Népszava, 1943. szeptember (71. évfolyam, 197–221. sz.)
1943-09-22 / 214. szám
212. oldal Az orvos fizeti Lázas. Az éjjeli izzadás magában még nem jelent tüdőbajt. Csak más jelekkel együtt felhívja az orvos figyelmét, hogy ebben az irányban is vizsgálni kell.. Egyáltalában nagyon ritka eset, hogy egyetlen tünetre diagnózist lehessen alapítani. Nemcsak az éjjeli izzadás, hanem más olyan jelek is, amelyek súlyos betegségben előfordulnak, néha megvannak könnyű betegségben is vagy minden betegség nélkül, mint az egészség apró mindennapi zavarai. Ha csak néha izzad éjjel, az magában még gyanújelnek is kevés. Ha következetesen, majdnem minden éjjel izzad és még más zavarokat is vesz észre (kivált ha feltűnően soványodik és gyengül) akkor kell — de még mindig nem biztosra venni a nagy bajt és megijedni hanem csak orvoshoz menni, hogy az hozzáfoghasson a vizsgáláshoz. Kálmán: Zene hallgatásától még senk sem lett beteg, tehát ideges sem, sem a „könnyű", sem a „nehéz" zenétől. Akit a zene nyugtalanít, annak valami más bajának kell lenni, ami ilyen érzékenynyé teszi. Mint aki vízbemártja a kezét , egy ponton azt érzi, hogy a víz „csípi az nem fogja azt hinni, hogy valami sérülés van a bőrén, attól érzékeny. Az ideges érzékenységek általános természete, hogy amitől a beteg izgul, az nem az igazi ok, hanem az csak eltakarja az igazi érzékenységet. Eszerint kell gyógyítani is. Aki nem tud aludni ha az ablaka előtt a villamos csenget az nem tiltakozhatik a villamos csengetése ellen, de még azzal sem segít magán, ha elköltözik a lakásából. Valami zaj, ami fölkelti az ideges embert, mindenhol akad. Aki tehát nem tud ott aludni, ahol mások tudnak, annak az idegességét kell gyógyítani, azt az okot amiért olyan nyugtalan, hogy a kis zajok felébresztik... Ilyen az eset akkor is, ha valakit a zene kellemetlenül izgat. Efelől természetesen még nem kell súlyosan betegnek lenni és ha segít magán azzal, hogy elkerüli a zenét (amennyire ma el lehet kerülni!) — hát ezt is megteheti. Persze, amikor az derül ki, hogy zene híján meg másvalami izgatja, akkor nem a zene körül kell keresgélni, hanem akkor az izgulékonyság igazi ideges, beteg állapot, amit gyógyítani kell, amíg olyan egészséges nem lesz, hogy nem izgul akármitől, ami más embert békében hagy. Nikotin. A dohányzásról kicsinyenként leszokni elméletben lehet, de a valóságban még egy esetet sem láttam, amikor ez sikerült. A dohányzással két dolgot lehet: a tapasztalás szerint csinálni: átmenet nélkül csökkenteni, vagy ugyancsak átmenet nélkül abbahagyni. Egészséges lelki életű embernek ezek közül sikerülni szokott az egyik, ha komolyan nekifog és persze, ha igazi szüksége van rá... Mert ez is számít: amikor, komolyan árt a dohányzás, akkor más erőfeszítésre tudja az embert vinni, mint amikor például csak takarékosságból próbálkozik. Hogy aztán azember miért dohányzik egyáltalában, hogy mitől olyan nagy világügy a dohányzás, az nagyon bonyolódott kérdés. Sokkal bonyolódottabb, mint a kábítószereké vagy a szeszes italoké, amelyeknek a közvetlen hatása sokkal erősebb és megérteti, hogy miért keresik ezt a hatást, még ha ártalmas is. a Mi az igazság? Bemutató az Új Magyar Színházban „Előttetek van a valóság, meg az árnyéka és nem tudjátok őket megkülönböztetni egymástól" — mondja a kedden bemutatott Pirandellodarab egyik szereplője a többinek. Ez a mondat a háromfelvonásos parabolának — amint a színlap nevezi — az alapgondolata, éppen úgy, mint végeredményben minden egyes Pirandello-darabnak. Hiszen