat este a kőbányai sörgyárban, augusztus közep­ig pedig a Magyar Művelő­dés H­ázában is el­játszó­k. A Nemzeti Színház fiatal művé­szeinek érdekes vállalkozását csak örömmel üdvözölheti mindenki, aki őszinte barátja a nemes értelemben vett színháznak és a magyar iro­dalomnak. A nagy darabhiányban, amely állandóan közepes és a köze­rőnél is gyengébb művecskéket állít a nagy budapesti színpadokra «-- csak legutóbb mutattunk rá erre a Népszavában a múltévi szín­házi szezon­ eseményeihez fűzött m­­eg­jegyzéseinkben — minden­ki csak őszinte örömmel és az ú­jro­ma írónak kijáró érdeklődéssé fogadhatja a magyar színpad ú­j felfedezettjét, Csokonai Vitéz Mi­hályt. A közönség, amelynek ér­deklődését annyira le szokták be­csülni és amelynek rovására írják állandóan, hogy a színigazgatók előszeretettel fordulnak a könnyű munkához, a télen bebizonyította, hogy igenis, van érzéke az iroda­lom iránt. Amikor úgynevezett modern írók darabjai bukdácsoltak a színpado­kon a nagy színházi konjunktúrá­ban is, ez a közönség vitte sikerre Moliérét, Ibsent és Pirandellot és sikerre vitte volna Shakespearet is, ha a színigazgatók lehetőséget nyújtottak volna erre. Most a klasz­szikusoknak ebben a reneszánszá­ban új név tűnik fel a nagy világ­irodalmi nevek mellett, a debreceni költő és elcsapott líceumi tanár, Csokonay Vitéz Mihály neve. A vi­déki közönségre vár most a feladat, hogy a nyári melegben is bebizo­nyítsa, nem rosszabb a budapesti­nél. Hogy az operettnél és az el­konott helyzetkomikumokra épített bohózatnál ő is jobban szereti, ha író szól hozzá a színpadról, olyan zínészek tolmácsolásában, akik a nagy magyar költő és a közönség gymásra találásának hivatott köz­elítői. A­bony­i Árpádtól Zsámboki Jánosig Miniszterelnöki hirdetmény 265 elhunyt íróról, akiknek műveit három pengőnél olcsóbban is lehet árulni A ponyvarendelet, amint ismeretes, min­iszterelnöki engedélyhez kötötte a három pengőnél olcsóbb könyvek kiadá­sá­­t. A rendelet így akart gátat vetni a 10­20 filléres és egypengős ponyvá­nak. Azóta detektívregényt csak három pe­ngőnél drágább áron lehet vásárolni. A rendelet azonban a detektív­regény­ekkel együtt megnehezítette azt is, hogy a nagy magyar klasszikusok kiiivei olcsón kerüljenek a közönség ke­zébe és így már akkor utalás történt arra, hogy a magyar irodalom leg­nagyobb értékei mentesülnek a ponyvá­éi zenei intézkedés hátrányai alól. Ez az intézkedés most megtörtént: a hivatalos Ipban megjelent a miniszterelnök hir­detm­énye, amely 265 elhunyt magyar író nevét sorolja, fel, hogy műveiket a jövőben külön engedély nélkül is három 10"nepnél olcsóbb áron lehessen áruli­^1111­­. A névsor rendkívül érdekes. Szerepel 11 névsorban mindenki, Anonymustól k­edve a közelmúltban elhúnyt neve­sí­kirr. Babits Mihályig és Móricz Zsig­o­r,:id.rf. A névsor Abonyi Árpád nevé­v­e kezdődik és mingy Art harmadiknak sze­repel természetesen a pontos ABC sor­rendje szerint, Ady Endre. Utána Alvinczi Péter következik, majd Amadé 1­o­­ló. A B betűs klasszikusok között együtt szerepel Babits Mihály és Be­rliczkyné Bajza Lenke, Bacsányi János és Benedek Elek, Balassa Bálint és Br­igh­t Béla, Bársony István és Bartha Miklós. A D-betűn­él találjuk az elmúlt századokból Dávid Ferenc, Dévai Biró Mátyás, Dugonics András és napjaink felé közeledve Degré Miklós, Dalmady Győző, Donászy Ferenc és a közelmúlt évek halottai közül Dzsida Jenő nevét. Nem számít ponyvának, ha három pen­gőn alul is van az ára, Faludi Ferenc, Fazekasi Mihály, Fáy András, F Wilken­burg Adolf, Gaál Mózes, Iiatai János, Gárdonyi Géza, Gvadávyi József, Gyóni Géza, Gyöngyösi István, Gyulai Pál egyik műve sem. Az I-betöltök között a legnagyobb név Ilosvai Selymes Pé­ter. Érdekes a J-betűs klasszikusok név­sora: Jókai Mór, Jósika Miklós, József Attila, Juhász Gyula és Justh Zsigmond. Petőfi Sándor neve Petelei István és Pósa Lajos között foglal helyet. A