Népszava, 1943. szeptember (71. évfolyam, 197–221. sz.)
1943-09-17 / 210. szám
8. oldal NÉPSZAVA szeptember 17. péntek BÉR • ÁR • PROFIT Mennyi munkabér jár a fizetéses szabadság ideje alatt? A fizetéses szabadságra vonatkozó 3000/938. Ip., M. rendelet 30. §,Lakatsza szerint „időbérrel díjazott munka esetében heti 48 órai, tisztviselőnél 44 órai munkaidőt kell a szabadság idejére járó illetmény kiszámításánál alapul venni, hacsak jogszabály, vagy munkaszabályszerződés a heti munkaidőt kevesebb munkaórában meg nem szabja". Az iparügyi minisztérium részéről összehívott egyik értekezleten a Szakszervezeti Tanács küldöttei szóvátették, hogy ez a rendelkezés a megváltozott termelési körülmények között változtatásra szorul, mivel a munkaidőrendeletek felfüggesztése következtében a munkásság a legtöbb iparágban heti 48 óránál többet dolgozik, tehát a fizetéses szabadság ideje alatt a munkában eltöltött időre járó munkabér megfelelő összeget kell a munkásnak kapni. Erre vonatkozóan az iparügyi miniszter 39.978 943. Ip. M. szám alatt határozatot hozott, amelynek lényege az, hogy a munkásnak és alkalmazottnak a fizetéses szabadság idejére járó bért, vagy fizetést átdában olyan összegben kell megadni mint amennyi béért vagy fizetést kapott volna akkor, ha a fizetéses szabadság ideje alatt az üzemben vagy a munkahelyén a szokásos munkaidő alatt végezte volna munkáját. A határozatot, amely részletesen intézkedik az időbérben, akkor abégben, változó illetményben, természetbeni ellátásban részesülők jogairól és amelyet minden munkáénak éppen ezért ismernie kell, az alábbiakban közöljük: I. A fizetéseszabadságra .(»ró illetmény kiszámításánál az aM'KÍI 1 maT.1) 1!/iknaV a fizetéses szabadság idejére jutó illetményt általában olyan mértékben (összegben) kell megadni, mint amilyen mértékű (összegű) renden illetményt kapott volna az alkalmazott akkor, ha a fizetéses szabadság ideje alatt az üzemben reánézve irányadó (szokásos) munkaidejen munkát teljesított volna. Annak a rendelkezésnek, amely szerint időbérrel díjazott munka esetén heti 48 órai — tisztviselőnél néheti 41 órai — munkaidőt kell a szabadság idejére járó illetmény kiszámításának alapjául venni, hacsak jogszabály vagy munkaszabályszerződés a heti munkaidőt kevesebb munkaórában meg nem szabja, mint kisegítő (másodlagos) szabálynak az alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a heti foglalkoztatás mértéke rendszeresena Négo miatt, vagy más okból neon állapítható meg (például kisipari műhelyben). Ilyen mértékű illetményt kap — természetesen — a munkavállaló abban az esetben is, ha foglalkoztatása állandóan csak ebben a keretben történik. Eszerint tehát órabér esetében az alkalmazottnak fizetéses szabadsága idezjére olyan mértékű (összegű) illetményt kell adni, mint amilyen mértékű (összegű) illetmény az általa rendszeresen dolgozott heti munkaidőnek megfelelően metrilleti. Hívunk az alkalmazottnak tehát, a ti rendszeresen például vani 12 órai, heti , vagyis órai munkaidőn át dolgozik, fizetéses szabadsága idejére is ugyanennyi munkaidőre járó illetményt kell fizetni. Ha az alkalmazott rendes munkaideje változó és ennek megfelelően változó illetményben részesül, ez esetben a fizetéses szabadság idejére járó illetmény kiszámításánál a szabadságot megelőző évben elért illetmények átlagát kell alapul venni. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a teljesítménybérrel díjazott alkalmazott fizetéses szabadlg idejére járó illetmény kiszámításat tekintetében is. Olyan alkalmazott tekintetében, akit a munkaadó az órabéren felül egyéb juttatásban (például külön teljesítmény elérése után rendszeres jutalomban) is részesít, külön-külön kell megállapítani a fizetéses szabadságidőre járó órabért és külön a juttatás összegét, a fentiek figyelembevételével. Ha az alkalmazott díjazása jogszabály (m munkabérhatározat, szokás vagy gyakorlat) értelmében napi, illetőleg heti vagy havi munkaidejére való tekintet nélkül állandó, a fizetéses szabadság idejére az illető időegységre megállapított munkabérnek (fizetésnek) a fizetéses szabadság időtartamára járó arányos részét kell kifietni. Vagyis napibéres alkalmazottnak a megállapított napidíj annyiszorosa jár, ahány napi fizetéses szabadságra igénye van, hetibéres alkalmazottnak a hetibér fizetéses szabadság időtartamára eső arányos része, havibéres alkalmazottnak pedig fizetéses szabadsága esetén is éppen úgy igénye van a teljes havibérre, mintha a fizetéses szabadság ideje alatt munkát teljesített volna. II. Változó illetményről akkor lehet szó, ha az alkalmazott munkateljesítménye (foglalkoztatása) változásának eredményeképpen az egyes bérfizetési időszakban változó összegű illetmény (munkabér) kerül kifizetésre. Nem tekinthető változó illetményben részesülő alkalmazottnak az alkalmazott pusztán azon az alapon, hogy neki a munkaadó fizetésemelés (előléptetés stb.) folytán szabadsága megkezdésének időpontja előtti hatállyal a megelőzőleg járó illetménynél magasabb összegű illetményt állapított meg. Az ilyen alkalmazottnak ugyanis a szabadság idejére járó illetményt a szabadság megkezedéséig elért rendes illetményei mértékében kell megadni, vagyis azt az illetményt (törzsfizetést, lakáspénz és rendszeres pótlékot) kell részére kifizetni, amit az alkalmazott megkapna egyébként akkor, ha a szabadságidő alatt munkát (szolgálatot) teljesítene. III. A fizetéses szabadságot megelőző évben elért rendes illetmények átlagának kiszámítása a valóban munkában töltött napok számának figyelembevételével történik. A munkabér- (fizetés) átlag kiszámításánál azokat a napokat, amelyeken az alkalmazott munkát nem teljesített (törvényes munkaszüneti napok, betegség, katonai szolgálat időtartama sb.) — feltéve, hogy ezekre a napokra fizetést (munkabért) nem kapott — figyelmen kívül kell hagyni. Annak az alkalmazottnak tehát, aki a fizetéses szabadságot megelőző évben például csak 240 napon át dolgozott, a fizetéses szabadságra járó illetmény átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az említett 340 napon elért rendes illetményes összegét 240-nel kell elosztani. IV. A szabadságot megelőző évben elért rendes illetmények megállapításánál a megelőző évben jogszabály alapján adott bér-, illetőleg fizetési pótlékot számításon kívül kell hagyni és az ekként kiszámított rendes illetmények átlagának alapulvételével kell a fizetéses szabadság idejére járó illetményt meghatározni, önként értetődik — figyelemmel arra a körülményre, hogy a fizetéses szabadságidőt a bér- (fizetési) pótlék rendelkezések szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az alkalmazott a fizetéses szabadság időtartama alatt is szolgálatot (munkát) teljesített volna —, hogy az így kifizetésre kerülő