csodálatos állhatatossággal Pirandello valamennyi darabjában pontosan ez a probléma tér vissza, hol végződik a valóság, hol kezdődik a látszat, hol van a határ a kettő között és van-e egyáltalán határ közöttük. Vájjon nem a látszat-e a valóság és a valóság-e a látszat és vájjon egyáltalán helye van-e az ilyen megkülönböztetésnek és hogy az igazság a valósággal, vagy pedig a látszattal azonos-e, vagy pedig mindkettővel, esetleg egyikkel sem. „Úgy van, ahogy vesszük" — adja meg ezekre a kérdésekre a választ az új Pirandello-darab eredeti címe és Pirandellónak ezt a véleményét három felvonáson keresztül egy vagy két őrült igyekszik bizonyítani. Hogy csak egy vagy két őrülttel van-e dolgunk, az minden egyes nézőnek a saját tetszésétől függ és éppen úgy az is, hogyha csak egy őrült van, melyik az, a vő-e, vagy az anyós. Mindkét szereplő azt tartja, hogy a másik az őrült és a másiknak az a rögeszméje, hogy ő, a kérdéses szereplő az őrült, tehát a másik jelenlétében úgy viselkedik, mintha valóban őrült lenne, hogy ne okozzon a másikban nagy lelki megrázkódtatást. Bizonyos vonatkozásokban erősen emlékeztet a gondolat is, a darab felépítése is a „IV. Henrik"-re, de bizonyos, hogy az őrültek számának sikeres szaporítása sokkal több bonyodalomra és a helyzetek még tökéletesebb összekuszálására ad lehetőséget. Hogy a közönség azonban valamennyire kiismerje magát, a szerző beiktatja a darabba Lamberto Laudisi szerepét, aki nem vesz részt a cselekményben. teljesen kívülálló személy és kizárólag egyetlen feladata van, hogy időnként megállítsa a dráma cselekményét és a gyengébbek kedvéért" aránylag tömör szentenciákban közölje a színpadról a szerző véleményét és utasításokat adjon a közönségnek a most lezajlott, vagy a közeljövőben lezajlandó színpadi cselekmények értékelésére és megértésére vonatkozólag. Pirandello közismerten olyan alapos ismerője a színháztechnikának, hogy ugyancsak közismerten már régen megengedhette magának, hogy túltegye magát eme technika szabályain és így is mindig tökéletes biztonsággal álljon a lábán. A színpad- és színházismeretnek ez a fölényes tudása ezúttal s maradéktalanul érvényre jut, de mit ezen túl a nézőben megmarad, az vajmi kevés. Lerr feljplt néhány kétesértékű szellemes paradoxon a relativitásról, az igazság sokrétűségéről, nagyrészt olyan paradoxon, amelyet annál könnyebb megjegyezni, mert korábbi Pirandello-darabokról is jól ismeri már őket az ember. A darab két főszereplője, a kétőrült-jelölt" Perényi László és Halassy Mariska. Perényi — akit eddig főleg amorozó-szerepekben látott a közönség — már maszkjával nyíltszíni tapsot váltott ki, egyébként azonban erősen túlrajzolta alakját. Örült volt olyankor is, amikor épeszűnek kellett volna lennie és így nem csoda, hogy amikor valóban őrültet kellett alakítania, erre már nem maradt egyéb eszköze a kiabálásnál és a túlságosan mozgékony gesztusoknál. Halassy Mariskának sokkal jobban sikerült a melanchólikus elmebaj érzékeltetése. Földényi László alakította az író szócsövének a szerepét. Az esetek nagy többségében még jobban kihangsúlyozta ennek a szerepnek a fonákságát azzal, hogy nem beszélt a színpadon, hanem kinyilatkoztatott az emelvényről. Hosszú idő után láttuk viszont Simonyi Máriát, neki azonban csak az expozícióban van komolyabb szerepe, később teljesen háttérbe szorul. A többi szereplőnél is lenne itt-ott még lecsiszolni való. A darabot Siklóssy Pál rendezte, a fordítás Fáy E. Béla munkája, a díszletek Bercsényi Tibortól valók MNÉPSZAVA 1943 