Népszava, 1943. szeptember (71. évfolyam, 197–221. sz.)

1943-09-17 / 210. szám

8. oldal NÉPSZAVA szeptember 17. péntek BÉR • ÁR • PROFIT Mennyi munkabér jár a fizetéses szabadság ideje alatt? A fizetéses szabadságra vonat­kozó 3000/938. Ip., M. rendelet 30. §,Lakatsza szerint „időbérrel díjazott munka esetében heti 48 órai, tiszt­viselőnél 44 órai munkaidőt kell a szabadság idejére járó illetmény kiszámításánál alapul venni, ha­csak jogszabály, vagy munkasza­bályszerződés a heti munkaidőt ke­vesebb munkaórában meg nem szabja". Az iparügyi minisztérium részé­ről összehívott egyik értekezleten a Szakszervezeti Tanács küldöttei szóvátették, hogy ez a rendelkezés a megváltozott termelési körülmé­nyek között változtatásra szorul, mivel a munkaidőrendeletek fel­függesztése következtében a mun­kásság a legtöbb iparágban heti 48 óránál többet dolgozik, tehát a fizetéses szabadság ideje alatt a munkában eltöltött időre járó munkabér megfelelő összeget kell a munkásnak kapni. Erre vonatkozóan az iparügyi miniszter 39.978 943. Ip. M. szám alatt határozatot hozott, amelynek lényege az, hogy a munkásnak és alkalmazottnak a fizetéses szabadság idejére járó bért, vagy fizetést á­t­dá­ban olyan összegben kell meg­adni mint amennyi béért vagy fizetést kapott volna akkor, ha a fizetéses szabadság ideje alatt az üzemben vagy a munka­helyén a szokásos munkaidő alatt végezte volna munkáját. A határozatot, amely részletesen intézkedik az időbérben, akkor a­bégben, változó illetményben, ter­m­észetbeni ellátásban részesülők jogairól és amelyet minden mun­káénak éppen ezért ismernie kell, az alábbiakban közöljük: I. A fizetéses­zabadságra .(»ró illetmény kiszámításánál az aM'KÍI 1 m­aT.1) 1!/ikn­aV a fizetéses szabadság idejére ju­tó illetményt általában olyan mér­tékben (összegben) kell megadni, mint ami­lyen mértékű (összegű) renden illetményt kapott volna az alkalmazott akkor, ha a fizetéses szabadság ideje alatt az üzemben reánézve irányadó (szokásos) munkaidejen munkát teljesított volna. Annak a rendel­kezésnek, amely szerint időbérrel díjazott munka esetén heti 48 órai — tisztviselőnél né­­heti 4­1 órai — munkaidőt kell a szabad­ság idejére járó illetmény kiszámításának alapjául venni, hacsak jogszabály vagy m­­un­kaszabályszerződés a heti munkaidőt kevesebb munkaórában meg nem sza­bja, mint kisegítő (másodlagos) szabálynak az alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a heti foglalkoztatás mértéke rendszeresen­a Négo miatt, vagy más okból neon állapít­ható meg (például kisipari műhelyben). Ilyen mértékű illetményt kap — természe­tesen — a munkavállaló abban az esetben is, ha foglalkoztatása állandóan csak ebben a keretben történik. Eszerint tehát órabér esetében az alkalmazottnak fizetéses szabad­sága idez­jére olyan mértékű (összegű) illet­ményt kell adni, mint amilyen mértékű (összegű) illetmény az általa rendszeresen dolgozott heti munkaidőnek megfelelően metrilleti. Hívunk az alkalmazottnak tehát, a­ ti rendszeresen például vani 12 órai, heti ,­­ vagy­is órai munkaidőn át dolgozik, fize­téses szabadsága idejére is ugyanennyi munkaidőre járó illetményt kell fizetni. Ha az alkalmazott rendes munkaideje vál­tozó és ennek megfelelően változó illetmény­ben részesül, ez esetben a fizetéses szabad­ság idejére járó illetmény kiszámításánál a szabadságot megelőző évben elért illetmé­nyek átlagát kell alapul venni. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a teljesít­ménybérrel díjazott alkalmazott fizetéses szabadl­­g idejére járó illetmény kiszámításat tekintetében is. Olyan alkalmazott tekinte­tében, akit a munkaadó az órabéren fel­ül­­ egyéb juttatásban (például külön teljesít­mény elérése után rendszeres jutalomban) is részesít, külön-külön kell megállapítani a fizetéses szabadságidőre járó órabért és külön a juttatás összegét, a fentiek figye­lembevételével. Ha az alkalmazott díjazása jogszabály (m munkabérhatározat, szokás vagy gyakorlat) értelmében napi, illetőleg heti vagy havi munkaidejére való tekintet nél­kül állandó, a fizetéses szabadság idejére az illető időegységre megállapított munka­bérnek (fizetésnek) a fizetéses szabadság idő­tartamára járó arányos részét kell kifi­et­ni. Vagyis napibéres alkalmazottnak a megálla­pított napidíj annyiszorosa jár, ahány napi fizetéses szabadságra igénye van, hetibéres alkalmazottnak a hetibér fizetéses szabadság időtartamára eső arányos része, havibéres alkalmazottnak pedig fizetéses szabadsága esetén is éppen úgy igénye van a teljes havibérre, mintha a fizetéses szabadság ideje alatt munkát teljesített volna. II. Változó illetményről akkor lehet szó, ha az alkalmazott munka­teljesítménye (foglalkoztatása) változásának eredményeképpen az egyes bérfizetési idő­szakban változó összegű illetmény (munka­bér) kerül kifizetésre. Nem tekinthető vál­tozó illetményben részesülő alkalmazottnak az alkalmazott pusztán azon az alapon, hogy neki a munkaadó fizetésemelés (előléptetés stb.) folytán szabadsága megkezdésének idő­pontja előtti hatállyal a megelőzőleg járó illetménynél magasabb összegű illetményt állapított meg. Az ilye­n alkalmazottnak ugyanis a szabadság idejére járó illetményt a szabadság megkezedéséig elért rendes illetményei mértékében kell megadni, vagyis azt az­ illetményt (törzsfizetést, lakáspén­z és rendszeres pótlékot) kell részére kifizetni, amit az alkalmazott megkapna egyébként akkor, ha a szabadságidő alatt munkát (szol­gálatot) teljesítene. III. A fizeté­se­s szabadságot megelőző év­ben elért rendes illetmények átlagának ki­számítása a valóban munkában töltött napok szá­mának figyelembevételével történik. A munkabér- (fizetés) átlag kiszámításánál azokat a napokat, amelyeken az alkalmazott munkát nem teljesített (törvényes munka­szüneti napok, betegség, katonai szolgálat időtartama s­­b.) — feltéve, hogy ezekre a napokra fizetést (munkabért) nem kapott — figyelmen kívül kell hagyni. Annak az al­kalmazottnak tehát, aki a fizetéses szabad­ságot megelőző évben például csak 240 na­pon át dolgozott, a fizetéses szabadságra járó illetmény átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az említett 340 napon elért rendes illet­ményes összegét 240-nel kell elosztani. IV. A szabadságot megelőző évben elért rendes illetmények megáll­apítá­sánál a meg­előző évben jogszabály alapján adott bér-, illetőleg fizetési pótlékot számításon kívül kell hagyni és az­ ekként kiszámított rendes illetmények átlagának alapulvételével kell a fizetéses szabadság idejére járó illetményt meghatározni, önként értetődik — figyelem­mel arra a körülményre, hogy a fizetéses szabadságidőt a bér- (fizetési) pótlék rendel­kezések szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az alkalmazott a fizetéses szabadság időtartama alatt is szolgálatot (munkát) tel­jesített volna —, hogy az így kifizetésre kerü­lő összeg után a fizetéses szabadság idején hatályban levő jogszabály alapján járó és az ebben meghatározott mértékű bér-, illetőleg fizetési pótlékot is ki kell fizetni. V. A­smnm.