Népszava, 1944. február (72. évfolyam, 25–48. sz.)

1944-02-01 / 25. szám

4. oldal egy küldöttével képviselteti magát Svédország szociálpoli­tikailag érde­keit köreiben különösen nagy ér­deklődéssel tekintenek a filadelfiai értekezlet elé, mert ezen foglalkoz­nak majd a munkapiac szabályozá­sának kérdésével a háborúból a békére való átmeneti idő alatt. NÉPSZAVA 1944 február 1, kedd A nemzetiszocializmus kormányra," jutásának évfordulója Vasárnap ünnepelték Németor­szágban a nemzetiszocialista párt kormányra jutásának — ahogyan hivatalosan megjelölik, „a hatalom átvételének" — tizenegyedik év­fordulóját E nap történelmi jelen­tősége tisztán áll mindenki előtt, aki látja az összefüggést az elmúlt és a folyamatban lévő események között. A jövendő idők oknyomozó történelme számára nem lesz nehéz­es kapcsolatok kibogozása: egyenes út vezet onnan mostanáig és oda, ami ezután következik. Ennek a ténynek a megállapítása domboro­dik ki Hitler Adolf beszédében, amelyet az évforduló alkalmából a főhadiszállásról intézett a német néphez és amelyet lapunk más he­lyén ismertetünk. Ebben a beszéd­ben mondja a többi között: „A né­met nép azonban meg tudja vívni­­a sorsdöntő harcot a maga, vala­mint az egész európai szárazföld fennmaradása érdekében és ezt az isteni gondviselés ama kegyének köszönheti, amely a hatalomért folytatott hosszú küzdelem után tizenegy évvel ezelőtt diadalmasan célhoz vezette a­­nemzetiszocializ­must." A beszéd több új megállapí­tást foglal magában. Ezek között szerepel az, amely­iken kifejti: „Egészen bizonyos az, hogy ebben a harcban issak egyetlen győztes lehet, még­ed­dig vagy Németország, vagy a Szovjet­ Unió." Ebből a szempontból hat arra a következtetésre, hogy a háborút Anglia mindenesetre el­veszti , hogy „a bolsevizmus győ­zelme esetén — már csak előrelátás­­óból is — a teljes kiirtás sorsára szánná a német nemzetet". To­vábbra is megmaradt régi tétele mellett amely a zsidóságot teszi felelőssé azért, hogy az angolszász hatalmak ezt nem­ látják be és mindazért, ami ennek folytán a vi­lágon történik, nemzetiszocialista birodalom most kezdődő esztendeje még dön­tőbb jelentőségű lesz, mint az ed­digi esztendők voltak" — írja Sün­­dermann helyettes birodalmi sajtó­főnök az évforduló alkalmából. Miután a német egységet hangoz­tatja, a továbbiakban cáfolja azt az ellenséges állítást, hogy a „né­met cso­da" magyarázata nem a nemzetiszocialista eszmevilágban, hanem a német rendőrség hatalmá­ban keresendő. Cikkét így fejezi be: „Bizonyos vagyok abban, hogy a nemzetiszocialista birodalom tizen­kettedik esztendeje minden eddigi­nél döntőbb jelentőségű lesz abból a szempontból, hogy felvilágosítja majd a világot egyrészt a zsidóság­ról, bolsevizmusról és világkapita­lizmusról, másrészt a nemzetiszocia­lizmus német elméletének valódi tartalmáról. Mennél keményebben folyik tovább a há­ború, annál job­ban kinyílik majd a népek szeme. Mennél nagyobb lesz az erők össze­csapása, annál tisztább lesz a levegő a vihar után." Az évforduló alkalmából — amint a „N. S. T." Berlinből jelenti — „a­­német sajtó ezúttal tömör és ke­mény vezércikkeket szentel a meg­emlékezésnek". A „Völkischer Be­­obachter'' vezércikkében a követke­zőket írja: „Csak hatszor adatott meg nekünk, hogy január 30-át bé­kében éljük át és most már ötöd­ször nyomja rá bélyegét a háború az évfordulóra. Minden programunk és jelszavunk nem akart mást, mint boldogságot, biztonságot és békét a német népnek. Nem akarták ezt ne­künk megengedni. Boldogságunkat, békénket és biztonságunkat ma ha­ Lemondott a finn rendőrfőnök, lálos veszedelemmel fenyegetik. A fenyegetés hatása alatt még szoro­sabban összefogunk." Ryti finn elnök beszéde A finn birodalmi gyűlés ünnepé­lyes üléssel fejezte be idei törvény­hozási munkáját Ryti államelnök záróbeszédében megemlékezett az év folyamán lezajlott kormány­változásról és így folytatta: " A finn politika az elmúlt év­ben is arra törekedett hogy minél szerencsésebben oldja meg az idő­szerű létkérdéseket. A külállamok­hoz való kapcsolatok kielégítően alakulnak, ha