szeptember 29. szerda (*) FINN NYELVI ÉS IRODALMI AKADÉMIA ALAKJL FINNORSZÁGBAN. A finn kulturális alap javaslatot dolgozott ki a finn nemzet számára létesülő nyelvi és irodalmi akadémia megteremtésére. Az új intézmény feladata az lenne, hogy minden eszközzel támogassa a finn nyelv és irodalom fejlesztését. Az akadémia tagjai a finn nyelv legkiválóbb tudósai és művészei lennének, ezeket, mintegy 12 személyt meghívják majd az új akadémia tagjaivá. A rendes tagokon kívül egy évenként kültagokat választanának, akik évenként 100.000 finn márka ösztöndíjat kapnának, hogy mentesüljenek anyagi gondjaiktól és teljes egészében a tudományos munkásságnak szentelhessék életüket. Az akadémia vállalná a finn nyelv szótárának elkészítését is. A költségeket a finn kulturális alap kívánja fedezni. C) FELVIDÉKI MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA MISKOLCON. Vasárnap nyílt meg a felvidéki képzőművészek gyűjteményes kiállítása. Kilenc felvidéki város 17 művésze szerepel a kiállításon. (*) A MAGYAR INDIVIDUÁLPSZICHOLÓGIAI EGYESÜLET pénteken, szeptember 11-én este1t órakor a műegyetem közgazdasági karán (IV, Saerb ueca 23) rendezi 21", előadóestjét, amelyen dr Ndlday István egyetemi magántanár „Az altudat" címmel tart előadást. C) A „TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖZLÖNY" lespisabb száma közli dr Balogh Béla: „A természettudományi emberszemlélet múltja és jelene" című cikkét, amely az embertan fejlődését ismerteti, különös tekintettel az újabban kialakult, teljességi antropológiára. Megállapítja a szerző: „Néhány évtized lázas munkája nagy eredményeket hozott, azonban mint mind a szaktudomány, az antropológia is sok felesleges terhet cipel. Bizonyos lomtalanítással meg kellene állapítani, mi a múlté, mi a jövő fejlődés alapja." Valóban nagy lomtalanításra van szükség az antropológiában is, ennek a hasnos munkának azonban politikai előfeltételei vannak. A folyóirat közli még dr flapaici fraymund: „Rovarok viráglátogatóban", (Ir KeveKlaint András: „A vándorgalamb", dr Harkai Ernő: „A vadgesztenye értékesítése" című cikkét. A folyóirat érdekes tartalmát rovatközlemények egészítik ki. (*) A „BÚVAR" bőven illusztrált legújabb száma közli Halasy-Nagy József: ..Descartes értekezése a módszerről", Mészáros László: „A gumi története", Pillitz Dezső: „A színes fényképezés alapelvei", Papp Károly: „Egy kellemetlen rovar és az ellene való védekezés", Datlos László: „Egy kalandos életű fizikus ifjúsága" (Arago), Smuk Antal: „Gólyáink és a tuniszi háború", Dúl Ferenc: „Háborús sebesültek csonika kezeinek művi pótlásai", Pelg Zia: „Utazás is kameruni vaukánok hazájában" című cikkét. A folyóirat tartalmát rovatközlemények egészítik ki. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK ÚJ MŰSORT mutat be szombaton a Komédia, gyűjtőcíme: „Új figurák." A mulattató színpadi részen kívül Budapesten még nem látott külföldi artistaatrakciók szereplése teszi érdekessé az új revfrt és felkészült új műsorával a közönség két kedvence, Türk Berta és Fekete Pál is. A bohózatokban és revüképekben a mindig népszerűbb Misoga László, Hlatky Edit, Barna Anei és Andray Béla játssza a főszerepeket. FRANCIA FILM A SCALABAN: „Csavargók" címmel ragyogó vígjátékot, mutat be a Scala filmszínház, Michel Simon, Meg Lemonnier és Jean Pierre Aumont főszereplésével. A remekbe készült film, amelyet dr Kolczonay Ervin filmválalasta hoz forgalomba, csütörtökön kerül a közönség elé. A „KEREK FERKÓ" című filmben kerül három magyar művész neve