Népszava, 1943. október (71. évfolyam, 222–247. sz.)

1943-10-27 / 243. szám

(*) A „BÁNK BÁN" A HELSINKI OPERÁBAN. A helsinki operaház csü­törtökön mutatja be Erkel Ferenc „Bánk bán" című operáját. A darab előkészíté­sében már hetek óta részt vesz Ferencsik János, a budapesti Opera karmestere, Nádasdy Kálmán operaházi rendező és Kornai István fővilágító. (*) MŰTEREMK­IALLÍ­TÁS. Donner Gertrúd szobrásznő és Farkasházi Mik­lós festőművész mű­teremkiállítását Pet­rezselyem utca 12. szám alatt fa Statisz­tikánál­ november 1-ig meghosszabbí­totta. ! Értesítem a vevőimet, hogy gyászfestésen kívül semmiféle f­esté­si munkálatokat no­i­ember 26-a előtt vál­lalni nem tudok TÓTH ÖDÖN kelmefestő és vegytisztítógyár ^^HBMHHH H »octóber 27, szerda «SuSyHHMSUHBSHBMHHM NÉPSZAVA Elköltöztették Móra Ferenc szobrát Móra­ Ferencnek, a nagy mesemondó­nak, amint tudjuk, barátai, tisztelői szobrot emeltek pár évvel ezelőtt Sze­szeden s a szobrot a múzeum előtt állí­tották fel. Csendben, szinte észrevétle­nül került a szobor oda, leleplezési ünnepét mindmáig sem tartották meg, hanem annak idején maga a szobor alkotója, Tápai Antal szobrászművész rántotta le a leplet róla egy éjszaka. Szeged népe azonban annál nagyobb szeretettel fogadta a nagy meseköltő fehér márványba faragott emlékét s a színes, illatos virágok sokaságát he­lyezte el a szobor talapzatára , a mellékalakként előtte ülő „Mátyás frazd­a" ölébe. Most­ pedig újabb esemény történt Móra Ferenc szobrával. A közelmúlt­ban elköltöztették a múzeum mellől. A múzeum előtti Móra-park tiszaparti szélére helyezték át, szemben a tavasz­szal felállított Tömörkény szobrával. Tömörkény és Móra egymást követték a szegedi múzeum igazgatói székében és a Dugonics Társaság főtitkári tisztsége­ivel és követik egymást a halhatatlan­ságban is. P. G. Utikaland Modern környezetben játszódó olasz fém, ezeket régi tapasztalatok alapján m­indig némi tartózkodással kezdi nézni az ember, mert amennyire otthon­ van­nak az olasz filmgyártók és színészek a kosztümös történelmi filmek tarka­svilágában, annyira bizonytalanok a mostani időkben játszódó filmjeik. Az „Útikaland" kellemes kivétel. Nem állítjuk, hogy például a francia film mértékével mérhető alkotás, de épkéz­láb munka, kisebb hibái ellenére is. Van valami propagandaiz is benne, de ez tisztességes propaganda: a házassá­gon kívül született gyermek problémá­jával foglalkozik és az ósdi­­„morál" komiszsága ellen küzd. Közben akarat­lanul megmutatja, milyen börtön az ernt, ds érzelmi kapocs nélkül való há­zasság. A film felépítése meglehetősen egye­netlen, két főszereplője, Adriana Be­netti és Gino Cervi igyekvő és sokszor szerencsés megoldást, talál, a rendezés és fényképezés is elfogadható. Egy ko­pasz vén ember szerepében remek epizódszínészt láttunk. Mindent egybevetve, a mostani gyenge itthoni és külföldi filmtermés átlagánál jobb ez a film. (Forum.)