Népszava, 1943. október (71. évfolyam, 222–247. sz.)
1943-10-23 / 240. szám
fi. oldal A nap lepéntikésebb hímből FANTASZTIKUS ORVOSI HONORÁRIUMOK. A nagy tömegek orvosai rendszerint szerény anyagi viszonyok között élnek, azonban a gazdagok egészségének őrzői és a gazdag orvosok mindig magas honoráriumot élveznek. Minden idők egyik legnagyobb orvosi honoráriumát Maggi amerikai leveskockagyáros örökösei fizették ki, mivel a háziorvos számlája nem kevesebb, mint egymillió pengőt tett ki. Az örökösök kifogásolták az összeget, azonban az orvos bebizonyította, hogy a számlát Maggi szenátor által jóváhagyott taksa alapján állította ki. V. Edward angol király trónörökös korában sokat betegeskedett és udvari orvosa, dr Williams 1872-ben 200.000 pengőről szóló számlát nyújtott be. Ennek kiegyenlítésén kívül még „Sir" rangot is kapott. Ugyanilyen hatalmas tiszteletdíjat kapott a vérzékenységben szenvedő utolsó párevics orvosa is, aki ezenkívül utazási költségek fejében 100.000 pengőt és körülbelül ugyanennyi évjáradékot kapott. * CSÓNAK A KŐKORSZAKBÓL. Dániában, Hadersleben közelében, kőkorszakból származó csónak maradványra bukkantak egy lápban. A lelet körülbelül 5000 éves. Érdekessége, hogy égerfából készült és nem tölgyfából, mint az eddig ismert kőkorszakbeli letelek * LÓSÖRÉNY BECSÜLETE. A román gazdasági minisztérium zárolta a lósörény- és a lófarokszőrt. Az összes lótulajdonosok kötelesek november 1-től 10-ig lovaikat megnyírni és az így nyert lószert beszolgáltatni. A rendelet nem vonatkozik az angol telivérekre és a bejegyzett versenylovakra. ROSSZ GYERMEKEI MIATT FELGYÚJTOTTA A HÁZÁT. Zalaszántó községben idősb Horváth féler 84 éves gazda felgyújtotta a saját házát és azután felakasztotta magát. Idejében levágták a kötélről s azután letartoztatták, mivel idősb Horváth Péter bevallotta, hogy saját maga gyujtotta fel a házát, mivel gyermekei rosszul bántak vele. A nagykanizsai ügyészségre szállították, AKIRŐL 80.9011 FÉNYKÉP KÉSZÜLT. Mademoiselle Lud, a párizsi Haute Couture legismertebb maint quinje elhatározta, hogy filmszínésznő lesz. Ezidáig is sokat fényképezték és nem kevesebb, mint 80.000 fénykép készült róla és jelent meg különböző divat újságokban. VITORLÁSHAJÓKAT ÉPÍT TÖRÖKORSZÁG. Törökország a nyomasztó hajótérhiány enyhítése érdekében sok, motorral felszerelt vitorláshajó építését vette tervbe. A hajók űrtartalma általábaniz tonna, leleplezi a kopasz férfi titkát. Érdekes adatokat jegyeztek fel a krónikások August Wilhelm von Schlegel német teológusról és nyelvtudósról, aki különösen hiú férfi volt. Hiúságánál nem volt kisebb azonban a leleményessége sem, amennyiben nem egy, hanem tíz parókát hordott egymásután. Az egyiken tömöttebb volt a haj, a másikon ritkásabb, a tízes számú parókán pedig valóságos hajsörény díszelgett. Schlegel minden héten cserélte a parókáját és amikor a tízes számúhoz elérkezett, rosszkedvűen jelentette ki, hogy most már úgy megnőtt a haja, hogy kénytelen lesz megnyilatkozni. És a következő napon az egyes számú parókával jelent meg. Tar koponyája titkát azonban mégsem őrizte meg, mint ahogy azt ez a kis közlemény is mutatja. NÉGYSZÁZMILLIÓ PENGŐS ÖRÖKSÉG. Nemrégiben meghalt a Fieldcsalád feje, aki egész Amerikában híres volt vagyonáról és jótékonyságáról. A vagyon nagy része két lapvállalatból áll, amelyek közül az egyik Csikágó legnagyobb lapja, a „Chicago Sun", a másik a Newyorkban megjelenő híres „P. M.". Ez az utóbbi lap erősen baloldali irányzatot követ és hevesen agitál a Szovjet mellett. Egyébként fő tulajdonsága, hogy csak olyan hirdetést fogad el, amely nem befolyásolhatja függetlenségét. A család fejének halála után a hatalmas vagyont, 75 millió dollárt — azaz hozzávetőleges számítások szerint körülbelül 400 millió pengőt — 15 éves fia, Marshall Field örökölte. PAUL ROBESON, A NÉGER ÉNE-néger énekes visszatért Amerikába, ahonnan régebben kivándorolt Angliába. Ott azonban rájött, hogy szintén nem élhet teljesjogú polgárként és fiát már Szovjet-Oroszországban tanultatta, mivel a néger fiút nem vették fel az angol internátusokba. Most visszatért Newyorkba és kijelentette, hogy nem hagyja el többé az Egyesült Államokat. Tanulmányt