Népszava, 1943. november (71. évfolyam, 248–271. sz.)
1943-11-25 / 267. szám
1943 november 25. csütörtök NÉPSZAVA Hallatlanul időszerű! A Szociáldemokrata Párt kiadása KOSSUTH DEMOKRÁCIÁJA: 1. Kiáltvány Amerika szabad népéhez 2. A dunai államkonföderáció és a nemzetiségi kérdés 3. Magyarország alkotmánya Bevezetést írta: SZAKASITS ARIAD Közreadja és jegyzetekkel ellátta: ÁCS TIVADAR ÁRA 320 PENGŐ Szervezett munkásoknak a kiadóhivatalban kedvezmény •• • . - a - 1.. . • • k Fogy a tök... „Szegény embernek szegény a sora, krumpli az ebéd, tök a vacsora" — énekelték a jókedvű emberek az úgynevezett boldog békében. Azóta egy kicsit változott a világ. A krumplit, amint tudjuk, jegyre adják, viszont itt van a tök, amelyet éppen a napokban nyilvánítottak népélelmezési cikket a hivatalos körök. Olyan a pesti ucca ilyenkor, ebben a lucskos őszi időben, mint a kopott ember. Ennek ellenére mi, pestiek, mégis nagyon szeretjük. Szín van benne. Minden uccai árusnál, sőt a pékek kirakataiban is sült tök rirít. Jó parázs sült tök, amely aránylag mégsem olyan drága s megtölti a gyomrot. — Adjon negyven fillérért — mondja egy tanoncfiú az árusnak, ahol mi is kikötöttünk. A bácsi levág egy darabot, nem is méri, csak úgy adja át a fiúnak. — Biztos több volt, de hadd egyék szegény srác — fordult felénk az árus, majd így folytatja: — Nem nagy móni, de tartom, mert keresik. A móni alatt üzletet és pénzt értenek errefelé a Népszínház utcában és kapcsolt részein. És hogy a tök nem volna nagy móni, az nem felel meg egészen a valóságnak, mert ez igenis komoly üzletet s ezzel együtt pénzt jelent ma az árusoknak. — Parancsol, Katóka? — kérdezi egy jóképű fiatalember a még jobbképű leányzót, aki ebben a pillanatban megállt a stand előtt. -- Kérek! — rebegi Katóka. — Egy szép szeletet a Katókának! — udvariaskodik az árus és megfigyeltük, hogy amennyivel többet adott az elébb a tanoncfiúnak, annyival kevesebbet kapott Katóka ugyanazért az árért. Most egy kisfiú közeledik és tökmagot kér. Kap egy fél decire valót és fizet érte 40 fillért. Jönnek, folyton jönnek a vásárlók. A bácsi nemcsak tököt árul, hanem almát, szőlőt és egyéb sok jófajta gyümölcsöt, szóval mindent, ami szerpnek-szánnak ingere. Azonban az alatt a rövid félóra alatt, amíg ott voltunk, csak tököt vásároltak. Most egy néni állt meg a stand előtt szép fehér spitzkutyájával. — Adjam a Zsoltnak egy szép darabot !— rendelkezett a néni. — Most mindenki azt várná, mi is azt vártuk, hogy a néni átnyújtja majd a Zsoltnak a tököt és legalább tanúi lehetünk annak, hogy megeszi-e a kutya a sült tököt? Csupa csalódás az élet, mert a néni ott szanda pehelyben jó étvággyal enni kezdte a tököt, szegény Zsoltnak majd a nyála csorgott, úgy nézett, de a néni csak evett szigorúan tovább. — Ettől ég a gyomrom — mondta a néni, felénk fordulva, a tök héjára mutatva — és azt nagy kegyesen odadobta Zsolt elé. Zsolt megszagolta a tök héját, aztán durcásan elfordult. Haragudott és tegyük hozzá, joggal. Igaza volt. Aztán jött egy másik néni, az egyszerre egy kilót vásárolt és amikor látta, hogy csodálkozunk, mentegetődzve így szólt: — Egy kicsit drága, de még mindig olcsóbb, mintha a piacon 80 fillérért veszem nyersen. A fene vacakol vele! — jelentette még ki a néni, aztán fizetett, majd távozott. Még mindig jönnek, egyre jönnek a tökvásárlók. Valóságos aranybánya egy ilyen töküzlet. Nők, férfiak, öregek és fiatalok fogyasztják a tököt. Szerelmesek egymásba karolva állnak meg az árus előtt. — Egy decivel a javából! — mutat a fiatalember a tökmagra, fizet és ők is távoznak. — Ezek ide mennek a moziba — magyarázza az árus. — Tíz deka cukor egy pengő nyolcvan, ezzel szemben egy deci tökmag hatvan fillér. Hja, kérem, nehéz időket élünk, nehéz ma az udvarló fiatalembereknek is. Ez az árus véleménye, viszont, a fiatalság alig vesz tudomást a nehéz időkről és gondtalanul pattogtatja a tökmagot, vagy fogyasztja a tököt. Délidő van, a környéki műhelyekből és üzletekből özönlik a sok dolgozó. Nagyon sokan vásárolnak sült tököt ebédre s ott helyben el is fogyasztják jó étvággyal. — Messze lakunk — meséli egy leány a társnőjének —, nem mehetek haza ebédelni és egyébként is amibe a villamos kerül, abból jól is lakok. Nem mondta, hogy mivel lakik