Népszava, 1943. október (71. évfolyam, 222–247. sz.)

1943-10-23 / 240. szám

fi. oldal A nap lepéntikésebb hímből FANTASZTIKUS ORVOSI HONORÁ­RIUMOK. A nagy tömegek orvosai rendszerint szerény anyagi viszonyok között élnek, azonban a gazdagok egészségének őrzői és a gazdag orvosok mindig magas honoráriumot élveznek. Minden idők egyik legnagyobb orvosi honoráriumát Maggi amerikai leves­kockagyáros örökösei fizették ki, mivel a háziorvos számlája nem kevesebb, mint egymillió pengőt tett ki. Az örö­kösök kifogásolták az összeget, azonban az orvos bebizonyította, hogy a számlát Maggi szenátor által jóváhagyott taksa alapján állította ki. V. Edward angol király trónörökös korában sokat bete­geskedett és udvari orvosa, dr Williams 1872-ben 200.000 pengőről szóló számlát nyújtott be. Ennek kiegyenlítésén kívül még „Sir" rangot is kapott. Ugyanilyen hatalmas tiszteletdíjat kapott a vérzé­kenységben szenvedő utolsó párevics or­vosa is, aki ezenkívül utazási költségek fejében 100.000 pengőt és körülbelül ugyanennyi évjáradékot kapott. * CSÓNAK A KŐKOR­SZAKBÓL. Dá­niában, Hadersleben közelében, kőkor­szakból származó csónak maradványra bukkantak egy lápban. A lelet körül­belül 5000 éves. Érdekessége, hogy éger­fából készült és nem tölgyfából, mint az eddig ismert kőkorszakbeli letelek *­­ LÓSÖRÉNY BECSÜLETE. A román gazdasági minisztérium zárolta a ló­sörény- és a lófarokszőrt. Az összes ló­tulajdonosok kötelesek november 1-től 10-ig lovaikat megnyírni és az így nyert lószert beszolgáltatni. A rendelet nem vonatkozik az angol telivérekre és a be­jegyzett versenylovakra. ROSSZ GYERMEKEI MIATT FEL­GYÚJTOTTA A HÁZÁT. Zalaszántó községben idősb Horváth fél­er 84 éves gazda felgyújtotta a saj­át házát és az­után felakasztotta magát. Idejében le­vágták a kötélről s azután letartoztat­ták, mivel idősb Horváth Péter be­vallotta, hogy saját maga gyujtotta fel a házát, mivel gyermekei rosszul bán­tak vele. A nagykanizsai ügyészségre szállították,­­ AKIRŐL 80.9011 FÉNYKÉP KÉSZÜLT. Mademoiselle Lud, a párizsi Haute Cou­ture legismertebb maint quin­je elhatá­rozta, hogy filmszínésznő lesz. Ezidáig is sokat fényképezték és nem kevesebb, mint 80.000 f­énykép készült róla és je­lent meg különböző divat újságokban. VITORLÁSHA­JÓKAT ÉPÍT TÖRÖK­ORSZÁG. Törökország a nyomasztó hajótérhiány enyhítése érdekében sok, motorral felszerelt vitorláshajó építé­sét vet­te tervbe. A hajók űrtartalma általában­­i­z tonna, leleplezi a kopasz férfi titkát. Érdekes adatokat jegyeztek fel a krónikások August Wilhelm von Schlegel német teológusról és nyelvtudósról, aki különö­sen hiú férfi volt. Hiúságánál nem volt kisebb azonban a leleményessége sem, amennyiben nem egy, hanem tíz paró­kát hordott egymásután. Az egyiken tömöttebb volt a haj, a másikon ritká­sabb, a tízes számú parókán pedig való­ságos hajsörény díszelgett. Schlegel minden héten cserélte a parókáját és amikor a tízes számúhoz elérkezett, rosszkedvűen jelentette ki, hogy most már úgy megnőtt a ha­ja, hogy kényte­len lesz megnyilatkozni. És a következő napon az egyes számú parókával jelent me­g. Tar koponyája titkát azonban mégsem őrizte meg, mint ahogy azt ez a kis közlemény is