figyelembe veszik a háborús viszonyoktól előidézett ké­nyes helyzeteket. Noha a finn­országi arcvonal megmerevedett és álló háborúra alakult át, az elmúlt esztendő is súlyos áldozatokat köve­telt, amelyek azonban nem voltak olyan nagyok, mint­ az előző hábo­rús években. Az arcvonal mögött a nép aránylag békében dolgozhatott tovább. A­ gazdasági élet és az államház­tartás helyzetére való utalás után bizalmáról­­biztosította a birodalmi gyűlést Az ülés a parlament elnö­kének és alelnökének zárószavaival ért véget. Mindketten a birodalmi gyűlés intézményének jelentőségét hangsúlyozták Finnország állami élete szempontjából. A „M. T. I." jele­nti Helsinkiből. A finn sajtó jelentése szerint Anthoni Arno, a finn államrendőr­ség főnöke benyújtotta lemondását. Anthoni Arno 1941 óta a finn állam­rendőrség főnöike, akinek hivatali működését a finn parlament bal­oldali pártjai állandóan élesen bí­rálták. Különösen sok szó esett er­ről a politikai letartóztatottak és internáltak sorsának kérdésével kapcsolatban. Fontos intézkedések a vichyi minisztertanácsban A Sevigne-palotában Pétain tábor­nagy elnöklésével minisztertanács volt — jelenti a „N. S. T." Vichy­ből Lemoine belügyi államtitkár. Cab­ala pénzügyi és gazdasági mi­niszterrel egyetértésben, intézkedé­seket terjesztett elő, amelyek első­sorban a veszélyeztetett területek önkéntes kiürítésének megkönnyíté­sét szolgálják. A minisztertanács jóváhagyta a tervezetet majd el­fogadta az igazságügyminiszter ja­vaslatát, amelynek értelmében bűn­vádi eljárás indul minden köztiszt­viselő ellen, aki szolgálat köziben a kormány utasításaival ellentétben álló ténykedésre ragadtatja magát. Ha ezek a ténykedések az állam belső biztonságát is veszélyeztetnék, akkor az illetőt a rendkívüli állami törvényszék elé állítják, amely adott esetben halálra is ítélheti. Philip Henriot, a mostanában ki­nevezett propagandaügyi miniszter Lillében beszélt nagyszámú hallga­tóság előtt — jelenti a német táv­irati iroda Párizsból. — Bevezetésül rámutatott arra, hogy a jelenlegi egész propaganda al­apj­a két szó, mégpedig az egyik Pétainé, a másik Lavalé. A németekkel való együtt­működésről Henriot azt mondotta, hogy az olykor bizonyos áldozato­kat kíván a fra­nia néptől, de ami­kor annyi ember pusztul el a csata­tereken, a Franciaországtól köve­telt áldozat aránylag csekély. Hozzá még a francia munkástól nem azt, kívánják, hogy Németországért dol­gozzék, hanem Németországban Franciaországért és Európáért. A Wilhelmstrassen — mint a „N. S. T." jelenti Berlinből — az a be­nyomás alakult ki, hogy a francia kormány legutóbbi átalakítása, kü­lönösen Darnan személyének bevo­nása, fontos lépést jelent a konszo­lidáció felé vezető úton. Bíróság elé állítják a colombeehari kon­centrációs tábor őrségét Algírból jelenti a „Bud. Tud". Itteni beavatott körökben úgy tud­ják, hogy a colombeehari koncen­trációs tábor őrségét, amely 12 tiszt­ből és katonából állt, bíróság elé állítják. A Marokkó és Algír hatá­rán fekvő Colo­mb-Becharban 1940-től a szövetségesek afrikai partra­szállásáig koncentrációs tábor volt amelyben külföldi és francia anti­fasisztákat tartottak őrizetben. Az őrség tagjait emberöléssel, gyilkos­sággal és ember­kínzással vádolják. A pert nyilvánosa­n tárgyalják le. A tárgyalás szín­helye és ideje még nem ismeretes, de a rendkívüli tör­vényszék, amely hivatásos bírákból és három ma­gasrangú tisztből áll, már megalakult. A havi értekezlet határozatai Bernből jelentik. Az olasz demo­kratikus pártok Bariban tartott ér­tekezlete vasárnap fejeződött be. Ezt megelőzően az értekezlet hatá­rozatot fogadott el, amelyben Vik­tor Emánuel király lemondását és egy demokratikus kormány meg­alakítását követelik. Követeik to­vábbá alkotmányozó gyűlés egybe­hívását, nyomban azután, hogy Olaszország északi része megszaba­dul a megszállás alól. Sforza tanácsadó gyűlés egybehívását kö­vetelte, úgy, ahogy ez Algírban tör­tént. Sforza ennek is az ideiglenes parlament szerepét szánta. Az érte­kezleten megtörtént a szakszerve­zeti tanács újjászervezése is. A