jól, viszont farkasétvággyal fogyasztotta a tököt. Általában az étvággyal nincs issemmi hiba és aki tököt eszik, az egyáltalán nem gyomorbajos s így étvágya is van. — Azelőtt magam vásároltam a Dunánál — magyarázza az árus egy kis szünet közben —, de sok bajlódás volt vele. Most így kapom készen, sülve a tököt is, meg a magot is. Racionálisan megy ez is, kérem, mint minden. Egyszerre vásárolok négy-öt mázsát, ha kihűl, felmelegítem és így állandóan meleg az áru. — Hát lehet, urak, jó meleg a sült tök! — kínálja a bácsi a portékáját, közben ő is eszik s mert a jó töknek nem kell cégér, jönnek öregek és fiatalok és vásárolják a jó friss parázs tököt. 1915 ősz, Fogy a tök. (1) szenzációja! A szabadságharc története, ahogy a kortársak látták Összegyűjtötte és előszóval ellátta: DEÁK IMRE 432 oldalas albumalak, békebeli kiállítás, feher papíron SIRÁLY-KIADÓ • ÁRA 17 PENGŐ Kapható a Népszava kiadóhivatalában (VIII. Conti ucca 4. szám), a Népszavakönyvkereskedésben (A II. Erzsébet körút 35. szám) és minden könyvkereskedésben Ernő és Kálmán Imre nevét kell megemlítenünk, mert új színt, új hangot hoztak az erdélyi irodalom részben romanikus, részben esztétizáló, részben l'art pour l'art-os légkörébe. Ezekben az irodalmi alkotásokban, erdélyi vonatkozásban először hangzik fel a szociális valóság dermesztő hangja, a szociális lelkiismeret nyugtalansága, a bírálat új szempontjainak zordsága és a virággal borított irodalmi oltárok mindenhatóságával szemben a kétely hangja. Rövidesen még egy kiadóvállalatot is épíntett ez a lelkes írócsoport „Munkásathenaum" és „Erdélyi enciklopédia" elnevezéssel, amely elnevezés egyben programot is jelentett. Az erdélyi írók harca még ma sem ért véget. Salamon László ezek után az egyes írócsoportok értékét fejtegette. A tetszéssel fogadott előadás végén Szilágyi Sándor elnök tiszteletreméltó kiállással hangoztatta a haladó írók igazát. " MIHI BIZMIS Arcok és harcok az erdélyi irodalomban A könyvpifli k Vajda János irodalmi társaságban nagysikerű előadást tartott Salamon László, aki Erdély irodalomproblémájával foglalkozva éles és megérdemelt bírálatban részesítette azokat az erdélyi írókat, akik gyakran elfordulnak a problémáktól. A valóság sohasem lehet olyan rideg, hogy megakadályozhatná legendák keletkezését — mondotta Salamon László. — Költészet és valóság nem feltétlen ellentétei egymásnak, sőt a költészeten a valóság igaz kifejezését értjük. De ha ez így van, akkor feltehetjük a kérdést, vájjon a hivatalosan fémjelzett erdélyi irodalom mennyiben felel meg anak a shakespearei követelménynek, hogy tükröt tartson a valóság elé? Kétségtelen, hogy az a bizonyos erdélyi irodalom csak fölötte kis mértékben volt valóságirodalom. Sikerének titka nem az, hogy bátor, szókimondó, az erdélyi népek és főleg az erdélyi magyarság életét leplezetlenül megmutató volt, hanem ellenkezőleg, sikerének titka részben az elhallgatás művészetében leli magyarázatát. Ez teszi érthetővé, hogy az erdélyi irodalom körül csaknem két évtizeden keresztül szenvedélyes viták és harcok keletkeztek. Ez a harc kétirányú volt. Egyrészt a Petőfiutáni epigon-nemzedék konzervatív irodalomszemléletének képviselői hadakoztak a „Helikon" körül csoportosuló írók ellen, másrészt — s ez volt a komolyabb kiállást a ma haladó világszemléletű írók támadták, akik felismerték, hogy a „divatos" erdélyi irodalom korántsem azoknak a tömegeknek az életét fejezte ki, amelyek kettősen érezték a nemzeti elnyomatást, mert hiszen még a társadalmi és gazdasági elnyomatást is magkapták a változott uralmi és politikai formák között is. Ennek a csoportnak a hangja éles volt, mint az igazságé, de éppen azért nem volt népszerű és minden megtörtént annak érdekében, hogy szava ne hatoljon el messzire. Ez a buzgalom teljes sikerrel járt Sajtó és színpad előadói terem és előkelő nyilvánosság e kis csoportnak nem állott rendelkezésére, meg kellett elégednie — s valljuk be, meg is elégedett — a munkásszervezetek előadói asztalával, néhány felszínesen demokratikus hangú, néha nemzetárulás vádjával illetett lap, vagy folyóirat nyilvánosságával, ha el akarta mondani mondanivalóját,ha bírálni, hatni vagy felháborodni akart. Általában feltehetem a kérdést — folytatta Salamon László —, vájjon a román megszállás két évtizede alatt olvasott-e valaki olyan fémjelzett és anyaországbeli kritika által remekműnek nyilvánított erdélyi regényt, erdélyi drámát, verset, amelyből pontos képet alkothattak volna mászaknak az erdélyi élet valóságos viszonyairól, társadalmi, politikai és szociális berendezkedéséről? Részemről a válasz tagadó. Zola szerint az irodalmi alkotás nem egyéb, mint az élet hűséges ábrázolása az író egyéni temperamentumán keresztül. Nos, a kortársi erdélyi irodalom legnépszerűbb alkotásairól elmondhatjuk, hogy több van bennük íróik temperamentumából, mint a valóságból. Az írók gyakran elhanyagolják a törődést a föld közönséges bajaival. Ezzel a szellemi és temperamentumban beállítottsággal természetszerűleg együtt járt az erdélyi írók egynémelyikének ama .jólfejlett hajlama, hogy ne az eget igyekezzék a földre hozni, hanem a föld verejtékét, kínját és nagy kérdéseit az egek színpompás világításában oldja fel, hogy a jelen elől a múltba, a történelmi regénybe meneküljön. Számban kicsiny, de súlyos írói csoport volt az, amelyik a különböző kisebb vagy rövidebb életű folyóiratok, napilapok hasábjain írta és propagálta azt az erdélyi szellemet, amely az európaiságban látta az erdélyi irodalom kiteljesedésének lehetőségét. A .,Korunk", a „Másik Út", az „Új Géniusz" című folyóiratok hasábjain szólaltak meg először azok az erdélyi írók, akik a közönségsikernek minden reménye nélkül novellákat, verseket, regényeket írtak és ezáltal megteremtették az előfeltételeit annak az erdélyi irodalmi realizmusnak, amely Nagy István regényeiben és novelláiban. Balogh Edgár történelemszemléletében vált láthatóvá és abban a humanista költészetben, amelynek művei közül Salamon 7. oldal Veszteségünk A pécsi pártszervezetet és annak nőbizottságát súlyos veszteség érte dr Balla Ignácnr. elvtársnő korai elhunytával, akit két árván hagyott gyermekén kívül férje, dr Balla Ignác pártügyészünk és a pécsi mozgalom minden egyes tagja gyászolja. Balla elvtársnő temetésén hatalmas tömeg vett részt és a sírnál Tolnai József elvtárs kegyeletes szavakkal búcsúztatta el a melegszívű, kedves modorú és szimpatikus asszonyt, a kiváló és lelkes agitátort, aki nemcsak a pécsi külvárosi utcákat, de az egész bányavidéket nem egyszer végiggyalogolta, ahol lakásról lakásra menve végezte a felvilágosítás nehéz, de felemelően szép, prófétai munkáját. A legelsők között volt mindig, legyen az választási, kultúr-,vagy sajtóagitáció, dolgozott mindenhol, lelkesen és eredményesen, ahol az eszmét diadalra kellett vinni. Balla elvtársnőt könnyezve és emlékét a szívükbe zárva kísérték utolsó útjára. Veith Béla gépmester november 24-én váratlanul elhunyt. Már kora ifjúságától kezdve lelkes támogatója volt a nyomdász sportmozgalomnak, valamint tevékenyen részt vett a pártmozgalom különböző területein. Temetése november 28-án, vasárnap délután 3 órakor lesz a rákoskeresztúri új temetőben. Emléküket kegyelettel megőrizzük. Hármas kivégzés Szófiában (Szófia, november 24. — „N. S.T.") A szófiai központi fogház udvarán hétfőn végrehajtották a Pejev-perben hozott hármas halálos ítéletet. Alexander Pejev szófiai ügyvédet és két bűntársát szombaton hosszas tárgyalás után idegen hatalom javára elkövetett kémkedés miatt golyó általi halálra ítélték. Pejev a múlt évben titkos rádió segítségével katonai természetű híreket továbbított külföldre. A bolgár légierő egyik rádiómíiszerésze, Janakdev kinyomozta a titkos rádióállomást és leleplezte a kémszervezetet. Emiatt Janakiev ellen az idén májusban egymásután két bombamerényletet kíséreltek meg, amelyek azonban kudarcba fulladtak. Minisztertanács. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormány tagjai Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésével kedden délután 10 órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács időszerű kormányzati kérdésekkel foglalkozott és a késő esti órákban ért véget. 7 A párt könyvei : 1 fl szocializtius problémái 1 MÓNUS ILLÉS három előadása Ara 3.39 P 1 Kossuth demokráciája • Bevezetést írta: SZAKASITS ÁRPÁD |íj Közreadta: ÁCS TAMÁS Ára 3.20 P H fl modern vegyészeti csodaműhelyében I írta: FAZEKAS ISTVÁN • Ára 4 P fj Szervezett munkásoknak a kiadó- fij hivatalban kedvezmény