Népszava, 1943. szeptember (71. évfolyam, 197–221. sz.)

1943-09-01 / 197. szám

71. évfolyam 197. szám Budapest, 1943 szeptember 1. szerda AL& ajLUL -Ar U^tu. i^dj^^CL A S Z O C A L D E M O K R ATA PÁR T K O Z P O N TI LA P J­ A Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hét fő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 Caurchill e hét második felében találkozik Roosevelttel Eilen, Win­estit és Majszki megbeszélései Londonban a hármasértekezletről Lemondott a dán kormány.­­ Német nyilatkozat a dániai intézkedésekről Német elhárítósiker a szmolenszki térségben Negyedik évét töltötte be­­* • a második világháború. A csataterek és a politika nagy ese­ményei elölték meg ezt az évi év­ivi­­ót, amely után, ahogy a jelek mutatják, mind jelentős­égre, mind terjedelemre még nagyobb esemé­nyek következnek. A történelem hullámhegyén állunk és ennek ma­gaslatából szemlélve bontakozik ki előttünk mindannak a szervesen összefüggő láncolata, ami e négy év alatt történt. A német-lengyel háború ki­örésé­vel egy­időben került hadiállapotba Anglia és Franciaország a Német­Birodalommal. Németországban a nemzetiszocialista rendszer hatéves uralma alatt , előre látva ezeket, katonailag felkészült a ntt'ig össze­osztlásra. Ennek a felkészültségnek révén egymásután győzte le ellen­feleit. Franciaország összeomlása és Divnkhrellin után Olaszországgal együtt a tengelyhatalmak hadereje f­ilm fél nélkül otzvadt az európai kontinensen é­leti frontra tolódott át a háború súlypontja. Közben Japán és az Egyesült Államok is belekerült a háború sodrába. Az Egyesült Államok an­nál a szövetségnél fogva, amely Japánt a tengelyhatal­­akhoz fűzi Németországnak és Olas­zországnak is megüzente a háború­. Az ameri­kai nagyhatalom, amely eddig is támogatta hadianyaggal Angliát, most a rendelkezésére álló vala­mennyi lehetőséget kiaknázva ve­tette bele magát a küzdelembe. Amerikai csapatok kötöttek ki Francia Észak-Afrikában an­gol csapatokkal együtt és most már a két angolszász nagyhatalom kato­nai ereje ragadta magához a hatal­mat Afrikában, ahonnan azután megindította hadjáratát az olasz terület ellen. A második világháború jelenségei közül nem maradhat megemlítés nélkül a kíméletlen légihadjárat, amelynek pusztítása mélyen bele­nyúlik a hátsó területekre és egyik tényezője lett a küzdelemnek. Hogy milyen szerepe lesz a háborús győ­zelem kivívásiaiban, az most még nem tudható, tény azonban, hogy amire a világháború negyedik esz­tendejét betöltötte, réme és vesze­delme lett a frontok mögötti világ­nak is. Immár ott tartunk, hog­y nemcsak a katona, hanem a polgári lakosság is belekerül a véres küzde­lembe és senki sem mondhat­ó, hogy kikerülheti a háborús kocká­zatot. A második világháború négy esz­tendeje a nagyhatalmak és a kis országok belső politikai életére is nagy, sokszor döntő hatást gyako­rolt. Ennek a hatásnak a jelensége mindaz, amit a politika és a diplo­mácia eseményei tükröztetnek visz­sza. 2 .,Újra beigazolódott, hogy a „ Szovjet nyári offenzívája a kenyérért folyik", jelentették ki — am­int a „Nemzetközi Sajtó Tölle­vító" jelenti — hétfőn em­e illeté­kes berlini körökben „A szovjet hadvezetőség a régóta előkészített nyári offenzívát most már nem is tudja abbahagyni — mondják a ,,N. S. T."