Népszava, 1945. február (73. évfolyam, 6–28. sz.)

1945-02-04 / 8. szám

2. oldal. Stromfeld­­ neve fogalom a magyar szocialis­ta munkásság köreiben. Strom­feld Aurél emléke jár közöttünk, amikor megnyílnak a toborzó irodák és a dolgozó nép fegy­vert kap kezébe, hogy harcba szálljon legádázabb ellenségével, a fasizmussal. Stromfeld Aurél megmutatta már, mire képes a dolgozók osztálya, ha igaz ügy érdekében szólítják a harcme­zőre. Stromfeld Aurél katona volt és szocialista. Mint aktív katona­tiszt, vezérkari ezredes volt a világháború végén és azután is katonai kérdésekkel foglalkozott.A világháborút a harctereken szolgálta végig és ott lett szoci­alista. Szocialista szellemben lá­tott hozzá az új tisztikar neve­léséhez, amikor az összeomlás után a Ludovika Akadémia pa­rancsnoka lett. Ebben a felelős­ségteljes pozícióban csak néhány hónapig lehetett, mert még na­gyobb feladattal bízták meg: ne­ki kellett megszerveznie a népi hadsereget. Stromfeld rövid idő alatt hadsereget teremtett a sem­miből, fegyvert szerzett és a harctereken kimagasló sikereket ért el. A hadsereg zömét a mun­kások alkották. Stromfeld Aurél stratégiáját még akkor is tanítot­ták a külföldi akadémiákon, ami­kor ő szociálissá meggyőződésé­ért rangjától, nyugdíját­­­, kitün­tetéseitől megfosztva háromévi börtönbüntetését töltötte. Kiszabadulása után bekapcso­lódott a szociáldemokrata mun­kásmozglomba. Egy kalapgyár­ban szerény raktánoki állást vál­lalt és szabadidejét az ifjúmun­kások nevelésének szentelte. A párton belül is hirdette, hogy a munkásmozgalomnak ki kell ne­velnie a veszedelmekkel szem­beszálló, bátor és harcrakész szellemet. Elgondolásainak meg­felelően megszervezte a szoci­alista rendező gárdát, amelyet a bécsi Schutzbund mintájára épí­tett ki, állandóan hangoztatta, hogy tizenötezer szocialista gár­distával fel tudná venni a harcot a fasizmus hadserge ellen. Strom­feld Aurél rendezőgárdája rövid idő alatt kialakult és a gárdisták gyakran szerepeltek a szociál­demokrata gyűléseken. A fasisz­ta mozgalmak is megismerked­tek a szocialista rendezőgárdá­val, de ez az ismerkedés nem hagyott kellemes nyomokat a nyomokat a szélsőjobboldali du­hajkodók és társadalomfelforga­tók köreiben. A szociáldemok­rata rendezőgárda több alkalom­mal alaposan megleckéztette a fasisztákat, akik nem merték megzavarni gyűléseinket és hó­napokon át nem tarthattak ös­­szejövetelt, gyűlést anélkül, hogy provokációjukra nyomban meg ne kapják a csattanós feleletet a rendezőgárdától. Stromfeld Aurél nem vezéri szerepre törekedett, írt, tobor­zott, agitált, külvárosi népgyűlé­seken épp olyan lelkesen szóno­kolt, mint az ünnepélyes tömeg­mozdulásokon. Egyetlen ambíci­ója volt: dolgozni és harcolni a szocializmusért. A magyar mun­kásmozgalom büszkén emlékezik Stromfeld Aurélra, akinek példa­képe lebeg előttünk, amikor fegy­verrel kezünkben indulhatunk szabadságharcra az ország rom­lását okozó fasizmus ellen. NÉPSZAVA A minisztertanács e­sején tárgyalja az üzemi bizottságok h­atásköréről szóló rendeletet Véglegesen megállapítják az üzemi b­zottságok hatáskörét Az iparügyi minisztérium elsé­­közvetítők a munkások és mun­szítette az üzemi bizottságok meg­szervezéséről és felállításáról szóló rendelettervezetet. A munkásosz­tályt első­sorban érdeklő kérdést, az üzemi bizottságok felállítását, a munkásság érdekeit, és a terme­lés zavartalanságának biztosítását szem előtt tartva oldotta meg az Iparügyi