név­sor Zsámboki János nevével zárul. ÚJ MAGYAR Uímkl NYÁ­R­I VÍGJÁTÉK A 1943 JÚLIUS HÓ 21-TŐL Árpád Margit, Pelsőczy Irén, Halassy Mariska, Bordás Rózsi, FERÉNYI LÁSZLÓ, Harsányi Rezső felléptével. Vígjáték 3 felvonásban írta: CSADÓ PÁL Rendező: SZŐKE KÁLMÁN NÉPSZAVA 1943 Julius 20. Vidd Kiosztották a képzőművé­szek székely­földi és balatoni ösztöndíjait A közoktatásügyi miniszter az Orszá­gos Irodalmi és Művészeti Tanács ja­vaslata alapján székelyföldi ösztöndíj­ban részesítette a következő festőművé­szeket: András Lászlót, Éless Istvánt, Chiki Gál Jánost, Koffrín Károlyt, Csáki Maronyák Józsefet, Rafael Viktort, Plá­geri Vargha Bélát és Farádi Veress Iza­bellát, a Képzőművészeti Főiskola rek­torának javaslata alapján pedig Kunt Ernő, Kőhalmi László, Veress Pál és Bod László képzőművészeti főiskolai hallgatókat. A közoktatásügyi miniszter a Bala­toni Intéző Bizottsággal együtt, ugyan­csak az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács javaslata alapján, a folyó évre szólóan balatoni ösztöndíjban részesí­tette a következő festőművészeket: Vi­ski Balázs Lászlót, Büky Bélát, Döbren­e­y Gábort, Nagybányai Nagy Zoltánt, Szabó Vladimírt, Jeney Zoltánt, Csebi Pogány Istvánt, Iván Szik­árdot, Pituk Józsefet és Cserepes Istvánt. (*) PAUL TIBOR vezényelte szomba­ton este a Székesfővárosi Zenekart a Fővárosi Képtár kertjében. Beethoven ,,Erd­ea"-szimfóniáján kívül még a többi között Csajkovszkij hatásos „Olasz capric­io" ja is szerepelt a hangverseny műsorán. Tudvalevő, hogy a kiváló orosz zeneszerző nagyon vonzódott Olaszországhoz és az olasz muzsikához. Művében mintegy tükrözi azt a benyo­mást, amelyet az olasz muzsika reá gyakorol. Érdekes, hogy őt a pezsgő rit­mus még inkább fogja meg, mint a melódia ereje. A ritmusok sajátos szép­ségét mélyebben éli át, míg a melódiák tekintetében felszínesebb marad. Paál Tibor mindig alaposan foglalkozik az általa vezényelt művekkel. Ezt a jó fel­készültséget figyelhettük meg nála ez­úttal is. 1. (•) SZERDÁN MUTATJÁK BE A „ZSUZSU"-T. Szerdán, július 21-én mu­tatja­­be az Új Magyar Színház nyári darabját, Csadó Pál vígjátékát, a „Zsu­zsu"-t. Kedden nyilvános főpróbát tart a színház a Hírlapírók Nyugdíjintézete javára. Az újdonság főszerepeit Árpád Margit, Pelsőczy Irén, Halassy Marika, Bordás Rózsi, Perényi László és Harká­nyi Rezső játsszák. A rendező: Szőke Kálmán. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK DIVATBEMUTATÓ - AUDA VALLIVAL. Valóságos divatbemutató pereg le a közön­ség előtt a „Lopott feleség­" errafi lesni j­ob­b filmben, amelyet néhány nap mú­tva a Primavera mutat be. A fi­lmvígjáté­kban a női frazarepet Aliida Valli já­ festre a. Modern, talpraesett leányt játszik, akit so­k kacagtat a bonyodalom után jart «A a b»zar*nájrig. Az egyik jelenet egy római divatszalinban ját­szódik le. A férfi főszereplői Andrea Matton­i. A raw­teputenn­sebb­ hícellel MEGHALT AZ ELSŐ EJTŐERNYŐS. Zürichből jelentik: Windsorban 85 éves korában meghalt Patrick Jung Alexan­der, aki először ugrott le egy léggömb­ről ejtőernyővel a földre, ő készítette az első ejtőernyőt is, amelyet úgy pró­bált ki, hogy 1896-ban leugrott vele a léggömbről. Az angol felfedezőt egyéb­ként II. Vilmos német császár is kitün­tette, mert 1901-ben 14 óráig maradt léggömbbel a levegőben. MÉHTRAGÉDIA. Reichenhaid fürdő­ hely állomásán az egyik vonatból a másikba helyeztek át néhány ládát, amelyben méheket szállítottak. Az egyik láda véletlenül a földre esett és össze­tört. A méhek kiszabadultak és a vonat a következő percben elindult. A méhek nagy rajokban követték a vonatot, hogy megkeressék a királynőt. Egész délután a vonat fölött keringtek, mit végre ki­merülten zuhantak a földre. SZÓFIÁBAN MEGVÉDIK AZ ÉJ­SZAKAI NYUGALMAT. Belgrádból je­lentik: A „Donauzeitung" írja, hogy a szófiai rendőrség rendeletet adott ki, amely szerint aki este 10 óra után az utcákon