­­. SZÍNHÁZI ÉS FILMKÖZLEMÉNYEK OLASZ FILM A FRANCIA FORRADA­LOMRÓL. Az 1789-es nagy francia forrada­lom napjai elevenednek raeff ,,A forradalom srrófja" című­ új filmben, amelyet a Délibáb hoz a közeli napokban a közönség elé. Az olaszok vitték filnre a modern Európa fej­lődésében döntő szerepet játszó nagy forra­dalomnak eseményeit. Gazdag kiállításban készült a film, többezterfényi statisztér­a működött közre a filmnél. Az egyik leg­népszerűbb olasz sztár, Amadeo Nazzari játssza a főszerepet, partnere Luisa Ferida. Helyszíni beszámoló Kárpátalja kulturális helyzetéről (Ungvár, október. — A Népszava kiküldött tudósítójától.) A Korona­kávéház asztalainál a fiatal ruszin szellemi élet művelőit keressük. Az írókat, a finoman verselő poétákat, a ruszin színház tehetséges művé­szeit. A pincér hallgatja a neveket és azt mondja: — Elmaradtak tőlünk. Nem is tudom mikor voltak itt utoljára. Valahol csak meg lehet találni őket, hiszen a színészek kivételével valamennyien dolgoznak. A ruszin szellemi életre nem borul a temetők hangulata. Itt még nyelvészeti kér­désben egyetlen betűn hajbakapnak a vitázok és alaposan megtépázzák egymás üstökét, ha úgy adódik. Az elárvult kávéházi asztalok mellől nem tűntek el végképpen a polgári létforma külön világába az írók, költők, művészek. Csak felálltak a kávéházi asztal mellől, rendezték kávétartozásaikat a pincérnél és egy napon néhány érdekes ruszin arccal kevesebb lett ,a „Kororá"­ban.­A kávéházi kivonulás magától adódott. Az írók, a színészek,a fes­tők önmagukba fordultak. Talán lett volna még egymás között elinté­zetlen művészeti vitájuk, de a vita félbeszakadt. Ők szakították félbe Önmagukba fordultak, mélyebben talán, mint bármikor ezelőtt. A A ruszin szellem soha ilyen mély­séget nem ért el, mint most, amikor igyekeznek megtalálni önmnavkai és az írók, művészek népük felé fordulnak, ez az igazi önmagukba mélyedés. A talaj, amelyből alkotá­saik élesztő nedvet kapnak, itt van a Kárpátok alatt, a ruszinlakta hegyek között, a fenyőóriások és a szegény, szorgalmas hegyi emberek világában. Kis nép fiai számára ez a belátható és szívükre ölelhető földdarab az, amelyen álmaik való­ban beteljesülhetnek. A kárpátaljai föld határtalan szeretete állandóan úrat a ruszin költőkre, írókra, festőkre. Számon­tartják népük problémáit, féltőn vigyáznak mindenre, érdeklődésük határtalan. Ha megkérdezzük őket a saját dolgukról, a Kárpátalját érintő problémákról, mindenre pon­tosan válaszolnak. Lapjaikat, iro­dalmukat olvassák, nemcsak az írók, hanem a falvak kalyibáinak lakói is. Minden újonnan jelent­kező ruszin költőre nyomban fel­figyelnek. A kritikusok, a ruszin gimnázium irodalomtanárai körül­járják és minden oldalról megbírál­ják az új tehetséget. Figyelemre méltatnak mindenkit, mert nagyon komolyan várnak egészen kivételes tehetség érkezésére. Öntudatosan hangoztatják, erre lehetőség van, mert a ruszin nép soraiból egymás után törnek elő — mint gazdag, ki­apadhatatlanul mély forrásból —, a ruszin népi tehetségek. * Manajló Fedor, a festő, Laskai Mária, a kiválóan tehetséges ruszin színésznő, Paszicsnek Fedor, a költő — hogy csak egy-egy nevet említ­sünk — a kárpátaljai falvakból indult el, népi sorból emelkedett fel. Demján Lukács ruszin paraszt. 