mutatja. NÉGYSZÁZMILLIÓ PENGŐS ÖRÖK­SÉG. Nemrégiben meghalt a Field­család feje, aki egész Ameriká­ban híres volt vagyonáról és­­ jótékonyságáról. A vagyon nagy része két lapvállalatból áll, amelyek közül az egyik Csikágó leg­nagyobb lapja, a „Chicago Sun", a má­sik a Newyorkban megjelenő híres „P. M.". Ez az utóbbi lap erősen baloldali irányzatot követ és hevesen agitál a Szovjet mellett. Egyébként fő tulajdon­sága, hogy csak olyan hirdetést fogad el, amely nem befolyásolhatja függet­lenségét. A család fejének halála után­ a hatalmas vagyont, 75 millió dollárt — azaz hozzávetőleges számítások sze­rint körülbelül 400 millió pengőt — 15 éves fia, Marshall Field örökölte. PAUL ROBESON, A NÉGER ÉNE-néger énekes visszatért Amerikába, ahonnan régebben kivándorolt Angliába. Ott azonban rájött, hogy szintén nem élhet teljesjogú polgárként és fiát már Szovjet-Oroszországban tanultatta, mivel a néger fiút nem vették fel az angol internátusokba. Most visszatért New­yorkba és kijelentette, hogy nem hagyja el többé az Egyesült Államokat. Tanul­mányt ír a néger kultúráról, mert be akarja bizonyítani, hogy a négerek kultúrája époly régi, mint a kínaiaké. NEGYVENEGY VASÚTI KOCSI MENT KERESZTÜL EGY KIS­LEÁNYON. Meraaker norvég városká­ban egy vasúti alkalmazott másfél­esztendős kisleánya egy őrizetlen pilla­natban a vasúti vagányok közé futott. Éppen akkor robogott arra egy vonat, amelynek 41 kocsija keresztülment a kisleányon. Ennek ellenére semmi baja sem­­történt és az apa sértetlenül emelte ki a sínek közül. MEZÍTLÁB JÁR AZ EMBERISÉG FELÉ Statisztikusok és tudósok érde­kes adatokat jegyeztek fel az emberi lábbeli viselettel kapcsolatban. Ez a kö­rülmény abból a szempontból is érdekes, mivel mérésekkel megállapították, hogy különösen a férfiaknál a cipőviselet nagy mértékben befolyásolja a lépés hosszúságát. A legmeglepőbb azonban az az állítás, hogy a földön élő emberek­nek a fele életében soha nem hord láb botit, hanem mezítláb éli azt végig. HETES IKREK MEXIKÓBAN. A „Deutsche Allgemeine Zeitung" közli az „United Press" mexikói jelentését amely szerint egy asszonynak hetes ikrei születtek: hat fiú és egy leány. A tudó­sítás azt nem közli, hogy a világszenzá­ciószámba menő ikrek életben vannak-e még.­­ Országos Protestáns Napokat rendez ismét, ez­ it­al már ötödször az Országos B­uthlin Ciábor Szöi­rtsilff. Az Orszagos Pro­testáns Napok­ október 29-től november 9-i­g tartanak. A FEHÉR SZÍN ELRIASZTJA A MÉ­HEKET. Egy külföldi méhészeti szak­lap érdekes megfigyelést közöl. Egy méhész megfigyelte, hogy mellei a házá­nak déli oldalánál elterülő gyönyörű szép, jól ápolt virágoskertjét messze elkerülték. Nem tudta megé­rteni, m­ ennek az oka, míg végü­l eszébe­­jutott, hogy megpróbálja a frissen meszelt házfalát barna papírral letakarni. Alig­hogy ezt megtette, a méhek azonnal elözönlötték a kertnek ezt a részét is. Ezt a tapasztalatát megírta a méhészeti központnak, ahol további kísérlet­ei­et megállapították, hogy a méhek általá­ban elkerülik a fehér színű tárgyakat. KOPASZ FÉRFIAK FIGYELMÉBE. Hiú és kopasz emberek általában paró­kát hordanak. Igen hasznos és tetszetős találmány, csupán egy baja van, hogy a paróka