ír a néger kultúráról, mert be akarja bizonyítani, hogy a négerek kultúrája époly régi, mint a kínaiaké. NEGYVENEGY VASÚTI KOCSI MENT KERESZTÜL EGY KISLEÁNYON. Meraaker norvég városkában egy vasúti alkalmazott másfélesztendős kisleánya egy őrizetlen pillanatban a vasúti vagányok közé futott. Éppen akkor robogott arra egy vonat, amelynek 41 kocsija keresztülment a kisleányon. Ennek ellenére semmi baja semtörtént és az apa sértetlenül emelte ki a sínek közül. MEZÍTLÁB JÁR AZ EMBERISÉG FELÉ Statisztikusok és tudósok érdekes adatokat jegyeztek fel az emberi lábbeli viselettel kapcsolatban. Ez a körülmény abból a szempontból is érdekes, mivel mérésekkel megállapították, hogy különösen a férfiaknál a cipőviselet nagy mértékben befolyásolja a lépés hosszúságát. A legmeglepőbb azonban az az állítás, hogy a földön élő embereknek a fele életében soha nem hord láb botit, hanem mezítláb éli azt végig. HETES IKREK MEXIKÓBAN. A „Deutsche Allgemeine Zeitung" közli az „United Press" mexikói jelentését amely szerint egy asszonynak hetes ikrei születtek: hat fiú és egy leány. A tudósítás azt nem közli, hogy a világszenzációszámba menő ikrek életben vannak-e még. Országos Protestáns Napokat rendez ismét, ez ital már ötödször az Országos Buthlin Ciábor Szöirtsilff. Az Orszagos Protestáns Napok október 29-től november 9-ig tartanak. A FEHÉR SZÍN ELRIASZTJA A MÉHEKET. Egy külföldi méhészeti szaklap érdekes megfigyelést közöl. Egy méhész megfigyelte, hogy mellei a házának déli oldalánál elterülő gyönyörű szép, jól ápolt virágoskertjét messze elkerülték. Nem tudta megérteni, m ennek az oka, míg végül eszébejutott, hogy megpróbálja a frissen meszelt házfalát barna papírral letakarni. Alighogy ezt megtette, a méhek azonnal elözönlötték a kertnek ezt a részét is. Ezt a tapasztalatát megírta a méhészeti központnak, ahol további kísérleteiet megállapították, hogy a méhek általában elkerülik a fehér színű tárgyakat. KOPASZ FÉRFIAK FIGYELMÉBE. Hiú és kopasz emberek általában parókát hordanak. Igen hasznos és tetszetős találmány, csupán egy baja van, hogy a paróka haja nem nő és ezzel esetleg Jilínészett Baráti vendég egy munkáselőadáson Parragi György a „Mai Nap" pénteki számában vezércikket írt a „Hamlet" egyik mimkáselőadásáról. A neves publicista sorait őszinte igaziságérzet hatja át, méltó arra ez az írás, hogy rokonszenvvel fogadjuk. A cikka többi közt ezeket mondja: „Némelyeknek nem tetszik a munkásmiliő, másoknak az idő, a legtöbben azt hiszik, hogy a vasárnap délelőtti előadás csak olyan „felöntött", mai divatos szóval élve: „műrostos", amelyen a színészek letompított fényekkel, lefékezett lendülettel, félgőzzel játszanak. Aki csak egyszer is részt vett a Madách Színház munkáselőadásain, teljes hittel és meggyőződéssel megdöntheti ezeket az előítéleteket. Tapasztalatból vagy inkább eltörölhetetlen élményből tudja, hogy e munkáselőadásokon a színpad és nézőtér csodálatosan egybeforr, a színész és a néző között legszorosabb kapcsolatok szövődnek, olyan, mint a fantázia birodalmába száguldó, a csillagok közt robogó táltos és a mesebeli Argirus királyfi között van. A nézőtér munkáshallgatóságának belső feszültsége, visszafojtott külső csendje hatalmába keríti a színpadon mozgó színészeket is, úgyhogy azok számára a nézőtér néma, de mégis izzó együttérzése nagyobb biztatást jelent, mint a sportpályákon a sokezres szurkolóhadnak önkívülettel határos, egetverő fajtája. A vasárnap délelőtti munkáselőadásokon a nézőtér szuggesztiójának, a munkás nézőközönség lelkéből kilövellő láthatatlan ultraviolett sugaraknak hatása alatt a színészt még inkább elragadja a játék heve, a szavak nemes pároson, a kifejezés mámora." A főszereplőről és fogadtatásáról ezeket mondja: „Kilönösen Várkonyi Zoltán Hamletjét ünnepelte tombolva a nézőtér. Megértette és honorálta, hogy Várkonyi rendkívüli tehetsége, kultúrája egyenesen parancsként írta elő e nagyszerű színészünk számára, hogy ne utánozzon senkit, ne támaszkodjék az előadásában másra, mint Shakespeare zsenijére és a maga színjátszó művészetére. ... Shakespeare talán öntudatlanul azzal akarta kifejezni, hogy a Hamlet időtlen darab, amely független