50 éves, nemrégiben kezdett el írni, mostanában jelentek meg elbeszélé­sei, egy csupa érdekes írást tartal­mazó kötet, erőteljes, nyílt vallo­más az életről, amelyet errefelé a Demján Lukácsok élnek. Egyébként Demján Lukács most vasúton keresi a kenyerét, fékező a teher­vonatokon. Beszélik róla, hogy fa­hasábokkal megrakott vasúti teher­kocsik fékezőfü­lkéiben írja elbeszé­léseit. Szabadnapjaiban — ingyen utazik — benéz ide, Ungvárra és leadja írásait az „Irodalmi Vasár­nap" részére. A kéthetente meg­jelenő ruszin irodalmi folyóiratban, az „Irodalmi Vasárnap"-ban már várják az olvasók Demján Lukács újabb elbeszélését. Ruszin diákok, egyetemi hallgatók, akik a debre­ceni és a pesti egyetemeken tanul­nak és a kárpátaljai hegyi falvak­ban a ruszin intelligencia, ezen­­kívül a parasztolvasók az előfizetői az „Irodalmi Vasárnap"-nak. A lap ruszin nyelven jelenik meg. A „Zorja" (Hajnal) a kárpátaljai tudományos élet folyóirata, két­nyelvű lap, ruszin és magyar szö­veggel. A Kárpátaljai Tudományos Társaság adja ki, Kontrát Kovics Irén és Harajda­ János szerkesztésében. Miről ír a „Zorja"­? Miloszlávszkij Péter a ruszin népdalról értekezik, Sztripszky Hi­ador felveti a kérdést: „Volt-e könyvsajtó a máramarosi Körtvélyesen?" Izvorin A. a ruszi­nok temetési szokásairól, Rácz Jó­zsef „Kelet és Nyugat a ruszin egyházművészetben" címmel ír, közli a lap Györffy István írását: „Kárpátalja növényvilága, gyakor­lati haszna, valamint megoldatlan kérdései" címmel. Kárpátalján eze­ket a tanulmányokat érdeklődéssel olvassák. A ruszin népkönyvtár 36 köny­vecskét jelentetett meg az utóbbi két évben. A sorozat figyelemre­méltó, elbeszéléseket, ruszin költő­ket juttat az olvasóhoz. Három füzet ruszin népmese gyűjtemény­éből, már csak egyetlen füzet kap­ható. Elkapkodták azt a kétezer példányt, amennyiben kinyomtat­ták. Négy füzet ruszin nyelven Jókai 48-as csataképeit, Jókai, Mikszáth és Herczeg Ferenc elbe­széléseit tolmácsolja. A többi füzet mai ruszin elbeszélők és költők írá­sait tartalmazza és fejlődő, növekvő népi kultúráról bizonykodik. * A Kárpátaljai Tudományos Tár­saság Drugeth téri otthonában dr Harajda Jánost, a társaság igaz­gatóját keressük fel. Harajda János állította össze az új ruszin nyelv­tant, az 1907-ben nálunk elfogadott ruszin nyelvtan alapján. A Kárpát­alján használt népi nyelvet akarja irodalmi nyelvvé emelni, mert — amint mondja—, az értelmiség száz utat talál ismeretei gyarapítására, de a népnek a nyelvén kívül, a nyel­vén írott könyveken és újságokon kívül nincs nagyobb kincse. Harajda János, a krakkói volt Jagelló-egyetem lektora, előzően egy ma­gyar lengyel és lengyel­magyar szótár szerkesztésén dolgo­zott és Kárpátalja visszatérésekor tért vissza szülőföldjére. Aki Kárpátalján a nyelvi kérdéshez hozzányúl, azt alaposan megbírál­ják, így történik ebben az esetben is. A vitát a nyelvészek döntsék el. — Min dolgoznak most a ruszin szellemi élet művelői? — kérdezzük Harajda igazgatót. — Mindenki a maga munkáját végzi — mondja. — Folkloristáink a népi művészet termékeit gyűjtöt­ték. Kiadjuk rövidesen a legfrissebb ruszin népdalgyűjteményt, kótával. Az egyszerű falusi ruszin tanítók a ruszin ifjúság havi