Minisztérium. A rendelettervezet két részre­­ nem hatáskörük kultatók között. Az üzemi bizottságokba munká­sok és tisztviselők külön-kölön vá­lasztják meg megbízottjaikat, de természetesen a fizikai és szellemi munkások megbízottjai együttesen tanácskoznak Az üzemi bizottságok nem­csak gazdasági érdeket képviselnek, ha­osztja az üzemeket a bizottságok megalakítása szempontjából. Az első csoportba tartoznak az ötven­nél nagyobb és kétszáznál kisebb létszámmal dolgozó üzemek, a má­sodik csoportba pedig a kétszáz­nál több alkalmazottat foglalkoz­kiterjed arra is, hogy a fasisz­táktól megtis­titsák az üze­meket és ebből a célból meg­vizsgálják az üzemekben fog­lalkoztatottak politikai múlt­ját. A­z üzemi bizottságok felállításá­t a jó gyárak, a részvénytársaságok­­­kal kapcsolatban Takács Ferenc és a korlátolt felelősségű társasá­gok. Az ötszáznál kisebb munkáslét­számmal dolgozó üzemek nem alakíta­tanak üzemi bizottságokat, de ezekben az üzemekben az üze­mi bizottságok nem szólnak be az üzem vezetésébe, hanem javaslatokkal fordulhatnak az igazgatósághoz. A kétszáznál több munkást fog­lalkoztató gyárakban az üzemi bi­zottságoknak jóval nagyobb lesz a hatáskörük. Ezeknél az iparválla­latoknál az üzemi bizottságok meg­bízottjai helyet kapnak az igazga­tóságokban és tanácskozási joggal részt vesznek az igazgatóság ülé­sein. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkások és tisztviselők üzemi bizottságai ellenőrzést gya­korolhatnak. — Elsősorban azért tartottam fontosnak és szükségesnek az üze­­mi bizottságok megszervezésére vo­­­natkozó rendele elkészítését, és az üzemi bizottságok részére a tör­vényes hatáskör biztosítását, mert a tulajdonosuk által elhagyott üze­meket megfelelő kezekbe kell le­tenni. Az elhagyott üzemek száma meglehetősen nagy és ezek most megfelelő műszaki vezető nélkül állnak. Másik fontos szempont az volt, hogy a munkásságnak na­gyobb befolyást kell biztosítani az üzemekben, mint amennyivel eddig rendelkeztek, mert az üzemek hely­reállítása, a termelés eredményes­ségének biztosítása másképpen nem képzelhető el. Meg vagyok győződve arról, hogy a gyárak tu­lajdonosai és a munkások meg­értik ezeknek az intézkedéseknek a jelentőségét és együttes erővel fognak dolgozni az ország újjáépí­téséért. Az iparügyi miniszter a rende­lettervezetet elküldte már a kor­mány tagjainak és a tervezet az e heti minisztertanács elé kerül jó­váhagyás céljából. Bizalmi férfiak, mint a munkásság képviselői Az ötvennél kevesebb munkást foglalkoztató üzemekben a rende­let szerint külön üzemi bizottsá­gokat nem állítanak fel, viszont a munkások bizalmi férfiakat válasz­tanak. Az üzemtulajdonosnak el kell ismernie a bizalmi férfiakat a munkásság képviselőjéül és velük kell megtárgyalnia a munkásság kívánságait. A bizalmi férfiak tehát­­ elvtárs, iparügyi miniszter a követ­kezőket mondotta munkatársunk­nak : Az iparügyi miniszter a rendeletről Mindenkire kötelező a közmunka pénzben való megváltása A Nemzeti Bizottság dr. Juhász Nagy Sándor elnöklésével pénteken folytatólagos ülést tartott. A Dr. Szilágyi József rendőr­kapitány elnöklésével kiküldött hatos bizottság javaslata került megvitatásra, melyet a közmunkák ügyében terjesztettek elő. A kidol­gozott tervezett szerint 662.000 pengő bevételre számítanak a köz­munka összegekből. Beható vita folyt a javaslat felett. A Nemzeti Bizottság kimondta, hogy február 1-től a közmunka teljesítése terén új