­W. Ip. M. számú­­rendelet 32. Vádton meghatározott rendes illetmény ki­számításánál a törzsfizetést, lakáspénzt és rendszeres pótlékot (ilyennek kell tekinteni az állandó külső szolgálat után járó díja­zást, jutalékot stb. is) kell alapul venni. jegyükre az előbb említett 3 deka­gramm vajat már megkapták. A szelvényekkel szeptember 20 és 25 között kell valamelyik tejkimérő­üzletben jelentkezni, ahol a tejki­mérő átveszi a „T" betűs szelvénye­ket, azokról elismervényt ad, feltün­tetve rajta a kijáró vajmennyiséget és a kiszolgáltatás napját. A tej­kimérő a szelvényeket naponként annak a tejvállalatnak küldi be, ahonnan a tejet rendszeresen kapja. Az ügyosztály közli továbbá, hogy a burgonyavásárlási szelvényív szeptember 3. számú szelvényére szeptember 17-től 23-ig terjedő ne­gyed hónapra szelvényenként 2 kg burgonya szolgáltatandó ki. A buda­pesti vendéglátó stb. üzemek bur­gonyavásárló igazolványainak „C" betűjére a zöld I. igazolványra 200, a sárga II. igazolványra 150, a kék Ill.-ra 80, a barna IV.-re 30 kg bur­gonyát kell kiszolgáltatni. Strandjegyek és uszodajegyek! Aquincumi strandra Csillaghegyi strandra Pünkösdfürdőre Római strandra Szent István strandra Császár uszodába Lukács uszodába Nemzeti Sportuszodába kedvezményes jegyek kaphatók K­ulturpropaganda jegypénztáraink­nál. Erzsébet körút 35 Tel.: 222-293 .* Conti ucca 4 Tel.: 130-330. 31­32 Vaj és burgonya A főváros közélelmezési ügyosz­tálya közli, hogy Budapesten és az övezetben minden „A" és „BH jelű tejjeggyel ellátott fogyasztó ré­szére az a tejfióko­s vagy kereskedő, aki a tejet rendszeresen kiszolgál­tatja, 16-án, vagy 17-én személyen­ként 5 dekagramm vaj­ az tartozik minden külön kérés nélkül a tejjel egyidejűleg egy alkalommal ki­szolgáltatni. Ezenkívül általános­ságban további 5 dekagramm va­i kerül a tejkimérő üzlete­k útján a közellátási szelvényív „Z"'-betűs f­ietvényének bevonása mellett ki­osztásra. Tehát azok részére is, akik az „A", vagy „B"-jelű­­el­ BELFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK Piacok. Csütörtökön a budapesti nagy­vásártelepen, a piacokon és a vásár­csarnokokban közepes volt a forgalom. Rendeletek. A „Budapesti Közlöny" csütörtöki (szeptember 16., 208.) száma a következő gazdasági természetű rendele­teket közli: 1. A közellátásügyi minisz­ter rendeletét a fémhulladékok, fém­h­amuk és fémsalakok stb. felárairól és áraiknak újabb megállapításáról. 2. A közellátásügyi miniszter rendeletét a szilvasz és aszaltszilva áráról. 3. A köz­ellátásügyi miniszter rendeletét az 1943. évi cikóriagyökér termelői áráról. Ki kell függeszteni a hentesüzletekben az érvényes húsjegyek számait. A köz­ellátási hatóságok már korábban elren­delték, hogy a vásárlóközönség tájékoz­tatása végett a hentesüzletekben és a húsneműek árusításával foglalkozó egyéb üzletekben táblát kell kifüggesz­teni, amelyen fel kell tüntetni az időn­ként érvényes húsjegyek számait. Több húsiparos ennek a rendelkezésnek máig sem tett eleget. A hatóságok — így je­lenti a ,,Magy. Tud." — most helyszíni ellenőrzést végeznek és mindazokat a henteseket, akik az üzletükben a hús­­jegyszámtáblákat még mindig nem füg­gesztették ki, szigorúan megbüntetik. Kinevezt­­k az Országos Idegenfor­galmi Tanácsba. A kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter az Országos Ide­genforgalmi Bizottság elnökévé ilt Ho­monnay Tivadart, Budapest székesfő­város főpolgármesterét, tagjaivá pedig Szvnetkényi Zoltán nyugalmazott minisz­teri tanácsost, dr gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselőt és Merenich Ottó kormányfőtanácsost 1943 október 1-től 1946 szeptember 30-ig háromévi idő­tartamra kinevezte. A csendőrség ellenőrzi a szérűskerte­ket. A belügyminiszter részletesen in­tézkedett a mezőgazdasági termények tűzvédelmére. Elrendelte a tűzfigyelő­szolgálatot, a tűzoltókészültségi szolgá­latot, rendelkezett a termények behor­dásáról és a cséplésről, mégis számta­lan helyen szabálytalan a szérűskert, a szalmakazlakat nem az előírt távol­ságokban és méretekben telepítették, oltóvízről és oltószerekről nem gondos­kodtak. Ezek a szabálytalanságok sú­lyos veszedelmek okozói lehetnek, ezért a szérűskertek rendjének ellenőrzését megszigorították. A hatóságok a ren­deletben megállapított szigorú büntetést szabnak ki a kihágást elkövetőkkel. A rézmészpor ára. A közellátásügyi miniszter rendelete értelmében a réz­mészpor legmagasabb viszonteladói, illetve fogyasztói ára kilogrammonként 1,42 pengő. Mennyi ruházati anyagot szabad ki­szolgáltatni a kereskedőnek vagy a szabónak. A közellátásügyi miniszter magyarázó rende­lete szerint — nemrég írtunk már erről — abban az esetben, ha a vevő egyszerre nem teljes rend felsőruhát, hanem annak csak egy ré­szét vásárolja (például egy női blúzt), úgy a vásárlási könyvbe ezt a vásár­lást is be kell jegyezni, hogy a kiszol­gáltatott áru a további vásárlások so­rán számítható legyen. A rendeletben felsorolt cikkek elkészítésére alkalmas anyagot a korlátozásokat meghaladó mennyiségben azon a címen sem sza­bad kiszolgáltatni, hogy ebből a vevő nem ruházati cikket akar előállítani. A rendeletben megszabott korlátokat menyasszonyi kelengye kiszolgáltatása címén sem szabad túllépni. Nők részére évenként egy gyapjúipari jellegű és két rend egyéb felsőruha ki­szolgáltatá­sát engedélyezték. Az a nő, aki már két­ rend gyapjúipari ruhát vásárolt, már csak egy felsőruha vásárlására jogosult. Megint visszavontak nagykereskedői megbízatásokat. A textilnagykereskedők létszámából ebben az évben körülbelül 100 nagykereskedői kijelölést vontak vissza. Új adatok szerint a tűzifa- és szén n­­agy­kereskedelem­ben is közel 13® kijelölést vontak vissza szeptember 15-ig. Ezek a visszavonások részint tűzifa-, részint szénnagykereskedésekre, részben pedig olyan cégekre vonatkoztak, ame­lyek tűzifára és szénre kaptak kijelölést. Az utóbbiaknál vagy a tűzifára, vagy pedig a szénre szóló kijelölést vonták vissza, de volt több olyan cég is, amely­nek kettős kijelölése volt és most mind a két kijelölést visszavonták. Újabb rendelkezés az ezüstárukról. A közellátásügyi miniszter nemrégiben szabályozta a kész ezüstáru legmaga­sabb haszonkulcsát. Ezzel egyidejűen az Ipari Anyaghivatal értesítette a Buda­pesti Nemesfém- és Drágakőcsarnok mi­niszteri biztosát, hogy a kiskereskedők ezüstáruval való ellátásának biztosítá­sára a jövőben csak azzal a feltétellel szabadít fel nyersanyagot, ha azt az iparos a detailista kereskedő vevői ré­s­zére dolgozza fel, éspedig olyan arány­ban mint amilyen arányban 1939-ben feldolgozott. Ettől eltérést indokolt ké­résre csak az Ipari Anyaghivatal adhat. Továbbképző tanfolyamok állatkeres­kedők részére. Az Országos