lármázik, kényszermunkára ítélik. Tilos este 10 órától reggel 7 óráig autódudát használni és a motort lármá­san járatni. Minden autó és motorbicikli zajtompító készüléket köteles felszerelni. Azok, akik a rendeletet megszegik, el­vesztik vezető igazolványukat. KÉT ÉV ALATT 433 ÉVI BÖRTÖN­ÉS 137 ÉVI FOGHÁZBÜNTETÉS. Zág­rábból jelenti a „Magyar Távirati Iroda". A valamennyi horvát katonai törvényszék egyesítéséről szóló törvény­rendelet értelmében megszüntették az usztasák büntető- és fegyelmi bíróságát, amely az usztasa milícia tagjainak ügyében volt illetékes. A horvát sajtó ezzel kapcsolatban kimutatást közöl a bíróság eddigi tevékenységéről. Az usz­tasák külön törvényszéke alig kétévi fennállása alatt 1562 bűnvádi ügyet tár­gyalt. Az elítélteket összesen 433 évi börtönbüntetéssel és 137 évi fogházzal sújtották. • SZÍNDARAB LETT A „HÁBORÚ ÉS BÉKÉ"-BŐL. Zürichből jelentik. A svájci lapok érdekes színházi hírről számolnak be. A „Háború és béke" sem kerülhette el sorsát. A híres regény, amely ma egész európában a legnépsze­rűbb olvasmányok közé tartozik, szín­darab lett. Augusztus elején a londoni Königs-színház mutatja be a színpadi „Háború és béké"-t. Színházi körökben nagy érdeklődéssel néznek az esemény elé, hiszen a Tolsztoj-regény színpadi feldolgozása a legnagyobb feladatok közé tartozik. A „Háború és béke"-nek rengeteg szereplője van és az esemé­nyeknek három felvonásban való össze­préselése is igen nagy nehézséget je­lent. A darabban 75 színész játszik. Ugyanakkor arról is beszámolnak a svájci újságok, hogy Moszkvában is színdarabbá írták a „Háború és béke"­­ és néhány nap múlva, talán még a lon­doni előadást is megelőzve, bemutatja az egyik moszkvai színház. „MEGVÉTELRE KERESÜNK KORLÁT­LAN SZÁMÚ HÍZOTT PATKÁNYT." A Helsinkiben megjelenő napilapokban az elmúlt napokban feltűnést keltő hir­detés jelent meg: „Megvételre keresünk korlátlan számú hízott patkányt — ha nem mérgezettek. Ugyancsak átveszünk egy villanyhúsdarálót. Ajánlatokat e lap kiadóhivatalába ,Exportcikk 1913" jelige alatt." A finn „Sosialdemokrattis" nagy cikkben foglalkozik a hirdetéssel és felszólítja a hatóságokat, hogy ku­tassa ki a hirdetőt. A lap szerint kétsé­ges, hogy itt­ valóban kiviteli cikkről volna szó és az ilyen kivitel egyáltalán nem emelné Finnország jó hírnév­­. Amennyiben állatok etetésére akarnák a hízott patkányokat felhasználni, ak­kor mi szükségük van a húsdarálói és dolog nagyon gyanús és sürgős vizsgá­latra van szükség. MENNYIBE KERÜLTEK AZ OLASZ ÓVÓHELYEK? Rómából jelenti a „Ma­gyar Távirati Iroda". Amint a „Mes­saggero" vasárnapi száma jele­nti, a belügyminisztérium eddig két milliárd és 46 millió lírát fordított különböző olasz városokban óvóhelyek építésére. BÉRHÁZ, AHOL NEM KÉRIK A BIAHT. Ez a kétségtelenül rokonszenves ház London közelében, Hammersmith ihíroskában áll. Minden jel arra mutat, hogy a háznak nincsen tulajdonosa. Utoljára 1916 nyarán jelentkezett a ház­tulajdonos, beszedte a bért és azóta sem­­ét se látták. Úgy látszik­, családja — vagy ha meghalt — örököse sincs, mert senki se jelentette be igényét a házra. Huszonhét, esztendeje senki se kérte a házbért a lakóktól. A külföldi megbízható hírforrás nyomán csupán csak közöljük a száraz tényt és nem óhajtjuk az ilyen állapot szépségét és előnyeit ecsetelni. Valamennyi olvasónk felidézheti magának gondolatban azt a paradicsomi állapotot, amelyben a ham­mersmithi ház lakói élnek. Ez a helyzet valóban oly csodálatos, hogy a lakók többsége előtt álomnak tűnik és nem hisz benne. Attól tart, hogy egy szép, illetve csúnya napon megjelenik a tu­lajdonos és 27 évre visszamenőleg köve­teli a bért. Éppen ezért elővigyázatos­ságból a bér egy részét külön számlára letétbe helyezik, hogyha a tulajdonos egyszer mégis felbukkanna, ki tudják fizetni a hátralékot. • W^WW^J • Olvasd a Népszavát és * j • szerezz új előfizetőket! 4 É tA

Next