összeg után a fizetéses szabadság idején hatályban levő jogszabály alapján járó és az ebben meghatározott mértékű bér-, illetőleg fizetési pótlékot is ki kell fizetni. V. Asmnm.W. Ip. M. számúrendelet 32. Vádton meghatározott rendes illetmény kiszámításánál a törzsfizetést, lakáspénzt és rendszeres pótlékot (ilyennek kell tekinteni az állandó külső szolgálat után járó díjazást, jutalékot stb. is) kell alapul venni. jegyükre az előbb említett 3 dekagramm vajat már megkapták. A szelvényekkel szeptember 20 és 25 között kell valamelyik tejkimérőüzletben jelentkezni, ahol a tejkimérő átveszi a „T" betűs szelvényeket, azokról elismervényt ad, feltüntetve rajta a kijáró vajmennyiséget és a kiszolgáltatás napját. A tejkimérő a szelvényeket naponként annak a tejvállalatnak küldi be, ahonnan a tejet rendszeresen kapja. Az ügyosztály közli továbbá, hogy a burgonyavásárlási szelvényív szeptember 3. számú szelvényére szeptember 17-től 23-ig terjedő negyed hónapra szelvényenként 2 kg burgonya szolgáltatandó ki. A budapesti vendéglátó stb. üzemek burgonyavásárló igazolványainak „C" betűjére a zöld I. igazolványra 200, a sárga II. igazolványra 150, a kék Ill.-ra 80, a barna IV.-re 30 kg burgonyát kell kiszolgáltatni. Strandjegyek és uszodajegyek! Aquincumi strandra Csillaghegyi strandra Pünkösdfürdőre Római strandra Szent István strandra Császár uszodába Lukács uszodába Nemzeti Sportuszodába kedvezményes jegyek kaphatók Kulturpropaganda jegypénztárainknál. Erzsébet körút 35 Tel.: 222-293 .* Conti ucca 4 Tel.: 130-330. 3132 Vaj és burgonya A főváros közélelmezési ügyosztálya közli, hogy Budapesten és az övezetben minden „A" és „BH jelű tejjeggyel ellátott fogyasztó részére az a tejfiókos vagy kereskedő, aki a tejet rendszeresen kiszolgáltatja, 16-án, vagy 17-én személyenként 5 dekagramm vaj az tartozik minden külön kérés nélkül a tejjel egyidejűleg egy alkalommal kiszolgáltatni. Ezenkívül általánosságban további 5 dekagramm vai kerül a tejkimérő üzletek útján a közellátási szelvényív „Z"'-betűs fietvényének bevonása mellett kiosztásra. Tehát azok részére is, akik az „A", vagy „B"-jelűel BELFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK Piacok. Csütörtökön a budapesti nagyvásártelepen, a piacokon és a vásárcsarnokokban közepes volt a forgalom. Rendeletek. A „Budapesti Közlöny" csütörtöki (szeptember 16., 208.) száma a következő gazdasági természetű rendeleteket közli: 1. A közellátásügyi miniszter rendeletét a fémhulladékok, fémhamuk és fémsalakok stb. felárairól és áraiknak újabb megállapításáról. 2. A közellátásügyi miniszter rendeletét a szilvasz és aszaltszilva áráról. 3. A közellátásügyi miniszter rendeletét az 1943. évi cikóriagyökér termelői áráról. Ki kell függeszteni a hentesüzletekben az érvényes húsjegyek számait. A közellátási hatóságok már korábban elrendelték, hogy a vásárlóközönség tájékoztatása végett a hentesüzletekben és a húsneműek árusításával foglalkozó egyéb üzletekben táblát kell kifüggeszteni, amelyen fel kell tüntetni az időnként érvényes húsjegyek számait. Több húsiparos ennek a rendelkezésnek máig sem tett eleget. A hatóságok — így jelenti a ,,Magy. Tud." — most helyszíni ellenőrzést végeznek és mindazokat a henteseket, akik az üzletükben a húsjegyszámtáblákat még mindig nem függesztették ki, szigorúan megbüntetik. Kineveztk az Országos Idegenforgalmi Tanácsba. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnökévé ilt Homonnay Tivadart, Budapest székesfőváros főpolgármesterét, tagjaivá pedig Szvnetkényi Zoltán nyugalmazott miniszteri tanácsost, dr gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselőt és Merenich Ottó kormányfőtanácsost 1943 október 1-től 1946 szeptember 30-ig háromévi időtartamra kinevezte. A csendőrség ellenőrzi a szérűskerteket. A belügyminiszter részletesen intézkedett a mezőgazdasági termények tűzvédelmére. Elrendelte a tűzfigyelőszolgálatot, a tűzoltókészültségi szolgálatot, rendelkezett a termények behordásáról és a cséplésről, mégis számtalan helyen szabálytalan a szérűskert, a szalmakazlakat nem az előírt távolságokban és méretekben telepítették, oltóvízről és oltószerekről nem gondoskodtak. Ezek a szabálytalanságok súlyos veszedelmek okozói lehetnek, ezért a szérűskertek rendjének ellenőrzését megszigorították. A hatóságok a rendeletben megállapított szigorú büntetést szabnak ki a kihágást elkövetőkkel. A rézmészpor ára. A közellátásügyi miniszter rendelete értelmében a rézmészpor legmagasabb viszonteladói, illetve fogyasztói ára kilogrammonként 1,42 pengő. Mennyi ruházati anyagot szabad kiszolgáltatni a kereskedőnek vagy a szabónak. A közellátásügyi miniszter magyarázó rendelete szerint — nemrég írtunk már erről — abban az esetben, ha a vevő egyszerre nem teljes rend felsőruhát, hanem annak csak egy részét vásárolja (például egy női blúzt), úgy a vásárlási könyvbe ezt a vásárlást is be kell jegyezni, hogy a kiszolgáltatott áru a további vásárlások során számítható legyen. A rendeletben felsorolt cikkek elkészítésére alkalmas anyagot a korlátozásokat meghaladó mennyiségben azon a címen sem szabad kiszolgáltatni, hogy ebből a vevő nem ruházati cikket akar előállítani. A rendeletben megszabott korlátokat menyasszonyi kelengye kiszolgáltatása címén sem szabad túllépni. Nők részére évenként egy gyapjúipari jellegű és két rend egyéb felsőruha kiszolgáltatását engedélyezték. Az a nő, aki már két rend gyapjúipari ruhát vásárolt, már csak egy felsőruha vásárlására jogosult. Megint visszavontak nagykereskedői megbízatásokat. A textilnagykereskedők létszámából ebben az évben körülbelül 100 nagykereskedői kijelölést vontak vissza. Új adatok szerint a tűzifa- és szén nagykereskedelemben is közel 13® kijelölést vontak vissza szeptember 15-ig. Ezek a visszavonások részint tűzifa-, részint szénnagykereskedésekre, részben pedig olyan cégekre vonatkoztak, amelyek tűzifára és szénre kaptak kijelölést. Az utóbbiaknál vagy a tűzifára, vagy pedig a szénre szóló kijelölést vonták vissza, de volt több olyan cég is, amelynek kettős kijelölése volt és most mind a két kijelölést visszavonták. Újabb rendelkezés az ezüstárukról. A közellátásügyi miniszter nemrégiben szabályozta a kész ezüstáru legmagasabb haszonkulcsát. Ezzel egyidejűen az Ipari Anyaghivatal értesítette a Budapesti Nemesfém- és Drágakőcsarnok miniszteri biztosát, hogy a kiskereskedők ezüstáruval való ellátásának biztosítására a jövőben csak azzal a feltétellel szabadít fel nyersanyagot, ha azt az iparos a detailista kereskedő vevői részére dolgozza fel, éspedig olyan arányban mint amilyen arányban 1939-ben feldolgozott. Ettől eltérést indokolt kérésre csak az Ipari Anyaghivatal adhat. Továbbképző tanfolyamok állatkereskedők részére. Az Országos Állatkereskedelmi Egyesület tagjai részére továbbképző tanfolyamokat rentelez. A tanfolyamon résztvevő állatkereskedők elméleti és gyakorlati oktatásbós részesülnek. A tanfolyamokat decentralizáltan az egyes kamarai székhelyeken rendezik, hogy a vidéki kereskedőknek is alkalmat adjanak a tanfolyamon való részvételre. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK ZÁGRÁB: A nemzetgazdaságügyi minisztérium ezer darab kftnnyírékét oszt ki a Wojia-hercegovinai, Karszt vidékén élő parasztok között. HLKAREST: Román gazdasági körök megvizsgálták a román gabonának a svájci piacon való lehetőségét és elhatározták, hogy román bizottság utazik Svájcba. A románok Svájcból gabona ellenében selyem-, csipke- és gyapothut visznek Romániába. VÍZÁLLÁS. Csütörtöki dunai vízállások: Bécs 183 cm (11%), holnap 183 cm (14), Pozsony 316 cm (151. Gönyü 104 cm (13), Komárom 16 cm (141. Budapest 176 cm (17), holnap 174 cm (17), Baja 30 cm (16), Mohács 24 cm (13), Gombos 221 cm (17), Palátska 216 cm (19), Újvidék 273 cm (19). Csütörtöki tiszai vízállások: Máramarossziget 100 cm (4), Tiszaújlak 57 cm (4), Vásárosnamény 133 cm (1), Tokaj 9 cm (2), Tiszafüred 65 cm (3), Szolnok 26 cm (1), Csongrád 22 cm (0), Szeged 104 cm (2), holnap 123 cm (2, Zent 10 cm (0), Titefi 138 cm (7). — A Balaton Siófoknál 13 cm (56), a Velencei tó Agárdnál 87 cm (42). Magyar tavasz Csűrös Zoltánt a rádió ifjú hallgatói jól ismerik kitűnő, az ifjúság részére írott és felolvasott természettudományi ismertetéseiből. Éppen ezért érdeklődéssel vettük kezünkbe ezt az ifjúsági regényt. Egy kisfiú — hetedik gimnazista — naplója, Erdély visszatérésének idejéről. Egy iskolaév története, eleven, mozgalmas képekkel, a leírások egyszerűek, finomak és elhitetőek, ami rendkívül fontos követelmény ifjúsági regényeknél. Az ifjúsági regények megszokott gügyögései helyett az életről és a halálról szóló filozófiát is kap a kis olvasó, olyant, amelyet nem mindig olvashat az ember ifjúsági regényekben. Komolyan, sallangok nélkül, felnőtt hangon beszélget kis olvasóival. És ez a hang végigvezet a regényen s ez teszi olyan értékessé. Nagyon szép része a könyvnek az a pár sor, amikor az édesapa beszél fiával a barátságról, a barátokról. „A jó barát az igen nagy dolog és csak a bajban válik el, hogy van-e az embernek jó barátja. Olyasvalakit, aki a társát mélyen, őszintén szereli és érte, ha kell, áldozatra is képes. Az élet viharában, háborúban, veszélyek között, ha elhagyott vagy, ha mások, eltaszítanak, ha kétségbeesel, valaki megfogja a kezedet, melléd áll és nem hagy el. Ez a jó barát. A többi csak pajtás, cimbora, ismerős. Belép az életedbe, de bármikor ki is lép onnan." Kár, hogy a dicséretek mellé még ide kell iktatnunk valamit. A szépen, valószerűen megrajzolt események mellett van egy egészen valószínűtlen motívum: az, amikor a fiatal fiúk napi politikával foglalkoznak. Mert nem hisszük el még Csűrösnek sem, aki pedig, úgy látszik, jól ismeri a gyermeklelket, nem hisszük, hogy a kis gimnazista fiúknak olyan meglepően pontos politikai érzékük lett volna a diplomáciai és katonai világhelyzet megítélésében s ha igen, akkor ebből természetesen adódnék, hogy világszemléletük nem volt egyforma. Ezek a részletek, sajnos, kissé valószínűtlenek, erőltetettek. A könyvet Györy Miklós rajzaival illusztrálva a Singer és Wolfner „Új Idők Rt." kiadóvállalat, hozta forgalomba, i. j.