ta­nács székhelye egyelőre Bari lett Gondoskodni kell állandó végre­hajtó hatalom megszervezéséről, amelyben a felszabadítás moz­galmának pártjai a központi bizott­sággal és a politikai vezető szemé­lyiségekkel való megegyezés alap­ján kapnának képviseletet. Ezek az intézkedések előfeltételei annak, hogy a végső cél elérésére szüksé­ges követelményeket megteremt­sük. A spanyolországi olajszállítások megszüntetése angol kezdeményezésre történt A Spanyolországba irányuló olaj­szállítások megszüntetése — amint a brit hírszolgálat jelenti — az Egyesült Államoknak, mint az olaj­szállítások kiinduló területének ösz­tönzésére történt ugyan, de az intézkedés eredetileg angol kezde­ményezésre vezethető vissza. Ezzel az intézkedéssel kiemelték — mondja a jelentés —­, milyen teljes az egyetértés London és Washing­ton között Spanyolországgal szem­ben követendő közös politikájuk­ban. A „Neue Zürcher Zeitung" lon­ don levelezője jelenti. Jordana spanyol külügyminiszter fejtegeté­sei az „Arriba" című lapban kevés benyomást keltettek Londonban. Hivatalos körökben nem fűznek megjegyzéseket a spanyol külügy­miniszter kijelentéseihez, mert azok nem foglalnak magukban semmi kézzelfoghatót, ami változ­tatna valamit az eddigi helyzeten. A „York Post" azt írja, hogy Nagy-Britannia nem ismerheti el Jordana igényét a semlegesség szi­gorú betartására, míg bizonyos ki n­em elégítő jelenségek meg nem szűnnek. A lap emlékeztet arra, hogy a spanyol kikötőkben még mindig tartózkodnak internált olasz hajók, jóllehet a Badoglio-kormány — London és Washington támoga­tásával — követelte azok kiadását. A­ kék hadosztály Oroszországból való kivonását mint semlegességi gesztust, nagy mértékben hatályta­lanította az a tény, hogy Orosz­országban most önkéntes spanyol légió harcol. A gazdasági nyomás fokozása A brit­­hírszolgálat ismerteti az „Evening Standard" diplomáciai tudósítójának jelentését, amelyből kitűnik, hogy Anglia és az Egyesült Államok még fokozottabb nyomást akar gyakorolni Spanyolországra. A tudósító arról az értesüléséről számol be, hogy Nagy-Britannia — az amerikai tengeri zárlat folytatá­saként — Spanyolországgal szem­ben hasonló rendszabályokra készül. Ezzel — mondja a jelentés szó szerint — csak egy dologra célozhattak: a brit forrásból Spanyolországnak biztosított búza- és szénszállítmá­­ s washingtoni sajtó nyolc megszűntetésére. Washingtoni jelentések szerint lehetséges, hogy még más fogyasztási cikkeket is el­zárnak Spanyolországtól. Az amerikai lapok is további in­tézkedéseket követelnek Spanyol­ország ellen. Az „Associated Presse" azt írjai, hogy „még más drasztikus lépések" állnak küszöbön Spanyol­országgal szeem­ben. Egy filadelfiai lap szerint a külügyminisztérium szakított békepolitikájával Spanyol­ország irányában és elképzelhetetlen, hogy ahhoz visszatérjen. Az Egye­sült Államok katonai ereje olyan fokot ért el, amely lehetővé teszi a szilárd fellépést. A „Boston Herald" szerint a semleges államoknak meg­van ugyan a szabadságuk, hogy a hadviselőkkel kereskedést folytassa­nak és Spanyolországnak is teljes joga van arra, hogy termékeit el­adja a tengelyhatalmaknak, de azt saját veszélyére teszi. L E G Ú J A B B Térnyerés az északi szakaszon (Berlin, január 31. — .M. T. I.­*) Az Ilmen tó és a Finn öböl között a német csapatok január 30-án to­vábbra is súlyos elhárítóh­arcokat vívtak. Noha a német elhárítás helyi­ eredményeket ért el, az ellenségnek mégis sikerült újból tért nyerni. Tánczos Gábor nyugalmazott altábornagyot elgázolta egy autó Hétfőn délután a Türr István utca és a Váci út sarkán egy isme­retlen autó elgázolta Tánczos Gábor nyugalmazott altábornagyot aki egyidőben Magyarországot kép­viselte a Népszövetségben.. A gázoló autó vezetője továbbhajtott. Tán­czos Gábort súlyos fejsérüléssel és agyrázkódással a mentők a Fasor­szanatóriába vitték. Ádám Lajos professzor hajtott rajta végre mű­tétet A gázoló vezetőt Tót Bálint fa­kereskedő személyében elfogták, aki most vette kocsiját és akinek haj­tási igazolványa sincs. Előállították a főkapitányságra.

Next