haja nem nő és ezzel esetleg Jilínészett Baráti vendég egy munkáselőadáson Parragi György a „Mai Nap" pénteki számában vezércikket írt a „Hamlet" egyik mimkáselőadásáról. A neves publicista sorait őszinte igaziságérzet hatja át, méltó arra ez az írás, hogy rokonszenvvel fo­gadjuk. A cikk­­a többi közt ezeket mondja: „Némelyeknek nem tetszik a mun­kásmiliő, másoknak az idő, a leg­többen azt hiszik, hogy a vasárnap délelőtti előadás csak olyan „fel­öntött", mai divatos szóval élve: „mű­rostos", amelyen a színészek letompí­tott fényekkel, lefékezett lendülettel, félgőzzel játszanak. Aki csak egyszer is részt vett a Madách Színház munkás­előadásain, teljes hittel és meggyőző­déssel megdöntheti ezeket az előítéle­teket. Tapasztalatból vagy inkább el­törölhetetlen élményből tudja, hogy e munkáselőadásokon a színpad és nézőtér csodálatosan egybeforr, a szí­nész és a néző között legszorosabb kapcsolatok szövődnek, olyan, mint a fantázia birodalmába száguldó, a csil­lagok közt robogó táltos és a mese­beli Argirus királyfi között van. A nézőtér munkáshallgatóságának belső feszültsége, visszafojtott külső csendje hatalmába keríti a színpadon mozgó színészeket is, úgyhogy azok számára a nézőtér néma, de mégis izzó együttérzése nagyobb biztatást jelent, mint a sportpályákon a sok­ezres szurkolóhadnak önkívülettel ha­táros, egetverő fajtája. A vasárnap délelőtti munkáselőadásokon a néző­tér szuggesztiójának, a munkás néző­közönség lelkéből kilövellő láthatatlan ultraviolett sugaraknak hatása alatt a színészt még inkább elragadja a játék heve, a szavak nemes pároson, a kifejezés mámora." A főszereplőről és fogadtatásáról ezeket mondja: „K­ilönösen Várkonyi Zoltán Hamlet­jét ünnepelte tombolva a nézőtér. Megértette és honorálta, hogy Várkonyi rendkívüli tehetsége, kultúrája egye­nesen parancsként írta­ elő e nagyszerű színészünk számára, hogy ne utánoz­zon senkit, ne támaszkodjék az elő­adásában másra, mint Shakespeare zsenijére és a maga színjátszó művé­szetére. ... Shakespeare talán öntudat­lanul azzal akarta kifejezni, hogy a Hamlet időtlen darab, amely független kortól, századoktól, hogy a legkisebb utalást sem rejtett el a darabban arra­nézve, mikor játszódik le cselekménye. Várkonyi Hamletje ezért nemcsak ki­magasló művészi teljesítmény, de föl­emelő, biztató, felszabadító szociális cselek­det i­s, amelyért nemcsak sor­sos elismerés, de igaz köszönet, is megilleti, így látta és fogja fel a munkáselőadás közönsége Hamlet dán királyfi tragédiáját." * Megjegyzést nem kell fűznünk ezekhez a sorokhoz, önmaguk be­szélnek. Új karmester az Operaházban Mozart örökifjú művét, a „Szöktetés a szerályból" című szívderítő énekes játékát adták csütörtökön báró Lukács Miklós, a most szerződtetett karmester első vezényletével. Újból megérződött, hogy mit jelent, ha kiváló karmesteregyéniség tanít be nálunk egy-egy operát. A „Szöktetés" pesti előadására annak idején Erich Kleiber nyomta rá felfogásának bélye­gét. Beállítását szinte változatlanul vette át és őrizte meg mindmáig Feren­csik János. Ezek a szárnyaló kleiberi időmértékek érvényben maradtak, bár ez a lebbenően könnyed zenei iram mintha itt-ott kissé túl gyors lett