Népszava, 1944. január (72. évfolyam, 1–24. sz.)
1944-01-01 / 1. szám
72. évfolyam 1. szám /!* Cu . /doc ^KgYV-1^ Budapest, 1944 január 1. szombat A SZOCIÁLD E M O K R A TA PÁR T KÖ Z P ONTI LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 Ara 40 Hltér A szovjet csapatok nagy erővel folytatják karácsonykor megkezdett offenzívájukat A harcok új súlypontja alakult ki a Zsitomir—Berdieser— Koroszten-térségben HITTEL, ÉS AKARATTAL ÍRTA: SZEDER FERENC "K® wachwises történet már egyik legtragikusabb válságát éli. Több mint négy esztendeje dúlt háborúia nincs a világnak olyan sarka, amelyet ez az egész földgömbre kiterjedő 'háború ne érintene. Akik egy év előtt a szokásos elmélkedések során jobb és boldogabb új esztendőt reméltek, csalódottan állapíthatják meg, hogy az elmúlt év csak annyiban hozott változást, hogy az emberiség tovább és gyorsabb iramban rohant lefelé a pusztulás útján. Ki tudja elképzelni, hol és mikor lesz ezen a lejtőn megállás? Milyen megpróbáltatások várnak még az emberiségre, míg a borzalmak világából ki tud lábolni, hogy az életnek célt és értelmet tudjon teremteni. Mélységes meggyőződésünk, hogy ebből az elképzelhetetlenül súlyos helyzetből új világ születik, amely jobb és emberségesebb lesz az eddiginél. El kell és el fogunk jutni afelismerésnek az a fokára, hogy az ember lesz az élet célja és értelme. Biztosíték erre a dolgozó milliók történelemformáló ereje. Valóban igaz, hogy a régi világ meghalt, de az új még nem született meg. Vajúdik és formálódik a történelem műhelyében, hogy a háború befejeztével szétrepessze a burkát és megszülethessék a szocializmus jegyében. A Szociáldemokrata Párt nehéz és keserves munkával végezte ennek az új társadalomnak eszmei megalapozását és büszkék vagyunk erre a munkára. Előharcosai, fáklyahordozói voltunk súlyos és nehéz időkben az eljövendő új világnak, mint ahogy ezt a munkát végeztük az elmúlt év folyamán is. * A háború a mi szervezett tömegeinket is próbára tette. Ezen a próbán nem találtattak könnyűnek. Méltóak voltak mindenkor és azok is maradnak elődeinkhez, a szocializmus nagy úttörőihez. Elképzelhetetlen súllyal nehezedett ránk a háborús helyzetből fakadó különböző korlátozások egész sorozata egyrészt, másrészt az a körülmény, hogy mestersége-Ma. «Hány partiflprieámstéebó! • Szociáldemokrata Pártot állították a közvélemény elé, minden baj kútforrásául. De a legsúlyosabb támadások közepette sem veszítettük el egy pillanatra am tudományában megalapított meggyőződésünkből fakadó hitünket. Amikor újra és ismételten hitet tettünk az ország demokratikus eilitikai és gazdasági berendezkedése mellett, síkra szálltunk az ország függetlenségéért, hitet tettünk a Szociáldemokrata Pártban tömörült tömegek, valamint a parasztság és értelmiség mellett, amely rétegek vállain épülhet föl a jövő Magyarországa, ellenfeleink részéről gúnnyal és lekicsinyléssel találkoztunk. Úgy kezeltek bennünket, mint megsemmisített pártot, amelyet a tömegek elhagytak, mert nem tudta ez a párt a tömegek vágyait évtizedes harcai során valóra váltani. Mintha a Szociáldemokrata Párt küzdelmes múltja ismeretlen volna az ország közvéleménye előtt. Elvtársaink, de az ország népe általában tudja azt, hogy a Szociáldemokrata Párt létezése pillanatától minden idegszálával a dolgozó tömegek érdekében munkálkodott, politikai és gazdaggi téren egyaránt és ha valakiket szemrehányás érhet azért, mert az ország dolgozó rétegei ezen a területen nem jutottak el még céljaik megközelítéséhez sem, azok nem mi vagyunk. Ezek a vádak és támadások azonban nem csökkentették pártunk erejét, amit az a körülmény is bizonyít, hogy ismételten harsány rikoltozások között követelik pártunk és a szakszervezetek feloszlatását. „Feloszlatni, feloszlatni" — hangzott a képviselőházban a szélsőbaloldalra telepedett szélsőjobboldaliak kórusa, mintha csak nem is alkotmányos országban élnénk, ahol a vélemények, felfogások a politikai élet porondján szabadon mérkőzhetnek. És mi nyugodtan áltattuk ezeket a támadásokat s arra fakasztottak belőlünk más érzéseket, mint a megsemmisülésünkről terjesztett vágyálmok. ItBiMMOt |wi Koinn aian csak megacélosodtunk. Sokasodtak a feladataink, de annál nagyobb szorgalommal törekedtünk ezeknek a feladatoknak megolda-dik... Az eh.