folyóiratába küldik nevelő írásaikat. Kárpátalja általános bibliográfiája, is készül. Lerekács Miklós ungvári tanító­képezdei tanárral állítottam össze. Ez felöleli a ruszin művészeti és történelmi munkákat. Ez nagyobb munka és évek eredménye. Mielőtt könyvalakban megjelenne, régóta közöljük a lapjaink borítólapján folytatásokban, hogy az olvasók lássák, milyen munkákról van tudo­másunk és felszólítjuk olvasóinkat, ha hiányosságot vesznek észre, azt közöljék velünk. Teljes munkát akarunk adni. — Most nyomják éppen a nyom­dában a Szláv írók első füzetét. Társaságunk adja ki magyar nyel­ven a Ruszin elbeszélők­et. Tizen­három népies prózaírót mutatunk be a magyar olvasóknak. Lássák, milyen értékek vannak itt Kárpát­alján. Szükséges ez, mert csakis egymás értékeinek kölcsönös meg­ismerése és megbecsülése hozhatja, egymáshoz közelebb a népeket. A ruszin népnek legjobb barátai talán éppen írói és költői és amint írnak népükről, abból csak határtalan sze­retetet érezni népük és a föld iránt. Harajda János a telefon után nyúl. A nyomdába telefonál, egy pél­dányt kér a Ruszin elbeszélők­ből. Percek múlva itt van, ívekben, fűtetlen. A negyedik és a hetedik ív még nincs itt. Utánam küldik a szállodába. Megmutatja: így dol­goznak ők itt, Kárpátalján. Csönd­ben, de komolyan, alaposan, meg­győződéssel. Andreánszky István Harctéren levő katonákról jósolt Braunstedter Károly kecskeméti magántisztviselő mellékfoglalkozás­ként grafologizálni kezdett és azzal tett nagy népszerűségre szert, hogy a harctéren levőkről tájékoztatta hozzátartozóit. A „grafológus" azon­ban megneszelte, hogy a rendőrség keresi és megszökött. Budakeszin az Erdő utca 40. számú házban bé­relt albérleti lakásában tovább folytatta üzelmeit, majd innen is eltávozott s Németországba szökött. A jóslást felesége folytatta és négy-öt penkő honoráriumért na­ponta többszáz levélben adott „hite­les választ" az érdeklődőknek. A rendőrség közbelépett, a főkapitány­ságra kísérték és kihallgatása után a közönség félrevezetése miatt köz­igazgatási eljárás alá vonták és toloncolását javasolták. Elveszett barna aktatáska hétfőn délután­­/16 órakor az Andrássy út és Teréz körút kereszteződésénél. Kérik a megtalálót, hogy a benne levő iratok fontosságára való tekintettel jutalom ellenében szíveskedjék a Conti ucca 4. számú épület portásánál leadni. 7. oldal A könyvpiac szenzációja! A szabadságharc története levelekben, ahogy a kor­társak látták Összegyűjtötte és előszóval ellátta: DEÁK IMRE 432 oldalas albumalak, békebeli kiállítás, fehér papíron. Nincs izgalmasabb olvasmány, mint ezek a hihetetlen fáradsággal és gon­dossággal felkutatott levelek, melyekben a szabadságharc minden szereplője úgy mondja el a dolgokat, ahogy látta és nem úgy, ahogy később a tör­ténetírók megírták. A féltve őrzött és most napvilágra került levelek döb­benetes erővel világítanak rá a 48-as nagy időkre. Az olvasó valósággal átéli az eseményeket. Sirály,kiadó * Ára 17.-zengő Kapható a Népszava kiadóhivatalában (Conti ucca 4), a Népszava-könyv­kereskedésben (Erzsébet körút 35. szám) és minden könyvkereskedésben

Next