egymás mellé. Móricz Zsigmond írta az égető magyar sorskérdéseket tárgyaló filmet, amely azonban egy eszményien szép szerelem tükrében mutatja meg az igazi magyar asszony hívatását. Jávor Pál játssza a film férfifőszerepét, partnere Egri Mária, míg a többi szerepekben a magyar színjátszás élgárdája kapott művészi feladatokat. „SZIÁMI MACSKA." A gazdagság, bőkezűség és pompás kiállítás jellemzi a Mester Film legújabb produkcióját, a „Sziámi macska" című vígjátékot, amely a közeli napokban kerül a budapesti közönség elé. A „Sziámi macsika" címszereplője Szeleczky Zita. Partnerei: Hajmássy Miklós, Bilicsi Tivadar, Pethes Sándor, Abonyi Géza, Erdélyi Misi, Hajmássy Lajos, Mardsáry Zoltán és Bilinszky Ibolya. A filmet Kalmár László rendezte és zenéjét pedig De Fries Károly szerezte. ROBINZONI KALANDOK „KETTESBEN". Néhány nap múlva a közönség elé kerül a Film Iroda legalább vígjátékprodukciója, a „Kettesben" című film, amelynek felvételeit alig néhány nappal ezelőtt fejezték be. A két főszereplő, Páger Antal és Simor Erzsi, valóságos rohinzoni kalandokat élnek át egy lakatlan szigeten. Kökény Ilona, Bánky Róbert, Daniss Jevő, vaalmint Legényes József és Kovács Károly kapott hálás szerepet még a bemutató előtt álló új magyar filmben. Éjszakai betörésekért halálos ítélet Sklavienszky Henrik 27 éves lengyel villanyszerelő munkás — amint megírtuk — rögtönítélő bíróság elé került, mert az elsötétítés ideje alatt, több betöréses lopást követett el A pestvidéki törvényszék Márton Albert tanácsa hétfőn kezdte el tárgyalni az ügyet és kedden délben hirdetett ítéletet. Sklavienszky beismerte, hogy Felsőgödön 11, Komáromban 11, Székesfehérvárott 3, Veszprémben 3 és Szőnyben 1 betöréses lopást követett el éjnek idején. A lopott holmit Budapesten adta el a Teleki téren. Budaörsön fogták el, de előzően az őt igazoltatni akaró csendőrökre egy bokor mögül hat lövést adott le. A Fegyverszakértők és orvosszakértők jelentése, valamint a perbeszédek elhangzása után a bíróság Sklavienszky Henriket halálra ítélte. A bíróság ezután kegyelmi tanáccsá alakult át. A főváros két évkönyve Két hatalmas kötet jelent meg a főváros kiadásában, mindkettő a főváros igazgatásának és egész életének képét tárja elénk. Az egyik kötet: ,,Budapest székesfőváros közigazgatási évkönyve. 1912." A főváros közigazgatási életének minden ágát igazgatási szakonként felölelt, bőséges illusztrációjával együtt kortörténeti okmánynak is tekinthető. A kötet előszavában Szendy polgármester hangsúlyozza, hogy a munka célja egyrészt a tájékoztatás, másrészt az események megörökítése. Az igazgatásra a háború nyomta bélyegét, elsősorban a háborús kérdéseket kellett megoldania a fővárosnak, nemkülönben fenntartani Budapest nagyvárosi színvonalát és biztosítani a jövő fejlődés lehetőségeit. Hogy ez mennyire sikerült, azt a jövő kritikája lesz, hivatott, megállapítani. A másik kötet: ..Budapest székesfőváros statisztikai évkönyve. 1911." A hatalmas kötet számoszlopai a főváros életét, főként az 1941—1940. év adataira támaszkodva dolgozza fel. A munkára visszatérünk. Hungária (Angol) Parkba és szórakoztató üzemeibe kedvezményes árú jegyek Parkbelépő — 36 fillér Hegyi vasút 56 fillér Szellemvonat — 56 fillér 56 fillér Vízisikló — 48 fillér Repülő — 48 fillér Elvarázsolt kastély — — 40 fillér The Whip — 40 fillér Csodacsónak SI. fillér Holdrakéta — 30 fillér Fecske — 30 fillér Láthatatlan ember — — 30 fillér Tobogán — 24 fillér Kis vasút — 24 fillér KAPHATÓK: Erzsébet körút 35. és Conti ucca 4.