kortól, századoktól, hogy a legkisebb utalást sem rejtett el a darabban arranézve, mikor játszódik le cselekménye. Várkonyi Hamletje ezért nemcsak kimagasló művészi teljesítmény, de fölemelő, biztató, felszabadító szociális cselekdet is, amelyért nemcsak sorsos elismerés, de igaz köszönet, is megilleti, így látta és fogja fel a munkáselőadás közönsége Hamlet dán királyfi tragédiáját." * Megjegyzést nem kell fűznünk ezekhez a sorokhoz, önmaguk beszélnek. Új karmester az Operaházban Mozart örökifjú művét, a „Szöktetés a szerályból" című szívderítő énekes játékát adták csütörtökön báró Lukács Miklós, a most szerződtetett karmester első vezényletével. Újból megérződött, hogy mit jelent, ha kiváló karmesteregyéniség tanít be nálunk egy-egy operát. A „Szöktetés" pesti előadására annak idején Erich Kleiber nyomta rá felfogásának bélyegét. Beállítását szinte változatlanul vette át és őrizte meg mindmáig Ferencsik János. Ezek a szárnyaló kleiberi időmértékek érvényben maradtak, bár ez a lebbenően könnyed zenei iram mintha itt-ott kissé túl gyors lett volna báró Lukács Miklós részére. Ha csökkenteni is akart, lefogni és fékezni, az együttes nem hagyta magát és virgoncan magával ragadta az esetleg mérsékeltebb, óvatosabb tempóhoz szokott karmestert. Szelídségében is biztos vezénylet tüntette ki azonban báró Lukács Miklós ténykedését. Jó iskolája lehetett, mert kellemes módon tartózkodik a sikert hajhászó és tolakodóan látványos mozdulatoktól. Szakszerű gesztusokra szorítkozik és „előre" vezényel, az együttese felé, nem pedig hátra, a nézőközönség szórakoztatására. Önálló felfogást most ugyan még nem éreztetett velünk. Viszont a hagyományos, de jó felfogás kétségtelenül ajánlatosabb a pusztán önkényeskedőnél, az öncélosan eredetieskedőnél. Az Operaház új karmesterétől aligha várhatók izgalmasan eredeti és úttörő teljesítmények. Ellenben elvárható és remélhető től, hogy ízlésesen őrködik majd az előadások jól gördülő, sima menete felett... Röster Endre és Kóréh Endre a „Szöktetés" együttesének két oszlopos tagja. Kóréhtől még újrázást is kért és kapott a közönség. Sárdy János és Szabó Ilonka is helyén van. Raffai Erzsit még nagyon lefoglalják Constanza nehéz áriáinak énektechmikai feladatai. Ezekre összpontosítja figyelmét s egyelőre még eltekinteni kénytelen a jellemalakítástól. Márpedig Constanza („Constanza": az állhatatos, a tántoríthatatlan) Mozart talán legvonzóbb női alakja. Énektechnikai szempontból pedig arra kell ügyelnie Raffai Erzsinek, hogy koloratúrája ne csak pontos legyen, hanem szépen is szóljon. .. S. (*) DOHNÁNYI-MŰ AZ ANKARAI RÁDIÓ MŰSORÁN. Magyar szempontból érdekes műsorszám szerepel az ankarai rádió október 24-i, vasárnap esti műsorán. A török rádió vasárnap este '/*8 órakor Dohnányi Ernő C-moll Op. I. jelzésű művét, a zongoraötöst közvetíti török művészek előadásában. A magyar rádióhallgatók közül bizonyosan sokan meg fogják hallgatni ezt az ankarai műsorszámot, amely zenei szempontból is érdekes esemény. .(?) „VISSZATÉRÜNK" címmel új magyar film készítéséhez fogtak. Szerzője Ráday László, aki egyúttal a film főszereplője is. Szerepében elénekli „Ne sírj utánam" című saját nótaszerzeményét. VI. és IX. kerület területére kora reggli elfoglaltsággal. Feltételek megáldhatók a kiadóhivatalban VIII. (Conti ucca 4. szám) S—1 óráig 1943 október 23. szombat Takarítás és világítás az iskolákban A háború okozta kényszerítő körülmények következtében előreláthatólag az 1943—44. tanévben is szükség lesz arra, hogy egyes iskolaépületekben délután is teljes óraszámmal tanítsanak. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter ennek kapcsán felhívta ezeknek az iskoláknak az igazgatóit, hogy a tanulók egészségének érdekében fordítsanak, különös gondot a tantermek kellő takarítására, szellőztetésére és világítására. A déli szünetet úgy kell megszabni, hogy ezalatt a tantermeket a rendelkezésre álló személyzet kitakaríthassa és utána, teljesen kiszellőztethesse. Közvetlenül a takarítás után a tanítást nem szabad megkezdeni. Gondoskodni kell a tantermek, a rajztermek stb. megfelelő mesterséges világításáról is, amelynek mértékét a kultuszminiszter rendelkezése elő is írta. I