Állatkeres­kedelmi Egyesület tagjai részére tovább­képző tanfolyamokat rentelez. A tan­folyamon résztvevő állatke­reskedők el­méleti és gyakorlati oktatásbó­s részesül­nek. A tanfolyamokat decentralizáltan az egyes kamarai székhelyeken rendezik, hogy a vidéki kereskedőknek is alkal­mat adjanak a tanfolyamon való rész­vételre. KÜLFÖLDI GAZDASÁGI HÍREK ZÁGRÁB: A nemzetgazdaságü­gyi miniszté­rium ezer darab kftnnyír­ékét oszt ki a Wo­jia-hercegovinai, Karszt vidékén élő parasz­tok között. HL­KAREST: Román gazdasági körök meg­vizsgálták a román gabonának a svájci piacon való lehetőségét és elhatározták, hogy román bizottság utazik Svájcba. A ro­mánok Svájcból gabona ellenében selyem-, csipke- és gyapoth­ut visznek Romániába. VÍZÁLLÁS. Csütörtöki dunai vízállások: Bécs 183 cm (11%), holnap 183 cm (14), Po­zsony 316 cm (151. Gönyü 104 cm (13), Komá­rom 16 cm (141. Budapest 176 cm (17), hol­nap 174 cm (17), Baja 30­ cm (16), Mohács 24­­­ cm (13), Gombos 221 c­m (17), Palátska 216 cm (19), Újvidék 273 cm (19).­­ Csütörtöki tiszai vízállások: Máramarossziget 100 cm­ (4), Tiszaújlak 57 cm (4), Vásárosnam­ény 133 cm (­1), Tokaj 9 cm (2), Tiszafüred 65 cm (3), Szolnok 26 cm (1), Csongrád 22 cm (0), Szeged 104 cm (2), holnap 123 cm (2, Zent 1­0 cm (0), Titefi 138 cm (7). — A Balaton Siófoknál 13 cm (56), a Velencei tó Agárdnál 87 cm (42). Magyar tavasz Csűrös Zoltánt a rádió ifjú hallgatói jól ismerik kitűnő, az ifjúság részére írott és felolvasott természettudományi ismertetéseiből. Éppen ezért érdeklődéssel vettük ke­zünkbe ezt az ifjúsági regényt. Egy kis­fiú — hetedik gimnazista — naplója, Erdély visszatérésének idejéről. Egy iskolaév története, eleven, mozgalmas képekkel, a leírások egyszerűek, finomak és elhitetőek, ami rendkívül fontos kö­vetelmény ifjúsági regényeknél. Az ifjú­sági regények megszokott gü­gyögései helyett az életről és a halálról szóló filozófiát is kap a kis olvasó, olyant, amelyet nem mindig olvashat az ember ifjúsági regényekben. Komolyan, sallan­gok nélkül, felnőtt hangon beszélget kis olvasóival. És ez a hang végigvezet a regényen s ez teszi olyan értékessé. Nagyon szép része a könyvnek az a pár sor, amikor az édesapa beszél fiá­val a barátságról, a barátokról. „A jó barát az igen nagy dolog és csak a baj­ban válik el, hogy van-e az embernek jó barátja. Olyasvalakit, aki a társát mélyen, őszintén szereli és érte, ha kell, áldozatra is képes. Az élet viharában, háborúban, veszélyek­ között, ha el­hagyott vagy, ha mások, eltaszítanak, ha kétségbeesel, valaki megfogja a ke­zedet, melléd áll és nem hagy el. Ez a jó barát. A többi csak pajtás, cim­bora, ismerős. Belép az életedbe, de bár­mikor ki is lép onnan." Kár, hogy a dicséretek mellé még ide kell iktatnunk valamit. A szépen, való­szerűen megrajzolt események mellett van egy egészen valószínűtlen motí­vum: az, amikor a fiatal fiúk napi politikával foglalkoznak. Mert nem hisszük el még Csűrösnek sem, aki pedig, úgy látszik, jól ismeri a gyer­meklelket, nem hisszük, hogy a kis gimnazista fiúknak olyan meglepően pontos politikai érzékük lett volna a diplomáciai és katonai világhelyzet megítélésében s ha igen, akkor ebből természetesen adódnék, hogy világ­szemléletük nem volt egyforma. Ezek a részletek, sajnos, kissé valószínűtle­nek, erőltetettek. A könyvet Györy Miklós rajzaival illusztrálva a Singer és Wolfner „Új Idők Rt." kiadóvállalat, hozta f­orga­lomba, i. j.

Next