-jelentés szerint német ka­tonai szakíérők —, mert ezzel csak­ beismernék, hogy a kitűzött célt távolról sem tudta elérni. Ez a cél az lett volna, hogy kiküszöböljék az élelmezési válságot, amihez arra lett volna szükség, hogy hadműve­leti áttörést kényszerítsenek ki és visszafoglalják Ukrajnát. A szovjet hadvezetőség a cél érdekében semi­lyen áldozattól sem riadt vissza. Ezután következik a jelentésben a Szovjet harckocsiban és emberib­en elszenvedett veszteségének felsoro­lása, amelynek adatait lapunk más helyén ismertetjük. A berlini illetékes körök felfogá­sát alátámasztja az a­­ körülmény, hogy a Szovjet támadásit nem az északi arcvonalon indította el, amely közelebb esik a Balti álla­mokhoz és az ellenséges ország te­rületéhez, hanem a számára sokkal küzdelmesebb és nagy német had­seregekkel védett és megerősített Ukrajna ellen. De még inkább szól e felfogás mellett az, hogy a Német­Birodalom részéről is igen nagy súlyt helyeztek Ukrajnára, mint élelmiszerforrásra. Rosenberg mi­niszternek és sok más tényezőnek kijelentése mutatott rá arra a nagy szerepre, amelyet Ukrajna tölt be Németország ellátásában. Nemcsak a szovjet haderők támadása, hanem az a védelem, amelyet a német had­erő kifejt, megfelel e terület döntő fontosságának. Illetékes német helyről tájékoz­tatásul közlik. A birodalmi főváros politikai köreiben kijelentik, hogy az angol kormánynak az állítólagos len­gyelországi német kegyetlenkedé­sekről tett nyilatkozata a hírverés és az idegháború fejezetébe tarto­zik, amely má­r az előző világhá­ború, idején is hasonló fogásokkal dolgozott. Berlinben fölöslegesnek tart­ják, hogy ezekkel a rémmesék­kel részletesebben foglalkozzanak éss utalnak arra az okmányszerűen beigazolt tömeggyil­kosságra, ame­lyet a másik oldalon követtek el. . Sündermann helyettes birodalmi sajtófőnök — amint­ a „N. S. T." Berlinből jelenti — „a német nép acélvárának" nevezi a nemzeti­szocialista pártot legújabb cikkében, amelyben a párthívekhez fordul. Cikkében ilyen módon jelöli meg azt a feladatot, amelyet a pártnak ma teljesítenie kell: „a zsidó világ­összeesküvés Németország és Európa ellen irányuló nagy ellenoffenzí­vája idején". Ezzel ismét eljött az ideje „az igazi bizonyságtételnek" — mondja a cikk. Sündermann cik­kében a párt minden tagját fel­szólítja arra, hogy „a váltakozó események között, amelyeket a há­ború magával hoz, nagyobb dol­gokra tekintsen és a belső gyenge­ség minden megmozdulását a hit is a német nép halhatatlan ereje se­gítségével küzdje le és mindenütt a közösség érdekében cselekedjék, ahol tettekre van szükség." Majd így folytatja: „Eljött az óra, ami­dőn az erősek megkülönböztetődnek a gyengéktől. Ma elérkeztünk Né­metországnak szentelt életünk drá­mai csúcspontjához, a német törté­nelem e legnagyobb küzdelmében. Cselekedetünk, hitünk és gondolko­dásunk sohasem nyomott annyit a latban, mint ma." A légierők vezérkari főnökévé a nemrégen elhalálozott Jes Chon­vek vezérezredes utódjául Günther Korten repülőtábornokot nevezték ki, aki legutóbb egy repü­l-flottá­nak volt a parancsnoka. Korten tábornok a nemzetiszocialista párt legnagyobb kitüntetésének, a Vér­rendnek tulajdonosa, 46 éves. A lengyelországi és franciaországi hadjáratban, valamint a légierők Anglia elleni támadásaiban részben mint parancsnok, részben pedig mint különböző vezérkarok főnöke vett részt. Olvasd a NÉPSZAVA-t! Ezzel indult meg az a folyamat, amely később a­­Németország és a Szovjet­ Unió között kitört háború­ban csúcsosodott ki. Az a meg­egyezés, amely 1939 augusztusában Moszkvában Ribbentrop külügy­miniszter személyes irányítása mel­lett jött létre és gazdasági meg­állapodás mellett barátsági szerző­dést eredményezett, mindinkább el­vesztette létalapját. Innen keltez­hető azoknak az ellentéteknek fölül­kerekedése, amelyek azután 1941 nyarán a német-szovjet háborúra vezettek. Ennek a háborúnak ki­töréséig általánosan az volt a né­zet, hogy a második világháború a nyugati fronton dől el. Azóta a ke­ Az elsötétítés időpontja ma: ova

Next