rend lép életbe. Az egész lakos­ságot kategóriákra osztották és ezek mindegyikére, kategóriára ki­mondták az általános közmunka­megváltás­­ kötelezettségét. A már befizetett összegeket beszámítják az új rend szerint fizetendő össze­gekbe, visszatérítésnek azonban nincs helye. A közmunkaváltságot a követ­kező számítási alapon kell befizetni : üzemi munkások, köz-, kereske­delmi- és magánalkalmazottak fix javadalmazásuk 5%-át fizetik. Ezt az összeget úgy számítják ki, az OTI és adó stb. járandóságok le­vonása után a tényleg kézhez vett összeget veszik alapul. A háztartást vezető feleségek személyenként havi 10 pengőt fizetnek. A háztar­tási alkalmazottak után a munka­adó köteles havi 30 pengőt fizetni, de ezt a bérből levonnia nem sza­bad. Fizetés helyett nem küldheti közmunkára a háztartási alkalma­zottját. Ha az önálló kereskedők, iparosok, gadálkodók, szabadfog­lalkozású egyének havi jövedelme 1.000 pengőnél nem nagyobb, 40 pengőt, 1.000 pengőn felüli jövedel­mük 6 °/o-át fizetik minden hónap­ban. Ezt a rendet februárra szabály­rendelettel állítják be, de tulajdon­v iila iii a iiiiiiiiiiiiiiiiiii aiiiiiBiiiiiiiiii^iiiaiiisiiiaiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiaiiiii li alililiaiattiiililiiiaiaiiiaitiaiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiianiiiiiliadiiiliii A Népszava mai száma a villanyáram szolgáltatás szünetelése miatt csak két oldalon jelent meg. Nyoma ott: Nagy Károly Grafikai Műintézetében, Debrecen, Piac­ utca 49. 1945. február 11, vasárnap képpen próbaidőnek veszik­ és­ majd a gyakorlati élet alakítja ki a vég­leges eljárást. A jövedelmek meg­állapításánál az önkéntes vallomást veszik alapul, de szigorúan bünte­tik, ha valaki hamis adatokat vall be. A bevételből állandó munkás­hadsereget tartanak fenn és ezeket tisztességesen megfizetik. Ha a parancsnokságok ezt az állandó munkáscsoportot nem ve­szik igénybe, akkor a város újjá­építése érdekében végzendő köz­munkákra használják ki erejüket és képességüket. Fizetésemelést kérnek a köztisztviselők A köztisztviselők szakszerve­zetbe tömörültek és ezek útján most memorandumot nyújtottak be a Nemzeti Bizottsághoz. Fize­tésemelést kérnek. Kérelmük lé­nyege az, hogy az altisztek ha­vi 300 pengőt, a XI- fizetési osz­tálytól kezdve 100%-os emelést kapjanak a VI. fizetési osztályig, a VI. 80%, az V. 55%, a IV. 50% és az I—III. osztályok 40% emelésben részesüljenek. A la­káspénznél 8%-os régebbi csök­kentésük visszaadását kérik. A családi pótlék 50% al volna eme­lendő. Ezenkívül pótdíjakat kér­ 100—1600 pengőg terjedő ös­­szegben. A Nemzeti Bizottság a kor­mány elé terjeszti a kérelmet. SZÓRAKOZÓHELYEK CSOKONAI SZÍNHÁZ Ma d. u. fál 2-kor Elek Piri vendégfelléptével Mit susog a fehér akác? Erdélyi Mihály és Szántó Mihály nagysikerű operettje 3 felvonásban NÉZŐTÉR FŰTVE! Jegyrendelés telefon : 110. «APOLLÓ MOZI» Mai műsor: Te vagy a dal magyar film Sárdy, Vaszary, Kővári, Sennyei Előadások: 1, fél 3 és 4 órakor. VÍGSZÍNHÁZ MOZGÓ MA utoljára Orosz híradó. Utolsó dal izgalmas bűnügyi történet Főszereplők : Jávor Pál, Simor Erzsi Sárdy János Előadások,kezdete: 1, fél 3 és 4 órakor Vasárnap d. e. 11 órakor Pénztárnyitás 12 órakor Kifőzésben jártas mindenest azonnalra fel­veszek. Ugyanott nagy főzőedényeket ve­szek. Böszörményi­ út 10. Főszerkesztő : SZ.AKASITS ÁRPÁD Felelős szerkesztő -GERGELY ISTVÁN. Felelős kiadó: ANTALFFY JÓZSEF Szerkesztőségi telefon: 130.

Next