volna báró Lukács Miklós részére. Ha csök­kenteni is akart, lefogni és fékezni, az együttes nem hagyta magát és virgon­can magával ragadta az esetleg mérsé­keltebb, óvatosabb tempóhoz szokott karmestert. Szelídségében is biztos vezénylet tün­tette ki azonban báró Lukács Miklós ténykedését. Jó iskolája lehetett, m­ert kellemes módon tartózkodik a sikert hajhászó és tolakodóan látványos moz­dulatoktól. Szakszerű gesztusokra szorít­kozik és „előre" vezényel, az együttese felé, nem pedig hátra, a nézőközönség szórakoztatására. Önálló felfogást most ugyan még nem éreztetett velünk. Viszont a hagyományos, de jó felfogás kétségtelenül ajánlatosabb a pusztán önkényeskedőnél, az öncélosan erede­tieskedőnél. Az Operaház új karmeste­rétől aligha várhatók izgalmasan ere­deti és úttörő teljesítmények. Ellenben elvárható és remélhető től­, hogy ízlé­sesen őrködik majd az előadások jól gördülő, sima menete felett... Röster Endre és Kóréh Endre a „Szöktetés" együttesének két oszlopos tagja. Kóréh­től még újrázást is kért és kapott a kö­zönség. Sárdy János és Szabó Ilonka is helyén van. Raffai Erzsit még nagyon lefoglalják Constanza nehéz áriáinak énektechmikai feladatai. Ezekre össz­pontosítja figyelmét s egyelőre még el­tekinteni kénytelen a jellemalakítástól. Márpedig Constanza („Constanza": az állhatatos, a tántoríthatatlan) Mozart talán legvonzóbb női alakja. Énektech­nikai szempontból pedig arra kell ügyelnie Raffai Erzsinek, hogy kolora­túrája ne csak pontos legyen, hanem szé­pen is szóljon. .­. S. (*) DOHNÁNYI-MŰ AZ ANKARAI RÁDIÓ MŰSORÁN. Magyar szempont­ból érdekes műsorszám szerepel az an­karai rádió október 24-i, vasárnap esti műsorán. A török rádió vasárnap este '/*8 órakor Dohnányi­ Ernő C-moll Op. I. jelzésű művét, a zongoraötöst közvetíti török művészek előadásában. A magyar rádióhallgatók közül bizonyosan sokan meg fogják hallgatni ezt az ankarai műsorszámot, amely zenei szempontból is érdekes esemény. .(?) „VISSZATÉRÜNK" címmel új magyar film készítéséhez fogtak. Szer­zője Ráday László, aki egyúttal a film főszereplője is. Szerepében elénekli „Ne sírj utánam" című saját nótaszerzemé­nyét. VI. és IX. kerület területére kora regg­li elfoglaltsággal. Fel­tételek megáldhatók a kiadóhiva­talban VIII. (Conti ucca 4. szám) S—1 óráig 1943 október 23. szombat Takarítás és világítás az iskolákban A háború­ okozta kényszerítő kö­rülmények következtében előrelát­hatólag az 1943—44. tanévben is szükség lesz arra, hogy egyes is­kolaépületekben délután is teljes óraszámmal tanítsanak. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatás­ügyi miniszter ennek kapcsán fel­hívta ezeknek az iskoláknak az igazgatóit, hogy a tanulók egészsé­gének érdekében fordítsanak, külö­nös gondot a tantermek kellő taka­rítására, szellőztetésére és világí­tására. A déli szünetet úgy kell megszabni, hogy ezalatt a tanter­meket a rendelkezésre álló személy­zet kitakaríthassa és utána, teljesen kiszellőztethesse. Közvetlenül a ta­karítás után a­ tanítást nem szabad megkezdeni. Gondoskodni kell a tantermek, a rajztermek stb. meg­felelő mesterséges világításáról is, amelynek mértékét a kultuszminisz­ter rendelkezése elő is írta. I

Next