áltásterivő nem volt könnyű a mi számunkra, mégis rég nem tapasztalt erőgyarapodásra tettünk szert. Ebben az erőgyarapodásban komoly tényező fű az értelmiségek nagy tömege, amely lelkesedéssel állott pátunk mellé. De az ország munkássága is egyre nagyobb mértékben érezte meg az elénk meredő feladatok nagyságát. Tömegével csatlakoztak hozzánk azok, akiket az utóbbi években, különösen a perifériákon, a koreszmék tobzódása hallgatásra kényszerített, de akik egy pillanatra sem dőltek be a nyilas demagógia jelszavainak. De erőgyarapodást jelent a számunkra a Népszava olvasóinak a száma is, amely az utóbbi két hónap leforgása alatt több mint tízezerrel szaporodott. Az ember alig tud meghatódottság nélkül gondolni arra a szép munkára, amelyet elvtársaink az utóbbi két hónap leforgása alatt a Népszava érdekében végeztek. Tízezer új Népszava-előfizetőnek a megszerzése volt a cél és néhány hét leforgása alatt az új Népszava-előfizetők száma jóval meghaladta a tízezret. Ebben a munkában elvtársaink százai vettek részt, ami meg is hozta az eredményt, büszkék vagyunk rájuk és a végzett munkájukra. Az elmúlt, évben pártunk életében nagy jelentőségű esemény a kisgazdapárttal való együttműködés megteremtése. Tudjuk, hogy a háború befejezése nagy történelmi feladatok elé állít bennünket, amelyeknek a megoldása elől kitérni nem lehet, de nem is akarunk, önként következik ez a szociáldemokrácia nagy gondolatából. De, amint ismerjük ezt a kötelességünket, apúgy tudjuk azt is, hogy ezt a dolgozó tömegek, sőt az ország jól felfogott érdekében csak úgy tudjuk elvégezni, ha ebbe a munkába bekapcsolódnak azok a politikai tényezők, amelyek egyek velünk a nagy demokrafilm iflok iMf*&16stiilusa Ezekért dolgoznak, tevékenykednek és politikai téren a legkiméletlenebb harcot is hajlandók felvenni ezekne a nagy céloknak gyakorlati megvalósítása érdekében. A* kisgazdapárt programatikusan is ezt a felfogást vallja. A közös cél sarkall tehát bennünket az együttmunkálkodás megteremítésére s ez az együttmunkálkodás, amely az ország érdekében való is, kiáltotta a próbát már most is, a rágalmazások és gyalázkodások pergőtüze visszapattant erről az együttmunkálkodásról. * Ma még dörögnek az ágyúk, dübörögnek a tankok, a repülők bombái végzik hihetetlen, minden fantáziát megcsúfoló pusztításukat. De a pusztítások befejezése után elkövetkezik az építés korszaka. Ez a körülmény fokozott munkára kell hogy sarkaljon bennünket. Jöhet esetleg még az eddiginél súlyosabb megpróbáltatás is mozgalmunkra, de a szociáldemokrácia nagy gondolata, amely eddig is sarkalt bennünket a munkára és tevékenységre, át kell hogy vezessen bennünket még az esetleg súlyosabb megpróbáltatásokon is. Eszmék, ideálok hevítenek bennünket, amelyeknek gyakorlati megvalósítása a célunk, ezért küzdöttünk és harcoltunk évtizedeken keresztül, anélkül, hogy laktuk volna ennek az új világnak a körvonalait. Ma, amikor az egész emberiség vágyódik arra az új és jobb világra, amely az embert emberré emeli föl ebből a kínnal és nyomorúsággal telítettvilágból, kötelességünk fokozottan tovább folytatni azt a munkát, amelyet eddig folytattunk. Mi, megtanultuk, hogy a történelem semmit sem ad ingyen, tehát az új társadalmi rend is akkor születik meg a dolgozó tömegek érdekeinek megfelelően, ha azért állandóan tevékenykedünk s ha kell, minden áldozatos harcot vállalunk. Ez a mi programunk az új esztendőre.